Kelet-Magyarország, 1986. december (43. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-09 / 289. szám
1986. december 9. Kelet-Magyarország 3 Hasznosítható kutatásokat ^ HÁNYSZOR HANGZIK EL a különböző hivatalos és nem hivatalos beszélgetéseken, hogy a tudományokban való előrehaladásunk — vagy éppen álldogá'lásunk — közrejátszik a jelenlegi gazdasági, társadalmi, kulturális helyzetünk milyenségében. Az álmodozások is óhatatlanul meglódítják a fantáziát, mi lenne, ha ... S következnek a sokszor alap nélküli fantáziá- lások, hogyan lehetnie megközelíteni, vagy netán lehagyni a nálunk sokkal fejlettebb országokat, ha ilyen, vagy olyan területen sikerülne megtalálni a bölcsek kövét, azaz az élenjáró tudományos ismereteket gyakorlattá változtatni ... És pénz is lenne rá... Józan álmodozásokra természetesen szükség van, de keserű csalódások érnek bennünket, ha át akarjuk lépni a saját árnyékunkat, számításon kívül hagyjuk azt a fejlettségi szintet — lehetőségeinket —, melyet elértünk, s amelyre a holnapot építhetjük. Így van ez a tudományok legújabb eredményeivel is. Nemrég a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Akadémiai Bizottsága — a DAB — együttes ülést tartott Nyíregyházán. A három megye — Hajdú, Szolnok. Szabolcs — tudományos tevékenységének összehangolására, élénkítésére hivatott intézmény igen kedvező helyzetképet adottt az együttműködés utóbbi években elért eredményeiről. A DAB alelnöke szép listát sorolt fel arról, hány tudományágban oldották meg a kutatások összehangolását az akadémiai bizottság és a megyei tudományos koordinációs bizottság között. Három évvel ezelőtt szintén Nyíregyházán tartotta ülését a DAB vezetősége. Azóta érezhetően élénkült a szabolcsi kutatók érdeklődése, munkássága a kiírt pályázatok iránt. TÖBBEK KÖZÖTT A TEHETSÉGES FIATALOK felkarolására tavaly kezdődött országos pályázat is biztató eredményeket hozott Sza- bolcs-Szatmárban. De említhetjük a környezetvédelmi, orvostudományi, ökológiai, sportbiológiai, talajtani, biokémiai, néprajzi, gyógyszerészeti és más közös kutatási feladatokat, konferenciákat, a Debreceni Kosssuth Lajos Tudományegyetem és a Nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola, a Debreceni Orvostudományi Egyetem és a Jósa András Megyei Kórház és Rendelőintézet között számos kutatási témában megvalósult közös munkákat. A rövid számvetésből az is kiderült, hogy a debreceni bizottság — melynek kilenc szak- és ötven munkabizottsága van a különböző tudományágaikban — csaknem ezer kutatót foglalkoztat a három megyében. Szabolcsból huszonhat bizottságban 132 tudományos kutató vesz részt a DAB és a megyei koordinációs bizottság által gondozott közös programokban. Az említett összejövetel egyik legfontosabb figyelmeztetése az volt, tudomásul kell venni: a tudományos kutatásokra rendelkezésre álló lehetőségek — anyagiak és személyiek — nem korlátlanok. Ezért, de nemcsak ezért, az egyik legsürgetőbb: a tudományok iránt érdeklődők — a megye értelmisége — tegyen meg mindent azért, hogy munkaterületén legalább a főiskolai, egyetemi színvonalú követelmények megvalósuljanak. A tudomány embereire nemcsak az vár, hogy új és új eredményeket mutassanak fel, hanem tudománynépszerűsítő és tudományszervező munkát is kell végezniük. S máris nagyot léphetnénk előbbre, ha legalább az egyetemi tankönyvekben leírtak megvalósulnának. Sajnos, ez ma még nincs így mindenütt. Továbbra is egyik kezünkkel az új eredményeket kell keresni, kutatni, — a másikkal pedig a már ismerteket — átültetni a valóságba, hogy mielőbb hasznot hozzanak számunkra. P. G. Tűt a szalmakazalbaa ? A belső ellenőrnek mihez van joga? Tulajdonképpen mindenhez, ami az adott egység törvényes és eredményes gazdálkodását elősegíti. Mégis, a bírósági tudósításokból gyakran értesülünk a gyenge vállalati belső ellenőrzésről. Két cégnél a belső ellenőrzésről, illetve annak lehetőségeiről és korlátáiról érdeklődtünk. Kizárni a visszaélés lehetösígét A nyíregyházi Tempó Szövetkezetnél Vargáné Van- czák Mária két éve belső ellenőr. — Az elnökkel egyeztetett éves munkaterv alapján dolgozom — kezdi. — A tizenkét részlegnél rendszeresen átfogó, cél-, téma-, valamint utóvizsgálatokat végzek. A legeredményesebbnek az átfogó vizsgálatokat tartom, mert így a részlegek tevékenységét jobban figyelhetem. Az átfogó vizsgálat során többek között ellenőrzőm az illető egység ügyrendi szabályozását, annak megtartását, ár alkalmazását, számlázását, anyagelszámolását, pénztárkezelését, illetve a társadalmi tulajdon védelmét. A feltárt hiányosságok? — Korábban az egyik részlegnél egy személy volt az utalványozó, a raktárkezelő, a pénztárkezelő és egy személyben ő végezte az egyéb elszámolásokat is. A vizsgálat során olyan ügyrendet adtunk ki- ami megszüntette az említett hiányosságokat, és kizártuk a visszaélés lehetőségét. Egy másik részlegnél az anyagelszámoltatásnál adminisztrációs problémákat találtam, amit azonnal megszüntettek. Ha szükséges, a belső ellenőrzés nyomán fegyelmi felelősségre vonásra is sor kerül. A Tempónál az idén erre egy esetben volt példa. Az az érzésem, a belső ellenőri munka egy kicsit hasonlít ahhoz, mintha egy tűt keresnénk a szalmakazalban. Egyáltalán, milyen a jó belső ellenőr? Mert munkájukat az is nehezítheti, ha a vállalatnál rengeteg embert ismernek, ezért nehéz lehet a kollégának megmondani, sőt jegyzőkönyvet felvenni arról: ezt, vagy azt nem jól csinálod. S ha a hibáról dokumentumok is készülnek, vajon azok nem kerülnek-e, vagy maradnak-e örökre a fiókban? A belső ellenőri munkának megfelelő-e a presztízse, tekintélye? II miniszterhelyettes szemüvegével Bér, vásárlóerő, adósság ÜJ VASŰTI HÍD A TISZÁN. Elkészült a Csongrád—Szentes vasútvonalon a Tisza fölött átívelő új vasúti híd. A régin műszaki okok miatt meg kellett szüntetni a vonatok közlekedését. Az új híd közel hatszázmillió forintos beruházással épült, amelyen a korábbi, óránkénti tíz kilométeres sebességgel szemben hatvan kilométeres sebességgel közlekedhetnek a vonatok. (MTI fotó) adtak hírt a „bérstop”-ról, így — Bán János kérdésére válaszolva — először az ezzel kapcsolatos véleményét fejtette ki a miniszterhelyettes. Mint elmondta, nem igazi ,,bérstop"-ról. pusztán késleltetett béremelésről van szó, hiszen áprilistól nem lesz akadálya annak — természetesen csak akkor, ha az addig felmutatott teljesítmény indokolja —, hogy a második ne-i gyedévtől emelkedhessenek az alapbérek. Az idén sajnos, nem ez volt a gyakorlat. Míg a gazdaság teljesítménye elmaradt a tervezettől, a megalapozatlanul is végrehajtott béremeléseknek „köszönhetően'’ a vásárlóerő a kívánatosnál nagyobb mértékben növekedett. Magyarán: mesz- szebbre nyújtóztunk, mint ameddig a takarónk ért.. . Meg is van a következménye — a költségvetés idei hiánya csaknem a duplája annak, mint amire számítottunk, és tetemesen megnövekedett az ország adósságállománya is. A szakemberek véleménye az, hogy az adósság nagysága önmagában nem mérvadó, azt mindig az ország gazdaságával kell összevetni. Egy ország mindaddig elsőösztályú adósnak számít, amíg az éves adósságszolgálati terhek (vagyis az esedékes kamat és a felvett hitel törlesztése) nem haladják meg az éves export fölét, s nálunk ez az arány a legrosszabb években sem haladta meg a negyven százalékot. Viszont nem lehet eléggé kárhoztatni azt az eddigi gyakorlatot, hogy a felvett hiteleket jórészt a veszteségek pótlására, a fogyasztás bővítésére fordítottuk, holott igazi rendeltetésük az, hogy segítségükkel növeljük a gazdaság teljesítőképességét. „Nem szabad eladnunk a holnapot azért, hogy ma fogyasszunk” — összegezte a miniszterhelyettes. (g. m.) Szélszórtság, kurrens áruk Veres Mihály, a Szabolcs- Szatmár megyei Gabonafo'-- galmi és Malomipari Vállalat belső ellenőrzési osztály- vezetője 38 éve dolgozik a cégnél, melynek jól ismeri tevékenységét. Egy szakkönyvet tesz elém, melynek 516. oldalán 34 pontban sorolták fel a belső ellenőri munkakör ellátásának emberi követelményeit. Ott többek között a következő fogalmak olvashatók: ellenállóképesség, kitartás, felelősségérzet, becsületesség, célratörés. ítélőképesség stb. — Én a nagyközösség iránti pártosságot és a felkészültséget is hozzátenném — mondja Veres Mihály. A gabonaforgalmi vállalat számos üzemmel, teleppel és bolttal rendelkezik. A szétszórtság, illetve a kurrens áruk értékesítése miatt a vállalat bűnügyi veszélyeztetettsége elég nagy. így a belső ellenőrzés megfelelő voltának különös jelentősége van. A tű és a szalmakazal asz- szociációval kacsolatban Veres Mihály megjegyzi, hogy az -ellenőrzés valamennyi munkahelyi vezetőnek feladata, de emellett a szabályossági, a gazdaságossági, valamint a társadalmi tulajdon védelmét ellenőrző vizsgálatokat végző belső ellenőrökre is szükség van. A vizsgálatok nyomán több dolgozóval szemben fegyelmi eljárást kezdeményeztek, de a kiemelkedően jól dolgozók is reflektorfénybe kerülhettek. A belső ellenőrzés jelentősen segíti a vállalat eredményes gazdálkodását. Éjszaka, meglepetés' szerűen — Az általános vizsgálatok mellett a témavizsgálatok híve vagyok — folytatja Veres Mihály. — Így az adott területen jobban, mélyebben vizsgálódhatunk. Például foglalkoztunk az anyagtakarékossággal. Ennek révén az idén a vállalatnál mintegy kétmillió forint értékű felesleges anyagot találtunk, amit a cég értékesített. Sőt, meghatározhatták a munkához szükséges minimális és maximális készletszintet. Intézkedéseket hoztak a munkafegyelem megszilárdítására, főként az italozással összefüggésben. A társadalmi tulajdon fokozott védelmére is több dolgot foganatosítottak. Gyakran éjszakai ellenőrzéseket is tartanak. Mivel jelentősen csökkent a keveréktakarmányok kiskereskedelmi forgalma, ezért a közeljövőben ennek okainak kiderítésére indítanak vizsgálatot. — Annak ellenére, hogy a vállalatnál sok embert régen ismerek, senkivel sincs olyan kapcsolatom, ami az ellenőrzések objektivitásában gátolna — említi Veres Mihály. — Az ellenőrnek * munkája révén önmagának is tekintélyt kell szereznie. Cselényi György Cjzép ez a kerítés. Szép lett — morfondírozott az öreg. — Jól illik az új házhoz. — Közelebb lépett, s végigfuttatta ujját a fémrudakon. A lánya hangja csattant mögötte. — Menjen már onnét, Apu’. Mit piszkálja azt a kerítést? Még fog a festése. — A ház ajtajában állt, piszkos kötényét markolász- ta idegesen. Mit keres ott az öreg? Még elkeni a festéket. aztán majd Jancsitól hallgathat este, hogy így az apád. meg úgy az apád. Nem elég most a szobavita .. . Rá kéne venni az öreget, hogy költözzön a kisebbikbe. Riadtan lépett hátra a szálas öregember, mint csíny- r 'tevésen kapott gyerek sunyta le a fejét. — Eriggy már, nem bántom én. Csak megnéztem — motyogta, aztán hangosabban folytatta: — Szép lett ez a kerítés, jól sikerült. — Elismerést várva lesett hátra a dicsérő szó után, de a lánya már belépett az ajtón. Megfordult, megdörzsölte az orrát bosszúsan. Eh, mit kötözködnek ezek folyton Metszenek a Balkányi Állami Gazdaság szakolyi almás- kertjében. Kondor László és társai már novemberben hozzáláttak a fontos kertészeti munkához. (Császár Csaba felvétele) vele?! Mióta felépült az új ház, mindig van valami vi- tatkoznivalójuk. Nézte a házat, de egy hosszú percig nem ezt látta. A régi, alacsony ház volt előtte, mely ennek a helyén állt még két éve is. Jól emlékezett a félrecsúszott cserépre a kémény mellett, ahol mindig becsorgott egy kis eső, és Annus a fülét rágta: csináld már meg, te tökéletlen, nyakunkra dől a végén az egész tető. Annus! A kis Ani az anyjára ütött, ez biztos. Ugyanolyan szapora beszédű, nagy hangú teremtés lett belőle, mint a négy éve elment anyja volt... Megrázta a fejét. Mit ácsorog itt tétlenül? Meg kéne csinálni az ól hátulján azt a deszkát, amit a szél lazított ki tegnap délután. Aztán mégse indult. A kerítés felé fordult, s most a tövében húzódó keskeny ÜRESEN Ü resen áll az erdész- ház Nyírparasz- nyán. A kies környezetben lévő gyönyörű akác- és fenyőerdő övezte lakás elhagyatva árválkodik, a környéken pedig elterjedt a hír, hogy lebontják a fehér falú, tor- nácoszlopos épületet. Szerencsére szó sincs erről, megmentik a tájba harmonikusan illeszkedő erdésalakot. Ám ehhez teljes felújításra van szükség. A hónapok óta gazdátlanul álló házat, sajnos, nagyon megviselte az idő, de a több évtizedes múlt is meglátszik a falakon. Mint a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Vállalat vezetőitől megtudtuk, a helyreállítási munkák a következő év tavaszán kezdődnek, egyúttal új gazdája is lesz a híres parasznyai erdőnek. (b. g.) betonszegélyt nézte. Közelebb lépett, s megint felsüvített a lánya hangja: — Már megint ott táblából, Apu? Rosszabb, mint egy púja! Ha csak hozzáér a betonhoz, meglátszik, hiszen még friss! Menjen már odébb! — Ezúttal a konyhaablakból szólt rá, s az öreg gyomrában megfeszült valami. Nem válaszolt, csak odébbment. A nagy bokor mellé lépett, mely árnyékot vetett a betoncsíkra. Állt egy ideig, aztán körbepis- lantott. Az ablakot eltakarták az orgonaágak. Hirtelen a beton szürkésbarna felületére tette a jobb lábát, alaposan ránehezedett. Aztán fölemelte a cipőjét, s elégedetten bámulta az élesen kirajzolódó nyomot. fimég akkor is kunco- lfi S°tt, amikor már az ól hátulján kopácsolt. Az a lábnyom ott marad! Az ő nyoma. Ott lesz még akkor is tán, amikor az új ház is megvénül. Nagyot vágott a kalapácsosai a szegre. Tarnavölgyi György Mintha láthatatlan képernyő választotta volna el a résztvevőket Békési László pénzügyminiszter-helyettestől és Bán Jánostól, a televízió főmunkatársától. Mivel az érdeklődők kevéssé éltek az alkalommal, hogy alaposan „kikérdezzék” az ehhez egyébként remek partnernek látszó vendéget, így jobbára a miniszterhelyettes és az újságíró — kétségkívül érdekfeszítő — eszmecseréjének voltunk szem- és fültanúi az elmúlt héten Nyíregyházán a Váci Mihály művelődési központban. Mivel az aznapi újságok
