Kelet-Magyarország, 1986. december (43. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-09 / 289. szám

1986. december 9. Kelet-Magyarország T Gazdaságilag elmaradott térségek (1.) Jellemzők, különbségek A Magyar Közgazdasági Társaság statisztikai szak­osztályának területi statisz­tikai szekciója 1986. novem­ber 18—19-én Debrecenben tartotta tudományos ülését, ahol előadással szerepelt a KSH Szabolcs-Szatmár me­gyei Igazgatóságának két munkatársa is. A szerzők: dr. Hajdú Bertalanná és Hajnal Béla kandidátus. A gazdaságilag elmaradott tér­ségek jellemzői és fejleszté­sének lehetőségei Szabolcs- Szatmár megyében címmel készítettek elemző tanul­mányt. A továbbiakban az elemzés fontosabb megálla­pításait ismertetjük: Szabolcs-Szatmár megyé­ben a kijelölés alapján 125 település tartozik a gazda­ságilag elmaradott, többszö­rösen hátrányos helyzetű térségek közé. Ezek földraj­zilag az országhatár mentén a megye szatmár-beregi és a Nyírség déli, délkeleti ré­szén összefüggő térségben helyezkednek el. Itt él a megye népességének egyne­gyede, kb. 150 ezer ember. A térség természeti adott­ságai (kedvezőtlenek. A föld minőségét jellemző arany­korona-érték (a térség átla­gában 11, ezen belül a Dél­kelet-Nyírségben nem éri el a 8-at) az országostól kb. 40 százalékkal alacsonyabb, és jelentős az ár- és belvíz­kár. A térség intézményellá­tottsága hiányos. A 125 te­lepülésből 48 tanácsi szék­hely, 55 mezőgazdasági nagyüzem központja. Pénz­intézet (takarékszövetkezet) mindössze 11 helyen van. A települések többsége közle­kedési szempontból is hát­rányos helyzetű, különösen a peremterületek vannak forgalmi árnyékban. A te­lepüléseket általában távol­sági autóbuszjárat köti ösz- sze, vasútállomás mindössze 31 helyen van. Gondot okoz a kevés járat, a magas vi­teldíjak, az utak állapota, a hosszú elérési idő, a gya­kori átszállás. Több helyen nem kielégítő a kereskedel­mi ellátás, élelmiszerszak­bolt csaik minden második helyen van, iparcikkszak­bolt mindössze 8, tüzelő- és építőanyag-árusító hely 54, benzinkút mindössze 10 te­lepülésen van. A községek kevesebb mint fele körzeti orvos székhely, de fogászati szakrendelés csak 8-ban, gyógyszertár csak minden ötödikben van. A települések egyötödében nincs általános iskola. Az itt lévő városokon kívül egyedül Csengerben műkö­dik középiskola. A közüze­mi vízhálózat 70 települé­sen, zárt közcsatorna csak 7-ben van kiépítve. A térség településhálóza­tára az apró- és törpefalvak túlsúlya jellemző, a telepü­lések több mint felében a népességszám nem éri el az ezret, és 3 ezernél mindösz- sze 8 nagyobb. Többségük népességkibocsátó, 1970 óta négyötödükben 5 százalék­nál nagyobb mértékben csökkent a népesség (ezen bélül 75 településen 15 szá­zaléknál is nagyobb volt a fogyás). Az összes népesség- veszteség az elmúlt tizenöt év alatt 26 ezer fő, a jelen­legi lakónépesség 17 száza­léka. A gazdaságilag elma­radott térségek települései­nek népességmegtartó ké­pessége alacsony, sőt az utóbbi évtizedben romlott. A vándorlási veszteség meg­haladta a 37 ezret. A kor- struktúra, a nemek szerinti összetétel — főleg az elván­dorlások miatt — kedvezőt­lenebb, mint a megye többi részén. Alacsonyabb az is­kolai végzettség színvonala is. A térség városhálózata fi­atal és viszonylag kis né­pességszámú. 1969-ben Má­tészalka, 1973-ban Nyírbá­tor, 1978-ban Fehérgyarmat és Vásárosnamény kapott városi ragot. Legnagyobb népességű és vonzásköz­pontú város Mátészalka, melynek lakossága mintegy 20 ezer. Vásárosnamény és Fehérgyarmat várossá nyil­vánításuk óta igen sokat fejlődött, népességük vi­szont nem haladja meg a 10 ezret, munkaerővonzásuk gyengébb. A térség vala­mennyi városában új mun­kahelyek megteremtésére lenne szükség. A gazdasági aktivitást tükröző mutatók is jelzik, hogy a térségben magas az eltartási kötelezettség, a né­pességnek mindössze négy­tizede aktív kereső, 100 ak­tív keresőre 145 inaktív ke­reső és eltartott jut (a me­gyében 132, országosan 111). Különösen a nők közül sok az inaktív kereső és eltar­tott, többségük idős korú és egyedülálló. A térségben még jelentős számú munka­erő-tartalék van. A munka­képes korú nők egynegyede, közel 11 ezer eltartott volt 1980-ban. Arányuk megyén belül az Észak-Szabolcs-Ti- szahát térségben a legmaga­sabb (28,3 százalék). Az ak­tív keresőknek jóval na­gyobb hányada (több mint egyharmada) ingázik, mint a megye többi részén. Az eljárók aránya legnagyobb az Észak-Szabolcs-Tiszahát térségben, ahol 10 kereső­ből 4 naponta utazik mun­kahelyére. Meghatározó a záhonyi vasúti csomópont, amelynek körzetében több ezer embert foglalkoztatnak. Ugyanakkor a térség tele­pülései — munkahely hiá­nyában — kevés bejárót vonzanak. A meglévő hátrányok egy­más mellett és egymást erő­sítve vannak jelen. A tele­pülések nem homogének, fejlődésük és fejlettségük között is jelentős differen­ciák vannak. Ezt mutatják a lakásépítések és a közle­kedési lehetőségek is. (Folytatjuk) Uj típusú eke Svédországban olyan újszerű, ,,párhuzamosának mondott ekét fejlesztettek ki, amely úgyszól­ván kész magágyat készít. A hagyományos eke a föld­szeletet, azaz a rögöt nem vágja le teljesen, hanem — egy kes­keny sávot visszahagyva — mintegy 120 fokkal megfordítja. A párhuzamos eke a rögöket 180 fokkal fordítja meg, tehát a hátukra fekteti őket. Ezt azáltal éri el, hogy a kettős ekére egy hátulsó kormánylemezt is rá­szerelnek, ennek vágóéle az elül­ső által visszahagyott keskeny földcsíkot és az összes gyökeret elvágja, s a földszeletet teljesen átbuktatja. Ezáltal a tarlón ma­radt összes növényi anyag, a gyom, a gyommag stb., a baráz­da fenekére kerül. A munkagé­pek fogai így a felső — gyöke­rektől mentes — földben kellő mélységű, jó magágyat tudnak készíteni. Az új vetés ezáltal nagy növekedési előnyhöz jut a mélyebbre kerülő gyommal szemben. Az új ekével kiváló eredményt értek el homokos, vizenyős, La­pos (nyers humuszban gazdag) talajokon, s jól szántható vele az ugar is. Alkalmazásával — a talaj jobb mechanikai megmű­velése révén — csökkenthető a gyomirtó vegyszer mennyisége. Az erőművek „érvelése” Az izomműködés titkai A villamos energia, noha nem tudunk belőle sokat tárolni, mindig rendelkezésünkre áll: a villamos erőművek ugyanis éD- pen annyi villamos energiát ter­melnek, amennyi a fogyasztás. De ennek az egyensúlynak a megteremtéséhez előrejelzésekre, bonyolult érzékelő és szabályo­zó berendezésekre, irányítóköz­pontokra és nemzetközi együtt­működésre van szükség. A villamosenergia-fogyasztás egy kétpúpú tevéhez hasonló termelési diagrammon ábrázol­ható. E szerint a hajnali órák­ban a legkisebb a fogyasztás, ezt reggel 7—8 óra tájban csúcs kö­veti (első púp), ami az ipari üzemek indulásával és azzal kap­csolatos, hogy ezekben az órák­ban — különösen a téli hóna­pokban — világítunk is. Este (délután) van a második csúcs: ilyenkor az üzemekben még dol­goznak, a világítást már bekap­csolták, s a háztartások is több energiát fogyasztanak, mint nap­közben. Ez a csúcs — akárcsak a reggeli — a nap járásától füg­gően változik: télen korábban kezdődik, s hosszabb ideig tart, mint nyáron. Általában a haj­nali fogyasztás a délutáninak csak mintegy 65 százaléka. De hogyan tudják követni ezeket a változásokat az erőművek? Kézenfekvő megoldás lenne: függetlenítsük a termelést a fo­gyasztástól, vagyis az erőművek gépeit járassuk egyenletesen, va­lamiképpen tároljuk a villamos energiát, s a tárolóból fedezzük az igényeket. Több évtizeddel ez­előtt ez járhátó út volt. Az áramfejlesztő gépek úgynevezett pufferüzemben dolgoztak, vagyis a villamos energiát a fogyasz­tás mértékétől függetlenül ter­melték, s a fölösleget akkumulá­torokban tárolták. Ám ez a mód­szer csak addig fizetődik ki, amíg az energiarendszer kicsi. A ma általánosan használt há­romfázisú váltakozó nagyfeszült­ségű villamosenergiá-rendszer- ben is van némi energiatartalék, mégpedig mozgási energia for­májában, a turbinák és generá­torok forgó tömegeiben. Ám ez nagyon kevés, noha e tartalék nélkül a zavartalan villamosener- gia-ellátás lehetetlen volna. Ez az energia, amit a forgó töme­gek tárolnak, kevés: a fogyasz­tókat csak 6—8 másodpercig elé­gíthetné ki. Mennyisége az ener­giarendszer mértékétől függ: mi­nél- több generátor dolgozik Lassított vitághervadás Ausztráliai kutatók megál­lapították, hogy a rendsze­rint napok alatt elhervadó vágott krizantém 15—17 na­pig is frissen marad, ha a vízbe 0,15—0,20 g nikkel­szulfátot tesznek. Ez valószí­nűleg azért van, ment a nik­kel meggátolja, hogy a leve­lekben a növényi hormono­kéhoz hasonló hatású etilén termelődjön. Kísérleteik sze­rint viszont a Papaver nudi- caule fajú virágzó máknövé­nyeket, amelyeknek a szárán nincsenek levelek, a nikkel­szulfát nem óvja meg a gyors hervadástól. A hőerőművek mérőműsze­rei mutatják a pillanatnyi ál­lapotokat. ugyanarra a hálózatra, annál ki­sebb lökések jutnak egy-egy ge­nerátoron egy-egy fogyasztó be­kapcsolásakor. Es ebben van a KGST-országok egyesített ener­giarendszerének az egyik nagy előnye: erőműveinek a mozgási energiájából rövid ideig akár több száz megawattnyi többlet­teljesítményt vehetünk ki anél­kül, hogy a rendszerben a frek­vencia jelentősen megváltozna. A fogyasztásban bekövetkező nagyobb változásokat az erőmü­vek teljesítményeivel követni kell, vagy úgy, hogy jobb tüze­lőanyagot juttatnak a kazánok­ba, vagy úgy, hogy beindítják a tartalék egységeket. Az egy­szerűbb megoldás az, bogy a működő gépek teljesítményét változtatják, mert ez könnyen automatizálható. Csodálatos szerkezet az izom. Segítségével terheket emelünk, futunk, több liternyi vérünket szakadatlan körforgásban tart­juk. Hol van még egy Ilyen ök- lömnyi masina, mint a szív, amely naponta több száz liter folyadékot tud a magasba emelni, és javítás nélkül műkö­dik 60—70 évig? Az izomműkö­dés tanulmányozása a biokémiá­nak, biofizikának egyik központi problémája. Hogyan alakítja át az izom a kémiai energiát köz­vetlenül mechanikai munkává? Hogyan épül fel ez a fehérjék­ből álló motor? A szervezetben levő izmokat három csoportba oszthatjuk. A végtagokat mozgató izmok a ha­rántcsíkolt izmok, amelyekre az jellemző, hogy általában rövid Ideig tartő, nagy erőkifejtésre képesek, és hogy működésük akaratunktól függ. Az úgyneve­zett sima izmok gyengébb, de hosszan tartó erőkifejtést végez­nek, mégpedig akaratunktól füg­getlenül (például a beleket moz­gató izmok). A harmadik cso­portba a szívizomzat tartozik, amely ugyan harántcsíkolt izom, és nagy erőt fejt ki, de azt aka­ratunktól függetlenül és életünk során megszakítás nélkül végzi. Az idegrendszer által továbbí­tott ingerek hatására a szerve­zet vázizomzata mechanikus mozgást végez. A mozgástevé­kenység következtében a tényle­ges izomállapotra jellemző akci­ós feszültségek keletkeznek. Mi­vel az egészséges és a kóros Izomzat akciós feszültségei meg­különböztethetők — nagyságuk, frekvenciaeloszlásuk stb. szerint —, a vizsgálati anyag eredmé­nyeiből az orvos megállapíthat­ja az izom esetleges rendellenes működését, a mozgató ideg­izomrendszer esetenkénti káro­sodását, figyelemmel kísérheti a sérült szövetek regenerálódási folyamatát, a gyógyszeres keze­lés hatásosságát. E vizsgálatok elvégzésére az ideg-izom vizsgáló készülék szol­gál. Képünkön ennek egy világ­színvonalú változatát, a Medicor Művek M—500 típusjelű négy­csatornás készülékét láthatjuk. /---------------------------------\ Fogynak a gerlék? Egyre több aggódó hang­vételű levél érkezik a PRO NATURA csoport­hoz, melyben a levélírók tapasztalják, egyre keve­sebb a balkáni gerle a vá­rosokban. A fogyatkozás okai felől tudakozódnak. Sokan szervezett irtásra gyanakodnak. Le kell szö­gezni, hogy semmiféle szervezett állománycsök­kentés nincs folyamatban, a madarak kevesebb szá­mának oka feltehetően a természetes állományin­gadozás. A balkáni gerlék külö­nösen a téli időszakban lepik el nagy tömegben a város parkjait. Itt bent ugyanis kedvezőbb a klí­ma, mint kint az erdőben, s amellett a városban ha­marabb találnak táplálé­kot is. Rendszeresen ugyanazokat a fákat ve­szik igénybe éjszakai pi­henőül, így a madártani csoport két éve sikere­sen végezhette az állo­mányfölmérést, melynek adataiból kiderült, hogy akkor több mint 10 ezer balkáni gerle éjszakázott Nyíregyházán. A levél­írók, s a saját kíváncsisá­gunkat is kielégítve, az idén a madártani csoport­tal közösen újra elvégez­zük az állományszámlá­lást, így pontosabb adatok állnak majd rendelkezé­sünkre, s talán a magya­rázatot is megtaláljuk a madárfogyatkozásra vo­natkozólag. A felmérés eredményeit február vé- j gén újabb cikkben közöl­I jük. Petrilla Attila „A dómról pedig (mint sok egyébről) egy szót sem” Megjelent a Computerworld — Számítástechnika decemberi száma A cím a decemberi Compu- terworld-Számítástech rókából való, s természetesen nem igaz. A kölni dómról, és sok egyébről is szól a lap leg­újabb száma. A kölni dómnak ugyan nem sok köze van a kompu­terek világához, ám egy kiál­lítás a dómvárosban mégis alkalmat ad arra, hogy szó essen a csúcsokról, az impo­záns ménetekről. A kiállítás csak egy betűben különbözött a Budapest Sportcsarnokban nemrégiben megrendezett Qngtechniktől, de míg a köl­ni Orgatechnikon közel két­ezer kiállító több, mint 200 ezer négyzetméteren mutatta be a legújabb számítógépe­ket, irodafelszerelési tárgya­kat, szervezési eszközöket, ad­dig a budapesti Orgtech,niken százegy néhány kiállító két­ezer négyzetméteren tereget­te ki portékáit. A lap — talán tapintatból — éppen ezért nem is a két hasonnevű kiállítást helyezi egymás mellé, hanem a tor­nyokat: a kölni dómot és az Eiffel-tomyot. Az Orgateoh- niken. kívül a párizsi SICOB- ról is olvashatunk tudósítást, de Franciaországban született az ipari automatizálásról szóló beszámoló is. Hordozható planetárium Amerikai újdonság a hor­dozható planetárium, amely­nek valamennyi tartozéka elfér egy közönséges sze­mélyautóban, és tíz perc alatt bárhol összeszerelve, megkezdhetik benne az elő­adást. A bemutató kupola nájlonballon, amelyet fél­gömbbé fújnak fel, és így belső felszínén kialakul a vetítőfelület. A kupolába légzsilipen át lehet bejutni, és 30 néző számára van benne hely. A planetárium belsejében felállított vetítő- készülék cserélhető vetítő- hengerekkel működik, és 3000 csillag jeleníthető meg vele. A hordozható planetá­riumot elsősorban oktatási célokra tervezték, de a náj'Lon kupolát hordozható laboratóriumként is hasz­nálhatják. S ha már felmásztunk a to­ronyba, ereszkedjünk le a mélybe, látogassunk el egy bauxitbányába. Ezúttal nem is a kinyerhető alumínium, hanem egy melléktermék iz­gatta a CW—SZT munkatár­sait. Ajkán, a Torna patak völgyében és Újpesten egy kísérleti laboratóriumban egyaránt a magyar „gallium­völgyet” keresték. S még egy „melléktermék”. Sokan vannak, akik — mi­után megismerkedtek a Dba- se III. adatbázis-kezelő rend­szerrel, nem is ebbe, hanem egy olyan fordítóprogramba szerettek bele, amelyiknek csak formai köze van a Dba- se-hez, a tartalmi tulaj donsá- gokban messze felülmúlja azt. Erről a fordítóprogramról, a Clipperről közöl kritikát az újság a Computerworld ki­adóhoz tartozó neves ame­rikai hetilap, az InfoWorld nyomán. Ugyancsak számító­gép-alkalmazóknak szói a cikk, amelyik a több munka­helyes rendszerek kiválasztá­sához ad néhány jó tanácsot. Azok, akik még nem kö­töttek közelebbi ismeretséget a számítógépekkel, bizonyá­ra inkább azt a cikket olvas­sák el, amelyik egy autószer­vizben készült. Persze, ezút­tal nem a szokásos bosszan- kodásokról, hanem a számító­gép egy lehetséges alkalma­zásáról van szó. Talán ugyan­csak a holnapi felhasználók­nak szólnak a KSH-tól idé­zett előrejelzések: míg a har­mincegy néhány ezer számí­tógép szolgálja a gazdálkodó szervezeteket, a tervidőszak végére másfélszáz ezer fölé ugrik a gépek száma. A CW— SZT szerkesztői és kiadói bi­zonyára gondosan áttanulmá­nyozták ezt az általuk közölt interjút, máskülönben mivel magyarázható döntésük, hogy a jövőben már nem hiavilap- ként, hanem kéthetenként jelennek meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom