Kelet-Magyarország, 1987. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-03 / 2. szám

XLIV. évfolyam, 2. szám ÁRA: 2,20 FORINT 1987. januar 3., szombat Jelentős a BEAG kisvárdai gyárában a bútor- és asztalosipari termékek gyártása. Ezért három évfolyamon 34 bútorasztalos tanulót képeznek. Az első éves tanulók Gecsey Zol­tán szakoktató irányítása mellett dolgoznak. (Elek Emil felvétele) A magas hegyekben nem olvad Nincs áradás a folyókon Takarékosság, új termékek, újítások Húszmillióval több eredmény Évindító tanácskozás a megyei tejiparnál Tanácskoznak a tejipari vállalat szocialista brigádvezetői, újítói. (Elek Emil felvétele) Utak, hidak 1986 a karbantartá­sok éve A tanácsi gazdálkodás új formája, az egységes pénz­alap bevezetése sok területen hozott javulást. Az utak, ha­diak építése azonban nem tartozik ebbe a körbe. 1986- han ezért elsősorban fenn­tartásra jutott a szűkösebb keretből, bár néhány, vi­szonylag kisebb fejlesztést is megvalósítottak. Még így is 150 millió fo­rint körüli összeget fordítot­tak Szabolcs-Szatmárban fej­lesztésre — tudtuk meg Ke­rekes Kálmántól, a megyei tanács közlekedési osztályá- nák vezetőjétől. Tanácsi ke­retekből mintegy huszonöt ki­lométernyi szakaszon épült új út. Híd nem készült, a meg­lévők fenntartására azonban jutott pénz. A kevesebb pénzt országos pályázat segítségével igye­keznek igazságosabban el­osztani. Így kerülhetett sor például a közel két kilomé­teres, és mintegy tízmillió forintba kerülő út kiépítésére Antal-bokor térségében. A Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium, a Közle­kedési Minisztérium és a taná­csok közös akciójában pályá­zók közül elsősorban a két­száz lelkesnél nagyobb, be- kötőúttal még nem rendelke­ző települések, illetve a hát­rányos térségek számíthatnak sikerre. Készültek bekötőutak a lákossági eszközök bevoná­sával is — például Sulyán- bokorban. A közúti igazgató­ság nyolcvanegy buszöblöt és peronszigetet épített ki a fő­útvonalak mentén, mintegy tizenhétmillió foriötös költ­séggel. Jelentős segítséget je­lent a megyének, hogy a Me­zőgazdasági Minisztérium tá­mogatásával a termelőszö­vetkezetek 1986-ban mintegy 16 kilométer olyan üzemi utat adtak át, amely egyben a közforgalmat is szolgálja. Sóstóhegy és Nyírszőlős, Geszteréd és Ludastó, Érpa­tak és Ludastó között épült többek között ilyen út. Több olvasónk kérdéssel fordult hozzánk, hogy a ta- va&zias idő, az olvadás vajon nem akoz-e jelentős változást a folyók vízszintjében, nem várható-e áradás. Kérdésük­kel felkerestük a Felső-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóságot, ahol az árvédelmi osztály munkatársai adtak gyors tá­jékoztatást. A jelenlegi időjárás lé­nyeges változást nem okoz. Igaz, Tiszabecsnél a minden idők legalacsonyabb vízállá­sa, a —225 centi emelkedett, hatvan centivel nőtt a folyó vízszintje, de még ez is a na­gyon alacsony kategóriába tartozik. Hasonló nagyság­rendet jelez a Túr is, jólle­het itt egy méter a növeke­dés. A Szamos meg se moz­dult, a Kraszna is csőik igen mérsékelten emelkedett, ösz- szességében elmondható, hogy ez a növekedés anra sem volt elég, hogy a jeget megmozdítsa. A folyók felü­letét borító jég így lassan, a meleg hatására elfogy. Az ilyen időjárás — amint a szakemberek mondják — nem jelent veszélyt, hiszen a nagyobb árhullám altatóban akkor alakul ki, ha magas hegyekben is olvad. Erről pe­dig nincsen szó. A vízügyi szolgálat ennék ellenére fi­gyel, állandóan ellenőrzik a beérkező vízszintek adatait, remélve, hogy a folyók nem okoznak gondot. A végzett munka összegzé­sével, az 1987. évi feladatok meghatározásával kezdték az évet a Szabolcs-Szatmár me­gyei Tejipari Vállalatnál azon a tanácskozáson, ame­lyen szocialista brigádveze­tők, újítók, társadalmi szer­vek képviselői és gazdasági vezetők vettek részt. Szend- rei István igazgató többek között elmondta: eredmény­nek számít, hogy a bázisév­hez viszonyítva Szabolcs- Szatmár megyében nem csökkent a tejtermelés, en­nek megfelelően alakult a feldolgozás és a forgalmazás. A termelői kedvre hatással volt a tejipar által is szor­galmazott és finanszírozott üszőkihelyezési akció, kisáru- termelőknél a fejögép-kihe- lyezési akció. A lakosság tej- és tejter­mékellátása az elmúlt évben bővült és javult. Elismerés­re méltó eredmény, hogy amíg országosan a fejlődés zsírszázalékban meghatároz­va 2 százalékos volt, addig a megyében 3,7 százalékos. A termelés- és forgalmazásnö- vékedés ellenére a gazdálko­dás eredménye a tervhez vi­szonyítva mérsékeltebben alakult. Ez utóbbi már utal 1987 legfőbb feladatára, amely az eredménytermelés növelése. Adottak annak a lehetőségei, hogy 1987-ben a tejipari vál­lalat a bázishoz viszonyított eredményét mintegy 20 mil­lió forinttal növelje. Ehhez szükséges a választékbővítés, új termékek bevezetése,' a minőség javítása, a forgal­mazás gyorsítása és nem utolsósorban takarékosság minden szinten: alap-, se­géd- és csomagolóanyaggal egyaránt. A gazdasági feladatok tel­jesítésében a vállalat számít a szocialista brigádokra, az újítókra, valamennyi dolgo­zójára. Az elmúlt évben a tejiparnál 44 szocialista bri­gád 846 tagja tett munkavál­lalást. A brigádok közül eredménye alapján három brigád nyerte el a vállalati kiváló címet, 9 brigád az aranyfokozatot, 19 brigád az ezüstfokozatot, 10 brigád a bronzfokozatot és 3 brigád a szocialista címet. A szocia­lista brigádok — ismerve a vállalat 1987. évi feladatait — a tanácskozás napjára el­készítették munkavállalásai­kat. A brigádvezetők felszó­lalásaiból kitűnt, hogy a ter­melésbővítés mellett minden brigád törekszik a minőség javítására és takarékosság­gal kíván hozzájárulni az eredmény növeléséhez. 1986-ban a tejipari válla­latnál nagy lendületet vett az újítómozgalom. Ezzel kapcsolatban Késmárki Ist­ván újítási megbízott - el­mondta: a benyújtott 60 újí­tás több mint 65 százalékát elfogadták és azoknak alkal­mazására is sor került. Az újításokból származó megta­karítás meghaladta az 5 mil­lió forintot. Az újítások a termelés egész területét át­fogták, foglalkoztak a mun­kavédelem, a műszaki fej­lesztés, az energiafelhaszná­lás területeivel. Az újítások többségét szocialista brigá­dok készítették. Várható, A tél az Országos Villa­mos Távvezeték Vállalat szakembereit is próbára te­szi. Szabolcs-Szatmár me­gyén a Munkács és Sajószö- ged, valamint a Vinnyica és Albertirsa között kiépített nemzetközi villamos távveze­tékek húzódnak keresztül. Munkácsot és Sajószögedet egy 400 ezer, illetve 220 ezer voltos, Vinnyicát és Albert- irsát pedig egy 750 ezer volt feszültségű villamos távveze­ték köti össze. A három táv­vezetéknek összesen 320 kilo­méteres szakasza található megyénkben. A három táv­vezeték Magyarország villa- mosenergia-szükségletének több mint a felét szállítja. A tél az OVIT nyíregyhá­hogy 1987-ben tovább növek­szik az újítási kedv és ezt elősegíti az a rendelkezés, hogy január 1-től az újítási díjakat nem a béralap és az eredmény terhére fizetik, de termelési költségkén lehet elszámolni. Az újítómoz­galom jó szolgálatot tehet az 1987-re elhatározott beruhá­zásoknál, fejlesztéseknél. A tejipari vállalat idén 150 mil­lió forint értékben hajt vég­re korszerűsítéseket, fejlesz­téseket, illetve vesz részt tár­sult alapon új termékek gyártásában. zi vonalfelügyelosegenek szakembereit is komoly fel­adatok elé állítja. Ilyenkora vezetékekre rakodó nagy mennyiségű zúzmara a drótot elszakíthatja. A jég pedig leginkább a szigetelőket ron­gálja meg. Kovács András vonalfel- ügyelőség-vezető elmondta, hogy az OVIT munkatársai kifejlesztettek egy olyan vé­dőöltözetet (szkafandert), mellyel még a 750 ezer volt feszültségű távvezetéken is az áram kikapcsolása nélkül dolgozhatnak. Ezt a szerelé­si technológiát már több tő­kés ország, valamint a Szov­jetunió is átvette. A vállalat igyekszik to­vábbfejleszteni nemzetközi villamosenergetikai kapcso­latait. Tárgyalásokat folytat egy, a Munkács és Bécs kö­zött 1987-ben megépítendő 400 ezer voltos távvezeték ügyében. A fagy és az olvadás cikli­kus váltakozása megviseli a TITÁSZ elektromos vezeté­keit is. Emiatt a szigetelők gyakran eltörnek. Télen gyakrabban keletkeznek elektromos átívelések is, amelyek viszont a villamos berendezéseket rongálják. Té­len a hálózat maximális le­terheltsége miatt is nagyobb a meghibásodási lehetőség. A hóviharokról nem is szólva, amikor egyszerre több he­lyen is megszakadhat az áramszolgáltatás. Deák Zoltán, a TITÁSZ nyíregyházi kirendeltsége ve­zetőjének tájékoztatása sze­rint az egység Nyíregyháza, hét község, százhárom bo­kortelepülés villamosenergia­hálózatát üzemelteti és tart­ja karban. Reméljük, nem lesz rá szükség, de ha a helyzet ügy kívánja, akkor az otthon tartózkodó szerelő­ket akár éjszaka is behívják dolgozni. Az OVIT és a TI­TÁSZ között jó az együttmű­ködés. A SZABOLCSHÖ örökösföldi l.-es számú alállomásáról 1829 lakásnak és 400 lakásnyi közintézménynek (iskola, óvoda, ABC, étterem) juttatnak meleget, illetve ellenőrzik a fűtést. A lakónegyedben naponta 5—600 köbméter meleg vizet használnak el. Képünkön: Fodor Lajos ellenőrzi a rendszer működését. (Jávor László felvétele) OVIT, TITÁSZ Szerelés szkafanierben Villámom távvezeték Munkács ás Bécs között 7 (csgy)

Next

/
Oldalképek
Tartalom