Kelet-Magyarország, 1987. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-10 / 8. szám

Tovább támad a tél

Hófúvások megyoszerto — Síntörés Kisvárda határában — Újabb havazás

Csütörtökön még bíztunk az idő javulásában, pénteken azonban sajnálattal kellett tapasztalnunk, hogy a szél újból fel-feltámad, ráadásul megérkezett a hó utánpótlása is. Tegnapra sikerült ugyan minden utat járhatóvá tenniük a közúti igazgatóság szakembereinek, s még délután sem volt nagyobb fennakadás a közlekedésben, azonban jel kell készülnünk a helyzet rosszabbra fordulására is. A sóstóhegyi meteorológiai állomáson megtudtuk, hogy péntekre virradóra tovább süly- lyedt a hőmérséklet, mínusz húsz fokhoz közeli értéket mértek, de valamelyest enyhült a szél erőssége. Rossz hír viszont, hogy a barométer újabb csapadékot jelez.

A Szabolcs Volán fődiszpéElakadt autóbusz Dotnbrád határában

csere, Szilágyi József elmondta, hogy péntek reggel nyolc óra előtt maradtak ki járatok Kisvárda térségében — Mándok, Tiszamogyorós, Bak- talórántháza és Pátroha felől —, a későbbiekben azonban már nem volt nagyobb fennakadás a személyszállításban. A MÁV Záhonyi Üzemigazgatóságának osztályvezető-helyettese, Szabadi László arról tájékoztatta lapunkat, hogy a körzetükben csak kisebb késések fordultak elő. Egyedül a reggeli Puskin expressz késett közel fél órát, mert Fényeslitke és Kisvárda között síntörés következett be, s az expressz csak kerülőúton közlekedhetett. (A levegő hőmérséklete és a szél annyira lehűtötte a síneket, hogy például az egyik törés helyén mínusz 67 fokot mértek!) A térségben két és fél száz ember tisztította a váltókat, így sikerült nagyobb gondok nélkül megúszni a hideg időt. A teherfuvarozásban az jelent nehézséget, hogy a hőmérséklet miatt elhúzódik a fékpróba, s a gurítás is lassabban halad, a társigazgatóságok azonban mindent megtesznek, hogy kisegítsék a záhonyiakat.

A debreceni vasútigazgató- ságon Laboda Antal főme- netirányítót kérdeztük. Megtudtuk, hogy az erős havazás, hófúvás nehezíti ugyan a közlekedést, de nem bénította meg a forgalmat. Nyíregyháza és Szerencs között például hóeke dolgozott a kritikusabb szakaszokon, akárcsak a dombrádi kisvasút vonalán. Készenlétben tartanak olyan Diesel-mozdonyokat is, amelyek elejére-hátuljára hóekét szereltek fel, de péntek délutánig még nem volt szükség a bevetésükre.

A közúti igazgatóság kis- várdai üzemmérnökségén nem telt eseménytelenál az utóbbi hét, hiszen ebben a körzetben volt legtöbb gond az utakkal. Veres István hóügyeletes tegnap délután arról számolt be, hogy minden út járható a körzetben. Érdeklődésünkkor még nem volt nagyobb gond, de a szél fúj, és erősen esik a hó, így még nem lehetett tudni, milyen éjszaka elé néznek. Az emberek és a gépek (a többi üzemmérnökségről érkezettek is) mindenesetre készenlétben állnak, ahol szükség van rájuk, oda indulnak.

(papp)

(Folytatás a 4. oldalon)

Építők

télen

A mínusz tizenkét fokos hideg ellenére sem szünetel a munka a SZÁÉV nyíregyházi Erdő sor—Kossuth utca sarkán tavaly megkezdett 58 OTP-lakás építésénél.

Első képünkön: téliesített körülmények között dolgoznak a hegesztők: Pokareczki István és

Oláh Gábor. Második képünkön: kívülről csak a fóliával takart emeleti szint árulkodik a benti munkáról. Harmadik képünkön: jólesik a forró tea a mínusz 12 fokos hidegben.

Hz iieelégiai munkáról lányait a megyei pártbizottság

A tanácskozáson részt vett és felszólalt Berecz János, a Központi Bizottság titkára

Január 9-én Varga Gyula első titkár elnökletével ülést tartott az MSZMP Szabolcs- Szatmár megyei Bizottsága. Az ülésen a testület tagjain kívül részt vettek a megyei pártbizottság osztályvezetői, a városi és városi jogú pártbizottságok első titkárai, a megyei tanács, az SZMT, a KISZ és a Hazafias Népfront, valamint megyénk oktatási, kulturális intézményeinek vezetői és képviselői. Ott volt Berecz János, a Központi Bizottság titkára, Kemény László, a KB alosztályvezetője és Tóth Lajos, a KB munkatársa.

A pártbizottság tagjai és a meghívottak Ekler György megyei titkár előterjesztésében vitatták meg az ideológiai élet, a politikai tudatformáló munka tapasztalatait és az ideológiai munka fejlesztésének feladatait. László Béla, a fehérgyarmati városi pártbizottság első titkára felszólalásában hangsúlyozta: a pártszervezeteknek fel kell vállalniuk a szocializmus valós képe megrajzolását. E reális önértékelés alakítja pozitívan a közgondolkodást. A kommunistáknak kell bizonyítaniuk, hogy képesek szembeszállni a talán legnagyobb visszahúzó erővel, a megszokással. A sza- bolcs-szatmári ember az országos átlagnál hátrányosabb helyzete ellenére is sok pluszáldozatot vállal, de joggal várja el az egyenlő esélyek és eszközök megteremtését. Szemerszki Miklós, a nyíregyházi városi pártbizottság első titkára az elkövetkező időszak fontos feladatának az ideológia részterületeinek alaposabb elemzését tartotta. Ennek legfontosabb műhelye a pártalapszervezet. Az ideológiai tevékenység nem lehet kevesek reszortja és kiváltsága sem, azt nem szabad misztifikálni. A tennivalókat le kell fordítani a párttagság, a tömegek nyelvére. Szóvá tette, hogy több belpolitikai információt várnak az emberek a felsőbb szervektől, de egyúttal segíteni kell a helyi önállóság és felelősség alakulását is. Imri László, a Felső- Tisza-vidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság főosztályvezetője a felvilágosító, meggyőző munka fontosságára hívta fel a figyelmet különösen ma, olyan időszakban, amikor látványos sikerekre nem számíthatunk. Ezzel sok esetben elébe mehetünk a problémáknak. Sokrétűbben mutassa be a propaganda, milyen nagy erőfeszítéseket tesz és milyen nagy áldozatot hoz államunk például a szociálpolitikában. Javasolta, hogy a beérkező információs kérdések, jelzések a megyei sajtó hasábjain is kapjanak nagyobb társadalmi nyilvánosságot. Marik Sándorné, az SZMT titkára a konkrétság, illetve a közvetlen beszélgetések fontosságát említette a szakszervezetek és általában a politikai mozgalom tevékenységében. Szólt a tagságot foglalkoztató olyan kérdésekről, mint az indokolatlanul magas és a munka nélkül szerzett jövedelmek, a számos helyen növekvő adminisztratív létszám, amelyekre a gyakorlatban szükséges megválaszolni.

Lippai Gergely, az úttörőszövetség megyei elnöke szerint a felnövekvő nemzedéknek a valóságból kiinduló jövőképre, eszményekre van szüksége. Ahhoz, hogy a ma gyerekei fogékonyabbak legyenek társadalmunk problémái iránt, új mozgalmi, képzési formákra, a közösségi szellem, az egymás iránti tisztelet erősítésére van szükség. Malmos Zoltán a BEAG Uni- versil műszerésze a gondolkodásunkat kedvezőtlenül befolyásoló tényezőkkel kapcsolatban tette szóvá, a vállalati

rend, szervezettség fontosságát. Elmondta: mindenekelőtt a munkahelyi vezetés felelős az érdekeltség, az ösztönzés megteremtéséért, a pozitív példák elterjesztéséért. Mar- gócsy József, a tanárképző főiskola nyugalmazott főigazgatója az arányos közteherviselést, a hazai közvélemény jobb beavatását, az ifjúság számára a normális és követendő magatartásformák propagálását vélte sürgető tennivalónak. Szólt a hazafiasságra nevelés, a káros jelenségek elleni küzdelem nagy időszerűségéről. Tar Imre, a megyei pártbizottság nyugalmazott első titkára hangsúlyozta: a kommunisták ereje mindenekelőtt abban van, hogy őszintén szembenéznek a valós helyzettel és megjelölik a kivezető utat.

A megyei pártbizottság felelőssége is, hogy következetesen képviseljék akaratunkat, megvalósítsuk határozatainkat. Kiss Gábor, az oktatási igazgatóság igazgatója szerint a közvélemény időnkénti zavara abból következik, hogy a válaszok csak megkésve és részben születnek meg. Ebből következnek a feladataink: meg kell szilárdítani világnézeti alapunkat, azt minden pártmunkás tevékenysége előterébe kell állítani. Scholtz Béla, a NYlRTERV főmérnöke az érdekeltségi viszonyok tökéletesítéséről, majd arról szólt, hogy túlságosan sok életünkben a bizonytalansági tényező. Káros lenne — mondta —, általában elítélni a kisvállalkozásokat, hiszen azok igen sok értéket teremtenek. Kérte: ismerje meg a most tárgyaltakat a megye közvéleménye, s felajánlotta a műszaki és közgazdasági szakemberek segítségét. Botár József, a tanárképző főiskola tanszékvezetője elmondta: a társadalomtudománytól több segítséget vár a politikai gyakorlat. A felsőoktatásnak is jobban szükséges illeszkedni a politika egészébe, az ott dolgozók anyagi, erkölcsi megbecsülését pedig növelni kell.

Berecz János felszólalása elején rámutatott az ideológiai munka rendkívüli társadalmi jelentőségére. Pártunk e nélkül nem képes megválaszolni az új kérdéseket, felkészíteni tagjait a társadalom színvonalas irányítására, szolgálatára. Kiemelte az ifjúság nevelésének különleges fontosságát. Pártunk nagy felelősséggel tartozik az ifjúság politikai szervezetei, nem kevésbé az iskolák nevelőmunkájáért. Szólt a világnézeti nevelés tudati és érzelmi oldaláról, s hangsúlyozta az érzelmi nevelés nélkülözhetetlen voltát a meggyőződésben.

A Központi Bizottság titkára ezt követően arról szólt, hogy az ideológiai tevékenység fontos feladata megértetni, elfogadtatni a politikát és cselekvésre mozgósítani — ez minden pillanatban, minden kommunista és minden pártszervezet feladata. Hosz- szabb távon az ideológiai munkának a szocializmus értelmezését, a szocializmus eszméjének képviseletét és megvalósítását kell szolgálnia. Tudnunk kell, hogy egyik sem érvényesülhet önmagában. A szocializmus építése tudatos társadalmi folyamat. A reformmal és a tudattal összefüggésben: kiemelkedő

feladat, hogy állítsuk helyre közösségi normáinkat, a kollektív felelősségérzetet, s vívjuk meg a nemzetközi téren is ideológiai harcunkat.

— Ma nálunk divat és kötelező is a közhangulatra hivatkozni. De itt is szólni kell arról, hogy e tekintetben igen differenciált a helyzet. Különbség van a főváros és a

vidék, az értelmiség és a munkás, az értelmiségi és az értelmiségi, de az ország egyes megyéi közhangulata között is.

— El tudom fogadni —

folytatta Berecz János —, hogy a nyolcvanas években romlott a közhangulat, s hogy sokan aggódnak. De hozzáteszem: éppen a párt

váltotta ki őszinte politikájával az aggályok többségét. Az aggódás szülhet kételyt, bizalmatlanságot és cselekvés- képtelenséget, de — s én ezt tartom egyedül célravezetőnek — szülhet programot a kivezető útra és cselekvést a megvalósításra! Ma Magyar- országon szükséges és lehet mozgósítani. Társadalmunk felnőtt, s bár a helyzetünk nyilvánvalóan nehezebb, mégsem lehetetlen szélesebb alapokon politizálni. A pártszervezetnek, a kommunistának egyetlen elfogadható magatartása a cselekvés és nem a tehetetlenség, nem az önigazolás. Pártszervezeteinkben és mindenütt vissza kell állítani az adott szó becsületét. Munkánkat az őszinteségnek, a bátor felelősségvállalásnak kell jellemezni, s a végrehajtás megszervezésére kell koncentrálni. Az ideológiai munka nagyon sokat segíthet a területen. Válaszolnunk kell olyan fontos kérdésekre is, hogy mit tudunk a szocializmusról, mit akarunk a szocializmustól. Foglalkozni szükséges szellemi életünkkel, meg kell vívnunk a politikai küzdelmet a szocializmustól idegen nézetekkel.

Berecz János kiemelte egy reálisabb nemzetközi és hazai szocializmuskép kialakításának szükségességét. Világossá kell tenni — folytatta —, hogy teljesítményétől függ az egyén boldogulása. Bár olyan körülmények között értünk el a differenciáláshoz, amikor kevés rá az anyagi lehetőség, mégis elengedhetetlen, hogy végigvigyük azt. A valósághoz igazodni nem jelent visszalépést, csupán a realitások elismerését. Fejleszteni szükséges elméleti tevékenységünket, a szocialista világ és a szocializmus magyarországi tapasztalatainak összegyűjtésével is segítséget, kapaszkodót kötelességünk adni a szocializmus híveinek. Befejezésül biztatta Szabolcs-Szatmár megye párttagságát az offenzív ideológiai munkára. Ennek egyik alapfeltétele, hogy olyan orientációt kapjanak az országos szervektől, amely stabilitást tükröz, tartalmazza az állandó és a változó elemeket, időben és megfelelően válaszol az alapvető kérdésekre.

— Ehhez is nagy szükségünk van a kommunisták jelzéseire, hiszen ezek alapján konkrétabb és így megnyugtatóbb válaszokat adhatunk. A tartós, jól megalapozott tudatformáló, neve lomunkétól nem szabad sajnálnunk az időt, a pénzt, a fáradságot. Kötelességünk ezt a tevékenységet rendszerként működtetni az óvodától kezdve az élet minden területén. Munkánk minden pillanatában szükség van a sokszor csak élőszavas, rövid információra. Csak az új kérdésekre adott magabiztos, helyes és időbeni válaszokkal lehet offenzív, eredményes az ideológiai munkánk.

A vitát követően Varga Gyula adott tájékoztatót a Központi Bizottság december

28-i üléséről. Diczkó László megyei titkár beszámolt a testület elmúlt évi munkájáról, tett javaslatot a pártbizottság idei munkatervére, amit a testület tagjai elfogadtak. A végrehajtó bizottság első félévi üléstervéről tájékozódott a pártbizottság, majd elfogadta a legutóbbi ülés óta végzett munkáról szóló beszámolót.

I XLIV. évfolyam, 8. szám ^AR^2!2^FORIN^^^^ 1987^anuá^o!^zoinba^^