Kelet-Magyarország, 1987. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-05 / 30. szám

2 Kelet-Magyarország 1987. február 5. Tulajdonos a tangazdaság Szíyeslátás másodosztályon Megérett már erre Mátészalka. Nem ártott volna korábban is ilyet építeni. Talán még egyet is elbírna ez a város. Ilyen és ehhez hasonló mondatok hangzanak el a lo­kálpatrióták szájából, de csak az „egyszerű városla­kók" is hasonlóképpen véle­kednek. S hogy miről? A Zöldfa étteremről, amelyet tavaly szilveszterkor nyitot­tak meg. Valóban, Mátészalka leg­reprezentatívabb (ha lehet egyáltalán használni ebben az esetben a .felsőfokot) ven­déglátóhelye. Amint meglát­ja az ember a portált, gusz­tusa támad belépni, s ha már bent van, akkor pedig fo­gyaszt is. Mi más lehetne egy étteremnek, presszónak a feladata, ha nem ez. Még a névválasztással is fején ta­lálták a szöget, sőt kétszere­sen. Először is, a régi Máté­szalkán, nem messze az étte­Ilyen az étterem (elek) remhez volt egy ilyen nevű utca, másodszor pedig azzal, hogy az étterem üzemeltető­je, mi több gazdája a tan­gazdaság. Az pedig köztu­dott, nagy almatermelők. Ez az étterem jó példája egyébként annak, hogyan le­het a városnak és az ott lé­vő gazdaságnak együttmű­ködni. Mert előbb a jármi tsz-szel, majd a megyei ven­déglátó vállalattal kooperált a tanács, de egyik sem volt az igazi. Utána vette kézbe az ügyet' a tangazdaság igazga­tója, s attól kezdve minden felgyorsult. Rövid idő alatt elkészült a 90 személyes ét­terem (két különteremmel), valamint a presszó. Mindez négy és fél milliójába ke­rült a gazdaságnak. A nagyközögség először szilveszterkor vehette birtok­ba, s kezdettől fogva nagy népszerűségnek örvend. Ezt az ellátási háttere is biztosít­ja, hiszen a gazdaságnak sa­ját húsüzeme van, ahonnan a sertéshústól a . borjúhúsig mindent megkapnak. A Zöld­fa étterem igazi specialitásai azonban mégis a vadételek. Ilyen az őzbabgulyás, a tűz­delt őzgerinc zsemlegombóc­cal, vagy éppen a vaddisznó­pörkölt. S ami nem elhanya­golandó, ezek az ételek min­dig, folyamatosan kaphatók másodosztályú áron. A ké­sőbbiekben pedig gasztronó­miai hetek keretében házi készítésű ételeket is felszol­gálnak. (sipos) Harmincezer ügyfél Este fél hétig elintézik Az ügyfélszolgá­lati iroda hat éve kezdte meg műkö­dését — s egy sor olyan ügy azonna­li elintézése vált itt lehetővé, me­lyekkel addig .az egyes tanácsi osz­tályokhoz kellett fordulniuk az em­bereknek — már­pedig azoknál nincs folyamatos állan­dó félfogadás. Az iroda létrehozásá­val egy időben megszűnt a város külső területein a ta­nácsi állandó kirendeltség, s ott is időszakos félfogadást szerveztek. Jobb feltételeket A városi tanács épületé­ben található iroda tehát számtalan embert fogad nap mint nap — de sajnos, ehhez nem a legjobbak a feltétele­ik, körülményeik. Évek óta napirenden van például: kel­lene egy külön tárgyalóhelyi­ség, ahol a másra nem tarto­zó (például hagyatéki vagy birtokháborítási) ügyeket be­szélhetik meg a tanácsi dol­gozók az ügyféllel. Nem be­szélve arról: nem tudják megoldani, hogy az ügyinté­ző leültesse a hozzá fordulót, s úgy tárgyaljanak ... Indo­kolt tehát az iroda fejleszté­se — több helyiségre lenne Szükségük, s ezzel párhuza­mosan a mostaninál több ügy intézését is vállalhatnák, olyanokét, melyekkel ma még az egyes szakigazgatási szer­vekhez kell fordulni. Alapve­tő fontosságú: minden osz­tálynál jól különítsék el a Körülbelül harmincezer ember for­dult meg az elmúlt évben a nyíregy­házi tanács ügyfélszolgálati irodájá­ban — lakcímváltozás miatt, hagya­téki ügyekben, hatósági bizonyítvá­nyért, elveszett tárgyakat keresve és még számos másfajta ügyben. A leg­többen a lakcímváltozás bejelentése miatt jöttek ide; több, mint 16 ez­ren (de 1985-ben még többen: húsz­ezren jártak itt ilyen ügyben!) gyorsan, könnyen elintézhető ügyeket a bonyolultabbaktól — ezáltal lehetőség lenne a gyorsabb, korszerűbb, rugal­masabb tanácsi munkára. Az említett helyiségekre viszont csak a tanácsház bővítése után számíthat az iroda. Tisztségviselők, osztályok Február elsejétől megvál­tozott az ügyfélfogadás rend­je is a városi tanácsnál. Ez­után a tanácsi tisztségviselők (elnök, vb-titkár, elnökhe­lyettesek) hétfőn 8 és 10 óra között, valamint szerdán dél­után háromtól fél hétig fogad­ják a hozzájuk fordulókat — felváltva. Az osztályvezetők szerdánként egész nap (este fél hétig) tartanak ügyfélfo­gadást. Az egyes szakigazgatási szerveknél hétfőn (8—12), szerdán (8—18,30) és pénte­ken (8—12) van félfogadás. Az ügyfélszolgálati iroda hét­főn és szerdán egész nap (nyolctól fél hétig), kedden és csütörtökön nyolctól dél­után négyig, pénteken déli tizenkettőig tart nyitva. Ugyanilyen rend szerint fo­gadja az ügyfeleket á pénz­ügyi osztály adócsoportja és a lakásügyi csoport. Szombaton is... Szombaton se lesz zárva az iroda: délelőtt ügyeletet tar­tanak, természetesen érdemi ügyintézésre is lehetőség nyí­lik azok számára, akik ilyen­kor mennek. Oroson a taná­csi kirendeltségen csütörtök kivételével félfogadást tarta­nak délig, illetve szerdán egész nap. A külterületi te­lepüléseken a hét egy-egy napján fogadják az embere­ket: Sóstóhegyen hétfőn, Vaj­dabokorban kedden, Felsősi­mán szerdán, Nyírszőlősön és Butykán csütörtökön, Manda- bokorban pedig pénteken. Az Országos Filharmónia szerda esti felnőtt bérleti hangversenyén, a Váci Mi­hály MVMK nagytermében a Miskolci szimfonikus zenekar működött közre. A hangver­seny műsorán bécsi klasszi­kus zeneszerzők művei — Haydn: Katona szimfóniája, Mozart: G-dúr fuvolaverse­nye, Beethoven: VI. szimfó­niája — hangzottak el, Ko­vács László vezényletével. Több éve már, hogy a ze­nekar a városunkban rend­szeresen vendégszereplő együttesek közé tartozik. A koncertet ismét nagy érdek­lődés kísérte, és ez az egyik fokmérője annak, hogy a ze­nekar mindig olyan színvo­nalon produkál, melyre érde­mes odafigyelni. Megfiatalo­dott és létszámban is meg­nőtt az együttes vonóskara, a zenekari hangzásarányok kiegyenlítetté váltak. A hangversenyt komoly műhelymunka előzte meg. Ezt tükrözte a művek szóla­mainak kidolgozottsága, ér­telmes, igényes megformálá­sa, gondolva itt a Haydn- szimfónia kényes vonós állá­saira. A magas színvonalú hang­verseny kiemelkedő élményét Matuz István fuvolaművész játéka jelentette. A nemzet­közileg elismert művész rendkívüli technikával ren­delkezik. Ez vonatkozik hangképzésére, annak minő­ségére, intenzitására, kivéte­les légzési megoldásaira. A versenymű lassú tételében fe­lejthetetlen, leheletfinom, halk, de ugyanakkor kifejező részeknek lehettünk tanúi. Matuz Istvánnál a technika nem cél, hanem eszköz a ze­nei kifejezés szolgálatában. Erről győződhettünk meg a versenymű minden tételében. Kontaktusa a zenekarral és karmesterével kitűnő volt. A közönség meleg ünneplését 2 ráadással hálálta meg. Ezen, szólófuvolára írt modern mű­vekben bravúros effektuso­kat alkalmazott — pl. több­szólamú játék fuvolán —, melyek a kivételes adottságú és kísérletező művész spe­cialitásai. Ugyanolyan hite­lességgel és meggyőző erő­vel tudta tolmácsolni Mo­zart alkotását, mint korunk zenéjét. Az est magas szín­vonala nagyrészt köszönhető a zenekar vezető karmesteré­nek, Kovács Lászlónak. Babka József Kisvárdai vadászklub Frankfurtban Tengelytörés őzbakkal Karl Otto Götte az NSZK-beli Frankfurtból már 12 éve jár vadászni Kisvárdára a Rákóczi Vadásztársasághoz. Mintegy húsz éve jött először hazánkba, szarvasvadászatra a Pécs mellet­ti Véméndre. Itt ejtette el az első magyarországi szarVasbi- kát, egy páratlan 18-ast, mely több mint 200 nemzetközi pon­tot ért. Majd Galgamácsa és Kis- várda következett. S hogy miért „ragadt” itt, arról így vall: — Magyarországi vadászataim során egy zárt ősi őzbakterületet kerestem, s azt Kisvárdán talál­tam meg. Már első * kisvárdai va­dászatom alkalmával felismer­tem ennek a területnek a jó va­dászati lehetőségeit és az őzállo­mány is megerősítette azt a jo­A tárgyalóteremből j.át nadrágja alá rejtsen egy Trapper farmert, és fizetés nél­kül próbáljon kisétálni az üzlet­ből. Kísérlete azonban balul ütött ki: az eladtok felfedezték a gya­nús viselkedésű vevő sanda száin/dékáit, és visszavették a pan­tallót. De a kudarc niem vette el a kedvét: még abban a hónapban, 21-én. bemászott egy kamecseá ház udvarára, onnan pedig — a bejárati kapu zárjában hagyott kulcs segítségével — behatolt a nyárikonyhába. Bent szétnézett, mit lehetne elvinni, de csupán egy hordozhaó rádióra bukkant. Ráadásul ismét „lebukott”: egy gyemnek megzavarta ténykedé­sében, s kénytelen vólt hanyatt homlok menekülni. E két akciójáért a Nyíregyhá­zi Városi Bíróság különös és többszörös visszaesőként elköve­tett 2 rendbeli lopás vétségében mondta ki bűnösnek. Ezért 8 hó­napi végrehajtandó szabadság- vesztésre és 3 évi közügyektől el­tiltásra ítélte, valamint elrendel-- te alkoholista kényszergyógyítá­sát. Az ítélet jogerős. A vadászklub emblémája. gos reményt, hogy ez a terület özbakvadászatra kiváló. Az első élményem tartós volt — mondja nevetve. — Nem a három el­ejtett őzbak miatt, hanem a lo­vas kocsi tengelytörése miatt. A vizes terület kellős közepén tör­tént a dolog, amely kétórás me­neteléshez vezetett, s közben a milliónyi szúnyogcsípés „színesí­tette” az eseményt. Götte úr azóta évente három- szor-négyszer vadászik Kisvár- dán. Megszerette az itteni kör­nyezetet, a vadásztársakat, s már eddig is sokat áldozott a va­dásztársaság ' vadászházárá, a vadállomány fejlesztésére. Az el­múlt év decemberében Frank­furtban az ő ötlete alapján ala­kult meg — jelenleg húsz tag­gal működik a „Kisvárdai Va­dászklub”. — A Kisvárdai Vadászklub el­sőrendű feladata a vadászterület értékeinek megóvása, s Kelet- Magyarország egyik legjobb te­rületévé fejlesztése. Vállaljuk a vadászház korszerűsítését, bőví­tését, magaslesek és vadetetők építését, valamint vadtápok vá­sárlását, amelyek jól segítik a vadak agancsfelrakását. (vincze) AZ ESZE TAMÁS NÉPE a gulácsi fatelep munkájáról szá­mol be legutóbbi számában. He­tedik esztendje készülnek itt a Szatmár-ládák, amelyekbe a ter­melőszövetkezet 216 hektár al­másának termése kerül. A ládák­hoz szükséges alapanyag a tsz nyárfásaiból és vásárolt fából kerül ki fele-fele arányban. Har­minc-negyven asszonynak és né­hány férfinak augusztusig van itt munkája, utána mennek ők is az almásba. Szüret és szabadság után újra kezdődik a ládázás. Naponta átlag 6—700 darab áll össze, évente ez 200 ezret jelent. És persze ugyanennyi tetőt is. Minden ládában van egy azono­sító lap, amelyre egy számot, a 245-öt égetnek. Ez jelöli a gulá­csi ládákat. Hogy jól dolgoznak, arra bizonyíték: még nem volt reklamáció. A ZÁHONY ATRAKÓKÖRZET legújabb számában a Közlekedé­si Szakközépiskola tanulóinak szaktanfolyami képzéséről olvas­tunk. A cikkből kiderül, hogy a tanulók speciális tematikájú — az iskolai oktatás és a vállala­ti dolgozók képzési anyagának átfedéseit megszüntető — csök­kentett időtartamú szaktanfolya­mon vesznek részt. Legutóbb az univerzális targoncavezetői tan-' folyamot teljesítette eredménye­sen a középiskola 28 harmadik évfolyamos tanulója. Jelenleg fo­lyik a darukezelői képesítést nyújtó tanfolyam. A TANGAZDASÁG legutóbbi számában elemző cik­ket közöl az állattenyésztési ága­zatról. A szerzőit foglalkoznak a takarmányozással, a szaporodás- biológiával, a műszaki vezetéssel, a dolgozók hangulatával, majd megállapítják, hogy az itt elért jó eredmények lehetőséget te­remtettek a termelés és a bérek differenciált bérezésére. „A ter­melés 14,4 százalékkal nőtt és mivel a telepen 99 százalékban teljesítménybérezés van, ezzel párhuzamosan a bérszint 14 szá­zalékkal emelkedett, a tervezett bértömeg megtartásával. A bor­jú- és az üszőnevelésben a meg­felelő módon kivitelezett kötet­len tartástechnológia bevezetése az utóbbi évek legszebb növen­dékállományát eredményezte, és az évek óta csökkenő borjúki­esést is tovább tudtuk javítani (5,6 százalék)”. — írják a szer­zők. A SZABOLCSI VÍZMŰ az újítási verseny eredményeiről és gondjairól közöl tényközlő cikket. 1986 újítási eredményei összességében meghaladták az előző évit, de nem érték el a ko­rábbi évek csúcsát. A hasznos eredmény megközelíti a milliót. Üjszerű eredmény az is. hogy hat újítást sikerült más vállalat­nak átadni, mélyből 120 ezer fo­rint árbevétel származott. Újí­tóik átlagosan 5 százalékos újí­tási díjat vehettek fel, de bátran élt a vállalat díjkulcsnövelő té­nyezőkkel is. A hiányosságokról megállapítja: az alapadatok hiá­nyában az eredményszámítások legtöbbször csak műszaki-gazda­sági becsléseken alapultak. Egy- egy újítás kivitelezése még min­dig vontatott. A SZABOLCS-SZATMÁRI SZÖVETKEZETEK hírül adja, jól jövedelmez a sós­tóhegyi Vörös Csillag Termelő- szövetkezet nyírszőlősi üvegtech­nikai üzeme. A laboratóriumi eszközöket előállító üzemnek az elmúlt évben több mint 70 mil­lió forint volt az árbevétele. Az üzem által előállított eszközök nagy része exportra kerül. Egy másik hírből megtudjuk, hogy újabb ipari üzem létesítését ha­tározta el a milotai Üj Élet Ter­melőszövetkezet. Ezúttal harminc embert foglalkoztató vasipari üzemet hoznak létre. A Kelet-Magyarország- ban 1987. január 14-én megjelent írást sérelmesnek tartjuk, mert abból az a hamis ítélet születhet, hogy a Magyar Autóklub a se­gítségnyújtás ürügyén ki­használja és megvágja a bajba jutott autósokat. Te­szi ezt egy olyan összeha­sonlítással, ami nem valós. Amit a VAGÉP hidegindí­tó szolgálata nyújt 52,50 fo­rint kalkulációval számol­va, az a segélyszolgálati ta­rifánál csak 40 forint. Azt is hozzá kell tenni, hogy más a hidegindítás, egy le­merült akkumulátor rásegí­tése és más a segélyszolgá­lat helyszíni javítása, ami a második megkezdett fél óra után tényleg 80 forint. Nyíregyházán — éppen a sajtó közreműködésére ' — 1986. április 1-től van az H. év minden napján állandó segélyszolgálat. S ha már ezt nem kis költséggel lét­rehoztuk, városi javító és indító szolgálatot tartunk. A napokban készített éves mérleg szerint 467 esetben hívták a segélyszolgálatot helyszínre, nem számolva azokat az eseteket, amikor a szerelő perceken belül in­dította a bajba jutott gép­kocsiját, hogy kihúzta a hó­akadályból, s nem vette a fáradtságot, hogy a reggeli mínusz 18—20 fokos hideg­ben a munkalap megírásá­val bajlódjon. A segélyszolgálat 9 hóna­pi fenntartása 327 000 fo­rintba került. Bevételünk 40 026 forint volt. Így néz ki a mi nyerészkedésünk a „hidegtől vacogó” autóso­kon. Módy Elek a Magyar Autóklub megyei titkára Miskolciak hangversenye Balszerencsés tolvaj A nyíregyháza Rácz József bűn- lajstroma hosszú és színes. Vólt már büntetve súlyos testi sérté­sért, loipásért, jármű önkényes elvétele miatt, s ennek megfele­lően több éviét volt már kényte­len eltölteni* büntetésvégreh a j tá- isi intézetek falai között. Utolsó szabadságvesztés bünte­téséből 1985 október 25-én szaba­dult, de egy évig sem élt tisztes­séges életet — 1986 júliuséiban már újabb bűncselekményéket követett el. Pedig lett volna rá lehetősége, hogy ne kerüljön összeütközésbe újfent a törvény­nyel, hiszen van szakképzettsége — szaikáas —, még ha az utóbbi időben egyéni gazdálkodóként is kereste maga és élettársa kenye­rét. Csak hát a megkeresett pénz nagy része az italboltba vándo­ron, mert Rácz idült alkoholis­ta. Olyannyira, hogy a korábbi aUikothológiiai kezelések sem segí­tettek rajta. Bizonyára az ital vitte rá ar­ra is, hogy tavaly július 10-én a Kelet Szöv. Kereskedelmi Válla­lat egyik boltjának önkiszolgáló rendszerű kanfekeióoGztályán sa-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom