Kelet-Magyarország, 1986. december (43. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-30 / 306. szám

1986. december 30. Kelet-Magyarország T EGY KIS KRÓNIKA Jí volt 1986-bai a káposztatcriés BORKEZELÉS A nyílt fejtés Jó volt 1986-ban a káposz­tatermés, még jobb, hogy kü­lönösebb gond az értékesí­tésnél sem adódott Megyénk legjelentősebb káposztater­melő körzetében, Levelek környékén — a kedvező őszi időjárás hatására — a bő termést időben szedték és szállították a felvevőhelyek­re ... A káposzta fontos népélel­mezési cikk, különösen a té­li hónapokban szerepel sok­féleképpen az étrendben. Sa­vanyú káposzta nélkül el­képzelhetetlen a disznótor, kedvelt a toroskáposzta és a töltött káposzta. De vajon 'mióta savanyítják a káposz­tát? A konzerválásnak ezt az ősi módját állítólag a ró­maiak fedezték fel. Az egész Európát hatalmuk alatt tar­tó római légiók kísérői vol­tak a káposztásszekerek. A káposztát íáhordókban szál­lították és a rossz utak mi­att a szállítás lassú volt, a káposzta összerázódott, levet eresztett és erjedésnek in­dult. Az eleinte romlottnak hitt káposztát — ki tudja, miért — valaki megkóstolta és ízét pompásnak ítélte. Sokáig hitték, hogy a jó ízt a ko­csi ztatás adja, ezért már módszeresen sétáltatták a ká­posztát. Azután egy lusta rabszolga arra is rájött, hogy nem szükséges a káposztát fuvarozni, töréssel, nyomko­dással állóhelyben is levet ereszt és megerjed. Ma már a káposzta savanyításának kiforrott, évszázadok alatt jól kidolgozott technológiája van. Azt is tudjuk, hogy a káposzta egészséges eledel — a C- és B egyes—B kettes, valamint más vitaminok jó­tékony hatással vannak a szervezetre. (Felvételünk a káposzta betakarításáról még az ősszel készült.) Nagyecsed és környéke so­hasem tartozott a nyilvántar­tott bortermelő vidékek kö­zé. Ott a lápi viszonyok kö­zött nagy kultusza volt az ál­lattenyésztésnek és az ehhez kapcsolódó növénytermesztés­nek. De mert változik a világ és mert Nagyecseden sikere­sen működik egy kertbarát-: klub, a szőlőművelésnek és borkezelésnek is nagyon sok szakértője nevelődött. Ma már Nagyecseden is jó sző­lők teremnek, jó borokat ké­szítenek. Jó borral kínált Ozsvát Sándor, a nagyecse- di kertbarátklub elnöke is. És mert a bor gondosságot, türelmet és hozzáértést igé­nyel, a kertbarátok és bo- rászkodó kiskerttulajdonosok hasznára lehet az, ahogyan a nagyecsedi kertbarát télen a saját borát kezeli. Írja: ,,A Nyírségben és a szat­mári tájakon általában októ­ber második felében már be­fejeződnek a szőlőszüretek. Szüret után a mustok zajos erjedése — függően a tároló­helyek pince, kamra hőmér­sékletétől — általában né­hány nap alatt végbemegy. Zajos erjedés alatt a must 90—95 százalékban kierjed, ez a főerjedés. Ezt követi az utóerjedés, ami általában 8—10 hétig tart. Utóerjedés alkalmával a hordóban enyhe pezsgés hall­ható. Ha ez az enyhe pezs­gés már nem észlelhető, az utóerjedés befejeződött, s a borok első fejtését el kell vé­gezni. Boraink első fejtését lehetőleg nyílt fejtéssel vé­gezzük, mert levegőztetéssel az esetleges kisebb szag- és ízhibákat így csökkenthetjük, sőt teljesen megszüntethet­jük. Ügyeljünk arra, hogy fej­tésnél a fogadó hordók töké­letesen tiszták legyenek. Az első fejtéssel egy időben bo­raink kénezését is végezzük el. Száz literenként egy de­kagramm porított kén ada­golásával. Ha borainknál íz-, vagy szaghibát észlelünk, a porított kén adagolását két-, vagy háromszorosra emelhet­jük. Ügyeljünk arra, hogy a hordók mindig teljesen tele legyenek — ha lehetőség van rá, a bort darabban ne tá­roljuk. Az utántöltögetést rendszeresen végezzük, ez is feltétele annak, hogy borunk jó, az igényeknek megfelelő legyen.” Ölt a gyilkos galóca Aki gombász, gyarapítsa ismereteit Hol! viain még a gomfbaszedés ideje? Egyelőire hó fedi az erdei avart, alszik a tenmészet, és jó tavasznak, ceapadéifcos nyárnak kell következnie ahhoz, hogy bő­séges legyen a gomb at érmés. Mi­ért kéül hált a gombáról szólni most, amikor a gombagyűjtők, temuészatkedvielök a tél hideg-e és zordsága miatt csaik melegre vágynak? A gombászíkodiással, a gombagy üjtés fel tételeivel fog­lalkozni mindig aktuáfllis. A téli esték- alkalmasak arra, hogy gyarapításuk ismereteinket, bő­vítsük tudiáűumlkiat. Szükség van erre anmál is inkább, mert 1986- ban öten haltak meg gombam-ér- g-ezésben, és sokaikat ápolták, gyógykezeltek azért, mert úgy hitték, ismerik a gombákat. Ezért is, másért is a gombáról beszélni télen is időszerű. Ax első lépés A sikeres gombagyűjtés első lépése, hogy ismerjük köm-yeze- tünkben a jó gombatenmő helye­ket. Aki rendszeresen alkar gom­bát gyűjteni, -az tapasszad, nyá­ron, Ősszel, de még késő ősszel is — száraz és esőis időben egy­aránt — járja végig a környék erdőit, mohos, füves tisztásait, réteket, legelőket, miért csak úgy ismenheüi meg a gombatenmő helyeket. Meglepetéssel fogja ta­pasztalni, hogy valamilyen gom­ba majdnem mindig megtalálha­tó, és talál több olyan félreeső, nem is sejtett, jó gKxmbatermő helyet, aimedyeket mások figye­lemre sem méltatnak. Aki kiis­mer egy-egy területet, az az ég­hajlati tényezőktől függően-, egész éviben szinte biztosra megy, mart tudja, hogy mikor, hol, milyen és mennyi gombát tá­llá that. Szedés közben azonban kíméljük a termő területet. A környezet- és természetvédelem szerves része az értékes és szép gombáink fokozott védelme. Akiknek nincs -elegendő gya­korlatuk, ne gyűjtsenek fehér lemezű gombát, és feltétlenül is­merjék meg a gyilkos galócát. A gyilkos gállóoa lemezei minden esetben fehérek. De máis mérge­ző gombák is okozhatnak súlyos, sőt életveszélyes mérgezést, de a tapasztalat azrt mutatja, hogy ha­zánkban a gyilkos galóca okozza a legtöbb tragikus esetet. Meg­felelő gyakorlat hiányaiban, min­dig ellenőriztessük gombáinkat felhasználás előtt kereskedelmi gombasaaíkértővel. Hazánkban miniden városban szervezett gom- ibarvizsgálló helyek vannak. Taná­csaik ingyenesek, szolgáltatásai­kat saját érdekükben vegyék igénybe. A megfelelő kezelés A gombaismeretöken kívül igen nagy .szükség van a gombák megfelelő kezelésének elisajátítá- sána is. A íudliyteleniül tárolt, nem megfelelő minőségű gombák már rendkívül gyorsan romlanak, él­vezhetetlenné válnak, és a rossz tárolás következtében ételmér­gezést okozhatnak. A gomba- gyűjtéshez soha nem használ- j unk nój lanza csikót, reklám sza- tyort. A gombák a szilárd for­mával nem rendelkező tárolók­ban egymáshoz nyomódnak, összetöredezne k és befüHlednek. Ezért a gombát csak kosárban gyűjtsük, esetileg nagyobb mére­tű papírdiotoozbafn, amely jól szellőzik, így frissesség,ük-et hosz- szabb ideig megtartják és nem töredeznek. Csák szép, egészséges és fiatal gombát -szedjünk. A gomba gyor­sain öregszik, ezzel együtt jl>r íz- és zamat hatásainak csökke­nésié, ugyaniakkor megipuhuJása vagy elszíneződése. Ezek a vált- t/ozáisoik a gombát élvezhetetlenné teszik. Az öreg gomba gyorsan romlik, bomflási anyagai pedig a vele érintkező gombákban is megindítják a romlási folyama­tokat. Ügyelni kell a ki nem fejlődött példányokra, legcélsze­rűbb, ha gyűjtésükről lemon­dunk, mert faji bélyegeinek hiányáhn könnyen összetéveszt­hetők. Idősebb példányokat hagyjuk érintetlenül, fogyasztásra több­nyire már úgy is alkalmatlanok. Spóráik nyomán új gombatele­pek keletkeznek.. Báintaitianságuk bőségesen megtérül. Rovarrágott vagy kukacos gombát se szed­jünk, mert ezek úgy sem fo­gyasztható^ az elszaporodó ro­varok pediig az ép példányain­kat is megítámadlják, és az dk is hasznáIhatatlanná válnak. Csak olya m gombát szedjünk, amiit biztosan ismerünk! A többit hagyjuk bántat liánul, ne rúgjuk fel, ne tapossuk él, miért az er­dőik, mezők életében fontos fel­adatot töltenek be. Gyűjtési módról többféle a vé­lemény: egyesek ia gomba köny- nyű kézzel való kicsavarását ajánlják, így a körülöttük lévő földet vagy mohiaszőny.eget nem rongálják, ezzel a gombáit létre­hozó tenyésztésiét kímélik. Így továbbfejlődésük és újabb gom­ba termőtesteik képződése bizto­sítva van. Vannak gyűjtők, akik éppen a föld alatti gombarészek még fokozottabb kímélése érdie­kében a gomba kalapját késsel vágják le a tönkről. Ez az eljárás igen nagy gyakorlattal rendelke­zők számára (megengedhető. Te­kintettel arra, hogy a gomba tönkjének alákja az esetleg raj­ta lévő képletekkel gyakran faj- meg/h átárazó, a biztos azonosí­tás érdekében nem nélkülözhető annak megszemlélése sem,. Kez­dők tehát csak teljes gomba- példányokait sized jeniek! Fontos az ellenőrzés A leszedett gombát csaik gom­bavizsgálat után tisztítsuk meg. Távolítsuk él a tönköt, ha az úgy sem élvezhető (nagy őzlá'b- gomiba, gyűrűs tuskógomba). Ezek után tisztítsuk meg a gom­bát a rátapadt föld- és növényi szennyeződésektől. A gyűjtőikés­nek (Ikis késnek) ebben a műve­letben fontos szerepe van, a szép, egészséges, de kissé csigarágott gombákról a rágott felületeket vágjuk ki. Egy kosárba, ha az nem rekeszes, csak egyféle gom­bát szedjünk, a különböző gom­bák töredékei egymást szennye­zik. Az ellenőrzés1 alkalmával el­távolított mérgező gombák ma­radványai veszedelmesek lehet­nek. Hosszú esőzés után gombáit gyűjteni nem célszerű, mert a bőséges csapadék következtében húsuk igen vizenyős, nagyon könnyen ramOik és íztelen. Gom­bát csak megfelelő szakismeret­tel liehet biztonságosain gyűjteni. Ne higgyünk semmiféle baboná­nak, hiedelemnek. A gomba színváltozása, csiga- vagy rovar- rágotbsága, jó íze vagy kellemes illata miég nem utal arra, hogy a gomba mérgező-e vagy se! Mindenki saját gombaismeretét f ol yamat osan fej l'esisze tov áibb. Ezt elősegítik a sza'kkönyvek, gambaatlaszok, gombaismeret! szakkörök, klubok. Mandula Tamásné egészségügyi gombaszakértő Háztáji újévi malac. (Jávor Lász­ló felvétele) A szárazságkedvelí növények tcleltetése Nyíregyházán a kaktuszgyűj- tők klubja 1980-ban alakult, ma húsz olyan állandó tagja van, akik kisebb-nagyobb növény­együttessel rendelkeznek. A gyűjtőkön kívül kaktuszt sok ezren tartanak szobadíszként la­kásukban, viszont azt, hogy mi­ként gondozzák növényeiket, fő­ként a téli hónapokban, nem mindenki tudja. A kaktuszgyűj­tők klubjának vezetője, Kovács László most egy olyan tájékoz­tatót állított össze, amely többek között a kaktuszok gondozási naptárát is tartalmazza. Ennek alkalmazásakor figyelembe kell venni az aktuális időjárási, hő- mérsékleti és fényviszonyokat a növényfaj eredeti élőhelyi, kör­nyezeti feltételeinek ismeretében. A gondozási naptárból most a téli hónapokra vonatkozó tudni­valókat közöljük: December: A teljes nyugalmi időszak, ahol a kaktuszok több­sége 5—12 Celsius-fok hőmérsék­letnél telel ideálisan, természete­sen ettől mindkét irányban elté­rések lehetnek, amely a termé- szetes élőhely időjárási viszo­nyainak ismeretében állapítható meg. E téli lehűlés a következő évi virágzást is elősegíti. A fán lakó kaktuszoknál 12—18 fok az ideális teleltetési hőmérsék­let. A szeptembertől nem öntö­zött, kellően megedzett növé­nyek többsége a 0 fokhoz közeli hőmérsékleten is sikeresen átte­leltethető teljesen száraz körül­mények között. A természetes élőhelyen éjszakánként fagy­pont alatti hőmérsékletnek kitett növények ebben az esetbQh ná­lunk is kibírnak néhány fokos fagyot. Január: Ügyelni kell a megál­lapított minimális hőmérsékleti érték tartására, ami többnyire 5—10 fok. A trópusiaknál 15 fok körüli, illetve e felett valamivel. Vizet csak a Zygocactus — fű­tött szobában és virágzás során és a Rhipsalis kaphat. Február: A hónap utolsó hete kivételével a gondozási eljárások megegyeznek az előző hónapé­val. A tél végének közeledtével különös gonddal kell figyelni a teleltetés által megrongált nö­vényeket, hogy a rendellenessé­geket idejében kezelhessük, mi­nimálisra csökkentve ezzel a pusztulást. Az esetleges erős zsu­gorodás ellenére sem lehet ön­tözni! Március: A hónap elején, il­letve első felében a teleltetési körülményeket meg kell szün­tetni. A kaktuszokat a pincéből fel kell hordani, a sűrűn bepol- cozott helyekről kirakni, hogy fény érje őket és a hőmérséklet napfény hatására legalább 20 fok fölé emelkedjen nap közben. Figyelni kell a meteorológiai elő­rejelzéseket, s tartósabb napsü­tés és felmelegedés esetén kevés vízzel lepermetezhetjük a növé­nyeket — de csak azokat, ame­lyeket napfény ér — hogy a téli port lemossuk. Estig a növények felületének meg kell száradnia! A fedett körülményeket még meg kell tartani a tavaszi fa­gyok elleni védekezés miatt. A fényszegény helyen telelte­tett növényeket óvjuk a tűző nap okozta égési sérülésektől hálóval, vagy papírral árnyékol­junk! Ez a hónap az átültetések időszaka is: ügyelni kell arra. hogy a cserépből való kivételkor megsérült gyökerek beszáradhas­sanak: Fundazol 50 WP vizes ol­datába meríthetjük a gyökérze­tet. Ugyanekkor ajánlatos a gyökértetvek és a fonálférgek el­leni védekezés is: Bi 58, Decis stb. Az öntözést a hőmérséklet­től és a fényviszonyoktól függő­en el lehet kezdeni, amelyet a reggeli órákban kell elvégezni. Az előző évben vetett magonco- kat szaporítóládába kell kiül­tetni. Kertünknek dísze is lehet A mogyorófák erősítő iskolája és ültetése A jól megtervezett házikert sajátossága, hogy ott az év minden időszakában változa­tos ízű és zamatú gyümölcs terem. Nem hiányozhat a mogyoróbokor sem. A mo­gyoróültetéshez az alapanyag könnyen beszerezhető. A 4—5 méter magasra megnövő mogyoróbokrok bő­ségesen nevelnek tősarjakat. Azok a kertbarátok tehát, akik segíteni akarnak kert­szomszédjaiknak, tavasszal vagy majd ősszel, a meggyö­keresedett növénykéket le­választhatják az anyanövé­nyekről. A gyökerek vissza- metszését követően a vessző­ket erősítő iskolába, tápdús földbe ültetjük, s két-három év alatt telepítésre alkalmas bokrokat nyerünk. Ültetésre a legkiválóbbak azok a jó gyökérzetű, 40—50 centiméter magas törzsű, katlan alakú fácskák, me­lyek öreg kertészek szerint olyanok, mint a kis ősziba­rackfák. Tanácsként fogadjuk meg azt is, hogy az eltelepí­tett anyagot, illetve annak koronáját ne metsszük visz- sza, csak a következő év ta­vaszán, úgy, hogy a vessző­ket félhosszúságukra kurtít­suk! Ezt a metszést még két- három évenként megismétel­hetjük. Akkor járunk el he­lyesen, ha a korona alakító metszése során a bokor kat­lanformát ölt és elegendő ol­dalágat nevel! Ha jó minőségű kerti ta­lajunk van, úgy a bokrokat 4—5 méteres távolságra ül­tethetjük egymástól. Nyílt napos fekvésben, dombok, lejtők, nyirkosabb lanka növényeink szépen fejlődne, A mogyoró nem válogatós a talajokban, homokos terüle­teken vagy agyagos talajok­ban is jól érzi magát! Tud­nunk kell viszont azt is, hogy a mogyorófajták önmeddőek, ezért a faiskolai lerakatotoból is kiegészíthetjük mogyoró­gyűjteményünket. Több faj­tát vegyesen ültessünk. A mogyoró díszcserjeként is értékes, szép és mutatós, nagyra növő a Barcelona. Nagy makktermése, fordított ítojásdad alakú, szeptember elején érik. Magbele édes, zamatos. Korán termőre for­dul és rendszeresen bőven te­rem a Bollwilleri csoda, melynek termése párosával jelenik meg. Szeptember má­sodik felétől október elejéig érik. Szabályos gömbölyded alakú termései igen nagy mé­retűek, a két és fél centimé­ter hosszúságot is elérhetik. Tudnunk kell róla azt is, hogy héja meglehetősen ke­mény, de tömött magbele a héját jól kitölti. Középvastag, de puha héja van a Római mogyorónak. Párosával vagy magányo­san képződő termései szep­tember első felében érnek be. Makkja nagy, sajátosan összenyomott, gömbölyded alakú. Nagy, tömött magbele a héját teljesen kitölti. Ér­tékes tulajdonsága a magvak ó eltarthatósága. Ha szak­szerűen gondozzuk és nem feledkezünk meg a harmoni­kus tápanyag-utánpótlásról, rendszeresen és bőven fog teremni. Dr. Széles Csaba ^^<aktuszgyüjtöknel^^|

Next

/
Oldalképek
Tartalom