Kelet-Magyarország, 1987. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-11 / 35. szám

XLIV. évfolyam, 35. szám ARA; 1,80 FORINT 1987. február 11., szerda Veress Péter sajtótájékoztatója Parancsoló szükség növelni az exportot Veress Péter külkereske­delmi miniszter kedden saj­tótájékoztatón ismertette nemzetközi kereskedelmi kapcsolataink alakulásának elmúlt évi tapasztalatait és az idei feladatokat. Elmon­dotta, hogy a külkereskede­lem célkitűzéseit 1986-ban csak részben sikerült teljesí­teni. A rubelelszámolású for­galom kiegyensúlyozott volt, egyenlege a tervezettnek megfelelően alakult. Kedve­zően hatott a hazai ellátásra, hogy a szocialista országok­ból több energiahordozó és tartós fogyasztási cikk érke­zett, mint egy évvel azelőtt. A Szovjetunióval kötött ex­port- és importszerződéseket mindkét fél az előző évinél magasabb színvonalon telje­sítette. A konvertibilis elszámolá­sú forgalomban azonban a tervezett aktívum helyett je­lentős, mintegy 400 millió dollár behozatali többlet ke­letkezett. Az export értéke az előző évhez viszonyítva nem változott,, miközben az import számottevően, 15 szá­zalékkal emelkedett. A ked­vezőtlen tendenciák okait el­sősorban belső gazdálkodá­sunk gyengeségeiben kell ke­resni — mutatott rá a mi­niszter. A magyar gazdaság legfon­tosabb feladata az 1985—86­ban tartósan jelentkező ked­vezőtlen tendenciák megállí­tása. Elengedhetetlenül szük­séges, hogy javuljon konver­tibilis elszámolású külkeres­kedelmünk egyenlege, az idén összességében többet adjunk el külföldön, mint ameny- nyiért vásárolunk. Ezt nem lesz könnyű megvalósítani, mert az idérn sem számítha­tunk a külpiaci körülmények jelentős javulásával. A kivi­tel fokozása mellett kiemel­kedő fontosságú a konver­tibilis importtal való fokozot­tabb takarékoskodás, e ter­mékek célirányosabb felhasz­nálása. Ugyanakkor jobban kell építenünk a szocia­lista országokkal kialakított együttműködés előnyeinek a kihasználására. Külkereske­delmünknek igazodnia kell azokhoz a nagy jelentőségű változásokhoz, amelyek a szovjet gazdaságban tapasz­talhatók. Hazánk minden olyan javaslatot támogat, amelynek célja a KGST-n belüli együttműködés korsze­rűsítése, gazdasági kapcsola­tainkban az áru- és pénzvi­szonyok fejlesztése. — Idei céljaink a koráb­biaknál magasabb színvona­lú, fegyelmezettebb, megfe­szített munkával teljesíthe­tők — hangsúlyozta a mi­niszter. — A korszerű tér­Fiúk, lányok lapáttal P róbálás ez a tél mond­ják Szatmárban, de e sorok írója Baranyá­ban járt napokkal ezelőtt. Ott úgy mondták, hogy megpróbáló tél az idei. így van, ezen nincs mit vitat­kozni. A hűvös tájak lakói tudják, hogy időjárás min­dig volt és van. Másképpen beszélgetni se lenne miről. Ami ebből a baranyai ki­rándulásból izgat, az egy­szerűen az, hogy ott a város is tele volt lapátos iskolás gyerekekkel . . . Hazajöttem, meséltem amit láttam. Hogy az álta­lános iskolák nagyobbjai, a középiskolások kisebbjei lapáttal, hótolóval felszerel­ve kipirulton és jókedvűen takarítgatták az. iskolájuk környékét. Fiúk, lányok la­páttal. Semmi közöm a, ta­vaszhoz és a hólapátolás közben megszületett szerel­mekhez, de az biztos, hogy ezek a gyerekek mind na­gyon jól érezték magukat. Aztán hazaértem. lAtom a mi iskoláink előtti járdát, amely a leg járhatatlanabb. Nyakigláb kamaszok bá­multák, hogy egyszem la­páttal egyszem öregember küszködik a hóval. Őszin­tén remélem, hogy túl va­gyunk ezen, három hétnyi- re a tavasztól egy napra­kész újságíró már nem ír a hóról. Mégis. Egy peda- ' gógus barátom azt mondta az iskola előtti járdáról, hogy neki nincs fölhatalma­zása kivinni a gyerekeket havat takarítani. Mert más­nap jön panaszkodni a szü­lő, hogy izomláza van a gyereknek. Pedig járdáinknak szük­sége volna tizenéveseink erejére és jókedvére, nekik pedig a fizikai munka szép­ségének, nehézségének — megismerésére. Engedtessék meg. hogy ezzel kapcsolatban, elmond­jam: e sorok író]a gyerekko­rában romokat takarított a lebombázott városban. Ta­náraink vezettek minket, ők nyúltak először az égnek álló vasbetondarabhoz. Sen­ki nem panaszkodott izom­lázra. A város, amely most nagyon szép a mi gyermek- munkánkból és gyermekhi­tünkből is épült. L ehet, hogy idén már nem lesz hó, de jövő­re még lesz. És nem volna baj, ha nem éppen az iskolák környéke lenne sok helyütt a legelhanyagol­tabb. Egy téli reggelen még vidámító kép is lehetne egy-két tucatnyi fiú és lány — mondjuk lapáttal. Ada­lék az íráshoz: a KISZ által meghirdetett hóeltakarítási munkában Mátészalkán mindössze hatvan diák vett részt. / Bariba Gábor mókek arányának növelése érdekében a pályázati rend­szer keretében változatlanul támogatjuk a konvertibilis piacokon is jól értékesíthető árucikkek gyártásának fej­lesztését. Március 2©-án 9 órára •• Összehívták a megyei tanácsot Napirenden a hátrányban lévő térségek • Építés- felügyeleti csoport alakult • Nagyobb megbecsülést a miiszakiaknak a tanácsoknál Kedden ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága. A testület úgy döntött, hogy 1987. március 26-án 9 órára összehívja Szabolcs-Szatmár megye tanácsát és ja­vasolja, hogy — többek között — értékelje a végrehajtó bizottság tevékenységét, illetve azt az előterjesztést, amely a megye többszörösen hátrányos helyzetű térségeinek fel­zárkóztatási programját foglalja magába. Tegnapi ülésén a vb ezen­kívül megvitatta a tanácsi építésügyi hatósági tevé­kenység továbbfejlesztését megyénkben, munkaprogra­mot és feladattervet foga­dott el az MSZMP KB elmúlt év november 19—20-i hatá­rozatából adódó feladatok végrehajtására. Az építési hatósági tevé­kenység továbbfejlesztésének egy fontos állomása, hogy 1987. január 1-jével építésfel­ügyeleti csoportot hoztak lét­re a megyei tanácson, amely már önmagában is sokat len­díthet e tevékenység színvo­nalának emelésében, a terü­leti, helyi területrendezési, településrendezési és fejlesz­tési tevékenység javításában. Javítják a gépeket Megyénk állami gazdaságaiban és termelőszövetkezeteiben jó ütemben tart az erő- és munkagépek téli nagyjavítása. A legtöbb helyen március végére, április közepére feje­zik be a gépesítés legnagyobb téli feladatát. Képünkön:- a Balkányi Állami Gazdaság forgácsolóműhelyében Vasas Sándor MTZ—50-es traktorhoz fékpedálperselyt esztergál. (Császár Csaba felvétele) ÚJ KISÜZEM TISZAPOBON Köpeny után saválló zubbony Régóta kutatta a lehetősé­geket a Tiszadobi Nagyköz­ségi Tanács vezetése, miként teremthetne állandó munkát a községben élő, dolgozni akaró nők számára. A buda­pesti Munka- és Védőruhá­zati Ipari Szövetkezet újabb vidéki telephelyet kívánt lé­tesíteni, mivel a megrendelé­sek 40 százalékának kapaci­tás hiányában nem tudott eleget tenni. Az érdekek ta­lálkoztak. A Táncsics Tsz vi­szonylag olcsón a szövetke­zet rendelkezésére bocsátotta használaton kívüli tárolóját, melynek korszerű üzemmé történő alakítása 1986 jú­niusában kezdődött el. A be­ruházáshoz, mely 12 millió forintba került, jelentős ösz- szeggel, 1,5 millió forinttal a megyei tanács is hozzájárult. A termelés felfutásáig egy műszakban működő varroda 80 dolgozót foglalkoztat, de a nyár elejére még további húsz nőnek lesz alkalma munkát vállalni a szövetke­zet szabászüzemében. Ez az üzem még csak a terveken lé-. tezik, megvalósításához to­vábbi pénzek szükségesek. A január 29-én átadott var­rodában a betanulási idő há­rom hónap — tudtuk meg Kozma Jánosné műszaki osz­tályvezetőtől. — A varrni tu­dóknak lépcsőzetes teljesít­mény-kiegészítést adnak, az első hónapban 40 százalékot. Teljesítményelszámolásuk darabbérben történik. Ók jelenleg férfiköpenyt készíte­nek, de rövidesen áttérnek a bonyolultabb saválló zubbo­nyok gyártására. A teljesen kezdőik munkakötényt, törül­közőt varrnak, tanulóidejük alatt 2100 forint a bérük. Na­pi teljesítményüket figye­lemmel kísérik és a jól dol­gozókat termelőszalagra oszt­Az építésfelügyeleti csoport mellett főhatósági döntés írja elő és teszi lehetővé, hogy jól képzett szakembe­rekkel erősítsék meg az első­fokú építési hatóságokat, en­nek eléréséhez kellő bérke­retet is teremtettek, amely április 1-je után realizálha­tó. Az érezhető béremelés fel­osztásánál főként azokat a tanácsokat veszik figyelem­be, ahol betöltétlen a mun­kakor, vagy nem megfelelő képesítésű dolgozó látja el az építésügyi hatósági felada­tot. Viszont általános cél a térség szakember-ellátásának javítása, a műszakiak na­gyobb megbecsülése a taná­csi apparátuson belül, az e célra szüi: ‘■ társulások fel­karolása. A területi, településfejlesz­tési tevékenység színvonalá­nak emelése érdekében — hangzott el a tegnapi vb-ülé- sen — a kormány támogatja egy olyan főépítészi hálózat kialakítását, mely kiterjed a jelentősebb településekre és megfelelően képes koordinál­ni a különböző települések fejlesztését. Ez azt jelenti, hogy megyénk városaiban, valamint egyes nagyközsé­gekben is lehetőséget kell ta­lálni főépítészi munkakör létrehozására, míg kisebb te­lepüléseken ezt a munkát társulásos formában ajánla­tos ellátni. Az ezzel kapcso­latos konkrét feladatok el­végzése a , csők önállósá­gából fakad.’.a helyi feladat, — természetesen a megol­dáshoz kellő szakmai segít­séget remélhetnek ezek a te­lepülések a megyétől. VÁLASZTÁS EGY ÉLETRE Minden év januárjában, februárjában kell dönteniük a nyolcadikos tanulóknak, hol akarják folytatni tanulmá­nyaikat. Nehéz a választás, hiszen a hivatás egy életre szól. Megyénk középfokú ok­tatásában jelentős helyet fog­lal el a 107. számú Mező Im­re Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, melyben a megye területéről közel kétezer diák sajátítja el a különböző szakmákat. Az iskolában két vonalon folyik a szakképzés. Az egyik az általános iskolát elvégzett tanulóknak a hároméves ok­tatás, a másik pedig az érett­ségizettek 2 éves képzése. Az 1987/88-as tanévre je­lentkező 8. osztályt végzett tanulók sok lehetőség közül választhatnak. Szeptember­ben is indul egy „szakköze­pes” osztály, mely az ötéves képzés elvégzése után ruha­ipari technikusi képesítést nyújt a tanulóknak. Három­éves képzés lesz autóvilla­mossági műszerész, épületvil­lamossági szerelő, erősáramú berendezésszerelő, nagyvas­úti villamos jármű-szerelő, villamosgép-szerelő, kötő- és varrógép-műszerész, üveg­műves, műszergyártó és kar­bantartó, gumiipari feldolgo­zó, bútorasztalos, épületasz­talos, cipőfelsőrész-készítő, cipőgyártó, kötőipari konfek- ciós, férfiruha-készítő, női­ruha-készítő, nyomdai gép­mester, kéziszedő, kárpitos szakmákba. Az érettségizett tanulók háztartási gépszere­lő, elektronikai műszerész, irodagép-műszerész, rádió-té­vé műszerész, kozmetikus, fodrász, nőiruha-készítő szak­mákra jelentkezhetnek. Sajnálatos, hogy az inté­zetben oly nagy múltra visz- szatekintő fényképész szak­ma oktatása megszűnik. Az ezt a szakmát választó érett­ségizett tanulóknak Debre­cenbe kell jelentkezniük, azonban a gyakorlati okta­tás helye bárhol lehet, ahol vállalják a tanulót, (m. 1.) Az új munkásnők a szalag mellett, (f. s.) ják be. A szakmunkások kö­zül kerülnek jki a vezetők. Megbízásuk még nincs, ;rájuk is vonatkozik a tanulóidő. Az osztályvezetőre hárul az új üzem indításának min­den gondja-baja: a lányok, asszonyok többsége számára most még a norma teljesí­tés is elérhetetlennek tűnik. A szövetkezet többi üzemé­ben azonban csoportos elszá­molással , dolgoznak, havi 3800—4000 forintért, a ter­vek szerint Tiszadobon ennél majd többet lehet keresni. (f. b.) Technikusi oklevél a szakmunkásképzőből

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom