Kelet-Magyarország, 1987. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-21 / 44. szám

1987. február 21. Párizsi divattudósítás Első képünkön: A csinos városi együttes rózsaszínű, fényes kidolgozású bárány­bőrből készült. (VIA Dl RELY) Második képünk: 7 8-os bő vonalú fekete bőrkabát szőrmegallérral és óriás zsebek­kel. Alatta az egyenes vonalú szoknya a térdet takarja. Ezt a modellt a teltkarcsú- aknak is ajánlják. (Reny Pat-modell) Kovács Maci Bababútor — barkácsolva Télen több idő jut a lakás­ban való bíbelődésre. hobbi­ra. barkácsolásra. Azok az apukák, akik fával szeretnek dolgozni, már most nekifog­hatnak például a húsvéti ajándék elkészítéséhez, vagy a névnapi, születésnapi meg­lepetéshez. A babaszobát az 1. ábrán bemutatott módon összeállí­tott. három fal határolja. A falak nagy helyet foglalnak el, ezért legjobb azokat össze­csukható módon elkészíteni. Az így összeállított babaszo­ba falai játék után fiókban vagy polcon tárolhatók. Négyszög keresztmetszetű, 18x18 mm-es fenyőfa lécek­ből készítünk három derék­szögű keretet. Áz 1 és 2 víz­szintes léceket a 8 és 4 lécek­kel ereszték nélkül. csak egymáshoz illesztett állapo­tukban szögeljük össze (1. b ábra). Az ilyen kötést még vékony furnérból vagy vastag kemény kartonlapból készült háromszögek (5 és 6) felra­gasztásával. felszögelésével is meg kell erősítenünk. Abba a keretbe, amely a szobá­nak a hátsó fala lesz, abla­kot építünk. Az ablak kere­tét a (3) és (4) függőleges léchez erősített (7) lécek al­kotják. A falak összekapcsolása előtt a keretekre külön-külön színes kartont ragasztunk. Legjobb valódi tapéta mintá­zatát utánzó kartont válasz­tani. A borítás készítésénél a szövet szélét a léckerethez ragasztjuk. A ragasztáshoz közönséges irodai enyvet használunk. Az enyvvel a lé­cek hátsó és oldalsó részét kenjük be. A hátsó fal ke­retének beborítása után az ablak felületén a vásznat ki­vágjuk, és az ablak léckere­tére (7) ragasztjuk. A falak összekapcsolásá­nak módját az 1. c ábra szémlélteti. A rajz a három falat felülnézetben mutatja. A bal oldali falat (8) két kis zsanér (10) kapcsolja a közép­ső (9) falhoz. Azért, hogy a falakat az 1. c ábra alján szemléltetett módon csukhassuk össze, a középső (9) -falat a hátulról felszögeit két bőrcsíkkal (12) kell a jobb oldali falhoz (11) erősíteni. A bőrcsíkok felszö- gelésekor ellenőrizzük, hogy a falakat derékszögbe, illet­ve párhuzamosan lehessen hajlítani. A kis bútorokat vékony furnérból készíthetjük. A legegyszerűbb asztalt vastag kartontárcsából készíthetjük, amelyet egy nagyobb cérna­orsóhoz ragasztunk (2. a áb­ra). Az asztal lapja (1) lehet kerek, ovális, vagy négyszög­letes. A cérnaorsó (2) alsó részét kivághatjuk lombfű­résszel úgy, hogy a lábak (3) formája kereszt alakú le­gyen. A székeket kisebb cér­naorsóból készíthetjük. A cérnaorsó (4) felső részére vékony lemezt szögelünk, és azt meghajlítjuk. A fémle­mezre filcet vagy szivacsot ragasztunk. A 2. b ábra más megoldást illusztrál. A darabka furnér­ból vágj' kartonból kivágott asztallapra (6) alulról felra­gasztunk négy parafadugót (7) és ezekbe vékony lécet vagy gyufaszálat (hurkapál­cát) ütünk (8). A kisgyermek szopási ösztönéről A kisbaba számára a szopás nem csak a táplálkozási szük­séglet kielégítését jelenti. Az éh­ségérzet csillapításán kívül egy másik, önálló szükségletet (mond­hatjuk akár ösztönnek is) kielé­gít: maguknak a szopó mozgá­soknak a végrehajtására irá­nyuló úgynevezett szopási szük­ségletet. A táplálkozáson kívüli szopási szükséglet meglétét jel­zi, hogy ha a gyerek ujjával az ajkához ér, azonnal szopni kez­di azt, de ugyanígy szopja az ingecskéje szélét, vagy a játé­kait, néha a saját nyelvét, vagy­is a szopást kiterjeszti bizonyos „póttárgyakra” is. legalább három HÓNAPIG Ennek ismeretében minden édesanyának ügyelnie kell arra, hogy számon tartsa, mennyi ide­ig szoptatta a kisbabáját. Nem­csak arra kell ügyelnie, hogy hány grammot szopott, de azt is figyelemmel kell kísérnie, hogy egy-egy étkezés mennyi ideig tar­tott. Nem biztos ugyanis, hogy éppen a bőségesen tejelő emlő elégíti ki legjobban a csecsemőt, hiszen ilyen körülmények között a szopási idő rendkívüli mérték­ben lerövidülhet, s bár a kisbaba jóllakott, szopási szükséglete nem elégülhetett ki. Ezért is fordul elő, hogy ha túl rövidre sikerült az etetés, a jóllakott kisbaba nyűgös marad, ujjait, öklét szo­pogatja. A túl gyors tempóban etetett csecsemők válnak legin­kább ujjszopókká, és szoknak rá hamar a cumira. Természetesen az üvegből való etetésnél is felléphet ugyanez a veszély. Sok kezdő édesanya va­lóságosan megsajnálja kisbabá­ját, ha látja, hogy a cumi szűk nyílásán át milyen „keserves” erőfeszítéssel szopja a táplálékot, és olyan nagyméretű lyukat szúr rá, hogy abból gazdagon árad­hat az ennivaló. Ebben az eset­ben, jóllehet minden bizonnyal jóllakik a csecsemő, de kielégü- letlen marad. Ne etessék tehát gyorsan a kisbabát! Addig szop­tassuk, amíg szemmel láthatóan kedvvel szopik. Mellőzzük a különféle manipu­lációkat, ne nyomjuk „titokban" a mellünket, ha egy picit lus­tábban szopik a kisbaba, ne „po­fozgassuk” (csak ha elszundikál­na, akkor ébresztgessük). ne sürgessük sem őt, sem magun­kat! Csak a megfelelő ideig tar­tó szopás-szoptatás vezet a kis­gyermek teljes megnyugvásához. Mivel a szopási szükséglet az élet első három hónapjában a legerőteljesebb, rendkívül fon­tos, hogy minden édesanya lega­lább három hónapig szoptassa a kicsinyét, ha csak valamilyen nyomós ok nem gátolja meg eb­bén. Azoknak az anyáknak, akik nem tudnak szoptatni, éppen olyan gonddal kell figyelniük csecsemőjük viselkedését, mint a szoptató mamáknak. A tapaszta­latok szerint a mellről történő etetésnél tovább szopnak a kis- babák, hiszen az anyák nem tud­ják, mikor ürül ki a mellük, az üvegnél viszont azonnal észreve­szik. ha kifogy belőle ? lék. A szoptatás-ctetes időtarta­mát a kisbaba pillanatnyi es egyéni szükségleteihez kell iga­zítani, nem pedig az anya han­gulatához. A gyermek bioritmu­sát nem változtathatja meg az sem, ha az anya türelmetlen vagy fáradt. Az étkezési időpontok gyakori­ságát illetően is a kisbaba rit­musához kell alkalmazkodni. A gyermekorvos minden kismamát eligazít, hogy mikor, milyen idő­közönként egyék a gyermek, ám ezeket á szigorúan megszabott határokat nem szükséges túlsá­gosan mereven betartani. Nem kell félni, hogy mulasztást követ el az az édesanya, aki szokásos etetési idő előtt 20—30 perccel a mellére veszi síró gyermeket, vagy ha nem ébreszti fel ponto­san a megszabott időben, ha nyu­godtan. mélyen alszik a kicsi. Az. otthon eltöltött első napok­ban gondot okozhat az anyának, ha a kicsi szopás közben elal­szik, vagy meg-megszakítja a szívást, piszmog, gyengén szívja meg a mellet. A kisbaba még nem tanult meg szopni. Ezek a kezdeti nehézségek általában át­menetiek, néhány nap múltán megszűnnek. Ne veszítsük el so­ha a türelmünket! Tilos a baba orrát befogni, hogy miközben szájával levegő után kapkod, a mellbimbót belegyömöszöljük a szájába. Ne pofozgassuk, ne for­dítsuk erőszakkal a fejét a mell felé. a baba Érzékenyen REAGÁL Lényeges, hogy valóban örö­möt okozzon a mamának a gyer­mek táplálása, kellemes, harmo­nikus légkört árasszon maga kö­rül, hiszen a kisbaba igen érzé­kenyen reagál az anya minden rezdülésére. Régi tapasztalat, hogy az ideges, kapkodó anya mellét a gyermek gyakran visz- szautasítja, vagy szopás közben maga is idegessé, nyugtalanná válik. A nyugtalankodó kisbabát gyengéd odafordulással próbáljuk megnyugtatni, öleljük magunk­hoz, ringassuk el, halkan becéz­zük, és figyeljünk rá. Általános, nemcsak az étkezéssel kapcsola­tos érvényes szabály: a gyermek­kel való bármely foglalatossá­gunk közben csak őrá figyeljünk. Ne osszuk meg figyelmünket csa­ládtagjaink, a tv vagy rádió között, ne unjuk magunkat a gyermek társaságában. Kenyér­frissítés Kenyérnek mindenütt és min­dig lennie kell otthon, így dik­tálja ezt a hazai íratlan paran­csolat. Érdemes közreadni a kenyérkészletezés, a kenyér há­zi felfrissítésének bevált módsze­reit. A nylontasakok forgalomba ke­rülése óta sokak szokásává lett: a még langyos kenyeret beteszik e nylon burkolatba. E módszer nem teljesen ésszerűtlen. A le­vegőt át nem eresztő burkolat­ban kevésbé szárad a kenyér. Am párája is bennreked, és ez erjesztően hat a tésztasütésnél el nem pusztult élesztőgombákra, amitől a kenyér bele előbb sava- nyodní, majd nyúlni, végül pe- • nészedni kezd — kivált, ha a nylonba zárt kenyeret gőzös, pá­rás helyiségben tartják. A friss kenyeret több réteg ru­hába göngyölve — ahogy nagy­anyáink tették —, aztán fedett lábosba vagy kenyértartóba té­ve — ennek híján nylontasak- ban — óvjuk meg a kiszáradás­tól. Az állás során persze így is megszikkad, de nem romlik meg. „Frissé” úgy tehetjük, hogy • a centi vastag szeleteket 1 percre rá fektetjük az előre felforrósított kenyérpirító lapra, és anélkül, bogy pirulni hagynánk, csak fel­melegítjük. A szárazon pirított péksüte­mény. kenyér is akkor lesz ha- raphatóan ropogós, ha előre fel­forrósított villanypirítóba vagy gázlapra kerül, a tüzes felület azonnal megkapja, nedve nem szárad ki azalatt, amíg a pirító a kellő hőfokra felmelegszik. Ha a kenyér már annyira ki­száradt, hogy a kés sem fogja, akkor ajánlatos körben megned­vesíteni, és ugyancsak tüzes platnira téve megforgatni, felpu­hulva szeletelni, és a szeleteket a már leírt módon felpuhítani. Veknit, illetve cipót vegyünk akkor, ha a kenyeret több nap­pal későbbi fogyasztásra szánjuk. Burkoljuk be alufóliába, és úgy tegyük akár a mélyhűtőbe, hadd fagyjon meg. Amikor sor kerül­ne a fogyasztására, melegítsük be a villany- vagy gázsütőt, a kenyeret hagyjuk az alufóliában, tegyük a sütőbe, és 10 percig takaréktüzzel, majd 10 percig kö­zepes forrósággal „űzzük ki” be­lőle a dermedtséget, utóbb bont­suk le róla a fóliát, és még 3 percig süssük, hogy héja is visz- szakapja ropogósságát. Ezzel a módszerrel akár már a hét ele­jén gondoskodhatunk a hét vé­gi friss kenyérszükségletről. Vannak, akik a napi fogyasz­tásra szánt kenyeret is eleve a hűtőszekrénybe teszik, nyilván azt gondolva, hogy a hideg a kenyeret is frissen tartja. Nos. a hűtés — párolgás. Következés­képp a nem megfagyasztott, ha­nem csak hütötf kenyér — még becsomagolva is —, gyorsabban szárad, mintha szobahőmérsékle­ten volna. Aki a kenyérrel megtanul bán­ni, az a maradékában Is örömét leli. Üj jogszabály született a szo­ciális gondozásról. Az intézmény alapvető feladata természetesen nem változott. Azokat kell segí­tenie, akik életkoruk, egészségi állapotuk miatt olyan nehéz hely­zetbe kerültek, hogy a társada­lom segítségére szorulnak. A területi szociális gondozás egyik főrmája az idősek klubja. A szállást biztosító idősek klub­ja kétféle lehet: idősek hetes otthona (ez egész éven át folya­matosan üzemel), és a külterü­leten élők időszakos otthona. A területi szociális gondozás kere­tében igénybe vehető a szociális étkeztetés, és a legelesettebbek számára biztosított a házi gondo­zószolgálat. A szociális gondozási formák egységét, irányításának össz­hangját egy területen belül, a gondozási központban fogják megoldani az illetékesek. A szociális gondozásba vételt nemcsak a rászorulók kérhetik, hanem a nehézségekkel küszködő ember körülményeit ismerő álla­mi, társadalmi és egyéb szervek és a lakóbizottságok, egyéb lakó- közösségek is javasolhatják. Ter­mészetesen a gondozásba vétel­hez kell az érintett hozzájárulá­sa is. Jogi tanácsolt A területi szociális gondozásról Mivel a jogszabály arról is ren­delkezik, hogy a gondozásba vé­telnél a kedvezőtlenebb szociális helyzetűeket előnyben kell ré­szesíteni, sajnos ez a férőhelyek véges számára enged következ­tetni. A területi szociális gondozá­sért a gondozottnak térítési di­jat kel! fizetni. Nem állapítható meg térítési díj, ha a gondozott havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét. Amennyiben a gondozott más személy eltar­tására köteles, a térítési díj alapja az egy főre jutó jövede­lem. Amikor gondozottról beszé­lünk, általában idős emberekre II magnézium mint görcsoldó Hazai kutatók régóta hang­súlyozzák a magnézium je­lentőségét a mindennapos táplálkozásban. Egy közel­múltban az NSZK-ban meg­tartott belgyógyász-kongresz- szuson szó volt airról. hogy a kálium után a magnéziumnak van a legnagyobb jelentősége a sejtjeink anyagcsere-folya mataiban. Az ember testében 24—28 g. magnézium találha­tó. A táplálkozástudomány művelői szerint szervezetünk magnézium egyensúlya akkor van meg, ha mindennapos étrendünkkel 400—450 milli­grammot veszünk magunk­hoz. Kevert, vegyes étrend fogyasztása esetén magnézi­umigényeinket ki is elégít­jük, de fiatal leányok, terhe­sek és szoptatós anyák néha többet igényelnek. Bonyolítja a magnézium anyagcsere ellenőrzését, hogy a vérben mért értékek gyak­ran nem tükrözik a vörös vértestekben foglalt magné­ziumértékeket. Olyan esetek­ben, amikor a vörösvértes- tekben mért magnéziumérték alacsonyabb volt, magnézium­pótlással a szívkoszorúér­görcsben (angina pektoris- ban) szenvedő betegek roha­mainak számát és azok sú­lyosságát jelentősen sikerült csökkenteni. Különösen eredményes volt a magnéziumadás az eddig gyógyszeresen gyakran befo­lyásolhatatlan nappali és éj­szakai lábikragörcsök ellen. Ezek a lábikragörcsök fő­képpen a változás kora utáni nőknél fordulnak elő, gyak­ran éjszaka felébrednek ál­mukból, és kénytelenek fel­kelni. Magnézium segítségé­vel az ilyen betegek 40 száza­lékának lábikragörcsét tel­jesen sikerült megszüntetni, további 56 százalékukat pedig majdnem tünetmentessé tenni. Jótékony hatást észleltek még magnéziumtól idegfe- szültségi állapotokban, és oxalát vesekő megelőzésében. gondolunk, pedig nem szabad megfeledkeznünk a fiatal rok­kantakról sem, akik állapotuk miatt kerülnek olyan helyzetbe, hogy gondozásra szorulnak, ugyanakkor kiskorú gyermekük­kel szemben lehet tartási köte- J lességük. A térítési díj havi összegét a gondozott jövedelmi viszonyai, ; valamint az igénybe vett szolgál- ,1 tatások alapján a gondozási köz­pont vezetője havonta utólag ál­lapítja meg. A térítési díj hat hónapnál hosszabb időre vissza­menőleg csak akkor állapítható meg, ha a fizetésre kötelezett jö­vedelmi viszonyait eltitkolta, vagy arról hamis tájékoztatást adott. Ha a gondozott jövedelmi vi­szonyaiban olyan változás kö­vetkezett be, amely a fizetési kötelezettségét .megváltoztatja, a gondozott nyolc napon belül kö­teles bejelenteni a gondozási központ (vagy az idősek klubja) vezetőjének. A térítési díj össze­gének mérséklésére, elengedésé­re lehetőség van a gondozott kö­rülményeinek negatív változása esetén (például betegség, halál­eset stb.). A mérséklés, illetve a növelés mértékét százalékos arányban kell meghatározni; akármennyi­re kedvezően alakulnak valaki­nek a körülményei, a növelés a száz százalékot nem haladhatja meg. A térítési díj megállapítása, ih­letve mértéke ellen a felügyele­tet gyakorló tanács végrehajtó bizottsága szociális feladatot el­látó szakigazgatási szervéhez le­het fellebbezni. Ezt 15 napon be­lül elbírálják, és értesítik a fel­lebbezőt. A térítési díjat a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig kell a gon­dozási központ vezetőjének befi-] zetni. HU HÉTVÉGI MELLÉKLET -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom