Kelet-Magyarország, 1987. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-21 / 17. szám

ARA: 1,80 FORINT XLIV. évfolyam, 17. szám 1987. január 21., szerda MA AK-M Mátészalkán (2. oldal) Három a választópolgár (3. oldal) Fórum olvasóink leveleiből (7. oldal) Tavaszra készülnek Négy RÁBA traktorból két gép a gépműhelyben áll nagy­javítás alatt a napkori Kossuth Termelőszövetkezetben. Egyébként a tsz-ben 22 erőgép javítását kell elvégezni a tél folyamán, (elek) ízletes, új készítményekkel lepik meg ebben az évben is a vásárlókat megyénk élelmiszeripari üzemei. A NYÍREGYHÁZI SÜTŐ­IPARI VÁLLALAT ugyan már tavaly, a két ünnep kö­zött jelentkezett a franciake­nyérrel, de nagyobb mennyi­ségben csak az idén kezdték a gyártást. A zsemlekenyér­hez hasonló tésztából készülő pékáruból naponta 300—400 darabot sütnek. Ha lesz rá igény, gyártanak többet JlSt' A íranciakenyeret délelőttön­ként sütik a régi kenyérgyár­ban, így délután mindig fris­sen kerül a pultra az üzle­tekben. Hamarosan megkezdik a kukoricapelyhes kenyér for­galmazását is. Ez a termék 70 dekagrammos, vagy egy kilogrammos súlyban készül majd. A kukoricapelyhet már megrendelték Székesfehér­várról — a gyártást pedig az első negyedévében indítják. A Nyíregyházi Sütőipari Vállalat áruválasztékában ez lesz a tizedik kenyérféle. Emellett 53 féle péksüte­ményt, s mitegy tucatnyi édesipari lisztesárut is ké­szítenek. Még mindig diétás készítményekből van a leg­kevesebb. A hatodik — egy újfajta korpás péksütemény — sóskorong néven kerül for­galomba, legkésőbb tava­szig. Magas rosttartalma miatt akár a fogyókúrázók is fogyaszthatják. A HÚSIPARI VÁLLALAT hamburgere nemcsak a me­gyében, hanem a fővárosban is sikert aratott. A fasírt és töltött káposzta alapanyag­ként is reklámozott termé­ket a többi megyében is sze­retnék megkedveltetni. Esély van rá, hogy a hamburgerrel országos hírnévre tegyen szert a vállalat. A közelmúltban egy új, olcsó füstölt szalonnával is jelentkezett a húsipar. A csu­szaszalonnával ugyan nem találkozunk a boltokban, de sokan megízlelhetik az éte­lekben. Ezt a szalonnát ugyanis a közétkeztetés meg­rendelésére gyártják Nyír­egyházán. Háziasszonyok örülhetnek a hírnek, hogy hamarosan forgalomba kerül a Fradi füs­tölt termékcsalád. Míg eddig külön-külön árulták a füstölt combot, csülköt, körmöt, most e három húsáru kombináció­ját kínálják majd a vásárlók­nak. Bableveshez, sólethez el­képzelni sem lehet ízletesebb hozzávalót, amely ráadásul ol­csóbb is, mintha combot vagy csülköt vennénk. A Fradi a Budapesti Húsipari Vállalat újítása. Ezt vásárolták meg a nyíregyháziak, akik a má­sodik negyedévben kezdik a termék gyártását. A TEJIPARI VÁLLALAT újdonságát, a sűrített, cuk­rozott tejet már megkóstolta Szabolcs-Szatmár lakossága. Január 5-én került pultra először a készítmény, mely­ből más megyébe és a fővá­rosba is szállít majd a válla­lat. tejpor helyett borjú-, bárány- és malactápszer gyártását kezdték meg a nyíregyházi porító üzemben. Az új táp­szereket — melyekből éves szinten 2000—2500 tonna ké­szül — elsősorban a megyei fogyasztóknak ajánlja a vál­lalat. A nyíregyházi és a debre­ceni tejipari vállalat társu­lásában a második fél évben kezdik a íéltartós tej gyár­tását. A debreceni üzemből naponta 15 ezer liter kerül ebből a termékből a szabolcs- szatmári vásárlók asztalára. SAJTÜZEM létesül Raka- mazon — ugyancsak társu­lással. A TISZATEJ tejüze­me szomszédjában terv sze­rint márciusban kezdik az épület alapozását. Legké­sőbb a jövő év első negyedé­ben avatják az új létesít­ményt. Elsősorban a trappista sajt készítését tervezik a me­gye teljes ellátására — de ha­marosan újabb termékekkel is bővítik majd a választékot. Idén a veszteséges sovány Ellenőrzik az árvízvédelmi A lehullott hó és a nagy hideg hatására jelentős mennyiségű víztömeg halmo­zódott fel a Felső-Tisza-vi- déki Vízügyi Igazgatóság te­rületén, valamint a folyókat tápláló felső vízgyűjtőkön. A Tiszán 1,3 köbkilométer, a Szamoson 0,9 köbkilométer víztömeg lefolyása várható. A szakemberek elmondták, hogy kedvezőtlen meteoroló­giai tényezők (hirtelen felme­legedés esővel) egybeesésekor árhullámok és belvízi elön­tések kialakulásával kell szá­molni. A védelmi biztonság fokozására a védelem vezetői és a védekezésbe bevont víz­ügyi szakemberek a napok­ban végigjárják és ellenőrzik az árvízvédelmi töltéseket, a belvízcsatornákat, valamint azok berendezéseit. A zord időjárás '(elsősor­ban az ónos eső) megrongál­ta az igazgatóság telefonveze­tékeit, de az ideiglenes hely­reállítás már megtörtént, aminek eredményeként min­den védelmi központtal van közvetlen összeköttetés. A védelmi gépek, eszközök üzemképesek. ellenőrzésük megtörtént. Az ár- és belvízvédelmi felkészülésen kívül különös gondot kell fordítani az álló­vizek, víztárolók, halastavak vízminőségének változásaira is. Lékeléssel és a hónak a jégről való letakarításával tömeges halpusztulást, jelen­tős károkat lehet megelőzni. Munkásgyűlések megyénkben A héten megkezdődtek megyénkben azok a pártnapok, munkásgyőlések, amelyek az idei feladatokkal foglalkoznak. Szabolcs-Szatmárban négy kiemelt raunkásgyűlést tartanak. Ezúttal a mátészalkai és a kisvárdai eseményről szól­nak tudósításaink. • Mátészalka, MOM-gyár: „Mindenki tegye a dolgát” Kedden, a délelőtti műsza­kot követően került sor a Magyar Optikai Művek Má­tészalkai Gyárának munkás­gyűlésére. A nagycsarnok mintegy félezer résztvevője előtt — akik között ott vol­tak a város más üzemeinek képviselői is — Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára beszélt időszerű gaz­daságpolitikai kérdésekről. — 1987 elején mindenütt számba veszik az elmúlt évi munkát és az idei feladato­kat. Annál inkább meg kéll ezt tenni, hiszen a Központi Bizottság novemberi határo­zata is megállapította: szá­mos eredményünk ellenére — ami Szabolcs-Szatmárban, Mátészalkán és ebben a gyár­ban is közvetlenül érezhető — a legfontosabb célokat nem sikerült teljesíteni. Nem tud­tunk kellően alkalmazkodni a külvilághoz, szükséges intéz­kedések egész sora maradt el, nem tudtuk kellően megbe­csülni a jobb munkát. E hely­zet megfordítása továbbhala­dásunk záloga — kezdte mondanivalóját a megyei pártbizottság első titkára. Ezt követően arról szólt, hogy a XIII. kongresszus lé­nyegi céljai ma is érvénye­sek. Változatlanul szükség van a gazdaság élénkítésére, a termelőmunka hatékonysá­gának javítására, a műszaki fejlesztés gyorsítására, a ter­mékszerkezet megváltoztatá­sára. Mindenkivel meg kell értetni — hangsúlyozta —, hegy először meg kell ter­melni. csak azután lehet el­osztani. Ezt tartósan az élet­színvohal romlása nélkül fi­gyelmen kívül hagyni nem lehet. Megyénkben is meg kell fordítani az ezzel ellen­tétes gyakorlatot. 1986-ban 2,6 százalékkal nőtt a terme­lésünk, ezzel szemben 8,9 százalékkal volt magasabb a lakosság pénzbevétele, mint az előző évben. Ezt idén már nem tehetjük. Csak azt a va­lós célt tudtuk kitűzni, hogy a reáljövedelmek maradja­nak a tavalyi szinten. Ezért 1 is sokkal jobban kell dolgoz­nunk. Sokkal jobban kell fi­gyelnünk a jól dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsü­lésére. Ám ehhez az is hoz­zátartozik, hogy aki nem dol­gozik, azt ne fizessék meg. A kommunistáknak, a pártszer­vezeteknek kötelessége ren­det, fegyelmet teremteni a munkában, a ^társadalmi mo­rál, az állampolgári fegyelem területén. Meg kell követelni a tisztességes munkát, a kö­telezettségek teljesítését mind a munkahelyeken, mind a la­kóhelyeken, s ebben elsősor­ban a vezetők, a kommunis­ták mutassanak jó példát. Nagyon sok a pártszerveze­tek tennivalója. Feladatunk, hogy önvizsgálatot tartsunk, tisztázzuk saját tennivalóin­kat, mert elsőrendűen mi »o- gyunk a felelősek ennek az országnak, ennek a megyé­nek és szükebb környeze­tünknek a holnapjáért. Fele­lősek vagyunk azért, hogy tá­mogassuk a vállalkozó ked­vű, a kockáztatni bátor veze­tőket és dolgozókat. S bármi­lyen fájdalmas is, támogat­nunk kell azokat a népsze­rűtlen döntéseket, amikor emberek átcsoportosításáról, munka-, vagy lakóhelyváltoz­tatásról van szó. Fel kell ké­szülnünk a nehezebb felada­tokra, a konkrét cselekvésre. Ehhez szükségünk van egy­fajta optimizmusra. Jogunk, ugyanakkor okunk is van a bizakodásra, mert tények egész sora bizonyítja, hogy ilyen nehéz körülmények kö­zött is épül, gazdagszik kör­nyezetünk. Történelme máso­dik legnagyobb termését ta­karította be tavaly a szabol­csi mezőgazdaság, javultak termelési eredményeink, s je­lenleg 12 mezőgazdasági ter­mékfeldolgozó üzem építése, fejlesztése van folyamatban. Mátészalka vezetékes gázzal, több célú tornacsarnokkal, általános iskolával, postával gazdagodott; s kezdődik a MÁV-állomás, a kórház re­konstrukciója, az új művelő­dési ház építése. Ez is mutat­ja, hogy képesek vagyunk jobban dolgozni, ezáltal hoz­zájárulni az országos célok megvalósításához, egyúttal sa­ját gyarapodásunkhoz. Sür­geti egyúttal, hogy egymásra és felfelé mutogatás helyett Szabolcs-Szatmár termelő üzemeiben mindenki tegye a saját dolgát, hogy egy év múlva sokkal jobb eredmény­ről tudjunk számot adni. Varga Gyula ezt követően válaszolt a résztvevők kérdé­seire, majd Bíró Miklós, a MOM gyárigazgatója hangsú­lyozta: adottak a feltételek a 10 százalékos termelésfejlesz­tési tervünk teljesítéséhez. Kisvárda, fényforrásgyár: A siker az emberen múlik A Tungsram Rt. kisvárdai fényforrásgyárának egyik csarnokában több száz dol­gozó gyűlt össze a kedd dél­utáni munkásgyűlésre. A szó­nok, Vajda György akadé­mikus, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Villa­mosenergetikai Kutató Inté­zet igazgatója hangsúlyozta, hogy az eredmények a Köz­ponti Bizottság múlt év végi határozatai alapján, a nehéz­ségek ismeretében szükséges meghatározni a jövő tenni­valóit. • A vállalatok sikere az em­beri tényező okos kihaszná­lásán. a kollektíva fegyelme­zett munkáján múlik, amire Kisvárdán is van néhány jó példa. A népgazdaság gond­jai jelentősek, nemzeti jöve­delmünk nem nő elég gyor­san. többet fogyasztottunk. mint termeltünk, emiatt nőtt eladósodásunk. Az említettek azonban csak a tünetek, az ok, hogy sok vállalat mun­kája nem elég hatékony. A világban nagy horderejű változások vannak. Nem a műszaki fejlesztés szokvá­nyos lépéseinek vagyunk ta­núi, hanem ugrásszerű minő­ségi változásoknak, amelyek­nek messzemenő társadalmi kihatásai is vannak. A munkásgyűlés előadója szólt arról, hogy a gazdaság- irányítás mai rendszere sike­resnek bizonyult, ennek is köszönhető, hogy a nehéz vi­lággazdasági körülmények között sikerült megőrizni az ország fizetőképességét. Raj­tunk a sor. hogy befolyásol­juk a tőlünk függő dolgokat, hiszen a megoldás több éve ismert: versenyképesebb ter­mékek, hatékonyabb gazdál­kodás szükséges. Ahhoz, hogy javítsuk az életszínvonalat, meggyorsítsuk a technikai fejlődést, a nemzeti jövede­lem nagyobb növekedése kell. Az idei népgazdasági terv viszonylag szerény növeke­dést irányoz elő, a műszaki színvonal jelentős fejlesztésé­vel. a technika korszerűsíté­sével. Ennek egyik feltétele, hogy oda csoportosítsák a pénzt, a technológiát, ahol eredményeket érnek el. A munkásgyűlésen a dol­gozók kérdéseire Vajda György és Gyuricsku Kálmán, a megyei pártbizottság titká­ra válaszolt, majd Csatári Zoltán, a gyár igazgatója is­mertette a kollektíva múlt évi eredményeit, idei felada­tait. Munkásgyűlés a kisvárdai fényforrásgyárban Sóskorong, Fradi füstöltáru, sűrített tej Újdonságok az élelmiszeriparban

Next

/
Oldalképek
Tartalom