Kelet-Magyarország, 1986. december (43. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-06 / 287. szám

Ekler György köszönti a sajtó megyei dolgozóit. továbbra is mindenütt a dol­gozó emberek érdeklődése, figyelme és megbecsülése kí­séri — mondta befejezésül a megyei pártbizottság titkára. Ezt követően a megyei párt­bizottság, a megyei tanács, az SZMT, a KISZ megyei bizottsága, a Hazafias Nép­front megyei bizottsága, a KISZÖV, a Vöröskereszt me­gyei vezetősége jutalmait nyújtották át a sajtó dolgo­zóinak. A magyar sajtó napja al­kalmából pénteken ünnepi ülést tartott a Magyar Üj- ságírók Országos Szövetségé­nek Választmánya a MUOSZ székházában. A résztvevők megemlékeztek a Vörös Új­ság megjelenésének 68. év­fordulójáról, s kegyelettel elevenítették fel a magyar és a nemzetközi munkás- mozgalom kiemelkedő szemé­lyisége, Rózsa Ferenc alak­ját. Az ünnepi ülésen Bányász Rezső államtitkár, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke kimagasló újságírói tevékenységük el­ismeréseként kitüntetéseket nyújtott át a sajtó, a rádió és a televízió több munka­társának. Rózsa Ferenc-díj­ban részesültek: Báling Jó­zsef, a Dunántúli Napló fő­szerkesztő-helyettese, Bossá- nyi Katalin, a Népszabadság rovatvezető-helyettese, Har­mat Endre, az Esti Hírlap ro­vatvezető-helyettese, Mor­vát János, a Magyar Televí­zió filmfőszerkesztőségének vezetője, Kulcsár István, a Magyar Rádió főmunkatársa, Szathmári Gábor, a Népszava főszerkesztő-helyettese és Szászt József, a Magyar Hír­lap főszerkesztő-helyettese. Munkatársaink közül Szo­cialista Újságírásért kitünte­tést kapott Farkas Kálmán, a Kelet-Magyarország munka­társa. Ugyancsak Budapesten vette át a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés ezüst fokozatát Elek Emil, a Ke­let-Magyarország vezető fo­tóriportere. A megyei tanács elnöke Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetésben ré­szesítette dr. Lányi Boton- dot, a Kelet-Magyarország gazdaságpolitikai rovatának vezetőjét. Tapasztalatok Kárpátonlúlról A két terület közötti együtt­működési megállapodás alap­ján háromnapos látogatás so­rán tájékozódott a Szovjet­unió Kárpátont üli Területén az a pártmunkásküldöttség, amely a gazdaság' pártirányí­tásának tapasztalataival fog­lalkozott. A háromtagú kül­döttség — amelyet Bacsu Jó­zsef, a megyei pártbizottság osztályvezetője vezetett — pénteken délután érkezett haza. Megkezdődött a KIOSZ országos küldöttgyűlése Pénteken a Budapest Kong­resszusi Központban meg­kezdődött a Kisiparosok Or­szágos Szervezetének IX. or­szágos küldöttgyűlése. A ta­nácskozáson több mint 140 ezer kisiparost képviselő 280 küldött értékeli az előző kül­döttgyűlés óta végzett mun­kát, és kijelöli az új, a meg­változott körülményekhez és a magasabb követelmények­hez igazodó feladatokat. A beszámoló megállapítot­ta, hogy az elmúlt öt eszten­dőben növekedett a kisiparo­sok megbecsülése, a kisipar a gazdasági élet fontos részévé vált. A kisiparosok által elő­állított termelési érték öt esztendő alatt csaknem meg­duplázódott, tavaly megha­ladta az 56 milliárd forintot. A lakossági szolgáltatásoknak 60 százalékát kisiparosok lát­ják el, ezen belül az építő­ipari javítási-karbantartási munkák közel 83 százalékát ők végzik. A szolgáltató- és felvevőhelyek, műhelyek nagy részét a kisipar üze­melteti. Az elmúlt öt esztendőben erősödött a kisiparosok köz­életi tevékenysége, aktivitása. Tavaly csaknem 100 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek. A gondok­ról szólva említették: előbb­re kell lépni a gazdasági munkaközösségek érdekkép­viseletének javításában. Ed­dig ugyanis a tízezer gmk- ból csak mintegy 150 lépett be a KIOSZ-ba, pedig ez év elejétől a szövetség látja el a gazdasági munkaközösségek érdekvédelmét. MA Kalap, trombita, girland (2. oldal) Jövőt firtató gondolkodás (3. oldal) Hétvégi melléklet (5—12. oldal) Szakszervezeteink részt vállalnak a termelés javításában A KB novemberi baiározatából adódd feladatokat rögzítene az SZMI 1986-ban nem volt könnyű helyzetben a szakszervezeti mozgalom Szabolcs-Szatmárban sem — állapította meg pén­teki ülésén a Szakszervezetek Megyei Tanácsa. A gazdálko­dás feszültségei, gondjai, alaposan megnehezítették a moz­galmi munkát is, egyben pedig tovább növelték a szakszer­vezetek felelősségét a termelést segítő feladatokban. Bár tapasztalható némi javulás az érdekvédelmi-érdekképvise­leti tevékenységben, a szakszervezetek nem mindenben tud­tak megfelelni a kihívásnak, melyet a nehezedő életkörül­mények állítottak eléjük. Ami a gazdasági munká­ban való részvételüket illeti: a szabályozók gyors változá­sai bizonytalanságot szültek és szülnek — a szakszerveze­ti bizottságok sem tudták ki­vonni ez alól magukat. Sok helyen formális állásfoglalá­sok születtek, a szakszerve­zetek képviselői nem tudtak igazán véleményt mondani. Ilyen és ehhez hasonló gondok fogalmazódtak meg az SZMT ülésén, ahol Tóth Géza vezető titkár összefog­lalta a KB novemberi hatá­rozatából adódó feladatokat, ismertette a SZOT legutóbbi ülésén elhangzottakat — a szakszervezetek előtt álló leg­sürgősebb tennivalókat. Halinda Tibor, az SZMT titkára elsősorban a konkrét megyei feladatokról szólt, s ezeket vitatta meg a testü­let. Elhangzott: a mozgalmi munka eszközeivel kívánják segíteni a szakszervezetek a termelés hatékonyságának, gazdaságosságának javítását, az egyensúly helyreállítását célzó erőfeszítéseket. Szóba kerültek a várható létszám- csökkentések következményei — a testület egyértelműen úgy foglalt állást, hogy a szakszervezetek a megyei üzemekben csak a gazdasági­lag jól megalapozott létszám- csökkentéseket támogassák, és kérjék számon a jogsza­bályokban előírt garanciákat! Abban is sok a tennivaló­juk a szakszervezeteknek, hogy a munkafegyelem, a szervezettség javítását úgy támogassák: ne szülessenek sehol látszatintézkedések. A helyi szakszervezeti bizottsá­goknak határozottan fel kell lépniük azért, hogy a dolgo­zók alaposan tájékozódhas­sanak a vállalat fejlesztési elképzeléseiről, véleményt mondhassanak a tervekről, a választási lehetőségekről — mégpedig önálló véleményt. A munkamozgalmak te­rén az utóbbi időben vissza­esés tapasztalható — ezért a jobb gazdálkodás érdekében nagyobb figyelmet kell for­dítaniuk a munkaverseny szélesítésére, segítésére. En­nek persze, az is feltétele, hogy kialakuljon a teljesít­ményekhez igazodó egyéni és kollektív érdekeltségi rend­szer. Szó esett arról is, hogy a megye sajátossága a sok olyan üzem, melynek köz­pontja másutt van, és az it­teni keresetek egyre jobban elmaradnak az anyagyárak­ban fizetett bérektől. Ennek az aránytalanságnak a csök­kentése igen fontos célja a szakszervezeti mozgalom­nak. Az SZMT ülésén olyan ha­tározatot fogadtak el, mely­ben a fentebb említett gon­dok megoldása áll a közép­pontban, sok más kérdés föl­vetése mellett. Ezenkívül ál­lást foglalt a testület abban, hogy felhívják a megye szakszervezeti bizottságait: az 1987. évi vállalati tervek megvalósítása érdekében tá­mogassák a mozgalom esz­közeivel a nagy októberi szo­cialista forradalom 70. év­fordulója tiszteletére tett munkafelajánlásokat, kezde­ményezéseket. A Magyar Sajtó Napja alkalmából ünnepi megemléke­zésre került sor pénteken Nyíregyházán, a megyei párt­székházban. A megjelenteket — a Kelet-Magyarország szerkesztősége, a nyíregyházi rádió, a városi televízió, az MTI megyei kirendeltsége, az üzemi lapok, a Szabolcs- Szatmári Szemle, a Pedagógiai Műhely munkatársait, a lapkiadó vállalat, a nyomda, a posta, továbbá a megye tár­sadalmi és tömegszervezeteinek képviselőit — Gyúró Im­re, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte, majd Ek­ler György, a megyei pártbizottság titkára tartott ünnepi megemlékezést. — A naptárban december 7-e nem pirosbetűs nap, mi mégis ünnepi munkanapként tartjuk számon, mint a kom­munista sajtó születésnapját, s tisztelettel emlékezünk az elődökre; arra, hogy 68 év­vel ezelőtt e napon jelent meg a Vörös Újság, melyet a kommunista újságírás előd­jének és példaképünknek te­kintünk — mondta bevezető­ül, majd hangsúlyozta: a Ke- let-Magyarországot, a Sza­bolcs-Szatmárban dolgozó szerkesztőségeket joggal te­kintik magukénak a társa­dalmi és tömegszervezetek, megyénk egész lakossága. Méltatta mindazok munkáját, akik azon fáradoznak, hogy megyénkben évenként több, mint 60 millió példányban eljuthassanak a sajtótermé­kek az olvasókhoz. Végigte­kintette az utóbbi hat évti­zed fontosabb társadalmi ese­ményeit, majd részletesen szólt a tömegkommunikáció munkásainak mai feladatai­ról. Ma összetettebb, nehe­zebb feladatok várnak ránk, mint korábban, s ezek meg­oldása nagyobb követelmé­nyeket állít elénk. Természe­tesen napjainkban is alapve­tő cél a valóság hiteles, elő­remutató ábrázolása, a szo­cialista társadalom előtt álló tennivalók megismertetése, a dolgozó nép ügyének szol­gálata. A közvélemény jog­gal várja el a szerkesztősér gektől a reális, gyors, hiteles tájékoztatást, annak érdeké­ben, hogy a lakosság nagy tömegei tudjanak és képesek legyenek együtt gondolkodni, cselekedni. Ekler György részletesen szólt a közvélemény, és a saj­tó viszonyáról, arról, hogy a sajtónak nem csak tükröznie kell a közvéleményt, hanem formálnia is, s ez nagy fele­lősséggel jár. Kitért arra, hogy a Központi Bizottság novemberi határozata joggal várja el, hogy gazdaságpoli­tikai céljaink egyértelműbb támogatásra találjanak az új­ságok hasábjain, a rádió és a televízió műsoraiban. Ta­pasztaljuk, hogy a munkahe­lyeken erősödik a kritikus hang a gazdasági gyengesé­geinkkel szemben, de biztató, hogy egyre több helyütt vizs­gálják: nekik mit kell tenni­ük a gondok leküzdéséért. Tény, hogy a nehézségek körbejárása nem visz előre — a töprengés, az önmar- cangolás nem késztet cse­lekvésre. Az újságírók feladata, hogy segítsenek az igazság felmutatásában, az ellent­mondások feltárásában, de egyben vállaljanak nagyobb szerepet a társadalmi gondok és problémák megoldásában, a cselekvő tenniakarás tá­mogatásában. Azon dolgo­zunk, hogy minden erőt moz­gósítani tudjunk, minden tartalékot feltárjunk. Meg­győződésünk, hogy ebből a munkából a sajtó és a tö­megkommunikációs eszközök munkatársai becsületesen, fe­lelősséggel veszik ki részü­ket. Dolgozzanak abban a tudatban, hogy munkájukat AZ ENYHE, FAGYMENTES IDŐJÁRÁS kedvez a mezőgazdasági munkáknak. Dolgozhatnak a földeken, szánta­nak, gondozzák a gyümölcsösöket. A pár napos jó időt kihasználva a nyírparasznyai kertekben metszenek és tár­csáznak. (Jávor László felvétele) XK1II. évfolyam, 287. szám ÁRA: 2,20 FORINT 1986. december 6., szombat Támogassuk a tenniakarást Sajtónapi ünnepség Nyíregyházán A ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom