Kelet-Magyarország, 1987. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-17 / 14. szám

A kortárs kam kiállítása az Ei

Szobámban egy japán plakát díszíti a falát. A hiraga- na vagy katakana cifra írásjelei egy fotót ölelnek körül, amelyről — egy fekvő magyar színésznő mellől — Andorrai Péter néz a szemlélőre. A képmiezőben ott a magyar filmcím is: Bizalom. Ez a hét betű volt az összes, ami magyar szót formálva villant elém a Felkelő Nap országában. A japán mozik ugyanis nagy sikerrel játszották ezt a magyar filmet.

Ilyenkor mindig elfog valami megfoghatatlan, de kellemes, boldogító érzés: lám,

kicsiny országunk kultúrája ezer kilométereket átszárnyalva is hallat magáról. Tudatos tevékenység eredményeként, persze. Hiszen nyári egyetemek, külföldi kulturális intézetek, államközi együttműködések és testvérvárosi kapcsolatok keretében egyaránt arra törekszünk, hogy kulturális, művészeti értékeink, hagyományaink világszerte egyre több emberhez kerüljenek közelebb. *.

Hírek egyetlen újság egyetlen számából: A Budapesti Madrigálkórus és a Magyar Állami Hangversenyzenekar a spanyolországi Cataluná- ban vendégszerepeit. — Az OKISZ Monteverdi Kamarakórusa megnyerte a nagy díjat az olaszországi Arezzóban rendezett nemzetközi kórusfesztiválon. Ugyanott a Liszt Ferenc Zeneakadémia debreceni tagozatának női kara szintén több díjat nyert. — A debreceni Kodály Kórus a bécsi Haydn Szimfonikus Társaság meghívására ötnapos vendégszereplésen vett részt az osztrák fővárosban. — Szabó László Sortűz egy fekete bivalyért című filmje ezüst díjat nyert a taorminai nemzetközi filmfesztiválon.

Sajtónkban szinte napról napra olvasható valamilyen híradás hazai művészeink és műalkotásaink külföldi sikereiről. Mintegy rácáfolván azokra, akik kultúránk külföldi jelenlétét csupán irodalmunk elterjedésével minősítik. Pedig a kultúra sok hordozóeleme — szerencsénkre — átlép a nyelvi kötöttségeken, gondoljunk csak a zenére, táncra, mozgásművészetekre, népszokásokra. E téren alkotásaink sikere gyorsan túlléphet határainkon. Nem önmagától persze, hanem lökést, indíttatást itthonról kapva. Olyan rendezvények formájában, amelyek címkéjén a védjegy: „Magyar napok”, „A magyar kultúra napjai”. Volt ilyen az idén Bécs, Párizs, Köln, Bonn, Bielefeld, Tokio, Sao Paolo és Róma közönsége előtt. Lisszabonban magyar

A szülőház.

Természetes és érthető törekvés, ha azt szeretnénk, hogy világszerte reális kép alakuljon ki rólunk. Nem glóriát áhítozunk, hanem olyan tükröt, amely hűen adja vissza társadalmunk fejlődését éppúgy, mint szellemi életünk sokszínű termését. És miközben hazánkban egyre jelentősebben észlelhető a külföldi kulturális jelenlét, megfogalmazódik bennünk a kérdés: vajon mi elégedettek lehetünk-e kultúránk külföldi fogadtatásával?

Hírünk a világban: régi

vesszőparipánk. Nem hiúságból, önérzetből, jogos büszkeségből, hanem jól felfogott érdekünkből, a kulturális értékeink iránt érzett felelősség okán. Ebből az elgondolásból keltek életre kultúránk fontos külföldi „követei”, a művelődésünk régi és új értékeit, nyelvünket és irodalmunkat ismertető-oktató intézmények. A hozzánk közelebbi a legrégibb: hat évtizede tartja nyitva kapuit Becsben a Collegium Hunga- ricum. A húszas évektől működik az örök városban a Róma Magyar Akadémia. A nemrégiben új otthonba költözött párizsi Magyar Intézet bázisa erősödött az év elejétől a magyarságkutatás szolgálatába állított hungarológiai központtal. Varsóban és Szófiában immár három évtizede működik magyar kulturális intézet, s tíz éve hasonló rendeltetésű intézmények vannak két másik szocialista ország fővárosában, Berlinben és Prágában is. Északi nyelvrokonainkat ötödik éve tájékoztatja szellemi életünkről és műveltségünk fejlődéséről a Magyar Tudományos Kulturális Központ Helsinkiben, s nyár óta Pori város könyvtárában is. Kulturális intézetet szerveztünk Űj-Delhiben; Londonban és Stockholmban sajtóirodák egyengeti!; a kulturális információk kiáramlásának útját; Kairóban a magyar nagykövetség részeként úgynevezett kulturális tanácsosi hivatal működd

ive. int. 'menyi kerettel télé: nir.is baj. Kulturális

i am :i! való ellátásuk a Mi,\ i i n Minisztérium

i • í ■ ,/ámos információ i •: rainkon túlra az " i nyelvű lapok.

; ' '!'•■•. révén is. mint

fi ■ . /. dopesler Runda Ne a a

! f -VH

/ •’ • t •t-'ifrh, r.

• •; ■ »»;•!. . »' ii.

: 1 í ■ . ; ■ '

Juhani Nagy János

Ahogy Kópházán átléptünk az osztrák—magyar határon, Burgenland falvain keresztül vezet az országút tovább. Rövidesen megpillantjuk a jelzést, merre forduljunk Raiding felé. Alig negyedóra múlva a főutcájába érünk, Richard Wagnerről nevezték el, folytatása a Liszt Ferenc utca, amely egészen a művész szülőházáig kísér.

Ha nem jelezné emléktábla, nem tűnne ki a környezetéből. Körülötte régi, egyszerű parasztházak sorakoznak, mint kétszáz évvel ezelőtt. A hajdani doborjáni juhászok pátriáját szelíd patak szeli át. Fa- hídját éppen ifj. Liszt Ádám magas kőfallal védett, tiszttartói portája előtt verték le, amely mostanában igen keskenynek bizonyult. A centenáriumi évben Liszt tisztelői, rajongói, a „Lisztianak”, nemzetközi zarándokhellyé avatták Raidingot, az 'egykori Do- borjánt.

A Burgenlandi Tartományi Múzeum gondozza az emlékhelyet. Tágas udvarában bólogató gémeskút, árnyas kerti

LEHOCZKI KÁROLY:

HIDEGBEN

Teérted, miattad bánat görnyeszti a bütykös, téli fákat s mint aki társát szóból sem

érti

topognak hóban felnőtt

emberek.

Tavasz, nyár, ősz, mind

letűntek.

Újat már csak a fagy hozhat elém.

Függök az idő csapzott kötelén, értem a szelek egymásra

hágnak.

Teérted is. Belül télben, kiszépült, cicomás szűzfehéren,

nézd, külső tavaszok, nyarak, őszök

vad lombja nyűtt testünk

beteríti.

lugas, a hosszú, tanyára emlékeztető épület oldalán. Közepén a bejárati ajtó felett magyar nyelvű felirat tudatja, hogy itt született 1811. október

22-én Liszt Ferenc. A Soproni Irodalmi és Művészeti Kör állíttatta, még 1881-ben. A/ épület négy helyiségében a géniusz életútját mutatják be. gyermekkorától a Bayivuthban bekövetkezett haláláig. Tornáca ma előtérnek szolgál, innen nyílik balra a konyha, jobbra a lakószoba, mögötte pedig a Liszt család szűk, közös hálófülkéje. Most a magas írópulton vaskos vendégkönyv, lapjai órák alatt megtelnek. Szemben vele, a közelmúltban, a 175. születésnapon felavatott emléktábla Bayreuth városából, Hans Walter Wild főpolgármester helyezte el, a művész mellszobrára Forrai Miklós, a magyar Liszt Ferenc Társaság főtitkára tűzte a magyar zászlódíszes koszorút, körülöttük naponta felfrissülő virágerdő.

A szobákban öreg bútorok állnak, régi edények a falak mentén, a gyermekkor első hangszerei. Megszólaltatásukra Liszt Ferencet édesapja tanította, aki Esterházy Miklós herceg udvari zenekarában, a közeli kismartoni — ma Eisenstadti — kastélyban muzsikált. Itt áll az évszázadokat megélt orgona, a szomszéd falu templomából ajándékozták, mert gyakran játszott rajta a fiatal Liszt. A tárlókban levelek, kéziratok, kottalapok, fényképek családjáról, barátokról, akik a legendás hírű ember és művész közelében lehettek. Erkel Ferenc, Moso- nyi Mihály, Ábrányi Emil társaságában láthatjuk öt. majd pesti tanítványai között. Megörökítette egy felvétel azt a jelenetet is, amikor élete delén szülőházába hazatért, és kocsiját boldog cselédek, ismerősök fogadták.

Nem tudom, hogy a hal más Kanada tízegynéh; milliónyi lakosából hány s letett Kanada területén, de a szép és lelkiismerete szerkesztett katalógusból r lehet állapítani, hogy a sz rászok jó kétharmada más látta meg a napvilágot. Tri dadon vagy Csehszlovákiák Franciaországban vagy i nálunk. Hogy magyar sok ' köztük — Mérei Erzsébet, 1 gay Mária, Készéi József tila és mások —, az nyilvá budapesti bemutatás miatt van, de könnyen lehet, hog magyar születésű művés olyan szerepet töltenek be kanadai kisplasztikában, rr a 30-as évek Hollywooc ban . . . Készéi József Attila portréja bizonyos mérté mosolyrá késztet: a hajd

baloldali szellemű Eure költők antológiája összeáll ja, a népszerű Villon-átüH az utóbbi harminc évben £ posan megváltoztatta nézet Ám már Engels megmom hogy az írói életműben a

Karen S. Harding: Totem a

írás sokkal lényegesebb, r a téves politizálás. E lej kább akadémikusnak mond tó portré mellett Készéi egy másik műve áll: Elsi gély-f elszerelés nukle

szennyeződés esetére. Sikkt agyusztált akasztófakötél, p tos használati utasítással. „ gyes technika, 30X20X cm", közli az adatokat a talógus, mert a tudomány morbid tréfát is köteles fel tározni — ettől lesz aztán : zán morbid tréfává a dőlő;

Készéi két művét azért demes kiemelni, mert mi kettő kivétel az óceánori tú érkezett anyagban: sem

M

élyet szippantok a levegőből és újra érzem a hófehérre mosott vászon tiszta, klórmeszes illatát. Anyám batyuja ilyen mit. A töpörödött, ráncos képű. fekete fejkendős, kis öregasszony, ökrös Mari — ahogyan mindenki hívta Törökszentmikló- son —, így marad meg emlékezetemben.

Anyámat legtöbbször batyuval a hátán láttam. Kenyérkeresetének eszköze volt. Ebben hordta a Polgár-féle uradalomba. meg Surjányba. Szenttamásra a cselédeknek az ócskaruhákat lisztért, zsírozóért, sóért . . . így jutott a eselédbér- böl, a kommencióhól számunkra is harapnivaló.

A fehér vászonból kötött batyu, melyre a csomót anyám mindig a szájával, fogaival kötötte. az éhség csillapítását jelentett■ Ila este megérkezett a Csiszn„ikóba (a ctg- ysorra). fűti - nm elébe si-gi -i. leemel"’ hátáról a térti"!. Még ki sem ’ nmózta a : alatt, mar ■ em a beh radó

ken y- ;tölt szál hurka. 1 kalács más

fino" \ kévémI atát.

Hala etettem. -Item

a hó c alá. < honin Ham ámulta: étel

Anyám batyuja végigkís iskolaéveim egy részét. Tői szentmiklós nagy, lapos, ál település Szolnok megyéi Az alvégen főleg a római tolikusok, a felvégen a re mátusok laknak. Itt van a

Á batyu

szegényebbek negyede is a ros szélén, a cigányváros, nen jártam én a rórr\ai katoli felekezeti iskolába a ham cas évek végén, a negyve évek elején.

Akkoriban tanítás volt t előtt is, délután is. Csakh én igen távol laktam, s ha zamegyek. bizony nem é vissza a délutáni órákra. . lönben sem sok értelme volna. Szegény anyám, mir a hátin; cipelte az ebédelne .kálvi nit: léniába az ócska

hűk".-1 cg,: ■■■ ! i, iv!i,'ii! !

nap: ivi-grii. sem bontóit'.! ; -agg fehér i.,-t a káj<• ii; jUidon. clö> te in ió ■ : ros ken'i/rréf.

lói • ■■ •• ura ró!’

Kultúrául^ külföldön. I.

KM HÉTVÉGI MELLÉKLET

filmhét, Stockholmban magyar textiltörténeti kiállítás, Torontóban és Ottawában kisplasztikabemutató, az USA-ban ötvösművészeti kiállítás és előadóművészek vendégszereplése, Nagy- Britanniában magyar fotó- történeti tárlat, Líbiában tudományos könyveink szemléje, Üj-Delhiben és Iszlámábádban a Magyar Nemzeti Galéria festészeti anyagából rendezett bemutatók — egyebek között ez szerepelt az idei eseménynaptárban.

Tarka változatosság. Ki- ' vülálló ne tervszerűséget keressen benne, hanem a megvalósulásnak, az eredmény- , nek, a kedvező visszhangnak ] örüljön. (Az esetleges fogyatékosságok és aránytalansá- ! gok bizonyéra nem kerülik el az illetékesek figyelmét.)

1983-as adatok szerint 75 (13 szocialistá, 44 fejlődő és 18 tőkés) országgal működtünk együtt kormányközi kulturá- ' lis egyezmény vagy munka- terv alapján, s azóta jó néhány újabb megállapodást is aláírtunk. A szocialista országok többségével 1990-ig szóló munkatervek vannak érvényben. E kapcsolatokban a minél teljesebb viszonosságra törekszünk, bár ez nem mindig valósítható meg.

Boldizsár Iván szerint az a terület, ahol „hírünk és saját képzeteink egybevágnak”: a zene és a film. Irodalmunk alkotásai határainkon túl már nem olyan ismertek, mint amilyenők értékük szerint lehetnének.

Liszt Fen szikázáta

lii'ijyi Las/iti váz'-ii,:."-írből.