Kelet-Magyarország, 1987. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-06 / 31. szám

2 Kelet-Magyarország 1987. február 6. MAGYAR KATONAI EGYENRUHÁK — KIÁLLÍTÁS. A salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeumban Magyar katonai egyenruhák címmel kiállítás nyílt. A Budapesti Hadtörté­neti Múzeum anyagából kiválasztott ötvenöt öltözet az ál­landó hadsereg kialakulásától demonstrálja a katonai vi­seletét a mai magaslégköri pilóta teljesen zárt, oxigén­maszkos overalljáig. A kiállítást régi zászlók és katonákat ábrázoló festmények, grafikák, kisplasztikák egészítik ki. A látványos kiállítást február 16-ig tekinthetik meg az ér­deklődök. Folyóiratszemle KÖZNEVELÉS A „Köznevelés” legújabb szá­mában „Átalakulóban a pedagó­giai intézetek” címmel Kuknyó János írását közli a Művelődési Minisztérium oktatáspolitikai lap­ja. A szerző, aki a Szabolcs- Szatmár megyei Pedagógiai In­tézet igazgatója, rámutat azokra az új vonásokra, amelyek az ok­tatási törvény szellemében a felügyeleti önállóságot, a szak­mai önállóságot erősítik. A me­gyei pedagógiai intézet fórumot A nyíregyházi Váci Mihály művelődési ház programjá­ból: kíván adni minden hasznos ok­tatási-nevelési tapasztalat nép­szerűsítésének, ennek érdekében fejlesztik az intézet technikai eszköztárát, a könyvtárat, média­tárat, adattárat, a különböző tan­tárgyi eszközöket. ALFÖLD A Debrecenben megjelenő iro­dalmi, művelődési és kritikai fo­lyóirat hasábjain Ratkó József József Attila-díjas költő a Nyír­egyházán élő, litván származású Paulius Normantas fotóművész munkásságáról ír. Erdei T. Sán­dor „Két versesfüzet Szabolcs- Szatmárból” címmel Budaházi István, Hozzon jó hírt a szél, és Antal Attila: Útközben című. megyei kiadású kötetéről mond­ja el véleményét. A folyóirat idei első számában találjuk Tandori Dezső: Madár­levél az ismeretlenbe című elbe­szélését, Kosa Ferenc: Kettős küldetés című emlékezését B. Nagy Lászlóra, Fejes Endre: Ho­gyan vitázzunk, Bényei József: A „csizmás klasszikus” című Ve­res Péterről szóló írását. Színháznaptár Változás történt a Mó­ricz Zsigmond Színház műsorában: február 8. he­lyett február 13-án lesz Szép Ernő: Vőlegény cí­mű színművének bemuta­tója a stúdiószínpadon. ★ Három színdarab szere­pel a színház műsorán a következő kulturális kör­kép megjelenéséig. Ma es­te Az atyai házat játsszák a Bajor-bérletben. A Fe­kete Péter szombaton a Móricz-, 11-én szerdán a Vasvári-bérletben kerül színre, majd 12-én csü­törtökön bérletszüneti elő­adáson látható. Folytatód­nak a Halálos szerelem tájelőadásai. Ezzel a ka­maradarabbal olyan tele­pülésekre is eljut a szín­ház, ahol nagy díszletek­kel nem vállalhatnak fel­lépést. Ma este Nagyha­lászban adják elő, 9-én hétfőn pedig két előadás lesz Fehérgyarmaton. Amatőr képző­művészek tárlata Közel hatvan alkotó, majd­nem kétszáznegyven munká­ja érkezett be a megyei ama­tőr képzőművészeti tárlat pá­lyázatára. A zsűri 110-et vá­lasztott ki bemutatásra, ezek láthatók a február 6-án nyí­ló tárlaton. A nyíregyházi Lenin téri kiállítóteremben délután 4-kor Balogh Géza festőművész, a művészeti szö­vetség területi szervezetének titkára mond megnyitót. A hónap végéig megtekinthető tárlat anyagából csaknem öt­ven alkotás vesz részt a nyá­ron az országos tárlaton. Filmbarátok klubja Rendezvények: tánctanfo­lyam indul február 7-én szombaton diszkó és dzsessz műfajban. Az első foglalko­zást 9 órától tartják. Természettudományi film­estre várják a technika és tudomány iránt érdeklődőket, illetve a természetfilmek ked­velőit február 9-én hétfőn délután 3 és este hat órára. Bemutatják az Egy bolygó születik, A paksi atomerőmű és a Terjeszkedő sivatag cí­mű filmeket. Tanácsadás: a pszichológus hétfői és szerdai napokon délután öttől hétig tart foga­dóórát. Zene: pénteken és szomba­ton a nosztalgia-, vasárnap az ifjúsági, csütörtökön pe­dig a videodiszkóban szól a zene. Papíron már él egy új klub, programja is van, most érkezett el az idő, hogy tag­ságot toborozzon. Huszárik Zoltán Filmklub néven szer­vezte meg megyénk közpon­ti filmklubját a Magyar Film­klubszövetség, a megyei mo­ziüzemi vállalat és a nyír­egyházi Váci Mihály műve­lődési ház. Minden filmbarátot szíve­sen látnak, a filmet értőktől a filmet nem értőkig, de ér­teni akarókig. A program egyelőre májusig készült el, a tervek szerint a kortárs művészet kiemelkedő alkotá­sai csakúgy vetítésre kerül­nek, mint a kevéssé ismert klasszikusok. A film- vagy videobemutatókat minden al­kalommal fórum, beszélge­tés vagy vita követi, rendsze­resen találkozik a klubtagság alkotókkal és más filmes szakemberekkel. Nagy gyerekeknek Múzeumi hétvége Szívesen veszik szemügyre a gyerekek közelebbről is a múzeumok féltett kincseit. Erre a kíváncsiságra alapoz­va indított sorozatot Múzeu­mi matiné címmel a nyíregy­házi Jósa András Múzeum. Február 7-én délelőtt 10-től felsőtagozatosokat várnak ar­ra a bemutatóra, amelyen a nyíregyházi tűzoltóság nem­régiben külföldről hazakerült ereklyéivel ismerkedhetnek meg a gyerekek. Vasárnap ugyancsak 10-től ismét ha­sonló korosztályú gyerekek­nek rendeznek múzeumi fog­lalkozást, amelyet az irodal­mi érdeklődésűeknek ajánla­nak. Krúdy nyomában cím­mel Sipos Ildikó muzeológus és Horváth István színmű­vész vezet játékos műsort. Versmondó verseny Fél évszázada halott a költő, -akire méltóképpen versei felidé­zésével kívánnak emlékezni a József Attila megyei szavalóver­seny rendezői: az ipari és mező- gazdasági szövetkezetek (a KI- SZÖV és a TESZÖV) valamint a Váci Mihály művelődési ház. A verseny célja jobban megismer­Muzsikusok kerestetnek Üj zenei tanfolyam indul a nyíregyházi Váci Mihály műve­lődési házban. Olyan már meg­lévő v-agy most alakuló zenei kö­zösségek, illetve szólisták jelent­kezését várják, akik szívesen vállalkoznak néptáncegyüttesek kíséretére. A megfelelő zenei alappal rendelkező muzsikusok olyan népzenei képzést kapnak, amellyel alkalmasak lesznek táncegyütteseknek zenélni, mű­ködési engedélyt szereznek, ami­vel díjazás ellenében munkát vállalhatnak. Ettől a képzéstől remélhető, hogy legalább vezető együtteseink zenekíséreti gondjai megoldódnak, vagy enyhülnek. Ezért lenne jó, ha erre a lehe­tőségre a táncegyütteseket mű­ködtető intézmények, munkahe­lyek is felfigyelnének. tetni a költő életművét, és ebből az alkalomból is felhívni a fi­gyelmet az irodalom egyik géni­uszának életművére. A jelentke­zésnek csak alsó korhatára van: 14 évtől felfelé bárki pályázhat három kötelező és egy szabadon választott költeménnyel. Érdek­lődni a nyíregyházi Váci Mihály művelődési házban lehet a je­lentkezési határidőig, február 20- ig. A legsikeresebb szereplők ér­tékes díjazásban részesülnek. Tisza, Adidas, Salamander az új mintaboltban Megbízható minőség, szolid ár Az iparcikk-kiskereskedelmi vállalat a helyiséget, a martfűi Tisza Cipőgyár a portékát hozta a február máso- dikán Nyíregyházán átadott új mintaboltba. Hogy a közös hasznot ki húzza? Elsősorban a vásárlók. Van miből válogatni a Jókai téri sportboltban, ahol a mart­fűi cipőgyár termékeit árusító modellbolt nyílt. (Farkas Zoltán felvétele) mékei is rendszeresen kapha­tók majd. Azok a cipők, ame­lyeket a kereskedelem vala­milyen okból nem rendelt meg, de a vásárlók körében igen népszerűek. — Vállalatunk számára a közös üzletből az a legna­gyobb előny, hogy készlet nélkül forgalmazhatunk olyan cikkeket, amelyeknek be­szerzése eddig a legtöbb gon­dot okozta. Futó-, edző-, vívó­cipőket a tervek szerint ez­után folyamatosan kaphatnak majd nálunk a vevők — mondja Bodó István, az ipar­cikk kereskedelmi igazgató- helyettese. A SIKER TITKA A közös vállalkozás sikere már az első napon bebizo­nyosodott. A közkedvelt Ti- sza-cipők mellett szépen fogytak a különböző fazonú Adidas- és Salamander-cipők is, amelyeket elsősorban az igényesebb vásárlók keres­tek. A boltnyitás szerencsés akciónak bizonyult. Az igazi szerencse az lesz, ha valóban folyamatos lesz az ellátás, ha a 900 forintos csizma való­ban ennyibe is kerül majd, s ha az Ádidas-lábbelik sem vándorolnak át a maszekok boltjaiba. Kovács Éva Nem Csáki szalmája... Szerződésszegő biltisok a bíróság előtt A Jókai téri sportboltban megnyitott cipőrészlegben ugyanis a tervek szerint min­dig kaphatók majd a gyár olcsó és divatos termékei — tudtuk meg dr. Sohajda Fe­renciül, az ország legnagyobb cipőgyárának bolthálózati osz­tályvezetőjétől, amikor a mintabolt létrejöttének kö­rülményeiről érdeklődtünk. HALLGATNAK A VÁSÁRLÓKRA — Gyárunkban évente 11 millió pár cipő készül, így te­hát nem mindegy számunk­ra, hogyan fogadják termé­keinket a vásárlók. Piaci fel­méréseket végeztünk, ame­lyekből kiderült, hogy sok esetben későn, s a kívántnál magasabb áron jutnak el a vevőkhöz az általunk gyártott termékek. A beavatkozó cé­gek ugyanis mind ráteszik a maguk hasznát, s így a 900 forintos csizma ára akár 1300 forintig is felmehet. Azt is megfigyeltük, hogy a keres­kedelem sok esetben igen las­san követi a divatot, nehéz­kesen rendel, holott mi képe­sek vagyunk akár három na­pon belül szállítani. Tudni szeretnénk azt is, mi a vá­sárlók véleménye az álta­lunk gyártott cipőkről. Mind­ezeknek a gondoknak megol­dására született az országos üzlethálózat kialakításának gondolata. Akciónkat tavaly szeptemberben kezdtük, s a most átadott nyíregyházi mintaboltunk már a huszon­ötödik a sorban. Azt tervez­zük, hogy az ország egész te­rületén, egymástól harminc kilométerre legyenek üzlete­ink, amelyekben mindig kap­hatók a jó minőségű, olcsó Tisza-cipők. A nyíregyházi üzletbe elsőre 4 ezer pár ci­pőt hoztunk, a sikert szá­munkra az is bizonyítja, hogy még ezen a héten újabb szállítmányt kell útnak indí­tanunk — fejezi be nem kis elégedettséggel az osztályve­zető". HIÁNYCIKKEK NÉLKÜL? A pultokon nemcsak a köz­kedvelt Tisza-, szabadidő- és utcai cipők, hanem Adidas- és Sál a ma nder-termékek is meg­találhatók. Itt vannak a kü­lönféle sportcipők is, amelyek eddig gyakran szerepeltek a hiánycikkek listáján. A min­taboltban a gyár monopolter­Az elmúlt évben tovább nőtt megyénkben a társadalmi tulaj­dont károsító bűncselekmények száma. 1985-ben 30, 1986-ban már közel 32 millió forint volt az így keletkezett kár. Ezek között ma jelentős összeget képviselnek a szerződéses üzemeltetésű boltok vezetőinek szerződést szegő ma­gatartásából eredő és bűncselek­ményt megvalósító károk. Ezek közül csak eg,y töredék a két alábbi példa: Nem tanulóként, hanem már gyakorlott kereskedőként vette át szerződéses üzemeltetésre Szo- ták János a Balkány és Vidéke Általános Fogyasztási és Értéke­sítő Szövetkezet Geszteréden lé­vő presszóját 1983 májusában. Is­merte az egység forgalmát, hi­szen 1975 júliusától a szövetke­zetnél dolgozott, 1978-tól pedig a bérelt presszónak a vezetője volt. Amikor a versenytárgyalást meghirdették, ő előnyben volt. A tárgyalást, illetve a licitálást meg is nyerte. A korábban jól dolgo­zó, a rábízott áruvai rendszere­sen elszámoló vezető alig másfél év alatt megváltozott. A szövet­kezettel szemben lévő tartozásait már nem rendezte, azok gyűl­tek, gyarapodtak, noha a bolt forgalma nem csökkent. Megfeledkezett tehát arról, hogy a jogok a szövetkezet adta lehetőségek mellett neki kötele­zettségei is vannak. Szoták Já­nos ugyanis a működés teljes időszakában az általa forgalma­zott árumennyiséget minden eset­ben a szövetkezet bélyegzőjével szerezte be, tehát annak ellenér­tékével a szövetkezet számláját terhelték meg. Szerződéses ala­pon 1984. december 31-ig vezette így az érpataki presszót és kö­zel 8 millió forint összegű árut vásárolt a szövetkezet terhére. Ennek forgalmazása után mint­egy 2 és fél millió többletbevé­telhez jutott. Természetesnek tűnik, hogy a kezén így megfordult 10 és fél millió forinttal helyes gazdálko­dás mellett a vele szemben fenn­álló követeléseket is megfelelő­en teljesítette volna, mindezeken túl még megfelelő hasznot is ma­gáénak mondhatott. O azonban a közel másfél év alatt a szövetke­zetnek több mint 700 ezer forin­tot nem fizetett meg, amiből a bíróság végül 502 ezer forintot írt a terhére. Védekezése az volt, hogy szerinte nem volt miből megfizetnie az áruk ellenértékét, mert az árrés nem fedezte meg­felelően kiadásait. Az alapos bizonyítás azonban igazolta, hogy Szoták János a kezéhez került pénzzel nem az előírásoknak megfelelően, hanem sokszor saját javára gazdálko­dott. Többek között három he­lyett további alkalmazottakat foglalkoztatott, s mintegy 300 ezer forintot fizetett ki nekik többlet munkabérként. Ezentúl engedély nélkül üdítőitalgépet vásárolt, kuglipáíyát építtetett, zenegépet szerzett be, mindeze­ken túl a szövetkezet pénztárá­ba be nem fizetett összegből sa­ját gépkocsiját javíttatta, felké­szíttette műszaki vizsgára és a saját havi munkabérét is önké­nyesen lényegesen magasabb összegben / „állapította” meg, mint ahogy az a korábbi terve­zések során történt. Szoták Jánost a bírósági tár­gyalás idején tehát mintegy fél­millió forint vagyoni hátrányt, illetve károkozás miatt kellett fe­lelősségre vonni. Majdnem hasonló volt Rubócz- ki Istvánné esete is, aki a Nagy- kálló és Vidéke Afész Érpatakon lévő üzletét vezette szerződéses alapon. Ö is a szövetkezet pénz­ügyi segítségére támaszkodott, vagyis az áfészen keresztül vásá­rolta az árut, és vállalta, hogy azok ellenértékét öt napon belül befizeti a szövetkezet pénztárába. Rubóczki Lászlóné megfeledke­zett fizetési kötelezettségéről és néhány hónap alatt 350 ezer fo­rinttal csökkentette befizetéseit, noha az alkalmazott árrések sze­rint nyereséges volt az üzletvi­tel. ö is saját céljait tartotta szem előtt, kocsijait — saját ZSUK, Zsiguli gépkocsiját — a közös pénzből üzemeltette, tartotta kar­ban és költötte a 10 és 100 ezre­ket saját céljaira. Lelkiismerete azonban az eljá­rás során arra sarkallta, hogy valamit törlesszen: a bírósági tárgyalásig 196 ezer forintot utó­lag megtérített a szövetkezetnek, A Nyíregyházi Városi Bíróság Szoták Jánost folytatólagosan és üzletszerűen jelentős értékre el­követett sikkasztás, valamint je­lentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettében mond­ta ki bűnösnek, ezért két év sza­badságvesztésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítéletet a Nyíregyházi megyei Bí­róság is helybenhagyta, így az jogerős lett. Rubóczki Lászlóné esetében a városi bíróság a napokban hirde­tett ítéletet, 1 év és 4 hónapi végrehajtható szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet még nem jog­erős. Természetes, hogy az ilyen jel­legű pénzszerzések az ügyeskedő szerződéskötő jogtalan előny- szerzéseit jelentené. A felelősség­re vontaknak minden esetben fe­lelniük kell az okozott kár meg­térítéséért is. A bíróságok a kár­okozás megtérítése felől is rend­szeresen döntenek. Dr. Toronicza Gyula városi vezető ügyész

Next

/
Oldalképek
Tartalom