Kelet-Magyarország, 1987. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-10 / 34. szám

1987. február 10. Kelet-Magyarország 7 Kertbarátok könyvhónapi rendezvénye Biogazdálkodás a házikertekben „Könyvből nem lehet gaz­dálkodni. Könyv nélkül nem lehet jól gazdálkodni." Erdei Ferencet idézte ezekkel a sza­vakkal február 5-én Nyíregy­házán, a megyei, városi könyvtárban Inántsy Ferenc azon az eseményen, amely­nek kettős célja volt. Szak- könyvekről esett szó annak révén, hogy február immár 30 éve hagyományosan mező- gazdasági könyvhónap. Nyi­tánya volt a rendezvény egy előadássorozatnak is, amely a „Biokertészet lehetőségéi a házikertekben" címmel in­dult. A meghirdetett előadások­ra meglepően sokan voltak kíváncsiak. Közel száz em­bert érdekelt, hogy milyen új könyveket kínálnak a kiadók, másrészt mik a biogazdálko­dás elvi alapjai és a tapasz­talatok. A Móricz Zsigmond ‘könyvtár az esemény jó gaz­dájának bizonyult azzal, hogy alkalmi kiállítást is rendez­A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban a mező­gazdasági könyvhónap alkalmából alkalmi szakkönyvvá­sárt rendeztek a kertbarátoknak. Az Idared és Gloster almafák metszése Számvetést készítve a múlt esztendőről, örömmel állapíthat­juk meg, hogy gyümölcsből ha­zánkban 13 százalékkal termett több, mint 1985-ben. A termelés kétharmadát adó alma mennyi­sége megközelítette az 1,2 mil­lió tonnát, ami 2,2 százalékos növekedésnek felelt meg. Az al­ma több mint fele Szabolcsban termett. Legnagyobb külföldi vá­sárló partnerünk a Szovjetunió, most elsősorban a Starking (ezeknek telepítésénél és ter­mesztésénél nem szabad elfe­lejtkezni fagyérzékenységéről) a Golden Delicious, valamint az idared és a Gloster fajták iránt érdeklődött. Az említett fajták közül az Ida­red és a Gloster a bő termő faj­ták csoportjába tartozik. Az Idared növekedési erélyét te­kintve a középerős, illetve gyen­ge növekedésű fajták jellegzetes képviselője, így a korona habi­tusát tekintve, a szétterülő, gömb koronát nevelő fáit rend­szeres metszésben részesítve kar­csú orsónak, középerősen metsz­ve sövénynek nevelhetjük. Ülte­tés Után az első és második év­ben 10—20 fokos szögű lekötözést kell alkalmazni. A Gloster az erős növekedési erélyű gyümölcsfák jellegzetes képviselője, így felfelé törő, kö- zépsürü gúla alakú koronát ne­vel. Szabadorsónak és sövény­nek nevelve gyenge, késő tava­szi, illetve nyári metszést igé­nyel. Az ültetést követő első és második évben a hajtásokat 30 fokos szögben ajánlatos lekötöz­Háztáji sertéshizlalás Sokszor változott a táp- és sertésfelvásárlási ár az el­múlt években. Kovácsék fe­hérgyarmati portájáról azon­ban soha nem hiányoztak a sertések. A Kazinczy utcai telken vasszerkez^ttel erősí­tett ólakban tartják az anya­kocákat, illetve malacaikat. A helyi tsz-en keresztül az állatforgalmi és húsipari vál­lalatnál értékesítik állataikat. Kétszeri elléssel egész éven át van „utánpótlás". A mos­tani választási malacokat pi­acra viszik, de a februári fialás 20—24 malacát felhiz­lalják 110—125 kilósra, s ősszel a felvásárlóhoz kerül­nek. A gondozásban — a fia­talok mellett — nagy szerepe van özvegy Kovács Imréné- nek, aki most a hideg idők­ben. ha kellett kétóránként kiment a malacokhoz, hogy a szoptatást ellenőrizze. Vé­leménye: a gondoskodás hasznot hajt és csak így ér­demes sertéssel foglalkozni. M. K. tek a szakkönyvekből és meg­A biogazdálkodásról Seléndy Szabolcs, a Kertészet és Sző­lészet főszerkesztő-helyettese tartott érdekes előadást. szervezték az új könyvek helyszíni árusítását. Könyve­ket sokan vásároltak. Az előadások tartalma és színvonala nem keltett csa­lódást. Szó esett arról a hosszú útról, amelyet a könyvnyomtatás az időszá­mítás előtti időkből napja­inkig megtett. Az írott szó már évezredek óta ismert, de Európában és itt Magyaror­szágon is a könyvnyomtatás és sokszorosítás lehetőségei csak alig több, mint ötszáz éve teremtődtek meg. Könyvből ma már van elég. Példázza ezt, hogy az idei könyvhónapra a kiadók együttesen 52 müvet (780 ezer példányban) adtak ki. Nagy a választék. Sajnos ez nem azt jelenti, hogy mindenki­hez eljut a könyv és ehhez társítva nagy lenne az olva­sói kedv. Az lenne jó — mondta az előadó — ha min­den kertbarát egyben könyv­barát is lenne, és rendszere­sen tanulmányozná az őt ér­deklő legjobb és legújabb műveket. A könyvolvasás szószólója után következett Seléndy Szabolcsnak, a Kertészet és Szőlészet című lap főszer­kesztő-helyettesének az elő­adása a biogazdálkodásról. Mindenekelőtt arra a kérdés­re kívánt választ adni: mi értelme van a biokertészet­nek? Az érvek között emlí­tette: a környezetkímélő módszerek iránt az egész vi­lágon hallatlanul nagy az ér­deklődés. Külföldön (nyuga­ton) a vegyszer nélküli zöld­ség- és gyümölcstermesztés egyre nagyobb méreteket ölt. a piacon keresettek a bioter­mékek, azokat felárral vásá­rolják. A biogazdálkodás költség- takarékos, kémiai szerek he­lyett természetes anyagokat hasznosít. A szervesanyag­gazdálkodás a forgatás nél­küli talajművelés alapja a termelésnek. Fontos köve­telmény, hogy nem a nö­vényt, a talajt kell táplálni. Nem baj, ha a növényt kár­tevők támadják meg, az egészséges növény védekezik. A védekezés egyébként ké­miai szerekkel, vagy más módszerrel 100 százalékosan sohasem sikerült. Arra vi­szont ügyelni kell, hogy a monokultúrás termesztést kerüljük, mivel a legnagyobb veszély általában ott kelet­kezik, ahol az egyfajta nö­vényt egymás után, több éven át termesztenek. A biogazdálkodásról, kis­kertekben a dombos ágyás- ról az előadást követően ta­nulságos és érdekes video­filmei vetítettek. A korona jobb megvilágított- sága, a permetezések hatékony­ságának fokozása érdekében a karcsú orsó sor- és tőtávolsága 4XM méter legyen. Alanyként: M 9-es, M 26-os, valamint MM 106-os és M-es ültetési anyagot használjunk. A sövények közül a ferde ka­rú sövény és a Hungária sö­vény sor- és tőtávolsága 5X3 mé­ter legyen. SM 4-es alanyon ke­rüljön ültetésre. A szabad orsó esetében a tenyészterület 7X4 méter lehet, M 4-es és MM 106- os alanyokon. Sokan érdeklődtek: mész- trágyázáshoz kertjeikben mi­lyen alapanyagot használhat­nak. Ismert mésztrágvaanya- gok a péti mész, a lápi mész, cukorgyári mésziszap, mész­kőőrlemények, dolomitkő-őr- lemények. A mésztrágyázás, általában minden savanyú talajon eredménnyel jár. II szobapáfrány gondozása káros a túlöntöxés és a szárai talaj Az ember télen igényli legin­kább. hogy környezetében (la­kásában) élő zöldnövény és vi­rág legyen. A szobanövény nyugtató hatású, ugyanakkor a növényápolás, mint hasznos el­foglaltság, nem tehertétel, de változatosabbá teszi a lakásban töltött órákat. Pihentető a mun­ka főként a szellemi foglalkozá- súaknak. A lakásokban ma ked­velt és szépen díszlő növény a szobapáfrány. Ha a virágüzlet­ben szobapáfrányt (Nephrolepis exaltata-t) vásárolunk, igyekez­zünk inkább egy kisebb növényt választani. A párás növényházi környezetből kikerülő fiatalabb növény majd feltehetően job­ban alkalmazkodik nappali szo­bánk viszonyaihoz, mint egy idő­sebb. nagyobb növény. A páf­rány megfelelő körülmények kö­zött tartós szobanövényünk lesz. Az sem mindegy, mikor vásáro­lunk szobapáfrányt. A tél kellős közepén, amikor javában fűtünk és a fényviszonyok is kedvezőt­lenek, vagy áprilisban, amikor a fűtésnek vége és a nappalok is egyre hosszabbak lesznek, a fényviszonyok javulnak, a leve­gő relatív páratartalma emelke­Szakkönyvek a gazdálkodóknak Az évről évre ismétlődő mező- gazdasági könyvhónap jó alka-. lom arra. hogy a könyvet sze­rető emberek érdeklődési körük­nek megfelelő új müveket vásá­roljanak. A mezőgazdasági ■könyvkiadás egyre gazdagabb, mindenkihez szóló müvekkel je­lentkezik. Sok az olyan új könyv, amelyeket a kiskerttulajdonosok, kisállattenyésztók haszonnal for­gathatnak. A teljesség igénye nélkül a korábban és a közel­múltban megjelent szakkönyvek­ből ajánljuk olvasóink figyelmé­be az alábbi müveket. Állattartással, állattenyésztés­sel viszonylag nagyon sok mű foglalkozik. Közülük érdeklő­désre tarthat számot Böő István könyve, a kisgazdaságok állatál­lományának egészségvédelméről. Holdas Sándor könyve a nutria- tenyésztéssel foglalkozik, de aki a házinyúltenyésztéssel kapcso­latban kíván bővebb információt szerezni, az keresse a könyves­boltokban a Holdas Sándor szer­kesztésében megjelent ,,Házinyúl fialtatása” című müvet. Az ebtartók számára érdekes könyvek a Kovács Zsolt által írott „Kutyaiskola”, avagy a Szinák János—Veres István által készített mű: ,,A kutya hétköz­napjai” címmel. A díszmadárte- nyésztök érdekes olvasmánya le­het „A kanári” című könyv Naphegyi Károly—Dobos István és Zsilinszky János szerzőhármas munkája. A szövöpintyekről- díszpintyekröl Varga Béla írt könyvet. A méhészkedőknek ajánljuk Vincze Ernő munkáját, amelynek címe: ..A méhész is szakmunkás”. A dísznövénytermesztők és ker- tészkedök számtalan jól haszno­sítható szakkönyv közül válogat­hatnak. Balogh András műve „A kerti cicomáról” meglehet koráb­ban jelent meg, de nagyon is aktuális. Ugyanígy Kokas György és Nagy Lajos könyve a „Rózsahajtatás”. avagy Szűcs La­josnak a könyve, amelyben a szerző a kedvelt kaktuszokról és pozsgásokról írt. Keresett könyv a must és a bor egyszerű keze­léséről szóló mű, amelynek szer­zője Mercz Árpád. Üj és szép kivitelű alkotás a pálinkafőzésről megjelentetett kézikönyv, amely a kisüzemek számára készült: írói Baranyi György és Bikfalvi Istvánné. Meglepően nagy érdeklődés nyilvánult meg a kertbarátok ré­széről a bőrbetegségek gyógyí­tásával, a bor kezelésével kap­csolatban. Nyugodtan használ­hatjuk azt a kifejezést, hogy bőrbetegségek, mivel a kellemet­len elváltozásokat fertőző mik­roorganizmusok okozzák. Éppen ezért a borok kezelésénél soha sem szabad megfeledkezni a tisztaságról, a gondos munkáról, mivel e kórokozók a beteg b<p- rokból átterjedhetnek a még egészséges borokba is! A mikro­szervezetek megtámadják a bo­rok alkotórészeit, azokat elbont­ják, de úgy. hogy közben kel­lemetlen szagú vagy ízű anya­gokat képeznek. Ha penészes szőlőből présel­tük a mustot, majd a bort leve­gőztetve, kénezetlenül fejtjük át egy másik hordóba, ne csodál­kozzunk azon, hogy a bor „bar­natörött’* lesz! A barnatörött A kistermelők körében ismer­tek Bálint György művei, töb­bek között a Gyümölcsöskert, amely most 5., javított kiadásban jelent meg. Bálint György mun­kája a „Minden héten szüret” cí­mű mű is, amely 52 kerti növény portréját rajzolja meg. Harma­dik javított kiadásban kapható az 52 hét munkája a kertekben című könyv is, amelynek írói többek között Balázs Klára és Bálint György. bor színe előbb sárgásbarna, majd sötétbarna színt ölt magá­ra és zavarossá válik. Szaga és íze gusztustalan, kellemetlen, az aszalt gyümölcsök levéhez, vagy a régi kenyér héjához lesz ha­sonlatos. E betegséget különböző penészek úgynevezett oxidáz en­zimje okozza, akkor, ha’a bor a levegővel érintkezik. A betegséget viszonylag köny- nyű leküzdeni, ha a bort már az első fejtés előtt megkénezzük, a kén semlegesíti, elpusztítja az oxidáz enzimet. A gyógyító te­vékenységhez 10—30 gramm bor­kénre van szükség, amelyet bor­ban kell feloldanunk, majd bele­kevernünk a hordóban levő bor­ba. (E dózis 100 liter bor kezelé­séhez elegendő!) A bekeverés so­rán természetesen számítanunk kell arra, hogy a bor kissé meg- zavarosodik, ezért a fejtéssel legalább egy-két hetet várnunk kell! Sz. Cs. dik. ^ A szobapáfrány nem igényel közvetlen napfényt, sőt az egye­nesen káros számára, de a söté­tet sem kedveli. Ha a növényt egy sötét sarokba állítjuk, rö­videsen lehullatja a leveleit, el­veszti díszítő értékét. Ha szoba- páfrányunk bármilyen okból kezdi elveszíteni eredeti szépsé­gét, még megmenthetjük. Tart­suk a növényt az eddigieknél mintegy 5 fokkal alacsonyabb hőmérsékleten és gyakorlatilag alig öntözzük. Szedjük le a régi leveleit és hagyjuk úgy, díszte­lenül, nagyon mérsékelten ön­tözve hat hétig, két hónapig. Ennek elmúltával ültessük át. Majd öntözzük gyakrabban és tegyük világos 18—20 fokos nap­pali szobába. (Aki megteheti, vigye néhány hétre növényház­ba. ahol párás viszonyok között, fényen és 19—22 fokon még ha­marabb magához tér.) A szobapáfránynak a túlön- tözés épp úgy káros, mint a száraz talaj. Legjobb mérsékel­ten öntözni, ügyelve arra. hogy a föld az egész cserépben lehe­tőleg azonos nedvességű legyen. A meszes, kemény öntözővíz nem jó a szobapáfránynak. Le­hetőleg lágy. forralt és kihütött vízzel, vagy esővízzel illetve hó­lével öntözzük. Télen nem szük­séges tápoldatozni a növényt. Nyáron az öntözéssel egyidőben az ajánlott lombtrágyatömény- ség felét, harmadát adhatjuk he­tente, naponta. Az újracserepezésnél arra vi­gyázzunk, hogy mészmentes le­gyen a földje. Jól bevált az egy rész levélkomposzt, vagy feny.ő- tűföld, egy rész érett marhatrá­gya, és egy rész perlit, vagy dur­va homok keveréke. Nyáron a sarjak leválasztásá­val szaporíthatjuk a legegysze­rűbben. Sok szép változata van, ezek közül az egyszerű levelű Maasii, vagy a kompaktabb nö­vésű, csavart levelű Rooseveltii egészen más, mint a széles le­velű Whitmanii, amelynek leve­lei nemcsak szélesek, de a 40 cm-es hosszúságot is elérik. Borkezelés Barnatöréskor borkén Megyénk területén nagymér­tékű a talajok elsavanyodá- sa, viszont meszezésnél fel­tétlenül figyelembe kell ven­ni a területen termesztett kultúrákat. Jó ha a meszezést kiadós istállótrágyázás kö­veti. A trágya bomlásakor elősegíti a mész feloldását, növeli a meszezés hatását. Megváltozott az állathArbáz munkarendje A lakossági igények zavar­talanabb kielégítése érdeké­ben 1987. február 1-től kez­dődően az állatkórház mun­karendje megváltozott. Hé főtől péntekig munkana kon 7,30 órától 18,00 ói szombaton 8,00 órától 1: óráig van rendelési idő. rendelési idő befejezésétől rendelési idő kezdetéig, vala­mint vasárnap és ünnepnap az állatkórházban ügyeleti szolgálatot tartanak. Az ügyeleti szolgálat ide­jén csak a halaszthatatlanul szükséges, az állat életét köz­vetlenül veszélyeztető esetek­ben végeznek állatorvosi be­avatkozásokat, elsősegély- nyújtást. Kérik a lakosságot, hogy ebben az időszakban csak a váratlanul fellépő és az állatok életét közvetlenül veszélyeztető súlyos esetek­ben keressék az állatkórhá­zat. Erdei gomba termesztése A vadon termő gomba cél­tudatos termesztésére dolgoz­tak ki módszert erdészeti szakemberek. Táptalajként az erdőgazdaságban keletkező hulladék faanyagot haszno­sítják. A gombamicéliummal beoltott faanyag három-négy éven át hoz évente többször leszedhető, gazdag termést. A gomba mennyisége a táptalajként alkalmazott fa mennyiségétől függ, általá­ban a táptalaj tömegének 15—20 százalékát teszi ki a gombatermések tömege. Ezt a módszert a növényházak­ban alkalmazva a téli hóna­pokban is gombához jutha­tunk. Meszezés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom