Kelet-Magyarország, 1987. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-20 / 43. szám

delkczik felújított motorokkal, ha a meg­rendelő úgy kívánja, azonnal kicserélik a járműben a fődarabokat. Nemcsak Sza­bolcs megyében, hanem Hajdúban és Bor­sodban is értékesítenek kisteherautókhoz felújított motorokat. Képünk: a motorfel­újító üzemben készült. (Elek Emil felvétele) Miniszterelnökünk a pápánál Lázár György hazaérkezett Olaszországból A javítás és szervizmunka mellett jelen­tős tevékenysége — az év elejétől leány- vállalattá alakult Tempó autó-, motorjavító üzemnek — a fődarab-felújítás. A Nysa Zsuk típusú kis teherautó teljes motor-, futómű-, sebességváltó- és kis fődarab-fel­újítása a feladatuk. A leányvállalat ren­Szabó Sándor, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a megje­lenteket, majd Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának veze­tője mondott megnyitót. Ezt követően Berscz Jánns^_ a Központi Bizottság titkára tartotta meg bevezető elő­adását „A szocializmus való­sága és fejlődése Magyaror­szágon'’ címmel. Akác, tölgy, nyár Az akác még mindig a legnépszerűbb (és a legalkalma­sabb) fafajta vidékünkön az erdőtelepítés és -felújítás so­rán. Az összterületnek hozzávetőleg hatvan százalékát teszi ki az akác, a többin a tölgyek, a nyár, az erdei fenyő és kisebb mértékben az éger osztozik. A Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság erdőművelési főelőadójától, Mészá­ros Györgytől érdeklődtünk eredményeikről, feladataikról. Nem árt talán egy kis szó- magyarázat : erdőf elú j ítás alatt azt értik a szakembe­rek, amikor a kivágott erdők helyére ültetnek újat. A te­lepítés pedig azt jelenti, hogy addig más célra használt te­rületen erdő létesül. Előbbi szorosan összefügg tehát a kitermelt fa mennyiségével. A legutóbbi gazdasági évben — 1985 szeptemberétől 1986 őszéig — az elmúlt évek leg­nagyobb teljesítménye szüle­tett: több mint 1100 hektár­nyi erdőt újítottak fel Sza- bocs-Szatmár és Hajdú-Bihar megye területén a FEFAG dolgozói. (Sajnos a közben keletkezett hiányok pótlása is nagyobb mérvű lett a terve­zettnél a 85-ös aszály miatt.) A tavaly ősszel kezdődött új gazdasági esztendőben már közel 1200 hektár felújítása a terv, ennek — még a tavaszi telepítések időszaka előtt — majdnem a felét már megva­lósították^. Az előző gazdasági évben — a művelési ág változtatásá­nak engedélyezését követően, s a lehetséges hitelek igény­bevételével — a két megyé­ben összesen 205 hektáron te­lepített új erdőt a FEFAG. Az idei tervben pedig még ennél is húsz hektárral na­gyobb terület szerepel. Sőt, ha megkapják a támogató hi­teleket, akkor — mivel en­nél több földet vontak ki a mezőgazdasági művelés alól — akár jócskán túl is telje­síthetik a célkitűzéseket. Az ősszel elvégzett erdőtelepíté­sek bizakodásra adnak okot, hiszen a tervezett összterület­nek jóval több, mint a felén már nőnek a facsemeték. Me­gyénkben egyébként a leg­jelentősebb összefüggő új er­dő Penészlek és Nyírbéltek határában lesz. Külső cégek részére is vé­gez az erdőgazdaság fásítást, elsősorban olyan, környezet- védelmi célú munkát, amikor egy-egy ipartelep környékét teszik barátságosabbá, egész­ségesebbé. Komoly feladatot jelent a 41-es út menti re­konstrukció is, és az a mun­ka, amelyet a Rohod—Máté­szalka—Csengersima útvona­lon végeznek. Arra is van le­hetőség, és sokan élnek ve­le, hogy csak a csemetét ren­delik meg a FEFAG-tól, de a munkát maguk végzik. Ilyen esetben az erdészeti dol­gozók szaktanácsadással is segítenek. A tanácskozás célját meg­jelölve, időszerűségét indo­kolva a Központi Bizottság titkára emlékeztetett a társa­dalomtudományok művelői­nek a párt XIII. kongresszu­sán is megfogalmazott teen­dőire: sokrétűen és mélyeb­ben kell elemezni társadalmi viszonyainkat, előbbre kell lépni a szocialista fejlődés hazai és nemzetközi tapasz­talatainak marxista—leninis­ta elméleti általánosításában. A magyar társadalom — hangoztatta — fontos válto­zások korát éli, s változások láthatók a szocialista világ- rendszer számos országában. Számunkra különösen fontos SZOKNYÁK MÁRIAPÓCSRÖL. A nyíregyházi Diruváll megrendelésére varrnak fél­ezer női szoknyát a máriapócsi Rákóczi Termelőszövetkezet varrodájában. Linzen- borg Józsefné szállít fishoz készíti elő a divatos szoknyákat. (Császár Csaba felvé­tele) Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke olaszországi lá­togatásának utolsó napján, csütörtökön a Vatikánba lá­togatott, ahol fogadta öt II. János Pál páva. A találkozót követően a magyar miniszter- elnök Velencébe indult, ahol II. János Pál pápa fogadta Lázár Györgyöt és feleségét. Veneto tartomány tanácsá­nak elnöke a vendéglátó. Kora délelőtt a magyar kor­mányfő Róma város polgár- mesterénél Nicola Signorelló- nál tett látogatást a Capito­liumon. A polgármester rövid ünnepségen mondott beszédé­ben méltatta a Budapest és Ró­ma közötti kapcsolatokat. Lá­zár György átadta a Fővárosi Tanács üdvözletét az „örök város” tanácsa vezetőségének. Emlékeztetett arra, hogy Ró­ma polgármestere érvényes, budapesti látogatásra szóló meghívással rendelkezik. A katolikus egyház feje pontban tizenegy órakor fo­gadta a Minisztertanács elnö­két. A félórás megbeszélésen időszerű nemzetközi kérdé­sekről, a magyar állam és a katolikus egyház viszonyáról, valamint a Magyar Népköz- társaság és a Vatikán kap­csolatairól folytattak eszme­cserét. A magánkihallgatást kö­vetően bemutatták a pápának Lázár György feleségét és kí­séretének tagjait. Lázár György háromnapos olaszországi látogatása Ve­lencében ért véget: a kor­mány elnökének és kíséreté­nek különgépe az esti órák­ban hazaérkezett Budapestre. Berecz lános beszéde az országos elméleti konferencián A szocializmus fejlődésé­nek időszerű hazai kérdései­ről kezdődött országos elmé­leti tanácskozás csütörtökön Szegeden a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Biológiai Központjának kongresszusi termében. Az MSZMP Köz­ponti Bizottságának agitációs és propagandaosztálya, vala­mint az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága által szer­vezett háromnapos konfe­rencián társadalmi, politikai, szellemi életünk jeles képvi­selői, a téma szakavatott tu­dósai, párttisztségviselők, marxista oktatók, gyakorlati szakemberek vesznek részt. a Szovjetunióban megkezdő­dött átalakulás; országaink­ban a problémák jellege és a megújulás útjának keresése sok hasonló vonást mutat. Valóságunk és fejlődésünk reális bemutatásával sokat tehetünk azért, hogy itthon és külföldön az emberek szá­mára meggyőző legyen a szocializmus magyarországi fejlődésének útja és értelme. A mai magyar valóságot sokféle erő és hatás formálta, nemzedékek hosszú sorának munkája, törekvése, harca testesül meg benne — hang­súlyozta Berecz János, majd — sorra véve az elmúlt négy évtized történelmi eredmé­nyeit, elvitathatatlan vívmá­nyait — kijelentette: olyan alap ez, amelyre építkezni le­het a jövőben is. Mai valósá­(Folytatás a 4. oldalon) háztáji és kisáru- termelés jelentősé­gét többféleképpen is lehet hangsúlyozni. Van, áki csak azért tartja nagy­ra, mert a mezőgazdasági áru 30—40 százaléka a kis­üzemekből származik. Más a kisárutermelés jövede­lemkiegészítő szerepét be­csüli, megint más a háztá­ji tevékenységben a kétkezi munka géppel, vegyszerrel nem helyettesíthető szüksé­gét látja. A látszólag elté­rő, sokszintű értékítéletek­ben a különbözőségek el­lenére nincs ellentmondás. A kisárutermelés úgy ahogy van, ezernyi ágával- bogával egyértelműen hasz­nos, nélkülözhetetlen és szükséges. Ezt kimondatla­nul olyan intézkedések is megerősítik, mint például a jövedelemadóztatás határ­értékének növelése. A jö­vőben, nem 150, de 300 ezer forint értékig élvezi az adó- kedvezményt a kisáruter­melés. Sokan erre most azt mondják: de nagy pénz. Igaz. A háztáji és kisáru- termelésben nagy pénzek forognak, de a produktum, a végzett munka is a nagy pénzeknek megfelelő. A háztáji termelésnek egyik beszédes példája, hogy a nyíregyházi Ságvári Ter­melőszövetkezet háztáji ágazata 1986-ban 76 millió forintot forgalmazott. (Fel­ér egy kisebb tsz teljesít­ményével.) Hogy mi tarto­zik a 76 millió forinthoz, azt hosszú lenne felsorolni, de legyen itt néhány szám mutatóban. 135 hektáron termeltek a háztáji gazdák dohányt, 88 hektáron zöld­séget. Értékesítettek 1074 tonna téli almát, 518 tonna burgonyát, leadtak 3479 hí­zott sertést és 241 hízott marhát. A forgalomba ter­mészetesen az is beleszá­mít, amit a tagok vettek, vetőmagot és főként takar­mányt. zóval a 76 millió nagy pénz, de nem ez a tiszteletre méltó, ha­nem a mögötte lévő, .a mil­liókhoz kapcsolódó munka, az a nagy. így nézve akad-e valaki, aki elvitatná, hogy 88 hektár zöldség bekapálá- sa, a gyümölcs leszüretelé- se, avagy a 3479 sertés meg- hizlalása nem gyerekjáték. Aki úgy keres pénzt, hogy alaposan elfárad érte, az megérdemli. Ilyen alapon nagyon helyes, hogy a ház­tájit és kisárutermelést in­tegráló üzemek, a termelte­tést szervező és segítő vál­lalatok a további fejlesztés­re, a termelés bővítésére ösztönöznek. Kell az áru, a még több mezőgazdasági termék, és jó, hogy a ter­melésnek ezzel az ágával, most a szövetkezeti zár­számadásokon mindenütt érdemben foglalkoztak. Seres Ernő ( Erdőtelepítések, \ i -felújítások j A szocializmus számunkra: valóság, program, távlat XLIV. évfolyam, 43. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1987. február 20., péntek I Nagy péiz ______________________

Next

/
Oldalképek
Tartalom