Kelet-Magyarország, 1986. december (43. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-05 / 286. szám

1986. december 5. Kelet-Magyarország Cselekedni a műszaki fejlesztésért AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA novemberi ülésének határozata többek között kimondja: a gazdasá­gi fejlődés élénkítése megkö­veteli a termelési szerkezet korszerűsítését, a műszaki haladás gyorsítását. Rámutat, hogy a műszaki fejlesztésre fordított eszközöket koncent­ráltan, hatékonyabban kell felhasználni, a gazdaságosság szolgálatába állítani. A KISZÖV elnöksége de­cember 4-i ülésén a párt ha­tározatának szellemében őszintén, kritikusan, mélyre­ható elemzéssel vizsgálta, hogyan feleltek meg, illetve hogyan tudnának megfelelni az ipari szövetkezetek ezek­nek az elvárásoknak. A gaz­dasági hatékonyságot, a kor­szerűsítést hogyan szolgálhat­ja a műszaki fejlesztés és a beruházás. A vitához jó ala­pot nyújtott az írásos előter­jesztés, mely nem kendőzte el a hibákat, hanem igen sarkosan fogalmazott. A VI. ötéves tervidőszak­ban bizonyos előrelépés ta­pasztalható, melyre a piaci igények késztették a szövet­kezeteket. Több helyen vál­tozott a termékszerkezet, az új termékek gyártása kor­szerűbb technológiát, üzem- és munkaszervezést igényelt. A megye szövetkezeti iparát tekintve azonban a fejlődés elmaradt a kívánalmaktól. Ez — mutattak rá a vitában — egyértelműen a megalapo­zott és az előretekintő mű­szaki fejlesztés hiányára utal. AZ ELAVULT TECHNI­KAI berendezések, a kis lét­számú műszaki állomány erősen megkérdőjelezi a jö­vőben a külföldi, de a bel­földi piacokon a megmara­dást. Ezért gyors és határo­zott, átgondolt lépésváltásra van szükség. Felül.kell vizs­gálni a beruházási tevékeny­séget. Ebben az évben pél­dául csupán tizenegy szövet­kezet 40 millió körüli össze­get használt fel beruházás céljaira, amely a műszaki fejlesztést szolgálta. Általános jelenség,, hogy a beruházási tevékenység első­sorban a termelőeszközök pótlására irányult. Az ala­csony szintet számos ténye­ző jelentette: a magas mér­tékű felhalmozási adó; az alacsony eredményesség, amely miatt nem képződik megfelelő mértékű érdekelt­ségi alap a fejlesztési célok megvalósítására; a korábbi években felvett kölcsönök miatti eladósodás. Jogos a megállapítás: a beruházási tevékenység jelenlegi szintje hosszabb távon nem bizto­síthatja a jövedelemterme­lő-képességet. A műszaki fejlesztés ága­zatonként igen eltérő és fi­gyelmeztető. Nagyobb mér­tékű fejlesztés a gépiparban tapasztalható. A Nyíregyhá­zi Vas- és Fémipari Szövet­kezet, a Kisvárdai Vas- és Gépipari Szövetkezet, az ELEKTERFÉM Szövetkezet műszaki fejlesztése és ter­mékváltása bár dicséretes, de mégis kevés azoknak a ter­mékeknek, a technológiák­nak a száma, melyek tartós piaci részesedést biztosíta­nának. A KISZÖV elnökségének ülésén hangsúlyozták, hogy a faiparban konzerválódott a termékszerkezet. Az építő­iparban a legutóbbi évek­ben beszűkült az építési piac és ez szerkezetátalakításra kényszerítette a szövetkeze­teket. Megnyugtató módon azonban csak kevés szövet­kezetnél tapasztalható előbb- relépés. Az egyéb iparágakba tartozó szövetkezeteknél vál­tozó képet mutat a műszaki fejlesztés. Jelentős fejlesztés tapasztalható a RAFAFÉM- nél, a mándoki és a gávaven- csellői szövetkezetnél. A cipőiparban rendszeres a gyártmányfejlesztés, a pia­ci igényeknek megfelelően állandóan új termékekkel jelennek meg a külföldi pia­cokon. Rangos nevet vívott ki magának a RACITA, a KALLUX és a nyíregyházi szövetkezet. A ruhaiparban elsősorban a gyártástechno­lógia fejlesztésére fordítják a legtöbb gondot. De azt is el kell mondani, hogy a ter­melőberendezések fokozato­san elavultak, így kényszerí­tő erővel jelentkezik a re­konstrukció, fellépett a be­ruházási igény is. A vitában kialakult véle­mények alapján összegzésül megállapították: hiányzik a tervszerű, a tudatos és folya­matos fejlesztési tevékeny­ség. A szövetkezetekben je­lenleg dolgozó műszakiak' a napi problémákkal vannak elfoglalva, nem jut idő a fej­lesztéssel járó feladatok ki­dolgozására, megoldására. A piackutató munka nagyobb részt személyi kapcsolatokra épül. Kevés találmány és li- censz hasznosítása valósul meg, de nagyobb figyelmet érdemelne az újítási mozga­lom. Fegyelmezettebb mun­kát igényel a beruházási te­vékenység is. PÁRTUNK KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK novem­beri határozata alapul szol­gál megyénk ipari szövetke­zeteinek a megújuláshoz, az előbbre lépéshez. A KISZÖV elnöksége élt ezzel a lehető­séggel, amikor őszintén fel­tárta a műszaki fejlesztésben tapasztalható hibákat. A kö­vetkező lépést a szövetkeze­teknek kell megtenni a pia­con maradásért, a hatéko­nyabb gazdálkodás érdeké­ben. Dragos Gyula 1J_| _ _ — _ OSZTRÁK MEGRENDELÉSRE készítenek 25 ezer pár-női mOKduSZIIl eXDOnra mo^assz*n^e*s''’r®sz* a Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezet­Már leszedik a pókhálót... A „GAMESZ” meg a kréta Nevelőtáp baromfinak. Műszakonként 22 tonna nevelőtáp hagyja el a Balkányi Állami Gazdaság keverőüzemét. Ko­vács Ferenc zsákokba tölti a tápot, (cs) Érdekeltségi rendszer a fenntartóknál A sokféle javulás ellenére a közvélemény ellentmondá­sosnak tartja megyénk 59 gazdasági műszaki ellátó és szolgáltató szervezetét. Ám biztató, hogy 1987 elejétől a „gameszek” dolgozói anyagi­lag érdekeltebbek lesznek a jobb, ésszerűbb munka vég­zésében. Az anyagi érdekelt­ség részleteit ezekben a he­tekben dolgozzák ki a Pénz­ügyminisztériumban. Hpgy dolgozik a gamesz Gulácson, Üjfehértón és Kisvárdán? Ennek jártunk utána, de személyes tapasztalatainkat a megyei tanács illetékesei ki­egészítették. Egy krétáért Tarpára? A szociográfiai felmérés igénye nélkül választottuk a tapasztalatszerzés céljára az apró falucskát, a 17 ezer lel­kes nagyközséget és megyénk egyik városát. Elöljáróban elmondható: mind a három helyen hasznos intézkedések­kel javították a gamesz mun­káját, ugyanakkor jócskán vannak még gondok, az igé­nyek mindhárom helyen na­gyobbak mint a lehetőségek. Csak emlékeztetőül: pár év­vel ezelőtt a gameszeket azért hozták létre, hogy elsősor­ban az iskolaigazgatók (de kulturház-igazgatók és orvo­sok) válláról levegyenek egy terhet. A tatarozás, az anyag- beszerzés terhét. Gulácson a régi iskola épü­letében, egy cserépkályha kö­zelében Póthy Sándor igaz­gató örömmel újságolta, hogy a tüzelőt már nem nekik kell beszerezni, ezzel is több ideje jut az érdemi, a peda­gógus munkára. Ugyanakkor nem rendelkezik semmilyen anyagi kerettel, így egy kré­táért is át kell mennie, vagy át kell telefonálnia az igaz­gatási központba, Tarpára. Jónak tartja, hogy nem rég Nizza gépkocsit vett a tarpai gamesz, csakhogy ezzel a gép­kocsival egyelőre kevés szak­munkás járja a társközsége­ket. Üjfehértón a gamesz veze­tőjétől, Pócsi Ferencnétől megtudtuk: ha nyári csúcs­időben kevés a szakmunká­suk, akkor kisiparosokat kérnek fel egy-egy részmun­ka elvégzésére. Egyébként nyolc univerzális szakmun­kás dolgozik az itteni szer­vezetben. Figyelemre méltó, hogy 1987 elejétől új státus megteremtésével építésztech­nikust állítanak munkába, ő Szervezi és irányítja majd a felújításokkal, tatarozásokkal járó munkálatokat. A takarítónők státusa Varga László, a vb titkára elmondta: a megalakulás, 1983 óta többször módosítot­ták a gamesz szervezeti és működési szabályzatát. Igye­keztek rugalmasak lenni, al­kalmazkodtak az igényekhez. Az egyik módosítással példá­ul a takarítónőket visszahe­lyezték az iskolák létszámá­ba. Előfordult ugyanis, hogy az igazgató így szólt: „Julis­ka néni, szedje már le azt a pókhálót a sarokból”. Nem szedte le, mondván, hogy ne­ki már a gamesz vezetője pa­rancsol. Az előbbi létszám- bővítés mellé jó hír... egy újabb gépkocsi vásárlása is szerepel a közeli terveikben. Üjfehértón Akmay And­rás, az 1. sz. iskola igazgató­ja röviden úgy summázta a helyzetet, hogy a gamesz- ben több a jó, a szervezet húsz km-es körzetben szer­vezetten, figyelemre méltó feladatokat valósít meg. Fontossági sorrend Kisvárdán dr. Onder Já- nosné a gamesz vezetője. Ar­ról számolt be, hogy az ala­kulás óta eltelt hat évben sokat javultak a szervezet személyi és technikai feltéte­lei. A karbantartóknak van már műhelyük, bő egy éve Furgon gépkocsi segíti mun­kájukat. Évente csaknem 70 millió forintból gazdálkod­nak. Negyedévenként az in­4 kertvárosban szinte mindenki úgy tartja, kivételes ember ez a boltos. Csodájára járnak a kollekciójának. Jöttek az asszonyok, és kéjesen tur­káltak a hatalmas láda zel­lerben. Akkora gumók he­vertek a ládában, mint egy karalábé. A petrezselyem, a sárgarépa tisztára mosva, a birsalmák szűzi pelyhesen. Vegetáry János>' maga is rabja a zöldségeinek. A szépség és a szakma szere- tete úgy párosul nála, mint Beethoven Professionata — akarom mondani: Apassio- nata — című szonátájában — gondolná az ember látva az üzletet. j Estefelé, amikor már vé- I ge az iskolának, és legtöbb tézményvezetőket tájékoztat­ják, hogy mennyi pénzt, mi­re költöttek. Itt az iskolaigaz­gatóknak nem kell krétáért futkosni, mert valamennyien úgynevezett havi ellátmányt kapnak és ebből a szerény összegből beszerezhetik a sürgős szükségleteket. Hu­szonhat épület felújításáról kell gondoskodniuk, az igaz­gatók véleményének meg­hallgatása és a műszaki ál­lapotok felmérése után he­lyesen egy fontossági sorren­det állítottak fel. A kisvárdai 1. sz. iskola igazgatóhelyettese, Németh Béláné: „Jó és közvetlen a kapcsolat a gamesz vezetői­vel és dolgozóival, de anyagi fedezet híján nem tudunk minden igényt kielégíteni...! A megyei tanács művelő­dési osztályán Lipcsey Tibor csoportvezető szerint néhány helyen mereven, rosszul ér­telmezték a gameszek létre­hozásáról szóló rendeletet. Több helyen a pénzügyi ke­retek felhasználásánál, illet­ve elosztásánál nem egyez­tetnek az intézményvezetők­kel. A szervezeti és működé­si szabályzat itt-ott hiányos. Markó József, a megyei ta­nács pénzügyi osztályának csoportvezetőjétől megtud­tuk, hogy Nyírbátorban és Öfehértón mozgóbérskálát hoztak létre a gameszben dolgozók ösztönzésére. A pénzügyi szakember szerint a gameszek munkája általá­ban szakszerűbb és áldáso­sabb mint régen a gondnok­ságok munkája volt. Megyei és országos támo­gatásokra nem számíthatnak a szervezetek. Ezért csak a meglévő erők ésszerűbb, jobb felhasználásával javulhat to­vább a munkájuk. Nábrádi Lajos Pénzért vagy preszUzsHI? helyen együtt a család, az apró gyermekeket ugraszt- ják el Vegetáry boltjába. Eredj fiam, hozz ezt, hozz azt... És a gyermek öröm­mel fut, mert tudja, hogy Vegetáry bácsinál rágógu­mit is lehet kapni, meg kó­lát ... A mosolygós boltos átad­ja a cetlire felírt dolgokat a kis szöszi sihederjelöltnek, és amikor hazaindul az il­lető, akkor utánaszól: mit kell mondani Pistike? Kö­szönöm szépen — szeppen TALÁN ÖK AZ EGYET­LENEK, akiknek nem kell a lelkűkre beszélni, s bizony­gatni a változtatásra való igényt. A Szabolcs-Szatmár megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál az idén szeptember végéig a sok-sok benyújtott újítás kö­zül húsz olyat hasznosítot­tak, amelyek csaknem egy­milliós vállalati haszonnal jártak, s a „gondolkodóknak” 86 ezer forintot fizettek ki ezekért. Bizonyára hálásak Üjhelyi József villamosmérnöknek, aki érdemeket szerzett a nyíregyházi malom rekonst­rukciójában a vezérlés kor­szerűsítésében. Cziráki Ádám üzemvezető és Tóth Miklós főszeredé pedig a gépeket, berendezéseket helyezték el ésszerűbben. Ki gondolta volna, hogy ötleteik által vált lehetővé: két héttel ko­rábban fejeződhetett be a nagyhírű malom rekonstruk­ciója, s ez sokait hozott a „konyhára” pénzben, mun­kában, teljesítményben. EZEK AZ EMBEREK gyorsabban reagálnak a visz- szásságokra, az ésiszerűtlen- ségekre. Vajon miért? Nem gondolom, hogy csak a pénz. Nem hinném, hogy egy, tő­kés importból beszerezhető — s azt kiváltó! — kötőkés megoldásáért kapott 855 fo­rint ösztönözte volna a tmk- műszarész Prihodszki Mihályt és Papp István. Talán az, hogy meg akarták mutatni, mit tudnak. Egy bizonyos: megoldásukkal jelentős dol­lárkiadástól mentesítették vállalatukat. Sarkadi lAszló és társa újítása a Diruvállnál a spe­ciális befogó szerkezet elké­szítésével hozzájárult a nor­maidő csökkentéséhez, növe­li a termelékenységet, mivel most géppel végzik ugyanazt a műveletet, amelyet koráb­ban kézi erővel nehezebben. Borsos József és Dallas Lász­ló ötlete a tisztázógép sorve­zetésének megoldását módo­sította. Általa javult a minő­ség és növekszik a termelé­kenység. A dohányfermentálóban, a húsipari vállalatnál, a kon­zervgyárban és másutt meg­rendezett ötletbörzék is tanú­sítják: a korábbiaknál is na­gyobb figyelmet, több meg­becsülést érdemelnek az újí­tók, az apró ötleteket kita­lálók, azok a munkások, ter­melésirányítók, technikusok, műszakiak, akik olajozott, s mindig a követelményekhez igazodó gondolkodásukkal próbálnak segíteni, s egy ki­csit hatékonyabban haszno­sítani az adott technikát. VALAHOL ITT, e ponton kezdődik az a sugallat, ame­lyet így fogalmazott meg a párt XIII. kongresszusa: megnőtt az emberi tényező szerepe. Ezt erősítette fel a novemberi párthatározat. De jó is lenne végre, ha valóban komolyan vennék minden vállalatunknál. Farkas Kálmán meg a gyermek, és zavartan néz a sorban álló felnőttek­re, akik elégedett mosoly- lyal nyugtázzák: Vegetáry jóravaló ember. Jön még két-három ki­sebb legény és leányka, a sor maga elé engedi őket, mert tudják, hogy a masza- tos kis tenyérben csak egy forint lapul rágógumira. Ve­getáry uram elveszi a pénzt, és ad egy gömböt a jelentkezőnek. Vigyed kis­fiam és üdvözöld anyut... MM ennyi aranyos gyer- Iww mek jár ebbe a bolt­ba így esténként, mondja valaki a sorban. És hogy hasonlít némelyik a boltosra ... Esik Sándor ____3_ Professionata

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom