Kelet-Magyarország, 1986. december (43. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-29 / 305. szám

4 Kelet-Magyarorazág 1986. december 29. Jó éy, rossz éy Jó vagy rossz év volt az idei? Nézőpont kérdése. Ro­nald Reagan amerikai elnök mindenesetre igen optimis­tán, „nagyon jó esztendőnek” nevezte. Mások talán nem teljesen így látják, esetleg árnyaltabban fogalmaznak. Reagan azonban nem bajló­dott a kételkedésre késztető részletekkel. Igyekezett csu­pán azokra a tényekre szo­rítkozni, amelyek szerinte büszkeségre, megelégedésre adnak okot az amerikai kor­mányzatnak. A világ közvéleménye az 1985-ös genfi csúcsértekezlet és a sorozatos szovjet javas­latok alapján sokkal többet remélt az óesztendőtől, mint amiről a Fehér Ház most be­számolhatott. A reykjavíki Gorbacsov—Reagan tárgya­lásokon „világossá vált, hogy a leszerelés kérdésében elfog­lalt álláspontjaink közötti el­térés csökkent” — mondta szokásos év végi rádióbeszé­dében az amerikai elnök. Ar­ról azonban nem szólt, hogy Washington hibájából mek­kora lehetőség maradt ki­használatlanul, s hogy ma is érvényes a szovjet ajánlat, amelynek célja a nukleáris fegyverek teljes felszámolása a 2000. év kezdetéig. Az el­nök kincstári optimizmussal arról beszélt, hogy 1987-ben mind az Egyesült Államok, mind a Szovjetunió előtt kedvező kilátások nyílnak a haladásra az alapvető prob­lémák megoldása felé. Csak azt felejtette el megemlíteni, kinek mit kell ahhoz tennie, hogy a derűlátást ne köves- se ismét pesszimizmus, mint például idén ősszel, az iz­landi fővárosban. Elsősorban amerikai bel- politikai és gazdasági kérdé­seket vizsgálva Reagan ered­ményként könyvelte el a gazdaság lassú, de egyenletes növekedését, az adóreformot, a kábítószer-kereskedelem és általában a szervezett bűnö­zés ellen hozott intézkedése­ket, viszont nem sok szót vesztegetett az „Irangate” botránysorozatra, amelyet pe­dig megfigyelők a Nixon le­mondásához vezető Water­gate óta a legkomolyabb ame­rikai politikai válságnak tar­tanak. Jó vagy rossz év volt 1986? A választ mindenki megad­hatja saját maga számára. Most már az , á fontos, mi­lyen lesz 1987; szeretnénk osztani Reagan véleményét a lehetőségekről, de éppen ő volt az, aki az idén elsétált a legkedvezőbb alkalmak mel­lett is/Sajnos, nincs rá ga­rancia, hogy jövőre másként történik majd. Horváth Gábor A Pravda a nacionalizmusról A nemzetiségi viszonyok javításában nagy szerepe van a vezetők helyes kiválasztá­sának — írta vasárnap a na­cionalizmus és az internaci­onalizmus kérdéseivel foglal­kozó vezércikkében a moszk­vai Pravda. Rámutatott, hogy a párt az össz-szövetségi állam ér­dekeiből indul ki, amikor a vezetők kiválasztásáról, érté­keléséről, elhelyezéséről, át­helyezéséről, neveléséről és oktatásáról dönt. „Ezeknek az érdekeknek szem elől té­vesztése, a helyi, nemzeti­ségi érdekek előtérbe tolása azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a protekciózás és a só- gor-komaság útjára téved­nek a dolgok.” A nemzetiségi viszonyok terén a kommunista párt ál­tal elért átalakulásokat a Pravda „a szocializmus egye­temes civilizációt gazdagító vívmányának” minősítette. A szovjet nép minőségileg új társadalmi és nemzetközi egységként lén fel, s ezt az egységet a gazdasági érde­kek, az ideológia és a politi­kai célok kovácsolják egybe — hangoztatja. Az eredmények ugyanak­kor nem jelentik azt, hogy a nemzetiségi folyamatok problémamentesek. „Most különösen fontos azzal tö­rődni, hogy valamennyi köz­társaság hozzájárulása a tár­sadalmi-gazdasági haladás gyorsításához, az egységes nemzetgazdasághoz megfe­leljen a köztársaság megnö­vekedett gazdasági és szelle­mi lehetőségeinek. Határo­zottan meg kell akadályozni, hogy a helyi érdekeket az or­szágos érdekek elé sorolják, akár az országos források felhasználásáról, akár az eredmények felkerekítésé­ről, a tervek és kötelezettsé­gek teljesítéséről szóló je­lentések elferdítéséről legyen szó” — írja. „A gyakorlat bebizonyítot­ta ; alapvetően fontos, hogy a vezetőségbe valamennyi nép és nemzetiség képviselőjét bevonják, hogy az egyes te­rületek között állandó le­gyen a vezetők cseréje, hogy tapasztalt dolgozók váltsák egymást a köztársaságok és a központ, a járások és a vá­rosok között, mert ebben rejlik a tapasztalatok gyors átadásának, a vezetői szín­vonal növelésének kulcsa" — mutat rá a Pravda. Francia sztrájkhelyzet A vonatok negyede közlekedik A kilenc napja tartó fran­cia vasutassztrájk most már ugyanúgy a közszolgálat 1968 óta legnagyobb sztrájkakció­jává nőtt, mint a diákmoz­galom volt december elején. Jacques Chirac miniszterel­nök lemondott év végi pár napos szabadságáról, hogy Párizsban kísérje figyelem­mel a fejleményeket. Első helyettese, Edouard Balla­dur gazdasági, pénzügyi és a magánkézbe adási ügyek ál­lamminisztere megrövidítet­te marokkói szabadságát ugyanezen okból. Ez a két fejlemény jelzi, hogy a kormány aggódik a vasutassztrájk élesedése mi­att. Egyrészt attól tart, hogy ha újabb erőpróbára kerül A francia Alpok egyik síközpontjában, Les Orres-ban az egyik tartóoszlop eltörése miatt lezuhant a drótkötélpálya egyik kabinja. Harminchatan sérültek meg, közülük tizen- ketten súlyosan. sor, ugyanolyan megalázó vereség fenyegeti, mint a di­ákoktól. Másrészt attól, hogy ha enged és a vasutasok jö­vő évi béremelése áttöri az általa megszabott határt, a vasutasokat követik más köz­alkalmazott kategóriák és összeomlik egész inflációelle­nes stratégiája. Vasárnap országos átlagban továbbra is csak a vonatok egynegyede közlekedett, de ez az átlag egész térségek teljes vonalnélküliségét ta­karja. A szakszervezetek szintén nyugtalanok, mert at­tól tartanak, hogy a moz­donyvezetők által alulról el­indított sztrájkakció teljesen kicsúszik ellenőrzésük alól és alkalmi szélsőséges sztrájk­bizottságok hatása alá kerül. A mozdonyvezetők már meg­alakították a diákok mintá­jára országos egyeztető bi­zottságukat a meglévő szak- szervezeti keretek figyelmen kívül hagyásával. Svájci hoteltűz Szombaton éjszaka tűz ütött ki a berni üdülőkörzet egyik patinás szállodájában. A közelmúltban újjáépített 120 ágyas szálloda felső emeletein keletkezett a tűz. A lángok eliharapózása előtt szerencsére sikerült kimente­ni a vendégeket, így szemé­lyi sérülés nem történt. A keletkezett kár jelentős. Gépeltérítés fagy roham? A pilótával és segédpilótá- val együtt 44 túlélője van a múlt csütörtökön szaudi terü­leten történt repülőgép-ka- taszítróf áriak. A szerencsétlenség azután történt, hogy az iraki légi­forgalmi társaság egyik re­pülőgépe, fedélzetén 91 utas­sal és 15 fős személyzettel felszállt - a bagdadi légikikö­tőből, és megkezdte útját Amman Jelé. A gépet liba­noni síita csoportokhoz tar­tozónak mondott légi kai ózok kerítették hatalmukba a fel­szállás után 15 perccel. Az el­térítők és a biztonsági sze­mélyzet között lövöldözés tört ki, s közben a négy légi­kalóz egyike kézigránátot ha­jított a pilótafülkébe. A rendőröknek sikerűit a me­rénylőket ártalmatlanná ten­ni, miközben a négy gépelté­rítő közül három életét vesz­tette. A pilóta kényszerleszál­lást hajtott végre a szaud- arábiai Arar repülőtér kifu­tópályáján, de a gép felbo­rult, kettétört és kigyulladt. Közben a r.ijadi hatóságok erélyesen cáfolták azokat a Bejrutban elterjedt híreket, hogy a szaud-arábiai hadse­reg egyik különítménye a leszállás után rohamot inté­zett a repülőgép elten, és a mészárlást — hatvankét em­ber halálát —. ez a támadás okozta volna. A rijadi kor­mány szóvivője kijelentette, hogy az ülyeníajita híresztelé­sek minden alapot nélkülöz­nek, és az eltérített repülő­gép közvetlenül a földet érés után felrobbant és kigyul­ladt. Gázrobbanás az NSZK-bai Hét halálos és tizenkét se­besült áldozata van már az NSZK egyik legdivatosabb téli üdülőhelyén, Garmisch- Partenkirchenben szombat délután történt robbanásnak. Az eddigi vizsgálatok meg­erősítették azt a korábbi fel- tételezést, hogy a szerencsét­lenséget gázrobbanás okozta. Az áldozatok mindegyikét még nem sikerült azonosíta­ni, de az eltűntek számbavé­teléből kitűnt, hogy a halot­tak és sebesültek legtöbbje nyugatnémet állampolgár. Az azonosítást bonyolítja az a körülmény, hogy a rob­banás az üdülő úszómedencé­jében történt és az áldozatok fürdőruhát viseltek. Az eddigi vizsgálat szerint a fűtőrendszert a gáztartály- lyal összekötő vezetékből ki­szökött gáz okozta a robba­nást a nyugatnémet szállo­dában. A robbanás teljesen tönkretette a szálloda uszo­dáját és tornatermét. A 320 ágyas, két éve elké­szült szállodában a baleset idején teltház volt. Vonatszerenesétlenség Japánban Hatan életüket vesztették Japánban vasárnap, amikor egy vasúti szerelvényt a szél a völgybe sodort. A Kiotótól északkeletre haladó, hét ko­csiból álló vonatszerelvény hatfőnyi személyzettel éppen szolgálatba tartott, utasok nélkül, amikor a völgyet át­ívelő Amarube vasúti hídról KOSSUTH RÁDIÓ 8,20: Nyugdíjasok műsoré. — 9,00: A hét zeneműve. — 9,30: Kandúr Kázmér kar (om) mes­ter kornyikaórái. — 9,40: Ki kopog? — 10,05: Nyitnikék. — 10,35: A hét költője: Dante. — 10,47: Furulyamuzsika. — 11,00: A cifraködmönök és subák mesterei. — 11,20: Az MRT énekkara énekel. — 11,34: Va­lami történt. 13. rész. — 12,45: Mi van a köcsögben? Riport. — 13,05: Magyar előadóművészek albuma. — 14,10: Operettke­ringők. — 14,43: Erzsébet szín­házba megy. — 14,55: Édes anyanyelvűnk. — 15,00: Világ­ablak. — 15,30: Kóruspódium. — 16,05: Ringató. — 16,30: Nyelvemlékező. — 17,00: Eco­mix ’86. Gazdasági magazin. — 17,30: Hallgassuk együtt. — 18,15: Hol volt, hol nem volt. — 18,25: Könyvújdonságok. — 18,30: Esti magazin. — 19,15: Celladam. Dokumentumműsor. — 20,55: Archívumok mélyéről. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Halló, itt vagyok! — 23,30: L. Simoneau operaáriá­kat énekel. — 0,15—4.20: Éjfél után. PETŐFI RÁDIÓ 8,05: Tíz perc külpolitika. — 8,15: Népdalcsokor. — 9,05: Ze­nés délelőtt. — 12.10: Könnyű fúvósmuzsika. — 12,25: Kis magyar néprajz. — 12.30: Népi zene. — 13,05: Slágérmúzeum. — 14,00: Kettőtől ötig. — 17,08: Könnyűzenei felvételek. — 17,30: ötödik Sebesség. — 18,30: Tip-top parádé. — 19,05: 1986. december 29., hétfő Népdalok. — 19,30: Sportvilág. — 2e;05: Rockújság. — 21,05: PAF-műsort kérünk! — 21,33: Nagy nevettetők. — 22,30: Her­nádi Judit énekel. — '23,20 : A mai dzsessz. — 24,00: Régi fú- vúszene. — 0,15—4,20: Ejfél után. 3. MŰSOR 9,08: Fúvósötösök. — 9,47: Operaáriák. — 10,20: Kamara­zene. — 11,34: Bruckner: VIII. szimfónia. — 13,05: Saintré lo­vag története. — 14,05: Üj leme­zeinkből. — 14,45: Operafiná­lék. — 15,30: Zenekari muzsika. — 17,30: Rodgers zenés játékai­ból. — 17,57: Magyar zeneszer­zők. — 18,30: Bizet: Carmen. — 19,05: Üj lemezeinkből. — 19,45: Zenekari muzsika. — 20,30: Verdi operáiból. — 21,05: Rock- stúdió.^ — 21,35: Népzene szte­reóban. — 22,05: A Drezdai ka­marazenekar hangversenye. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 17,00: Hétnyitó. Hétfői in­formációs magazin. A tarta­lomból Hírek. — Sportössze­foglaló. — Programajánlat. — Hallgatóink leveleire dr. Orosz Gyula válaszol. — Fészekra­kás ’86. — 18,00—18,30: Észak­tiszántúli krónika. — Lapszem­le. — Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Kolláth Adrien­ne) . MAGYAR TV 9.10: Tévétorna. — 9,15: Süsü a sárkány. Zenés bábjáték. 1. rész. — 10,10: Éva, Éva. Len­gyel kisfilm. — 10,40: Csodála­tos állatvilág. Amerikai film­sorozat. — 11,05: Dixieland Drezdában. NDK zenés film. — 12,05: Képújság. — 15,10: Hí­rek. — 15,15: Korcsolyázik a cirkusz. — 16,05: Frédi és Béni a két kőkorszaki szaki. Ameri­kai rajzfilmsorozat. — 16,30: Betüreklám. — 16,35: Afrikai mese. Japán film. — 18,10: Képújság. 18,15: Kilenc ember faluja. Dokumentumfilm. — 18,55: Reklám. — 19,05: Tévétor­na. — 19,10: Esti mese. — 19,20: Reklám. — 19,30: Híradó. ^— 20.05: Isten teremtményei. Tévé- film. — 21,05: Száz híres fest­mény. — 21,15: Hírháttér. — 22,00: Neville Brothers a Po­ri Jazz ’86 fesztiválon. — 22,30: Híradó 2. — 22,40: Himnusz. SZOVJET TV 13,30: Hírek. — 13,40: Anyák iskolája. — 14,10: A varjú (té­véjáték). — 16,15: Üj gazdasá­gi formák az építőiparban. — 16,45: Világhíradó. — 17,00: Jégkorongtorna: Szovjetunió —Csehszlovákia. A szünetben: Hírek. — 19,00: Híradó. —19,40: I. nemzetközi ifjúsági dalfesz­tivál. — 20,40: Világhíradó. — 21,05: Münchausen (tévéfilm). — Közben, 22,16—22,21: Hírak. — 23,12: Zenés interjú. SZLOVÁK TV 15,20: Mesefilm. — 16,00: Sportmagazin. — 16,30: Korall- sziget (angol sorozat). — 16,55: Katonák műsora. — 17,45: Lá­togatás a világűrben. — 18,20: Esti mese. — 18,30—19,10: Vita­műsor. — 19,30: Híradó. — 20,00: Don Carlos (tévéjáték). — Közben, 21,15: Aktuális kér­dések. — 22,35: Charlie Pride énekel. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: TÁMADÁS A KRULL BOLYGO ELLEN. Béke mozi: de.: KISLÁNY A VAROSBÓL. Du. :----­Zártkörű archív filmklub de­cember 29-én 16, 18 és 20 órától. Móricz mozi: NYOMÁS. UTÁ­NA. egy széllökés hat kocsit a 41 méteres mélységbe taszított. Japán második legmagasabb hídjáról a vagonok a telepü­lés házaira és egy rákkon- zerv-készítő üzemre zuhan­tak. A vonatkísérők közül ket­ten, az üzemben dolgozók kö­zül pedig négyen életüket vesztették. A szerencsétlen­séget okozó szél 30 méter má­sodpercenkénti sebességgel tombolt, amikor a vonat a hídra ért. Lapzárta Gázimport a Szovjetunióból A MINERALIMPEX Kül­kereskedelmi Vállalat és e SZOJUZGÁZEXPORT szov jet külkereskedelmi egyesü­lés vezetői vasárnap Buda­pesten aláírták az 1987. évi szovjet földgázszállításra vo­natkozó szerződést. Ennek értelmében jövőre a korábbi években szállított mennyiség­nél több földgáz érkezik Ma­gyarországra a Szovjetunió­ból a Testvériség gázvezeték rendszeren, s így a hazai gázfelhasználás 40 százalékát fedezi. Az 1975-ben kezdődött szál­lítások révén az új szerződés­sel együtt már 35 milliárd köbméter szovjet földgáz ér­kezik hazánkba. Kubai Nemzetgyűlés A Kubai Nemzetgyűlés szombaton ismét Fidei Cast- rót választotta meg az állam­tanács elnökévé, és megerő­sítette az államtanács első elnökhelyettesi tisztségében Raul Castrót. Az új összeté­telű nemzetgyűlés, amelynek tagjait novemberben válasz­tották meg ötéves időszakra, szombaton tartotta első ülé­sét. Fidel Castro, a Kubai Kom­munista Párt főtitkára betölti egyben a miniszterelnöki tisztet is. Karácsonyi rablótrükkök — A rabló egyszer csön­get, de kétszer jön — állapít­hatták meg azok a floridai rendőrök, akik karácsony el­ső napján Miami közelében egy kirámolt ékszerboltban helyszíneltek, miután alapo­san lóvá tették őket. A mód­szer pofonegyszerű: a rab­lók működésbe hozták a riasztóberendezést és elbúj­tak. A rendőrség kiviharzott, majd — mivel semmi gyanú­sat nem észlelt — távozott. Ekkor már nyugodtan össze lehetett csomagolni a zsák­mányt. Ennél sokkal brutálisabb, de épp oly eredményes mód­szert választott az a banda, amely egy londoni galériából emelt el három értékes fran­cia festményt. A „különlege­sen erős ütéseket is kiálló” kirakatüveget egy még kü­lönlegesebben kialakított lő­fegyver segítségével acélgo­lyókkal szétlőtték, s így ju­tottak be az üzlethelyiségbe. A zajos eljárás döntő ténye­zője a gyorsaság: az egész akció mindössze két percig tartott. Munkában a felső-egyiptomi magyar expedíció Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem felső-egyiptomi régészeti expedíciója, élén Kákosy László professzorral, egy ókori nemesi sír feltárá­sa közben nagybecsű művé­szeti leletekre bukkant. Telefoninterjúban Kákosy tanár elmondotta, hogy a kutatói csoport ezekben a napokban a II. Ramszesz fá­raó korában élt Dzsehuti- mesz előkelőség gurnai sír­jának előterét igyekszik meg­szabadítani az évezredes tör­meléktől s lejutni a főbejá­rat előtti udvar legmélyebb rétegeihez. A csoport e mun­ka közben érdekes ábrázolá­sokat talált az udvar szik­lafalát borító mészkőlapokon. Előkerült II. Ramszesz virá­gokkal ékesített dombormű­ve is. A hajdani magtárfel­ügyelő, Dzsehutimesz arcmá­sa szinte teljesen épen ma­radt a száraz homokban — jelentette ki Kákosy. A magyar táborban a leg­nagyobb örömet mégis egy olyan korabeli műalkotás előbukkanása okozta, amely­nek műkincs-kereskedelmi értéke szinte felbecsülhetet­len. Egy majdnem életnagy­ságú női szobor fejének szép vonásai az óegyiptomi szob­rászat legszebb alkotásai kö­zé sorolják ezt a leletet. A kezében lótuszvirágot tartó szobor megtekintésére nyom­ban kiszállt a helyszínre Lu­xor városának régészeti igazgatója. A nemesek temetője, ahol a magyarok dolgoznak, a mai Luxorral átellenben le­vő Nekropolisz része, az új­birodalmi Théba főváros te­metkezési helye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom