Kelet-Magyarország, 1987. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-19 / 15. szám

2 Kelet-Magyarország 1987. január 19 Lehet egy literrel több? Tejfolyí és sajthegy Egy hasznos megállapodás és a tartatékoh ,cé aagyeuUádaioknak. kettőt adtunk. 3g.<{ futott mindjudtinek...’ Italra jóval többet költünk, mint élelmiszerekre és nem­csak azért, mert az ital ára eleve magasabb ... Vegyük példaként a sört és a tejet. Szabolcs-Szatmárban 1977- ben tejből a belkereskedelmi forgalom 26 millió 170 ezer liter volt, ugyanakkor sörből 38 millió 901 ezer liter fo­gyott. Néhány év múlva a tej- forgalom 11 millió literrel nőtt, a sör eladása csak 3 millió literrel, mégis abszolút számban sörből adtak el töb­bet. Tíz ízű túró Jó hír, hogy 1986-ban a megyében nem csökkent a tejtermelés, növekedett a felvásárlás. Az is elismerés­re méltó eredmény, hogy itt Szabolcs-Szatmárban az országos átlagnál nagyobb mértékben (zsírszázalékban) 3,7 százalékkal emelkedett a tejtermékforgalom. Mindez azonban nem elég. A tejipar is, a forgalmazó szervek is tudják, hogy vannak jól és kevésbé jól ellátott területek, kínálattal és választékkal nem csak lehet, de szükséges is növelni a lakosság tejter­mék-fogyasztását. Az akarat megvan. Az elmúlt év végé­nek egyik sokat ígérő meg­állapodása volt az, amelyet a megyei tanács kereskedel­mi osztálya, a MÉSZÖV és a megyei tejipari vállalat kép­viselői írtak alá. Nem keve­sebbről van szó, minthogy közös akarattal növelik a La­kosság tejtermékkel való el­látásának színvonalát. A megállapodásból a tejiparra háruló rész — vállalták — az, hogy tejféleségeket öt külön­böző minőségben, ízesített tejitalokból hatfélét gyárta­nak. Növelik a mennyiséget’ és a választékot a különböző tej­termékeknél. Háromféle sa­vanyított készítmény, hatféle ízzel kerül forgalomba. A tejfölt, túrót, vajat minőség­ben és csomagolásban az eddigiektől nagyobb válasz­tékkal készítik. ízesített krémtúrókból és egyéb túró­félékből tíz változatot szállí­tanak a boltokba. Félkemény sajtokból 15 féle, lágy saj­tokból 10 féle, ömlesztett saj­tokból és általában sajtok­ból további 21 fajta lesz a választék. A kétféle tejpor­ból is hat változatot kínál­A véres eset, melyről az aláb- biäkban szó lesz, 1984. július 10- én történt Geszteréden, a belőle származó büntetőeljárás azonban csak a közelmúltban zárult le, a Legfelsőbb Bíróság döntésével. S nem is csoda, hogy így elhú­zódott az ügy büntetőjogi érté­kelése, hiszen a szó szoros ér­telmében életről vagy halálról volt szó. De lássuk, mi is tör­tént? Mostoha gyermekkor A bűncselekmény elkövetője, az 1984-ben 24 esztendős Budinszki Tibor szülei — apja italozó és agresszív magatartása miatt — korán elváltak. A bíróság két gyermeket az apánál, kettőt pe­dig az anyánál helyezett el, úgy hogy a kis Budinszki Tibor az apjához került. Ezen a helyzeten azonban rövid idő múlva ő ma­ga változtatott — anyjához szö­kött. Később — immár a szülők megegyezése alapján — ott is maradt. A gyermekkori rendezetlen csa­ládi élet és az egyéb környezeti ártalmak Budinszki Tibor érzel­mi életében zavarokat okoztak, amelyeket csak súlyosbítottak bi­zonyos veleszületett kedvezőtlen lelki adottságok. Ilyen előzmények után Bu­dinszki érzelmileg sivár alkoho­lista felnőtté vált, aki különösen ellenséges indulatokat táplált ap­ja és apai nagyanyjával szem­nak majd. írásban rögzítet­ték, hogy a megnövekedett árukínálatnál megkülönböz­tetett figyelmet fordítanak az olcsó áruk szállítására, hiszen a vásárlóknál nem csak az ízlés, de a pénztárca is kü­lönböző. A hűtőgép kötelez Természetesen nagyobb mennyiség és a választék bő­vítése önmagában nem elég ahhoz, hogy a tejtermék­fogyasztás növekedjen. A ter­mékeket el kell juttatni a boltokba és főként azokba az üzletekbe, ahol eddig fogya­tékos volt az ellátás. Ennek egyik módja, hogy a tejipar növeli a szállítás gyakorisá­gát, másrészt törekszenek a pontos szállításra. Sajnos — ez komoly akadály — sok még vidéken az olyan kiske­reskedelmi egység, ahol a tej- és tejtermék-árusítás legelemibb alapja sincs meg, nincs hűtőpult, vagy hűtő- szekrény. Segít ezen a válla­lat: a VII. ötéves tervben évente 50 hűtőgépet he­lyeznek ki kistelepülésekre. A kereskedelemnek is meglesz a teendője. A válla­lat terméket kínál, a keres­kedelem viszont vállalja, hogy valamennyi településen a tejtermékekből az eddigi­eknél nagyobb választékot tart. Városokban és kiemelt településeken 60 féle, nagy­községekben 40 féle, kisköz­ségek élelmiszerboltjaiban 30, illetve 20 féle tejterméket tartanak és kínálnak majd megvételre. Szándék, plusz pénz Mindaz, ami jó szándék­kal az együttműködésbe meg­fogalmazásra került, feltéte­lezi az emberi akaraton túl a megvalósításhoz szükséges pénzeszközöket is. Ahhoz, hogy több tejtermék, na­gyobb választék legyen, fej­lesztésre is szükség van. A tejipar idén 150 millió fo­rintot költ beruházásra, mű­szaki fejlesztésre. Ebből jut arra is, hogy részt vegyenek a Hajdú megyei féltartós tej gyártásában, hogy társulja­nak a rakiamazi Tiszatej új sajtüzemének építéséhez, és hogy 25 millió forintos ér­tékben korszerűsítsék, fel­újítsák a gépjárműparkot. ben. Olyannyira, hogy már fia­talabb korában is gyakran fog­lalkozott azzal a gondolattal, megöli őket. ÖrdögI elhatározás 1984 májusában aztán úgy dön­tött, megvalósítja régi tervét. Felszámolta hát budapesti mun­kaviszonyát és hazautazott any­jához. Otthon tartózkodása alatt néhányszor meglátogatta apját is, ilyenkor közösen Italoztak. Július 10-én este elérkezettnek látta az időt régi terve megvaló­sításához. A kora esti órákban magához vett egy 17 centiméter pengehosszúságú konyhakést, és elment az apjához, aki nagyszü­lei házában lakott. Csak apai nagyapját találta otthon, akivel közölte, miért jött, és apja ke­resésére indult. Amikor apai nagyanyja értesült unokája szán­dékáról, ő is elindult, hogy fi­gyelmeztesse fiát, mi készül el­lene. Nincs Irgalom A 72 éves, idős asszonyt a falu utcáján pillantotta meg unokája, odament hozzá, és — hogy meg ne hiúsítsa tervét — kilenc kés­szúrással megölte. Ezután vissza­tért a nagyszülei házába, el­mondta nagyapjának, mit tett, majd — mintegy nyomatékot ad­va szavainak — bevitte nagy­Riporterünk jelenti Paszabról, Tisza­bercelről Mindenütt bó és jég. A ha­talmas hótorlaszok Pás zabot több napra elzárták a külvi­lágtól. Milyen egy község éle­te ilyenkor? A paszabiak szí­vósak. Sem a hóra, sem a hi­degre, sem a közlekedésre nem panaszkodnak. — Arra — mutat a puszta­ság felé útikalauzom, Tajthy István tanár — valamikor akácsorok voltak. A meliorá­ció során kivágták, így a szél a hóval szabadon nyargalász- hat. Nem volt pánik Rendőrautó közeledik, Tóth László őrmester elmondja, hogy az elmúlt napok az ő szempontjából eseménytele­nek voltak. A zord napokon a falopás gyakori, de most még ilyesmit sem jelentettek. A Tanácsköztársaság utcán mentőautó áll. — Sok mentős kollega sem ért be dolgozni — mondja Kecskeméti Sándor gépkocsi- vezető. (A munkatársa már egy idős embert kísér a men­tőautó felé.) — Én Kótajból 30—40 centis hóban gyalogol­tam a kemecsei mentőállo­másra. Szerencsére nem kap­tunk sok hívást. Január 12- én, hétfőn a Kótaj—Kemecse közötti úton egy halottat ta­láltunk. Megfagyott. A község csendes, az utcák elnéptelenedtek. Az elmúlt napok legnehezebb óráiról Farkas Dánielnéval, a Tisza- berceli Községi Közös Tanács elnökével beszélgetek. — Az időjárás okozta gondok január 8-án kezdődtek. Ekkor már a buszok és a vonatok nem jártak. A külvilágtól el voltunk zárva. A falu Ven- csellő, Ibrány és Búj felől kö­zelíthető meg. Mindenütt nagy hóakadályok voltak, erős szél fújt. Nem volt pá­nik, az emberek nyugodtan, fegyelmezetten viselkedtek. A két község tejjel és kenyérrel anyja tetemét a ház nyárikony­hájába. Megrettent, a mozgásban egyébként is korlátozott nagyap­ját — akihez valamelyest kötő­dik érzelmileg — előbb megkö­tözte és betömte a száját, de ké­sőbb megsajnálta, eloldotta a kö­teleit, sőt nyugtátokat adva be ■neki, lefektette. Közben megérkezett az apja, akit váratlanul megtámadott: hasba szúrta, majd a már vérző, menekülni igyekvő 48 éves fér­fit kézzel és egy karóval ütlegel­te, rugdosta, végül pedig 17 kés­szúrással végzett vele. Ezután hazament, és miután anyjának beszámolt a történtekről — érte­sítette a rendőrséget. Dönt a bíróság Ügyét az első fokon a Sza- bolcs-Szatmár megyei Bíróság tárgyalta, és — gondosan mérle­gelve minden apró körülményt — több emberen, különös ke­gyetlenséggel, részben előre ki- tervelten, részben aljas indokból elkövetett emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek Budinszkit, s életfogytig tartó szabadság- vesztéssel, valamint 10 évi köz­ügyektől eltiltással sújtotta. Ez ellen az ítélet ellen az ügyész súlyosbításért, halálbüntetés ki-1 szabásáért; a vádlott enyhítésért, a védelem pedig felmentés és enyhítés végett jelentettek be fellebbezést, igy került az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé, amely helyben hagyta a Nyíregyházán hozott ítéletet. el volt látva, hála a nagyha­lászi és a gávavencsellői sü­tő-, a rakamazi tejüzemnek, valamint a tiszaberceli téesz lánctalpas gépének. Inkább Paszab élelemellátása oko­zott gondot; a két bolt közül egyik sem tudott kinyitni. (A vezetők máshol laknak és nem tudtak Paszabra jönni.) Ezért a tejet és a kenyeret a cukrászda vette át, s értéke­sítette. Paszabon a Tanácsköztár­saság úton van a cukrászda. Kakukk Istvántól hallom; — A rossz közlekedési vi­szonyok miatt vasárnap nem tudtam hazamenni Ibrányba. Itt aludtam a nővéremnél. Hétfőn a boltok nem nyitot­tak ki. A tanácstól üzentek: a kenyérszállítmányt vegyem át és értékesítsem. Ügy is történt. Gönczi Zoltánná és Tóth Balázsné segítségével vagy 120 kétkilós, 50 egyki­lós kenyeret, 40 zsemlevek­nit, 300 kiflit és sok zsemlét adtunk el. Ide jött a község apraja-nagyja. Azért volt itt egy kis hangoskodás, lökdö­sődés. Mindenki 4—5 kenye­ret akart venni. A nagycsalá­dosoknak kettőt adtunk, má­soknak egyet. így jutott min­„Nem lehetett látni, hol az út, hol az árok...” denkinek. Időközben megér­kezett az újabb szállítmány. Ezen a napon reggel hattól este kilencig dolgoztam. A családomat négy napig nem láttam. Tej és víz A másik alapvető élelmi­szercikk a tej. — Hétfőn a felhívás értel­mében a begyűjtött tej egy részét közvetlenül a lakosság­nak értékesítettem — tájé­koztat Hocza Péterné a tej- begyűjtő vezetője. — Az em­berek inkább attól féltek, hogy a tejipari vállalat kocsi­ja nem tud jönni, a begyűj­tött tejet nem lesz hol tárol­ni, ezért ki kell önteni. Sze­rencsére nem volt probléma. A tej után a vízről. A ti­szaberceli vízműtelep Nyír­egyháza ivóvízellátásában is fontos szerepet játszik. Tör- tént-e -valami említésre mél­tó? — kérdezem Hajnal Béla telepvezetőtől. — A napokban a 18 mély­fúrású kút közül 4 elfagyott. De ez az ivóvízellátásban nem okozott fennakadást. A kemény idő a telep dolgozóit is nehéz feladatok elé állítot­ta. Volt aki 14 kilométert gyalogolt, hogy időbent a munkahelyére érjen. Az időjárás a téesz embe­reit is próbára tette. Filimon Józsefnek, a berceli Besse­nyei Tsz főáagazat-vezetőjé- nek arcán nyugtalanságot lá­tok. — Az önitatók elfagytak. A 2—2,5 méteres hóakadályok között a 10 ezer sertés és az 1200 szarvasmarha takarmá­nyozása sem volt könnyű. Az állatok kevesebbet esznek, mint máskor. A sertéseknek kicsi a súlygyarapodása, a te­henek kevesebb tejet adnak. Az idei tél eddig 2—3 millió forint kárt okozott nekünk. Cletveszélyben A paszabi napköziotthonos óvoda csendes. Szerdán csak egy gyerek ment. Máskor 57 gyereket gondoznak. Egy fiatal tanítónővel vér- fagyasztó dolgok történtek. Szemók Valéria életveszélybe került. A történetet a kollé­ganője Bakó Judit már több­ször hallotta, de most is meg­borzong. — Január 11-én, vasárnap személyautóval Nyírpazony- ból a szüleimmel együtt Pa- szabb felé- tartottunk. Egész úton nem volt probléma. Előttünk egy hókotró haladt, Paszab határában nem bírt a nagy fehér akadályokkal. A vezetője azt mondta, vissza­fordul és szól a hóekés jármű vezetőjének, jöjjön ide. Na­gyon megijedtünk. Én főként azért, mert a hó egyre job­ban esett és féltem: a szüle­im nem tudnak hazamenni. Ügy döntöttem, kiszállok és a hátra lévő utat gyalog te­szem meg. Az első nagy aka­dályon 8—10 percnyi kínló­dás után átjutottam. Nem le­hetett látni,- hol az út, hol az árok. Intettem anyukámék- nak, mehetnek, nem lesz semmi baj. El is indultak visszafelé. Elestem és nem bírtam felállni. Amint meg­mozdultam egyre jobban a hóba süppedtem. Az csaknem ellepett. Kétségbe estem, sír­tam, mi lesz velem, itt fa­gyok, halok meg. Végül nagy nehezen kikecmeregtem. Ott­hon egész éjjel remegtem, nem tudtam aludni. A nem mindennapi időben a kiszesek sem tétlenkedtek. Nagy Emil és Czamba Zoltán vezetésével a hótól az üzle­tek bejáratát tisztitották meg, az iskola udvarát hozták rendbe. A Gáva és a Tiszabercel közötti autózás már szinte szórakozás. Azért a Közúti Igazgatóság embereinek, gé­peinek még van dolga. Az egyik hómaró munkája lát­ványnak is szép: a havat nagy sugárban vágja le az út­ról. A vezetője, Rácz Béla a sok fegyelmezetlen magán­autósra panaszkodik. Aztán elmondja, hogy szülő nőhöz mentőt is kísértek. A vajúdó asszonyt sikerült időben kór­házba juttatni. A vállukon nagy táskával nap mint nap a postások is küzdenek a hóval, faggyal. Mészáros Imre 1959 óta kéz­besítő Paszabon. Naponta 15 kilométert gyalogol. — A főnök Bujról nem tu­dott bejönni, rám maradt a hivatal — emlékezik. — Ilyenkor sok a telefonhívás. és a távirat. A feleségem is bevontam a munkába. Példá­ul Kanadából telefonáltak, hogy az egyik paszabi lakos­sal azonnal beszélni akarnak. A hivott félért muszáj volt a feleségemet elküldeni, mert egyszerre 100 felé nem me­hetek __ Ez volt hát Paszab pár nap­jának krónikája. Hasonló tör­téneteket a megye sok falu­jából hozhattunk volna — helytállásról, emberi dolgok­ról. Cselényi György Seres Ernő Msgysnyját kilenc, apját tizenhét késszúrással... Egy kettős gyilkosság vázlata A postás 15 kilométert gyalogol

Next

/
Oldalképek
Tartalom