Kelet-Magyarország, 1986. december (43. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-27 / 303. szám

s Kelet-Magyarorczág 1986. december 27. Magasabb osztályban Karácsony előtt örömhírt kö­zölt sportrovatunkkal Rácz And­rás, a nyíregyházi súlyemelők vezető edzője. Együttese — az NYVSSC — ugyanis, idei jó sze­replése alapján magasabb osz­tályba került, 1987-tŐl az NB I- ban szerepéimet. Az előbb ne- ■Jépés — a versenyzők mellett — az eredményesen dolgozó edzők —', társadalmi munkások (id. Személy, dr. Misié y, Demeter, Új­helyi . . .) elismerése is. Egy versenybíró vallomása „Erzsi, rajtad a sár...“ A 60. magyar súlyemelő­bajnokságon csaknem más­fél száz ver­senyző lépett a * nyíregyházi ; csarnok küzdő­terére. A dobo­gó mellett egy­szerre három bíró pontozott. Az ország egyetlen női súlyemelő ver­senybírója könnyű, légies ! alkat. Pedig eb­ben a sportág- ­ban ugyancsak kell a fizikai j erő, az állóké­pesség. De hát ha valaki bíró, az nem ver­senyző. Itt kéz- * dődött beszél­getésünk Kovács Lászlóné- val, a mátészalkai MÁV szertárfőnökség dolgozójá­val, aki . . . — Kissé meglepő, hogy törékeny alkatú ... Úszó ifi OB Kovács Rita 800 ovorson — Nem vagyok vasgyú­ró, a versenybírói műkö­déshez inkább elméleti fel- készültség kell. — Mikor csöppent a vas­tárcsák birodalmába? — Tíz évvel ezelőtt, ami­kor férjem — aki súlyeme- előedző — először elcsalo- gatott magával a verse­nyekre, s ott ragadtam a versenytermekben. Akarva, akaratlanul a sportág csa­ládjába kerültem. — Hogyhogy? — Először a verseny jegyzőkönyvének vezetésé­ben segédkeztem, mondták, ez amúgy is női munka. Ké­sőbb, Szondy Gyuri bácsi biztatására tettem bírói vizsgát. Képzelheti, meny­nyire izgultam azon a te­rületi versenyen, amelyen a lámpák mögé ültettek, s mondták: „No, Erzsi, most rajtad a sor, minősítsd, jó, vagy rossz-e a gyakorlat...” — Mit kell tudnia egy versenybírónak? — Sok mindent! Többek közöt ismerni kell a sza­bálykönyvet, figyelni kell a versenyzőt, a súlyzót, az előforduló hibákat. Ismerni kell a korcsoportot, a hát­teret, az orvosi kérdéseket. — Mikor kapcsolt először piros lámpát, azaz kinél ál­lapított meg rossz gyakor­latot? Rövid gondolkodás után válaszolt: — A sors iróniája, hogy éppen a férjem egyik ver­senyzőjét minősítettem is­métlésre. Mondta is később az ember: „Jobb lett volna, ha otthon maradsz ebédet főzni!” Hát így kezdődött. — Mife szólnak mindeh­hez a munkahelyen? — Szerencsére kevesen tudják, hogy versenybíró vagyok. — Személyesen sohasem róbálkozott a súlyemelés­sel? — Próbálkoztam, de csak soványka eredmény, 25 kiló sikeredett. — Mátészalkán mennyire népszerű ez a sportág? — A környékbeli fiúk kö­zül sokan hódolnak a súly­emelésnek, a lányoknál most fáradozunk egy cso­port megalakításán. Kovács György Az elmúlt hót végén Buda­pesten, a Komjádi uszodában ■rendezték az ifjúsági úszó or­szágos bajnokságot. A kétna­pos seregszemlén a Nyíregy­házi VSSC sportolói is rajt­hoz álltak. Szép sikerrel sze­repeltek, egy bajnoki cím, egy ezüst és két bronzérem mellett még helyezéseket is szereztek. A 800 méteres gyorsúszás döntőjében Ko­vács Rita 9:00,4-es idővel csa­pott célba, első lett. A bronz­érem klubtársa. Csabai Judit nyakába került, az ő ideje 9:05,6. A 400 méteres gyors­úszásban Kovács második (4:27,00), Csabai a harmadik (4:28,65) helyen végzett. Csa­bai Judit kétszer lett negye­dik, a 200 méteres hátúszás­ban ideje (2:26,5) új megyei serdülő, ifjúsági és felnőtt rekord, a 200 méteres gyor­son (2<:09,60) egy hellyel ma­radt le a dobogóról. A fiúk­nál Nagy Gábor az 50 méte­res gyorson (26,10) negyedik, a 100 gyorson pedig hatodik­ként (56,02) ért célba. Ugyan­csak hatodikként végzett a Kovács, Csabai, Szokol, Szabó összetételű 4x100 méteres gyorsváltó. Idejük 4:14,4. Légi jubileum Vámosi háromezer ugrása Nem volt külön­leges ugrás. 2000 méteres magas­ságban hagyta el a gépet, 30 másod­percig zuhant. Nyomát két füst­gyertya jelezte a levegőben. A nyír­egyházi repülőté­ren barátok, sport­társak, tanítvá­nyok gratuláltak Vámosi János ejtő­ernyős oktatónak. Virágcsokrot, sok­sok elismerést ka­pott a ritka jubi­leum alkalmából. Az oklevélre ez volt írva: „MHSZ 3000”. Több mint két évtized, háromezer ugrás; sok órányi zuhanás-lebegés a levegőben, több országos rekord, látványos bemu­tató. Még több él­mény és feszült pillanat. S amit a legértéke­sebbnek tart: ezernél több fiatalt nevelt a sportágnak. — Hogyan lett ejtőernyős? — kérdezem. — Nem gyerekkori álmom volt, hiszen az ugrás élmé­nyét át kell élni ahhoz, hogy egy életre eljegyezze az em­bert. Az ötvenes évek végén végeztem egy tanfolyamot Nyíregyházán, akkor ugrot­tam először. Azóta minden alkalmat megragadok, hogy hódolhassak szenvedélyem­nek. Az elmúlt időszakban 150—200-at ugrottam éven­ként. — Melyik volt a legemlé­kezetesebb ? — Az első, mert akkor a félelem görcse ott, a levegő­ben oldódott fel egyszer s mindenkorra. Aztán jöttek a versenyek, a sok bemutató, ahol ezreket szórakoztattunk esetenként. És a páros ug­rás, a csillag, újabban pedig a relatív bemutató, ahol több ejtőernyő helyezkedik el egy­máson. — Meg lehet szokni a ve­szélyt? A téli szünet első napja*- ban iskolák közötti sakk csapatversenyt rendeztek Nyíregyházán az úttörő­házban. Képünkön az elő­döntő csatározása zajlik. — Azt vallom, és erre ta­nítom a fiatalokat: az ejtő­ernyőzés nem veszélyesebb más sportágaknál. Nagy ön­fegyelemre. kitartásra, a sza­bályok betartására, s olyan sportszerű életmódra van szükség, amely biztosítja az idegrendszer és a fizikum maximális teljesítőképessé­gét. S van még egy fontos elv, amit nem szabad meg­sérteni: a bátorság nem azo­nos a vakmerőséggel! — Mi a titka annak, hogy Nyíregyházán valóban tö­megsporttá vált az ejtőernyő­zés? — Évente sokan ugranak, ■többen is lennének, ha lehe­tőségeink engednék. Elsődle­ges okát a sportág vonzásá­ban látom: kevés sport elé­gíti ki teljesebben a fiatalok vágyát a romantika, a helyt­állás, az igazi erőpróba iránt. Csupán építeni kell a vonz­erőre. — További tervei? — Fő feladatom a jövőben is a fiatal ejtőernyősök ne­velése. Sporttársam, Fedor László a földet érésemkor ezt mondta: „Előre a 4000. ugrásért!” Ennél szebb célt én sem tűzhetnék ki magam­nak, hiszen elég régen — 1958. szeptember 24-én — ug­rottam először. (k. gy.) Bátorfi, Darnyi, férfi kézilabdázók Az „Év sportolói“ A MUOSZ sportújságíró szakosztálya összesítette az „Év sportolója” választásra beérkezett szavazatokat. 1986 legjobb női sportolói: 1. Bátorfi Csilla asztaliteni­szező, 2. Mészáros Erika, ka­jakozó, 3. Fórián Éva, sport­lövő. 1986 legjobb férfi spor­tolói: 1. Darnyi Tamás, úszó, 2. Csípés Ferenc, kajakozó, 3. Csányi Béla, tekéző. 1986 legjobb csapatai: 1. Férfi kézilabda-válogatott, 2. Női asztalitenisz-válogatott, 3. Férfi tekeválogatott. 1986 legjobb edzői: 1. Széchy Tamás, úszás, 2. Parti János, kajak-kenu, 3. Vere­bes József, labdarúgás. HÓ1...HŐ!... Szánkó ... korcsolya.. A tél rátelepszik a gyer­mek játszótereire. Ha hagyjuk! Mert a tél maga egyszersmind új lehetősé­geket kínál. Karácsonykor sok-sok csöppséget csalo­gatott a szabadba, a ko­rábban hullott néhány centiméter vastag hó. Vi­dám gyermekek csúszkál­tak, síztek, a Sóstó vasta­gon befagyott jegén pedig korcsolyáztak. Volt bol­dogság és öröm, hiszen a tél hangulatához éppúgy hozzátartozik a síléc, a korcsolya, mint-a fehéren szállingózó hópelyhek. Bo­rult a szánkó, repült a hó­golyó ... Dombra fel, völgybe le, olykor nadrág­féken, ügyetlenül. Otthon aztán a farkasétvágyú gyerekek ültek az asztal mellé, egészséges fáradt­sággal zuhantak ágyba, a téli sportról álmodtak. S várták az újabb folytatást a hóban, a jégen... Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága és a megyei tanács napilapja Főszerkesztő: Kopka János Szerkesztőség: Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3—5. Telefonszámok: központ (42) 11-277. Főszerkesztő: 11-218. Sportrovat: 10-329. Esti ügyelet: 15-124. Telexszám: (73) 344. Posta­cím: Nyíregyháza, Pf. 47. 4401. Mátészalkai fiókszerkesztőség: Kölcsey u. 2. Telefon: 612. Telex: 73495. Kiadja a Szabolcs megyei Lapkiadó Vállalat, Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3—5. Telefon hirdetésügyben: (42) 10-150. Igazgató, főkönyvelő: 10-003. Postacím: Nyíregyháza, Pf. 25. 4401. Felelős kiadó: dr. Kárpáti Imre. Terjeszti a Magyar Posta, előfizethető bármely hirlapkézbesítő postahivatalnál, a hlrlapkézbesltőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest, V., József nádor tér 1. — 1900 —, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 43,— Ft. ne­gyedévre 129,— Ft, félévre 258,— Ft, egy évre 516,— Ft. Kérés nélkül küldött kézira­tokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Készül a Nyírségi Nyomdában, Nyír­egyháza, Árok u. 15. Felelős vez.: Jáger Zoltán. INDEXSZÁM: 25 059 HU ISSN 0133—2058 országos bajnok II Kelet­Rlagyarország

Next

/
Oldalképek
Tartalom