Kelet-Magyarország, 1987. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-18 / 41. szám

1987. február 18. Kelet-Magyarország 7 Postabontás A Heves megyei Kál községből kaptunk levelet a minap. Feladója Simái Jenő csemetekert-kezelő, akit egy, a nyugdíjazásá­val kapcsolatos bonyoda­lom késztetett arra, hogy észrevételeit megírja szerkesztőségünknek. Ifjúkorában levélírónk szüleivel együtt Baktaló- rántházán élt, itt érte a háború forgószele is. 1944- ben levente volt, mint a többi vele egyidős fiatal­ember. Október vége felé­járt, amikor szabályszerű katonai behívót kapott, hogy kétnapi élelemmel jelentkezzen a katonai pa­rancsnokságon. A közele­dő harci események elől akarták menekíteni a köz­ség hadra fogható lakos­ságát. Többedmagával együtt levélírónk is meg­jelent a megadott he­lyen, majd útnak indul­tak. Társai azonban mind­annyian megszöktek, és hazamentek. A levélíró — és egy cimborája — to­vább ment, január első napjaiban be is sorozták a hadseregbe. Szerencsére a háborúból már csak né­hány hónap volt hátra, és a sors is kegyeibe fogadta: május végén hazatérhetett a községbe szüleihez. Most, hogy nyugdíjba megy, a Heves Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság tájékoztatta levélírónkat, hogy a bevo­nulásától hazatéréséig el­töltött időt beszámítja a szolgálati idejébe, ameny- nyiben tanúkkal tudja igazolni a szóban forgó néhány hónapot. Ehhez két nyomtatványt kapott, az egyiket neki kellett ki­töltenie, a másikat pedig a tanúknak. Minthogy volt katonai alakulata nagyvá­radi volt, így csak egy magyarországi tanút sike­rült felkutatni, aki igazol­ta is az együtt eltöltött időt. Volt egy másik lehe­tőség is: hogy a Baktaló- rántházán élő ismerősök igazolják, mikor hagyta el ottani lakóhelyét, és mi­kor tért oda vissza levél­írónk. Ez is megtörtént. Csakhogy: a helyi ta­nács szakigazgatási szerve nem igazolta azt, hogy a nyilatkozatot tévők azono­sak az aláírókkal, vagyis önmagukkal... És még valami: a nyomtatvány szerint a helyi tanáccsal igazoltatni kellett volna a község felszabadulásának időpontját is. És levél­írónk egyetlen embert nem talált a tanácson, aki meg tudta volna monda­ni, pontosan mikor is sza­badult fel Baktalóránthá- za. Ezt végül ugyancsak az egykori barátoktól tudta meg. Mindez már önmagá­ban is tanulság, levele vé­gén azonban még egy fon­tos — ámbár szónoki — kérdést tesz fel Simái Je­nő: ha igazolni kell a ta­nácsnak az ilyen lakossá­gi nyilatkozatokat, akkor ezt miért tagadták meg az ő esetében? Ha pedig nem, akkor miért kéri ezt a nyomtatványon a társa­dalombiztosítási igazgató­ság? Ahogy mondani szokták, a kérdés jogos. Ajánljuk az illetékesek figyelmébe. Gönczi Mária MEGHÍVÓ Örömmel olvastam a Ke- let-Magyarországban az „egy kisiskolás édesanyja” aláírás­sal megjelent levelet. Ebből láttam, hogy a levélíró is egy véleményen van étlapszer­kesztési bizottságunkkal, amely már negyedik éve fá­radozik azon, amit az édes­anya is javasolt. Nevezete­sen, hogy a gyerekek étkezé­si szokásait lehet és kell be­folyásolni. Ezért iktatjuk be az étrendbe pl. a barna ke­nyeret is. Természetesen vi­gyázunk a fokozatosságra is, mert az étkezési szokások megváltoztatása igen nehéz. A gyerekek életkori sajá­tosságainak megfelelő, ugyan­akkor minden fontos táp­anyagot tartalmazó étrend kialakítására ügyelnek a bi­zottságban az orvosok, a vendéglátó vállalat szakem­berei. a pedagógusok, a vál­lalatok képviselői, a dieteti­kus, a Köjál szakembere és az egészségnevelő. Sajnos, gondot okoz a felnőttek pél­damutatásának hiánya vagy az étlap be nem tartása, amit a levélíró is említett. Ezúton kérjük a kedves anyukát, látogasson meg minket legközelebbi étlap­szerkesztési megbeszélésün­kön február 25-én, szerdán, délelőtt 9-kor a nyíregyházi 14-es iskolában! Szeretettel várja a bizottság nevében dr. Czégé Zoltánné, a Jósa András Megyei Kór­ház-Rendelőintézet egészségnevelője PARKOLNI, DE HOL? Kivizsgálásra vittük kis­gyermekünket Nyíregyházára a Bocskai úti rendelőintézet­be február 10-én. Kétszer is megkerültük a kórházat, de egyetlen szabad parkolóhe­lyet sem találtunk. Végül kényszerből a taxiknak fenn­tartott helyizi hagytuk az autót. Amikor visszamen­tünk, 200 forintról szóló sza­bálysértési csekket találtunk a szélvédőn, amin nem is csodálkoztunk. De vélemé­nyünk szerint ez nem meg­oldás, jóval nagyobb parkoló­ra lenne szükség egy ilyen forgalmas helyen. Az sem segít ugyanis, ha a kocsit a belvárosban próbálnánk hagyni — ott sem jobbak a parkolási lehetőségek, még ha figyelmen kívül hagyjuk is, hogy onnan esetleg meny­nyit kellene gyalogolni a ren­delőintézetig egy karonülő gyerekkel. Valami megoldást kellene találni, mert a je­lenlegi helyzetet tarthatat­lannak érzem. Szabó Jánosné, Máriapócs, Bercsényi u. 39. KELLEMETLEN KÖZJÁTÉK Gyakran olvasom, hallom, hogy kevesen látogatják a mozikait, a vetítés kész ráfi­zetés. Mi a családdal nemrég el­mentünk megnézni a Krúdy moziba az Akii Miklóst. Sajnos, rossz szájízzel távoz­tunk, de nem a film okozott csalódást, hanem a közönség egy részének magaviseleté. Néhány fiatalember a széke­ken átmászva keresett magá­nak jobb helyet, mások pe­dig szinte az előttük ülők nyakába rakták a lábukat, úgy helyezték magukat ké­nyelembe. És senki nem szólt rájuk. Az „élmény” el­vette a kedvünket, pedig a filmet egyébként kellemes­nek, szórakoztatónak tartot­tuk. Nem lehetne az ilyen közjátékoktól megkímélni a közönséget? Bárkányi Ferencné Nyíregyháza, Fecske u. 11. BUZGÓSÁG Kikapcsolták a villanyt a mátészalkai Északi lakótele­pen lévő félig kész házamból, s velem együtt sokan hason­lóképpen jártak. Ugyanis január végén az épülő ház villanyóraszekré­nyében találtunk egy értesí­tést, hogy a KIOSZ diszpé­cserirodájában fizessük be a villanyszámlát. Február 4-én el is mentem az irodába, ahol közölték, hogy a szemközti épületben szerdán 16—18 óra között, szombaton pedig 8— 12 óra között lehet kiegyen­líteni a számlát. Ezen a na­pon azonban a díjbeszedő délután 5 órakor bezárt, mondván, jöjjek máskor. Amikor egy héttel később ki akartuk fizetni a számlát, már kikapcsolták a házból a villanyt és ugyanígy járt a külföldi kiszállásból hazaté­rő szomszédom is. Én azt hi­szem, ez a túlbuzgóság sem a fogyasztónak, sem a TI- TÁSZ-nak nem hajt hasznot. Szabó Béla Viktor, Kocsord, Hunyadi u. 23. KÖSZÖNET A BUSZVEZETŐNEK Kézitáskámat irataimmal és nyugdíjammal együtt a 8- as buszon felejtettem. Két­ségbeesésem azonban hama­rosan örömmé változott, mert a vasútállomáson lévő for­galmi irodában hiánytalanul visszakaptam az elveszettnek hitt táskát. Ott tudtam meg, hogy a becsületes megtaláló a busz vezetője Körösi Lász­ló volt. K. Gy.-né Nyíregyháza MEGJAVÍTOTTAK A ROKKANTKOCSIT Betegségem miatt igen nagy szükségem van a rok­kantkocsira, ám gyakorta el­törött, és nem tudtam hasz­nálni. A bajban a nyíregy­házi Közúti Gépellátó Válla­lat dolgozói siettek segítsé­gemre, és szívességből meg­javították a kocsit. Ezúton is köszönöm az emberségüket. Barth János, Nyíregyháza, Bartók Béla u. 6. szám Szerkesztői üzenetek Ifj. Papp Lajos, Fülesd: Tévesen tájékoztatták önö­ket, mert a tanácson ke­resztül történő lakásvásár­lásnál nincs szociálpolitikai kedvezmény. Cs. K., Sóstóhegy: A tár­sadalombiztosítási igazga­tóság értesítése szerint gyer­meke után családi pótlékra nem, de jövedelempótlékra jogosult. MiveJ ezt nyugdí­jával együtt folyósítják, ké­relmét a budapesti nyugdíj- folyósító igazgatósághoz kell benyújtania. Vajda Józsefné, Penész­lek: Reméljük, hogy ami­kor e sorokat olvassa, már meg is kapta a tévedésből elmaradt nyugdíjat, amit értesüléseink szerint távira­ti úton küldtek el önnek. B. L„ Nyíl egyháza: A fa­sor, amit tévedésből meg­ritkítottak, termelőszövet­kezeti tulajdonban van, rá­adásul a kivágott fa elszál­lításakor a vetésben is kárt okoztak, ezért a kárt meg kell téríteni. Az összegben közösen állapodtak meg, te­hát nem büntetésről, ha­nem a kár megtérítéséről van szó. Varga Sándor, Porcsalma: A helyszíni ellenőrzés ta­núsága szerint a munkálta­tó helyesen állapította meg a rokkantsági nyugdíj ösz- szegét. Fehér József né, Kemecse: A tanácsi határozat 1987. június 30-ig adott haladé­kot az ereszcsatorna meg­építésére, kérjük tehát, ad­dig legyen türelemmel. Feczkó Istvánná, Tisza- vasvári: Az utólag született gyermekek után elszámol­ható szociálpolitikai ked­vezmények mértékét az adásvételi szerződés megkö­tésének időpontjában ér­vényben lévő jogszabályok alapján kell megállapítani. Kiss Antalné, Vásárosna- mény: A kettőnél több la­kásos épületben a 80 négy­zetméternél nem nagyobb lakás után nem kell ház­adót fizetni. Az illetékes válaszol A HÍMES SEM MOSTOHA A megyeszékhely Himes nevű részén élők csak kö­rülményesen juthatnak el a Déli ipartelepen lévő mup- kahelyükre, majd onnan ha­za — panaszolták az érin­tettek, akik egyben javasla­tot is tettek a buszközleke­dés módosítására. Az olvasólevél megjelené­sét követően a Szabolcs Vo­lán Vállalat a megyei ta­nács közlekedési osztályá­val együtt megvizsgálta a lehetőségeket, figyelembe vé­ve természetesen a többi ja­vaslatot is. Az eredményről tájékoztató levelükben a kö­vetkezőket írják. Az új autóbusz-állomás átadásával egyidőben 13-as jelzéssel új járatot indíta­nak a Tölgyes csárda — Sóstói út — Kossuth u. — Vay Ádám krt. — Dózsa Gy. u. — Debreceni u. — , Déli ipartelep útvonalon. Így az átlagosnál hosszabb gyaloglással, de a Stadion Ki fizesse a harangozist? Hz eladó felelőssége D. I. piricsei lakos 25 ezer forintot adott kölcsön nagy­mamájának, aki azonban nemsokára meghalt. Olvasónk az iránt érdeklődik, hogy milyen úton-módon kaphatná vissza a kölcsön adott pénzt, amire nagyon nagy szüksége van. Hagyatéki tárgyalást még nem tűztek ki. Csak azt a tanácsot tudjuk adni olvasónknak, hogy jelentsék be a közjegyzőnél: mint hagyatéki hitelezők lép­nek fel. Közölni kell a közjegyzővel, hogy az örökhagyó 25 ezer forinttal tartozik, mert ez az összeg a hagyatéki teher, a hagyatéki tárgyaláson emiatt olvasónknak részt kell vennie, meg kell idézni őt. özv. V. G.-né piricsei levélírónk édesanyja meghalt. Bár többen vannak testvérek, a temetést ő intézte, testvé­re szerint a temetési költséget is neki kell állnia, mivel az az álláspontja, hogy „aki a harangot meghúzatta, az fizessen”. Levélírónk édesanyjának járandóságát azonban más vette fel a termelőszövetkezettől, és ezt olvaspnk mél­tánytalannak érzi. Olvasónknak igaza van, mivel többen vannak testvé­rek, a hagyatékot a temetés összes költsége részarányosán terheli. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a vagyont, hanem a terheket is szét kell osztani. A temetési költséget min­denekelőtt a hagyatékból kell fedezni, ugyanis a hagya­tékhoz nemcsak az ingatlanvagyon, hanem minden más ingóság, esetleges készpénz és járandóság is hozzátartozik. A más által felvett tsz-járandóság összegét vissza lehet perelni, ha olyan személy vette fel, aki nem örökös. M. Cs. vásárosnaményi olvasónk nagybátyja, aki egy­ben keresztapja is volt, nemrég elhunyt. Már idős korá­ban vette feleségül jelenlegi házastársát, közös gyermekük nem volt. Levélírónk rendkívül jó kapcsolatban volt nagy­bátyjával, aki többször emlegette, hogy vagyona tekinté­lyes részét olvasónk és egy másik keresztfiú fogja meg­kapni halála után. Betegsége hirtelen jött, olvasónk nem tudja, hogy volt-e végrendelet, az özvegy elzárkózik min­dennemű közléstől. Levélírónk azután is érdeklődik, hogy ha a vagyont az örökhagyó még legénykorában, házassá­gának megkötése előtt szerezte, lehetne örökös az özve­gye, vagy levélírónk örökölhet-e a másik keresztfiúval együtt. Sok probléma felmerül a végrendelettel kapcsolatban akkor, ha az örökhagyó nem helyezte azt közjegyzői, vagy ügyvédi letétbe. Az a végrendelet, ami megsemmisült vagy elveszett, úgy tekintendő, mintha nem is lenne. Levélírónk esetében mindent a házastárs örököl, ugyanis a törvény szerint végrendelet hiányában a tör­vényes öröklés rendje az irányadó. Ez azt jelenti, hogy az örökös elsősorban a leszármazó, vagyis a gyermek, ha gyerek nincs, akkor a házastárs, és ha házastárs sincs, ak­kor a szülő örökli a vagyont. Csupán egy kivétel van: azt a vagyontárgyat, amit az örökhagyó a szüleitől örökölt vagy ingyenesen kapott, ha nincs gyermek, akkor nem a házastárs, hanem az oldalági rokonok, a testvérek örök- lik. Ezt hívjuk ági öröklésnek. N. J. csengeri lakos használt televíziót vásárolt egyik ismerősétől. A vételárat bizonyos mennyiségű őszi kuko­ricában állapították meg. A készülék azonban csak pár napig működött, s amikor elromlott, a szerelő megállapí­totta, hogy gyári hibás, nem is javítható. Ezt a tényt an­nak idején az eladó nem közölte, ezért a vevő most úgy érzi, becsapták. Az eladó valóban felel azért, hogy az általa eladott dolog a megállapodásnak megfelelő tulajdonságokkal ren­delkezzen, amiről köteles is tájékoztatni a vevőt. Ha az eladó nem hajlandó visszavenni a rossz készüléket, olva­sónknak jogában áll pert indítani az adásvétel érvényte­lenségének megállapítására. Dr. Juhász Barnabás úti megállóból közvetlenül el lehet jutni a Déli iparte­lepre. A jelenlegi 10-es jelzésű járatot a vasútállomásig fogják közlekedtetni, és nö­velik a járatok számát, te­hát gyorsabban lehet majd eljutni az állomásra, illetve a városközpontba, amit ugyancsak többen javasol­tak. Az új 15-ös járattal uta­zók — ha nem akarnak a Déli ipartelepig menni — átszállhatnak a Hotel Sza­bolcs előtti megállóban, ahonnan a 4-es és a 17-es járattal el lehel jutni az SZTK-ba, illetve a 2-es, 5- ös és 23-as busszal a kór­házba. Aki pedig továbbra is a 12-es járattal akar utazni, annak a Búza téri megálló­ban lesz több átszállási le­hetősége a 2-es, 4-es. 17-es, 23-as járatra. Nem tudták hasznosítani a javaslatnak azt a részét, hogy a forgalom egy részét tereljék a Stadion utcára. Ez az utca ugyanis szűk, út­burkolata gyenge, és már így is nagy forgalmat bo­nyolít le. KONTÉNER KELL A nyíregyházi Bethlen G. utca 2. sz. épület lakói tet­ték szóvá, hogy nagyon fel­gyülemlett a szemét az ud­varban, ahol a nagy forga­lom miatt egyébként is ál­datlan állapotok uralkod­nak. A Nyíregyházi Közterület­fenntartó Vállalat válaszle­velében egyebek között arról olvashatunk, hogy az álta­luk itt elhelyezett két konté­nert (az egyik a lakóké, a másik a festékbolté) az ud­varban a tiltó tábla ellené­re parkoló gépkocsik miatt legtöbbször nem tudják el­szállítani. Ezért a felgyü­lemlett szemetet időről-idő­re kézzel kellett eltakaríta­ni, amit azonban, a jövőben a vállalat nem tud megol­dani. 'Viszont február 15- vel olyan járművet állítot­tak forgalomba, amivel be tudnak hajtani az udvarba, és el tudják szállítani a ki­sebb konténereket, aminek beszerzését javasolták az IKSZV-nek és a többi érde­keltnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom