Kelet-Magyarország, 1986. december (43. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-22 / 300. szám

4 Kelet-Magyarország 1986. december 22. CSALÁDI Z’ZI A titok nyitja A koncert néhány pillanata. /------------------------------------------\ Mi történt karácsonykor? Az ünnep is olyan nap, mint a többi, legalábbis any- nyiban, hogy akkor is történ­nek gazdasági, politikai, ka­tonai, kulturális események, néhányan dolgoznak, alkot­nak is. Íme néhány karácso­nyi dátum az egyetemes és a magyar történelemből. 1683 karácsonyán Kara Musztafa nagyvezírt Belgrád- ban IV. Mehmed parancsára megölik. 1805-ben kötötték meg Napóleon austerlitzi győ­zelme után azt a francia- osztrák különbékét, amely pozsonyi béke néven került be a történelembe. 1825-ben Oroszországban kirobban a reformátorok, ún. dekabris­ták felkelése. 1922-ben az összoroszországi szovjetkong­resszus határozatot hoz a Szovjet Szocialista. Köztársa­ságok Szövetségének megala­kításáról. 1936 karácsonyán egyezményt írnak alá a Kínai Kommunista Párt és a Kuo­mintang közös frontjáról a japán hódítók elleni harcra. 1941-ben a japánok elfoglalják Hongkongot. 1944 karácso­nyán a szovjet csapatok be­kerítik a magyar fővárost. Elkezdődik Budapest csak­nem hét hétig tartó ostroma. 1957-ben megkezdődött a ban- dungi értekezlet. Ennek foly­tatásaként az afroázsiai or­szágok szolidaritási értekez­lete Kairóban. 1289. december 25-én rv. Kun László felszólítja Szat- már, Szabolcs és Bereg me­gyék nemeseit és katonásko­dó lakóit, hogy Balog-Sem- jén nembeli Mihály fia Ist­ván és Pál vezetése alatt csatlakozzanak hozzá. 1704 karácsonyának másnapján Rákóczi csatát veszít Nagy- szombatnál Heister császári tábornaggyal szemben. 1848- ban Bem tábornok hadteste felszabadítja Kolozsvárt. 1860-ban Oroszlányban zen- dülés tör ki a maradvány­földek megszerzéséért. 1870- ben a király szentesíti a pes- ti Sugárút (ma: Népköztár­saság útja) építését kimondó 1870: LX törvénycikket. 1918 karácsonyán hirdették ki az 1918. évi X. néptörvényt, amely a Magyarország terüle­tén élő ruszin nép számára autonómiát biztosított és Ruszja-Krajna néven auto­nóm jogterületet szervezett. (Ez a Tanácsköztársaság ide­jén is megmaradt.) 1920 kará­csonyán Teleki miniszterel­nök táviratot küldött G. V. Csicserin szovjet külügyi népbiztosnak, amelyben köz­li, hogy hajlandó tárgyalni a perbe fogott magyar népbiz­tosok kicseréléséről. 1941-ben megjelenik a Népszava ka­rácsonyi száma. A cikkeket az antifasiszta nemzeti össze­fogás jegyében tekintélyes polgári politikusok, írók, mű­vészek, baloldali szociálde­mokraták és kommunisták ír­ják. 1944 karácsonyán Stollár BéLa spartújsáigíró partizán­csoportjául rajtaütnek a nyi­lasok. (Stollár és '20 társa a tűzharcban elesik.) 1822 karácsonyé ruaik más­napján bemutatták Ruzitska József „Béla futása” című operájáit. 1907 karácsonyán, je­lent meg Ady Vér és arany című új irodalmi korszakot nyitó kötete. Déry Tibor 1933 >kanácsonyán kezdte el írná Becsben a Befejezetilien mon­dáit című regényét. 1940 kará­csonyán írta Németh LászJló Győzelem című színművét. 1869 karácsonyán megindul a Reform című polgári li­berális politikai napilap, Rá­kosi Jenő szerkesztésében. 1960-ban a Népszabadság köz­li Kádár János cikkét a moszkvai értekezletről: . To­vább előre, a kipróbált úton. 1897 karácsonyán sikerült Edisonnak megszerkesztenie az első gyakorlatilag használ­ható szénszálas izzólámpát. 1898 karácsonyának másod­napján jelentette be a Curie házaspár a Francia Akadé­miáinak a rádium felfedezé­sét. 1585 karácsonyán tartotta esküvőjét Balassi Bálint uno­katestvérével, Dobó Kriszti­nával, az egri Dobó lányá­val a sárospataki templom­ban. 1844 karácsonyán ismer­kedett meg Petőfi Sándor Csapó Etelkával, akihez első szerelmes versciklusát írta. Összeállította: Orosz Szilárd December 19., — péntek. Még több mint félóra van a Z’Zi Labor fellépéséig, a nyíregyházi stadion játék­csarnoka körül viszont már több százan álldogálnak. A „laboránsok” (nemcsak a mű­szakiak, maguk a zenészek is) most lövik be a cucco­kat, minél jobban szóljanak. A teniszezők főhadiszállásán sokszoknyás nénikék vasal­ják a főkötőket. Jönnek a zenészek, még civilben. Janicsák Istvánt, a zenekar vezetőjét próbálom „fűteni”, adjon nekem vala­mikor tíz percet a kérdések­re. „Na jó, három perc — rendben?” — Különleges egy csapat vagytok, szinte semmit sem tudunk rólatok. Egyszer csak lettetek. Egyetlen ismert ze­nész nincsen közietek, mégis pillanatok alatt népszerűvé váltatok. Már a nevetek is furcsa, aztán a szokatlan öt­let, a Veresegyházi Asszony- kórus szerepeltetése... Töb­ben azt mondják rólatok, az egész nem más. mint egy zse­niális blödli, minden eredeti­ség nélkül. Szerinted? — Ha csak blödli lenne, akkor nem itt,, hanem a ka­baréban lépnénk fel. Szerin­tem van bennünik eredetiség, vagy ha az nem is, de új­donság mindenképpen. Pon­tosan ezért ismerhettek meg bennünket ilyen gyorsan. Amivel végül is kiléptünk a közönség elé, az több éves felkészülés eredménye. Tuda­tosan megcéloztunk egy hi­ányt a hazai popzenében. Lo­gikus volt, hogy be kell jön­nie. Persze, hogy ennyire be­jön, arra azért mii sem szá­mítottunk. — Mi lehet a titok nyitja? — Talán az, hogy emberiek maradtunk. (Egyikünk sem szedeti a fétiseket.) Az asz- szonyoknak is nagy szerep jut ebben. A „népi elem” be­építését eleve megterveztük, hogy aztán éppen a Veres- egyházi Asszonykórussal dol­gozunk együtt, az véletlenül alakult így. — Meghatározható a stílu­sotok? — Igen. New wave-alapok- ra épülő zene, olyasmi, ami­nek egyfajta irányát nálunk a KFT képviseli. Mi másfelé indultunk el. Nemcsak a nép­zenéből, hanem a magyaror­szági popzene hagyományai­ból is beépítettünk sok min­dent. Egyébként az sem vé­letlen, hogy a nevünk nem nagyon szerepel külön-külön. Úgy állnak össze a számaink is, hogy mindenkinek van va­lami ötlete... — A nevetek mit jelent? — Csak annyi volt a szem­pont, hogy könnyen megje­gyezhető és kedves legyen, lehetőleg minél több korosz­tálynak tetsszen. A Zizit min­denki szerette gyerekkorá­ban, valahogy nekünk is eszünkbe jutott... — Mondhatjuk akkor, hogy ez egy családi Zizi. azaz Z'Zi? — Igen, ez jó ... ★ Kétezernél többen hallgat­ják a zenét. Z’Ziék igencsak kitesznek magukért, modern zenebohócként szórakoztat­ják a Nagyérdeműt, ötlete­sen, szellemesen, hatalmas jókedvvel és lendülettel. Vas­taps, üdvözlő fütty és kiabá­lás: jönnek az asszonyök! Az öltözőben elcsípett fél­mondatból az derült ki még a koncert előtt, hogy a Z’Zi elhagy vagy két számot, mi­nél hamarabb indulhasson tovább az autóbusz velük. Aztán ráadás lett a dologból, jelezve, nem csupán a közön­ség, maguk a zenészek is jól szórakoztak. Folyt, köv.: ta­vasszal. (papp—császár) Lassítja az öregedést 5 ok amerikai talán a lépcsőmászásban, a mérföldes sétákban és a heti kétszeri tenisze­zésben lelheti meg az if­júság forrását. — írja a U. S. News and World Re­port. A Harvard Egyetem 16 936 férfi öregdiákjának 16 éven keresztül folyta­tott tanulmányozása azt mutatta, hogy mérsékelt testmozgás átlag két évvel meghosszabbítja az életet. Az orvosok azt találták, ahogyan a mozgásmennyi­ség nőtt, úgy csökkent a halálozási arányszám. Mérsékelt mozgásnak szá­mított hetenként 1049 lép­cső megmászása, 5—12 ki­lométer séta vagy 1—2 órás könnyű sport. A testgyakorlás jóté­kony hatása nem korláto­zódik a férfiakra. Egy 1984-es vizsgálat azt mu­tatta, hogy hat éven ke­resztül végzett mozgás 20 százalékkal javította az 50-es nők kondícióját. Egy korábbi tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy még az enyhe moz­gás is erősítheti a 80-as nők csontjait. Az aktivi­tás megőrzése — a koco­gás, a ház körüli munkák és az unokákkal való já­ték — sokat javíthat — mondja Everett Smith, a wisconsini egyetem bioge­rontológiai laboratóriumá­nak igazgatója. Dombormű Fényeslitkén Mint erről hírt adtunk, december 19-én ünnepélyesen fel­avatták Tóvölgyi Katalin keramikusművész domborművét a fényeslitkei új általános iskola aulájában. Dr. Técsy László szabolcs-szatmári képviseli felszólalása Hozzászólásomra készülve összehívtam választókerüle­tem gazdasági és tanácsi ve­zetőit. Kerestük saját terüle­tünkön is az ismert bajok fő okát és a kilábalás lehetősé­gét. Arra a megállapításra jutottunk mi is, hogy a gon­dok egy jelentős részét tény­leg objektív okok idézték elő. Az aszállyal, cserearányrom­lással viszont ezután is szá­molnunk kell, megítélésünk szerint ezzel meg kell, hogy tanuljunk együtt élni. Job­ban kell a szubjektív ténye­ződben keresni a bajok fő okát, mert ezek amik tőlünk függenek, ezeken tudunk alapvetően változtatni — mondta többek között. — Te­hát mindenkinek először a saját portáját kell rendbe tenni lent is, fent is. Furcsa dolognak tartom, hogy közösen elfogadunk itt egy tervet nagy egyetértés­ben, amikor viszont kime­gyünk a Parlamentből, ezt a tervet sokan sajátos módon értékelik, illetve átértékelik, a megvalósítás eredménye ezután mindannyiunk előtt ismert. Szerintem ennél szebb, a nép érdekeit jobban szolgáló programot más sem tudna összeállítani. De kérdezem én, végrehajtottunk-e már egyszer programot, tervet úgy, ahogy az le volt írva? Ügy hiszem, nem. De hát akkor miért a programokban ke­ressük a hibát? Ameddig ide el nem jutunk, addig alap­vetően nem a tervet, hanem magunkat, a végrehajtókat kell okolni az eredménytelen­ségért. Mindannyian akkor járunk el helyesen, ha a ba­jaink okát megismerve, a ki­lábalás lehetőségeire javas­latot teszünk és azokat meg is valósítjuk. Engedjék meg, hogy én a tárca, közelebbről Szabolcs- Szatmár megye parasztsága nevében hadd tegyek néhány ilyen javaslatot. Jól ismert megyénk sajátos mezőgazda­sága, gondjaink nagyobbak az országosnál. E. gondok enyhí­tésére a megye vezetésével eddig is nagy erőfeszítéseket tettünk. Javaslataim viszont túlnőnek a megye határain, ezért fordulok itt kéréssel a kormány .tisztelt tagjaihoz. A kialakult helyzetben, a felelősségben természetesen osztozik a mezőgazdaság, de a rendezésnek csak az ará­nyos részét vállalhatja. Je­lenleg a mezőgazdaság befi­zető ágazat,, az elvonások mértéke az ésszerűség hatá­rát és az ágazat teherbíró- képességét meghaladja. Te­hát méltányosabb tehervise­lést kérek. Nagyra értékeljük a kor­mány mezőgazdaságnak nyúj­tott eddigi segítségét is, de bízunk benne, hogy a TOT- kongresszuson jelzett szövet­kezeti körben, ahol jórészt objektív okok miatt a to­vábblépést gátló adósságállo­mány halmozódott fel, a kö­vetelményhez kapcsolt hitel­enyhítést eszközöl. Természe­tesen részünkről minden ilyen központi intézkedést nagyobb helyi erőfeszítés kell, hogy kövesse. A többletteljesítményre való ösztönzés legnagyobb akadálya ma az esztönző rendszerünk. A többletmun­kát a nagy adó miatt nem tudjuk megfizetni. El kell ér­nünk, hogy csak a többlettel­jesítménnyel járó nyereség lehessen a nagyobb jövedel­mek alapja. Ennek az elvnek a következetes megtartása esetén nem kellene év köz­ben visszalépni és fékeket beépíteni, mert ezek az embe­rekben bizalmatlanságot szül­nek. A hatékony működéshez feltétel az időt álló szabályo­zás. Az emberek hajlan­dók nagyobb teljesítményre, mondhatom úgy, hogy ugrás­ra készen állnak, csak a ve­zényszót várják, ezt ki kell használnunk. Ez olyannyira így van, hogy a többletha­szon hajszolása miatt háttér­be került a közeljövőben már gondokat okozó szellemi és fizikai regenerálódás kérdése. Javaslom, hogy azokban az üzemekben, ahol a nyereség fedezetet biztosít béremelés­re, az ágazati átlag munkadíj­színvonalig adómentes eme­lésre legyen lehetőség. így kellő teljesítménnyel páro- sulva gyorsulna a felzárkó­zás. A termőföld a parasztem- bér számára a legdrágább kincs. Ennek védelme és a lehető legjobb hasznosítása alapvető érdekünk. Ebben vi­szont van bőven pótolni­valónk. A szélsőséges talaj- és éghajlati adottságok a ter­melési szerkezet lényeges megváltoztatását nem teszik lehetővé vidékünkön. Javas­lom e térségben a tájjellegű kultúrák közgazdasági szabá­lyozóval történő fenntartását, hiszen ezek itt a munkaerő- foglalkoztatási gondok eny­hítésén túl a megélhetést is biztosítják. A mezőgazdaságban sok le­hetőség van még a többlet- teirmelésre, viszont a jelen­legi termelési szint mellett is gyakori az értékesítési bi­zonytalanság. Üj piacok ku­tatásával, a jelenleginél na­gyobb állami erővel, a ha­gyományos zöldség-gyümölcs termelő körzetekben a fel­dolgozó és hűtőház-kapaeitás bővülésével nőne az értéke­sítési biztonság. Ezzel javul­na a gazdaságok hatékonysá­ga, mely nagymértékben se­gítené a gazdaságilag elma­radott térségek fejlesztését célzó kormányprogram meg­valósítását. A falusi embertől eddig is és ezután is sokat vár az or­szág. amit teljesíteni is akar. Választóim kérése is. hogy az ország minden polgára ará­nyos részt vállaljon lakóhe­lyének fejlesztésében. A kialakult helyzetért ter­mészetesen mi is felelősek vagyunk. Tudjuk, hogy a me­zőgazdasági üzemek egy ré­szénél az alacsony színvona­lú vezetés, a laza munkafe­gyelem, a közgazdasági szem­lélet hiánya, a gazdálkodás rutinszerűsége, a szakszerűt­lenség és szervezetlenség nagymértékben hozzájárult a jelenlegi helyzethez, de lát­juk hibáinkat és képesek va­gyunk megújulni. Meggyőző­désem, hogy az országot ne­héz helyzetéből nem a kifo­gások keresése, nem a ma­gyarázkodás, az egymásra mutogatás, hanem népének a mainál becsületesebb, sokkal keményebb és fegyelmezet­tebb munkája segítheti csak ki. Az 1986. évi költségvetést fájó szívvel tudomásul ve­szem, az 1987. évi tervet mindannyiunknak megvaló­sításra ajánlom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom