Kelet-Magyarország, 1987. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-24 / 46. szám

A tanács napirendjén a postai szolgáltatások Ládagyártók Hyírmadán T elefonhálózat-fejlesztés magánerő bevonásával A város közigazgatási te­rületén összesen 11 postahi­vatal és négy „fiókposta" ta­lálható — nem mindegyik a legjobb körülmények között elhelyezve. Elsősorban a „nagyposta" helyiségei zsú­foltak a városközpontban. Nagyon hiányzik már az örökösí'öldi postahivatal, ez év második felében számít­hatnak megnyitására az ott élők. Ha postáról esik szó, rög­tön a telefonhelyzet kerül előtérbe. Sajnálatos, de Nyír­egyháza a köztudottan rossz hazai telefonhelyzetnél is rosszabb helyzetben van. Míg hasonló százezres nagy­városokban illetve a többi megyeszékhelyen 10 ezer la­kosra átlagosan több, mint nyolcszáz telefon jut — Nyír­egyházán csak 567/ A nyilvá­nos telefonok száma sem ele­gendő, annak ellenére, hogy az utóbbi időben több új ál­lomást is- kihelyeztek, a vá­ros külső részéin még min­dig gond a telefonálás. A vá­rosi tanács illetékesei úgy látják, hogy lehetővé kell tenni: a lakosság is részt vál­lalhasson telefontelepítésben, akár anyagi hozzájárulással is (elsősorban persze a külte­rületeken). A posta egyébként még ötven nyilvános telefon fölszerelését tervezi 1990-ig. Ugyancsak remény van ar­ra, hogy az ötéves tervidő­szak végéig Nyíregyháza is bekapcsolódhat a nemzetközi távhívásba! A megyeszékhelyen egyéb­ként ma több rrtint hétezerhá­romszáz telefonelőfizető van, 115 nyilvános állomás — és hat és fél ezren várnak tele­fonra ... A jelenlegi központ tovább nem bővíthető, ezért szükségessé válik egy új te­lefonközpont építése. Pár éven belül hozzákezdenek egy ilyen épület tervezésé­hez — a következő ötéves tervidőszakban épülne meg, mégpedig az örökösföidi la­kótelepen. Termőre fordul a szilvás Tarpa—pilács—tivadari siker A tanács elfogadta a pos­taigazgatóság beszámolóját, s úgy határozott: a műszaki osztály dolgozza ki a magán­erős telefonhálózat-fejlesztés lehetőségeit, adjon meg min­den segítséget a posta tervei­nek megvalósításához. Fel­kérték a Debreceni Posta- igazgatóságot : mindent kö­vessenek el, hogy a fentebb említett fejlesztések lehető­leg mielőbb megvalósuljanak, és vizsgálják felül a postahi­vatalok nyitvatartási rend­jét, hogy az jobban igazodjék a lakossági igényekhez. A városi tanács személyi kérdésekben is döntött. Dr. Koncz Imrét megválasztotta, tanácselnök-helyettessé, és egyben általános elnökhe­lyettesnek kijelölte. A tanács elfogadta Mezősi Tiborné pénzügyi osztályvezető fel­mondását, egyben hozzájá­rult áthelyezéséhez az adó­megállapító hivatalba, és ki­nevezte osztályvezetőnek László Gézát, aki eddig a pénzügyi osztály vezetőhe- lyettese volt. Megyénkben egyedülálló, modern láda­gyártó gépsor próbaüzemelése kezdődött meg a nyírmadai Béke Termelőszövetke­zetben. Ismert, hogy évente milyen nagy mennyiségű almásládára van szükség a szabolcsi gazdaságoknak az exportszállítás­hoz. Ennek enyhítésére vásárolt olasz és NSZK-gépeket a szövetkezet. A ládaele­meket a hagyományostól eltérően űj, úgy­nevezett háncsolásos eljárással készítik. Ezáltal a farönköt majdnem teljes mér­tékben hasznosítani tudják. Az üzemben két műszakban 70 dolgozó szolgálja ki a gépeket. Az új technológia lehetővé teszi bármilyen méretű, különböző célra szolgá­ló ládák gyártását. A termelőszövetkezet a tervek szerint ebben az évben 700 ezer almásládát gyárt. Ez nemcsak a saját szük­ségletüket elégíti ki, a felesleges mennyi­séget értékesítik. Elek Emil Képeinken: készülnek a ládaelemek (felül). Háncsolt eljárással állítják elő a falemezt (balra). A szegezőgépen pillanatok alatt összeállítják a ládát (jobbra). XUV. évfolyam, 46. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1987. február 24., kedd A megyeszékhely postai szolgáltatásainak helyze­te volt az egyik fő napirendi pont a Nyíregyházi Vá­rosi Tanács hétfői ülésén. SZAKMUNKÁSTANULÓK. A parádi üveggyárban — amelyet még II. Rákóczi Fe­renc '.lapított — ma is elsősorban manufakturális jellegű termékeket gyártanak. A hág nányos minták és az üvegcsiszolási technológia megőrzésére — csaknem 25 éve — a ....várban képezik a szakembereket is. Képünkön: Kakukk Béláné szakoktató (középen) és a harmadéves üvegcsiszoló tanítványai vizsgamunkáikkal. (MTI fotó) napja alkalmából Ünnepi állomány gyűlésen emlékeztek meg tegnap Nyír­bátorban a szovjet hadsereg születésének hatvankilen­cedik, és á nyírbátori határ­őrkerület rpegalakulásának negyvenkettedik évforduló­járól. Ezen a napon nyitotta meg a helybéli határőr mú­zeum újabb részlegét Heizer György ezredes, kerületpa­rancsnok, ahol a magasabb egység történelmi sorsfordu­lóinak emlékeit gyűjtötték össze a katonák, emléket ál­lítva ezzel az alapítóknak is. Hasonló ■ megemlékezést tartottak hétfőn a nyíregy­házi honvéd helyőrségben is. ÁFÉSZ-tagok segítségével Amire a célrészjegyből jut Két-három évtizede, mi­kor beköszöntött megyénk­ben az almakultusz, úgy tűnt, befellegzik Szatmár és Bereg leghíresebb gyümölcsé­nek, a szilvának. Nem, hogy új telepítésekre nem került sor, de még a kiskertekben is kihúzták az igénytelen, ám bő termő szilvafákat. A hetvenes—nyolcvanas évek fordulóján aztán kide­rült, az alma sem oldja meg a tőkeszegény termelőszövet­kezetek gondját. Tiszakere- csenyben is látták ezt, ép­pen ezért döntöttek úgy. hogy ötven hektár szilvát te­lepítenek. A hat évvel ez­előtti ültetvények azóta már termőre fordultak, s hama­rosan termést hoznak a fia­talabb fák is. A csacsaki, a Stanley fajták már tavaly meghálálták a gondoskodást. A számítások egyértelműek: a szilva várhatóan több hasznot hoz majd a helybéli termelőszövetkezetnek az al­mánál, s értékesítése is lé­nyegesen egyszerűbbnek ígér­kezik. Huszonnégy fogyasztási és értékesítési szövetkezet, mintegy 130 ezer áfész-tag található Szabolcs-Szatmár- ban. A bolti, kereskedelmi, vendéglátásból, valamint az ipari tevékenységből szárma­zó árbevételük meghaladja a 12 milliárd forintot. A felvá­sárlásból, termeltetésből és az ipari tevékenységből szár­mazó bevétel évenként más­fél milliárd forint — tudtuk meg Nagy Bélától, a MÉ­SZÖV elnökhelyettesétől. rint értékűt tartottak nyilván az elmúlt esztendőben. A célrészjegyek értékének az utóbbi időben tapasztal­ható növekedése a szövetke­(Folytatás a 4. oldalon) A fokozatosan növekvő forgalom megszervezéséhez, az ellátás folyamatossá téte­léhez egyre korszerűbb felvá­sárlási telepekre, kereskedel­mi létesítményekre van szükség. Megteremtésük ko­moly terhet ró a szövetkeze­tekre, közel sem egyszerű fel­adat. Ezért is van kiemelke­dő jelentősége annak, hogy ■az áfészek tagjai mind na­gyobb mértékben veszik ki részüket a fejlesztésből, kor­szerűsítésből. Az elavult épü­letek felújítása, újak építése manapság nehezen képzelhe­tő el a tagok anyagi hozzá­járulása nélkül, hiszen csak összefogással remélhető az ellátás színvonalának emelé­se, a kereskedelem és ven­déglátás korszerűbbé tétele. A tagok anyagi hozzájáru­lásának módja az alap- és a célrészjegyek vásárlása. Amíg az előbbiből 43 millió addig az utóbbiból 210 millió íö­Húszmilliós nyereség Sikeres vezetőváltás, jól szervezett munka, okos ter­mékszerkezet-váltás, na­gyobb fegyelem. Ebben ösz- szegezhető annak az ered­ménynek a forrása, melyről Nagy Zsigmond, a tarpa—gu- lács—tivadari Esze Tamás Né­pe Termelőszövetkezet elnö­ke adott számot. A közös gazdaság a múlt esztendőben 20 milliós hasznot termelt, ami messze felülmúlta a ter­vet és a várakozást. Kétség­telen, a jó időjárás is hoz­zájárult a sikerhez, valamint az, hogy az alma rekord­mennyiségben termett, a 216 hektárról 793 vagonnyit szedtek le. A zárszámadó küldöttgyű­lésen számot adott a vezető­ség arról is, hogy a jó ered­mény mellett gondokkal is küzdöttek, ami lényegében az idei teendőket is meghatá­rozza. Lényegesen javítani kell az állattenyésztés haté­konyságát. fontos tényező a takarmány minőségi megter­melése, a szakosított telep rekonstrukciója sem várathat magára. Ezeket a feladatokat a hozzászólók is említették, hozzátéve, hogy az idei si­ker nagymértékben függ at­tól, hogy erősödjék a tagság és a vezetés egysége. A három községet magába foglaló közös gazdaság 670 tagja nevében a küldöttek el­fogadták az idei tervet is, amely reálisan számolva a lehetőségekkel, 10 millió kö­rüli nyereséget irányoz elő. A küldöttgyűlésen meg­nyilvánuló bizalom egyik té­nyezője volt az, hogy a múlt esztendőben az egy főre jutó jövedelem több mint négy és fél ezer forinttal nőtt. s ilyenformán az érdekeltség nemcsak elvben, de a gya­korlatban is hatásos mozga­tóerő Tarpán, Gulácson és Tivadarban. Megemlékezések a szovjet hadsereg Kockázat közösen

Next

/
Oldalképek
Tartalom