Kelet-Magyarország, 1986. december (43. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-30 / 306. szám
MA Hamis számla az elnöknek (2. oldai) Mérnökök dilemmája Kisvárdán (3. oldal) KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1986. december 28-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1986. december 28-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az országos főhatóságok és a központi sajtó vezetői, valamint a napirend előkészítésében közreműködő tudományos és gazdasági szakemberek. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Pál Lénárd elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a műszaki fejlődés gyorsítására és a tudományos kutatás eredményességének fokozására vonatkozó állásfoglalást. A Központi Bizottság, a kutatásban és a műszaki fejlesztésben tevékenykedő szakemberek véleményére támaszkodva, meghatározta a műszaki fejlesztési politika főbb elveit, feladatait és a megvalósításukat szolgáló társadalmi teendőket. O A Központi Bizottság megállapította, hogy hazánkban a felszabadulás óta a műszaki színvonal jelentősen emelkedett. A technológiai fejlődés a főbb nemzetközi tendenciákat követte, számos hazai és nemzetközi tudományos eredmény alkalmazására került sor. Olyan gyártási eljárások honosodtak meg, amelyek hozzájárultak a korszerű műszaki kultúra kibontakozásához és elterjedéséhez. Az utóbbi időszakban azonban fokozódott a gazdaságilag fejlett országoktól való technológiai elmaradás. A műszaki haladást szorgalmazó központi bizottsági határozatok és kormányzati döntések nem valósultak meg kielégítő mértékben. Ebben szerepet játszott, hogy az igénybe vehető források csökkentek, s a gazdaságirányítás és a gazdálkodó szervezetek még a rendelkezésre álló arjyagi eszközöket sem használták fel megfelelően. O A XIII. kongresszus határozatai, a VII. ötéves terv előirányzatai a műszaki fejlesztés meggyorsítását igénylik. Ehhez a Központi Bizottság novemberi állásfoglalása cselekvési programot adott, megvalósítása a kormányzat és a vállalatok együttes feladata. A műszaki fejlesztésben, a technológiai korszerűsítésben, új termelési kultúrák meghonosításában, a magyar népgazdaság nemzetközi versenyképességének javításában növekvő szerepe van a központi irányításnak és tervezésnek. A műszaki fejlesztés színvonalát meghatá- rozzá a tudományos kutatás, a tudomány eredményeinek alkalmazása: megvalósításának fő színtere végső fokon a vállalat és a szövetkezet. O A hazai műszaki fejlesztési tevékenység fő irányáit és feltételeit a VII. ötéves népgazdasági terv, a központi gazdaságfejlesztési programok, valamint a velük összehangolt országos középtávú kutatás-fejlesztési tervek tartalmazzák. Ezek magukban foglalják: a gazdaságos anyag- és energiafelhasználást, a megtakarítást elősegítő eljárásoknak, a gépgyártás-technológiának, az elektronizációnak, az információs technológiának, a biotechnológiának a fejlesztését, alkalmazását és elterjesztését, valamint a termelői infrastruktúra műszaki haladás szempontjából fontos területeinek a fejlesztését. Középtávon elsősorban a tartósan hatékony és versenyképes gazdasági szervezetekben, valamint a termelési szerkezet javítását szolgáló súlyponti területeken kell a műszaki fejlesztést meggyorsítani. Az ehhez szükséges forrásokat a vállalatok közötti átcsoportosítással és a technológiák korszerűsítését célzó beruházások arányának növelésével kell előteremteni. A gazdasági szabályozórendszer, az ár-, bér- és adórendszer jobban segítse a műszaki fejlesztést. Bővüljön a jól működő vállalatok mozgástere a fejlesztésben. Műszaki megújulásukhoz járuljon hozzá a hosszú távú érdekeltség megteremtése, a hatékonysági követelmények érvényesítése, valamint a vállalatok 'közötti együttműködés megjavítása, a szerződéses fegyelem betartása és betartatása. Fontos feladat a vállalati belső szervezet korszerűsítése, a műszaki fejlesztés szakemberszükségletének biztosítása, a munka tárgyi feltételeinek javítása. A vállalatoknál a műszaki tervezésben, a termelési folyamatok irányításában bővíteni kell a számítógépes módszerek alkalmazását. A termelésben alapvető követelmény a minőség javítása. Ennek biztosítása érdekében a gyártás minden fázisában növelni kell a minőség műszeres ellenőrzését. O A kutatásra és a műszaki fejlesztésre fordítható anyagi eszközök a nemzeti jövedelemnél gyorsabban növekedjenek. Az alapkutatásokat az anyagi források differenciált felhasználásával, a pályázati és a megbízási rendszer javításával, versenyhelyzet kialakításával kell ösztönözni. Az alkalmazott kutatás feladatainak kitűzésében, az eredmények minősítésében, felhasználásában és finanszírozásában a termelő és kereskedelmi vállalatok töltsenek be meghatározó szerepet. A vállalati műszaki fejlesztési alap kötelező képzését meg kell szüntetni: döntsenek a vállalatok önállóan anyagi erőforrásaiknak műszaki fejlesztésre történő felhasználásáról. Változatlanul szükség van a központi műszaki fejlesztési alapra, amelynek a kormányzati irányítás hatáskörébe tartozó feladatok megoldását kell szolgálnia. A tudományos kutatás eredményeinek gyakorlati hasznosítására kölcsönös érdekeltségen alapuló, tartós munkamegosztást és együttműködést kell kialakítani a kutatóintézetek, a felsőoktatási intézmények és a vállalatok között. A kutatási, az oktatási és a termelő szervezetek együttműködése segítse elő a tudományos-műszaki eredmények alkalmazásához szükséges idő lerövidítését, a fejlesztési források koncentrált, takarékos felhasználását. O Az ország adottságaiból következik, hogy a gazdaság a műszaki fejlődés tendenciáit csak a nemzetközi együttműködésre építve tudja követni. Fontos, hogy külföldről vegyük át azt, ami ésszerű feltételek mellett megszerezhető. Gondoskodni kell az átvett eredmények gyors, hatékony alkalmazásáról és továbbfejlesztéséről. A nemzetközi együttműködésben meghatározó a szocialista országokkal, különösen a Szovjetunióval folytatott kooperáció, amelynek fő irányait és feladatait a tudományos-műszaki haladás 2000-ig szóló komplex programja tartalmazza. A program végrehajtásában való aktív, érdemi részvételünk biztosítása folyamatos kormányzati és vállalati feladat. Fontosnak tekintjük a műszaki haladást elősegítő technológiakereskedelem, valamint az együttműködés és a kapcsolatok más formáinak fenntartását és bővítését a tőkés országokkal. O A műszaki haladás gyorsításában. a szellemi és anyagi tartalékok mozgósításában alapvető szerepe van az érdekeltségnek, az emberi tényezőnek. A műszaki értelmiség teljesítményekhez igazodó anyagi és erkölcsi megbecsüléséért a vállalatok tehetnek a legtöbbet. Az állami, a társadalmi és az érdekvédelmi szervezetek gondoskodjanak a vállalati szakemberek, a jelentős műszaki teljesítmények megfelelő elismeréséről, díjazásáról. Ezt a jövedelem- és keresetszabályozással is elő kell segíteni. A technika gyors fejlődése szükségessé teszi a mérnökképzés színvonalának emelését, a továbbképzés lehetőségeinek szélesítését. A műszaki és agrár felsőoktatásban javítani kell a szervezeti és az anyagi feltételeket. Különösen az intézmények technikai felszereltségét, számítástechnikai, informatikai hátterét kell fejleszteni. A műszaki haladás elképzelhetetlen megfelelő szakmunkások nélkül. Ezért a szakmunkásképzés személyi és tárgyi feltételeit javítani kell. A továbbképzési ' programokat össze kell hangolni a vállalatok és a népgazdaság technológiai korszerűsítéséből adódó követelményekkel. Amennyiben a termékszerkezet változása munkaerő-átcsoportosítással jár, gondoskodni kell a szükséges átképzésről. O A propaganda, a tömegtájékoztatás, a szaksajtó folyamatosan foglalkozzon a technikai fejlesztés kérdéseivel, mutassa be a műszaki haladást szolgáló erőfeszítéseket és azok eredményeit. O A pártszervek és a pártszervezetek gondoskodjanak a műszaki fejlődéshez szükséges politikai feltételekről, alakítsanak ki a kollektívák és az egyes emberek alkotó tevékenységét támogató közszellemet. Az irányító állami szervekben, a vállalatoknál, a kutatóintézetekben és az oktatási intézményekben dolgozó kommunisták sokoldalú kezdeményezéssel, célratörően • segítsék az állásfoglalás végrehajtását. A Központi Bizottság felhívja a társadalmi és tömegszervezeteket, az egyesületeket, a műszaki fejlesztésben fontos szerepet betöltő kutató, fejlesztő, tervező intézetek, egyetemek dolgozóit, az újítókat, a feltalálókat, hazánk egész műszaki értelmiségét, hogy az állásfoglalásban megjelölt feladatok végrehajtásában aktívan és alkotóan működjenek közre. A- Központi Bizottság úgy határozott, hogy az állásfoglalást a párt folyóirataiban és a szaksajtóban nyilvánosságra hozza. ★ A Központi Bizottság személyi és szervezeti kérdéseket tárgyalt. — Ballal László elvtársat, a Központi Bizottság Gazdaságpolitikai Osztályának vezetőjét — más fontos megbízatása miatt — érdemei elismerésével felmentette tisztségéből. — Németh Miklós elvtársat, osztályvezető-helyettest kinevezte a Központi Bizottság Gazdaságpolitikai Osztályának vezetőjévé. — A Központi Bizottság ajánlásokat fogadott el állami tisztségek betöltésére. 0 H H JPfet A K 2%1ÜSE »IliSSTB 1b SSW 'Oyjf ■ ■ ■ vfl ■ ■ nM ct m ifl az utak tisztítása Nincs fennakadás a közlekedésben Az igazi tél beköszönte bővén ad munkát azoknak, akik a megye útjainak tisztaságán szorgoskodnak. Az utóbbi napokban lehullott és megszakításokkal folyamatosan hulló hó eltakarításán sók ember és számos nagy teljesítményű munkagép dolgozik. Csak a közúti igazgatóságnak 25 hötoló és sózókocsija valamint félszáz munkása rója éj jel-nappal a megye útjait. Nekik köszönhető, hogy Szabolcs-Szatimár közúti közlekedésében nincs fennakadás, bár az utak latyakosak, hókásásak, így fokozott figyelmet igényel a vezetés. A Nyíregyházi Közterület- fenntartó Vállalat sem tétlenkedhet: a megyeszékhely útjait kell hótalanítaniuk, és biztosítani, a zavartalan közlekedés feltételeit. Ennek érdekében öt nagy teljesítményű szórógépet, hat tolókocsit. hat kerti traktort. Valamint négy kisebb munkagépet üzemeltetnek „melegváltásban" a vállalat dolgozói. Gazdálkodás 221 millióval Tanácsülés Fehérgyarmaton Az 1987. évi költségvetést tárgyalta meg és fogadta el december 29-i ülésén a Fehérgyarmati Városi Tanács. A 221 millió forintos pénzügyi terv egyik legfontosabb tényezője, hogy nagy ütemben építik majd a 12 tantermes általános iskolát. A testület döntött a tanács munkatervéről, megalkotta a házadóról szóló rendeletet, módosította saját szervezeti es működési szabályzatát. Előterjesztés hangzott el a lakásépítési támogatáshoz nyújtható bankhitel felvételéről. A tanácsülésen meghatározták a városkörzeti tanácskozás időpontját. Tőkés export Mátészalkáról A MOM mátészalkai gyárában készülő sarokköszörűket tőkés piacon értékesítik, (jl) XI,III. évfolyam. 306. szám ARA: 1,8» FORINT 1986. december 30., kedd
