Kelet-Magyarország, 1986. december (43. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-23 / 301. szám

1986. december 23. Kelet-Magyarország 7 f---------------------------------------------------­----------------------------------------> Gazdaságilag elmaradt térségek (2.) Á szerkezet jellemzői A megye gazdaságilag el­maradott térségében a gaz­dasági szerkezet eléggé egy­oldalú, meghatározó a me­zőgazdaság. Az aktív kere­sők közel fele ebben az ágazatban dolgozik. A ter­melőszövetkezetek egyhar- mada veszteséges, de a töb­bi jövedelmezőségi mutató­ja is alacsony, többségük eladósodott. A termőföld alacsony eltartóképességét tükrözik a fajlagos hozamok is. Az egy hektárra jutó árbevétel csak nyolctizede a megyeinek. A termésátla­gok öt év átlagában 10—20 százalékkal, sőt 1985-ben ennél is többel maradtak el a megyeitől, míg az or­szágos mutatóknak csak a felét teszik ki. A térségben jelentős ága­zat az állattenyésztés, a megye szarvasmarha-, juh- és baromfiállományának mintegy fele itt található. Ezeknek az ágazatoknak a természeti adottságokkal összefüggésben (magas rét-, illetve legelőterület) hagyo­mányai vannak. A sertés- tartás nem olyan elterjedt. Az állattenyésztés jelentő­ségét mutatja az állatsűrű­ségi mutató is, pl. 100 hek­tár mezőgazdasági területre jutó szarvasmarha-állo­mány és vágómarha-terme­lés 25 százalékkal maga­sabb, a vágóbaromfi több mint két és félszerese, mint a megye többi részén átla­gosan. A nagyüzemekben az ál­lattenyésztés szakosított te­lepeken történik. Gond, hogy ezek egy része ma már elavult technikájú és tech­nológiájú. A felújításokra, bővítésükre viszont nincs megfelelő pénzügyi forrás. Az állattartásban igen fon­tos a kisüzemek szerepe, ami hozzájárul a jövedel­mek növeléséhez. A megyé­ben a szarvasmarhát tartó gazdaságoknak kétharmada, a sertéstartóknak több mint négytizede itt található. Az állattenyésztésen belül, kü­lönösen a szarvasmarhatar­tás figyelemre méltó, akis­üzemi állomány több mint kétharmada e térségben van. A termelési szerkezet is lényegesen eltér a meg)« többi tájegységétől. Kisebb a növénytermelés, ugyanak­kor magasabb az állatte­nyésztés és az erdőgazdál­kodás aránya. Az alaptevé­kenységen kívüli üzemi ter­melési érték aránya külö­nösen az Észak-Szabolcs— Tiszahát és a Délkelet- Nyírségben kicsi. A kiegé­szítő tevékenység fejleszté­sét korlátozza a termelő infrastruktúra alacsony színvonala, a tőke- és szak- emberhiány is. Az országosnál jóval ke­vesebb a személyes jövede­lem. Az átlagkeresetek 5— 10 százalékkal maradnak él a megye többi részétől is. Kevés a jól felkészült, szak­képzett munkaerő. A megye termelőszövet­kezeteiben foglalkoztatot­taknak 43 százaléka dolgo­zik a térségben, ezek az üzemi termelési érték 36 százalékát állítják elő. Az egy foglalkoztatottra és egy hektárra jutó bruttó álló­eszközérték 23 százalékkal, az üzemi termelési érték 27 százalékkal alacsonyabb a megye többi részének átla­gától. A bruttó jövedelem fajlagos mutatói több mint egyötödével, míg az összes árbevétel háromtizedével marad el a megye többi ré­szétől. A térség egyik fő jellem­zője az ipar fejletlensége. Kevés az ipari üzem, illet­ve munkahely, ami össze­függésben van az ipartele­pítés helyi feltételemek hiá­nyával is. Nem alakultak ki az ipari foglalkoztatást biz­tosító mikrokörzetek (a Ti- szaháton és a Dél-Nyírség­ben mindössze egy-egy kö­zépüzem van), az üzemek nem biztosítják az itt lévő szabad munkaerő, illetve pályakezdő fiatalok foglal­koztatását. A meglévő üze­meik többsége is telep, a vállalat székhelye általában megyén kívül Málható. Az ipar lényegében csak a tér­ség városaiban van jelen. A szocialista iparban foglal­koztatottak száma alig ha­ladja meg a 3200 főt. A térségben az iparral szemben támasztott köve­telményeket, illetve igénye­ket a térségre vonzást gya­korló városok próbálják ki­elégíteni. Mátészalka ipara ma 5,7 ezer főt foglalkoztat. Vonzáskörzete az itt lévő települések nagy részére ki­terjed. Az ipar fogadására az 1970-es évtized végén 150 hektár közművesített területet alakítottak ki. Itt találhatók a város legna­gyobb üzemei, mint pl. a Szatmár Bútorgyár, a MOM, az Ipari Szerelvény- és Gép­gyár, valamint a Budapesti Finomkötöttáru Gyár tele­pe. A másik nagyobb ipari centrum Nyírbátor, amely sok munkaerőt foglalkoztat vonzáskörzetéből is. Fehér- gyarmat és Vásárosnamény iparának jelentősége me­gyén belül kisebb, így a környezetükben lévő mun­kaerőt nem képesek teljes mértékben foglalkoztatni. A gazdasági ágazatok gyengeségei mellett hiányos a termelő infrastruktúra. Távhívóhálózatba a kijelölt térség egyetlen települése sincs bekötve. Rosszak, hiá­nyosak az áru- és személy- szállítási feltételek. A köz­művesítés is alacsony szín­vonalú. Gázhálózat csak Vásárosnaményban van. Fe­hérgyarmat és Vásárosna- mény térségében gondok vannak a villamosenergia­ellátással is. A szolgáltatás hiányos, néhány helyen a magánkisüpar tölt be hézag­pótló szerepet. A kereske­delmi hálózat is elsősorban az alapellátást biztosítja. (Folytatjuk) __________________________________J Integrál! gyújtásszabálYOzó Fejlesztés Nyírbogdányban Bemutató a TIFO korrózióvédő termékeiből. Integrált elektronikus épí­tőelemet fejlesztettek ki a Német Szövetségi Köztársa­ságban a zárószög-szabályo­zású tranzisztoros gyújtóbe­rendezésekhez. A babszem- nyi gyújtásszabályozó gon­doskodik róla, hogy a primer áram a nagyfeszültségű gyúj­tótekercsen át a gyújtási idő­pontig elérje a maximális megengedett értékét. Felis­meri és kiegyenlíti a motor­fordulatszám, a telepfeszült­ség és a gyújtótekercs belső ellenállása változásait. Ezen a módon az üzemi állapottól függetlenül állandó gyújtás­energiát érhetnek el a leg­jobb hatásfokkal. Az integ­rált gyújtásszabályozó ja­vítja a hidegindítást és a ke­verék elégetését nagy fordu­latszámokon. A gyújtótekercs védelmére önműködően le­kapcsolja a primer áramot, ha a motor áll. A Tiszai Kőolajipari Válla­lat nyírbogdányi gyáregysége az olajipar egyik legrégebben telepített üzeme. A termék- szerkezet 80 év alatt sokat változott, azonban 'mindig jellemző volt az olajiparban kis volumenűnek nevezett (100—1000 t) termékek gyár­tása. Ma több mint százféle 'készterméket hoz forgalom­ba, melyek főleg speciális •igényeket elégítenek ki. Az átmeneti korrózióvéde­lem megkülönböztető jellem­vonása más védelmi módok­hoz viszonyítva az ideiglenes­ség, mely két hónaptól több évig tarthat. Ez nem a védő­anyag, a védőbevonat jellegé­ből fakad, hanem abból az igényből, hogy egyes terüle­teken előre meghatározott ideig kell a tárgyakat meg­védeni a korróziótól úgy, hogy szükség esetén könnyen eltávolítható legyen a védő­réteg. Ilyen ideiglenes védelmet alkalmaznak a következő ese­teikben: A kohászati félkész termékeket megmunkálási műveletek közben tárolják és szállítják. Ez alatt jelentős korróziónak vannak kitéve. Szezonális ágazatokban el­sősorban a mezőgazdaságban és építőiparban súlyos gondo­kat okoz a gépeik november­től márciusig, esetleg hosz- szabb ideig tartó leállítása alatt bekövetkező, vagyis üzemszünet alatti korrózió. Az Országos Műszaki Fej­lesztésű Bizottság kezdemé­nyezésére vállalatunk a Nagynyomású Kísérleti Inté­zettel együtt intenzív fejlesz­tést indított hazai átmeneti korrózióvédő anyagok ikiala- ikítására. Termékeink többsége sza­badalmi oltalom alatt áll, az QLVIKOR márkanév is vé­dett. Az olajos filmet képező vé­dőanyagoknál a különböző viszkozitású és adalékolási szlintű védőollajok tartoznak e csoportba. Acélból, alumíni­umból készült gyártmányok gyártásközi, szállítás és táro­lás, üzemszünet alatti védel­mére alkalmazhatók. Köny- nyen felhordhatok a felület­re. Nem tartalmaznak oldó­szert, így kevésbé tűzveszé­lyesek. Védőhatásukat zárt térben, vagy csomagolással együtt fejtik ki leginkább. A lágy filmet képező zsír­szerű védőanyagok kiváló korrózióvédő képességgel ren­delkeznek, acél és színes fé­mek védelmére alkalmasak. Az oldószerrel hígított termé­kek hidegen felhordhatok. Az oldószermentes termékeket melegen ecseteléssel, bemár- tással, vagy hidegen zsírozó berendezéssel hordják a felü­letre. Elsősorban forgó, moz­gó alkatrészek védelmére ajánljuk a zsírszerű védő­anyagokat, miivel nem szá­radnak be, nem akadályoz­zák a gép beindítását, sőt bi­zonyos mértékű kenést is biz­tosítanak. Ebbe a típusba .tartoznak az acél sodronykö­telek és az alumínium légká­belek védőanyagai is. A viasz típusú védőanya­gok a korrózióvédelemben a legszélesebb területen alkal- imazhatók. Ezek a termékek általában gyorsan száradnak, szabadtéri tárolásnál is meg­felelő védelmet biztosítanak, kisebb mechanikai hatások­nak is ellenállnak. Gyártás­közi, üzemszünet alatti és já­rulékos védelemre egyaránt használhatók. A lakkszerű védőanyagok elterjedése az utóbbi években indult meg. Keresettek, mert mechanikai hatásoknak el- lenállóbb, fogásbiztosabb be­vonatot adnak. Hátrányuk a nehéz eltávolíthatóság. Első­A szó lgáltató-javító tevé­kenység általában nagyobb szaktudást és gyakorlatot kí­ván a dolgozóktól. A munka­végzés több önállóságot, ta­lálékonyságot követel, szem­ben a készárutermelés maga­sabb műszaki szervezettsé­gével, monotóniatűrésével, a végzendő műveletek rend­szeres ismétlődésével. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a fiatalok hamarabb be­illeszkednek a termelő folya­matba, s lassabban válnak al­kalmassá a szolgál tató-javító szakmák munkakörében. Az autószerelők és rádió-televí­zió műszerészek kivételével kevés az érdeklődés a pálya- választó fiatalok részéről szolgáltató jellegű szakmák választása iránt. A VAGÉP Szolgáltató Vál­lalatnál a fiatal szakmunká­sok magas aránya rontja a szolgáltatásban foglalkozta­tott fizikai dolgozók besoro­lási átlagát. Az érdekeltségi rendszer hiányosságai miatt nem tudják megtartani a már magasabb szaktudást és gyakorlatot szerzett dolgozók nagyobb részét. Az alacsony jövedelmezőség, a bérköltsé­gek szigorú korlátozása a végzett munkák kategóriá­jától alacsonyabb személyi besorolásokban fejeződik ki. A szakma bonyolultságánál jellemzően alacsonyabb be­sorolású dolgozók foglalkoz­tatása nem tesz lehetővé kel­lő színvonalú munkavégzést. A szakma bonyolultságával arányban áll a híradástech­nikai műszerészek és a ház- tartásigép-javításban foglal­koztatottak munkakategóriai besorolása. Itt indokolatlan különbségek vannak a Hírex és a Modul Vállalat között, ami részben egyéni teljesít­ményeltérésekből is ered. Belső szakmai és besorolási egyensúlyt tükröz a Divat­ruházati Vállalat két ágaza­sorban gyártásiközi és üzem­szünet alatti védelemre al­kalmazzák olyan helyeken, ahol nem szükséges az eltá­volítás. Ha az alkalmazási terület szerint csoportosítják a ter­méket, akkor jelentősek a gépjárművek korrózióvédel­mére fejlesztett termékek, se­gédanyagok. Miután igen kü­lönböző igényeknek kell meg­felelni a termékeknek, ezért többféle alvázvédőre, üregvé- dőne és egyéb segédanyag­ra van szükség. Valaimennyi alvázvédő vé­dőhatása, mechanikai ellen­álló képessége igen jó. Olyan termékválasztékot forgalma­zunk, melyek között a kis felhasználó, a nagy szerviz és á gépjármű gyártó nagyüzem egyaránt megtalálja a számá­ra megfelelő terméket. ta, azzal a megjegyzéssel ki­egészítve, hogy a fizikai állo­mány betanított dolgozókkal történő további hígítása a minőségi színvonal romlását eredményezheti. A cipőjavításban foglalkoz­tatottak besorolása még meg­felelő, azonban a szolgálta­tásban dolgozók kis létszá­mának stagnálása a szövet­kezet érdektelenségét mutat­ja e terület fejlesztésében. A fodrászszövetkezeteknél még mindig jellemző — a ré­gebbi időszakban kialakult — gyakorlat, hogy az ala­csony besorolás egyben felté­telez hivatalos béreken túli jövedelmeket is. Ez a szem­lélet más területeken csök­kenőben van. A szolgáltatásban foglal­koztatottak jövedelmi viszo­nyainak alakulásánál azt kell vizsgálni, hogy a bérezés mennyiben biztosítja a vég­zett munkával és teljesít­ménnyel arányos kereseteket azonos kvalifikáltságú, vagy elhanyagolható értékkülönb­ségű — ezáltal összehason­lítható — munkakört ellátók részére. Az átlagórabérek 18—34 forint között szóródnak. Jel­lemzően csak névleges bér­ben részesülnek a Modul, a Nyíregyházi Fodrász Szövet­kezet dolgozói. A szakmai összetételt tekintve igen kedvező a mosás, festés, tex­tiltisztításban foglalkoztatot­tak átlagkeresete. A havi átlagkeresetek 1983 —85. évekbeni alakulása azt bizonyítja, hogy a sokszor megkérdőjelezett jövedelme­zőségű szolgáltató tevékeny­ségek dolgozói évről évre fi­Könnyen felihordható, jó védőhatású és kúszóképessé­gű üregvédőt forgalmazunk. Ebben az évben befejezzük a vastagabb rétegben felhord­ható üregvédő kidolgozását. A gépjármű védőanyagokkal együtt motor és karosszéria leimosó folyadékot is forga­lomba hozunk, mely iránt igen nagy a kereslet, mivel jó kiegészítője a hatékony korrózióvédelemnek. Nyírbogdányban 1985-ben több mint 80 millió forint költséggel elkészült az átme­neti védőanyag üzem. A 3000 tonna kapacitású üzem lehe­tővé teszi a hazad igények ki­elégítését, bizonyos mértékű exportot, és biztosítja a to­vábbi termékfejlesztési el­képzelések megvalósítását. Az igen gyorsan változó körül­mények újabb igényeket tá­masztanaik a védőanyagokkal szemben. A termékek egy ré­sze gyorsan elavul, helyette­sítésük, minőségjavításuk szükségessé válik, ezért 1986 után is folytatjuk e témában a kutatásokat. Ismeretes jelenleg is olyan igény, melynek kielégítése új termékkel oldható -meg, pl.: a földbe helyezett csővezeté­kek, berendezések korrózió­védelme, lehúzható lakkok, pigmentált termékek. Kom­binált alapanyag bázisú, egészségre kevésbé ártalmas nem tűzveszélyes védőanya­gokat tervezünk kidolgozni. Forgalomba hoaatal előtt e területen szakmailag elismert tekintélyű intézetekkel vizs­gáltatjuk meg termékeinket. Ilyen az Általános Gépterve­ző Iroda, a Budapesti Műsza­ki Egyetem, a Közúti Közle­kedés Tudományos Kutató Intézet és nem utolsósorban a Kereskedelmi Minőségel­lenőrző Intézet. Rendelke­zünk jód felszerelt laborató­riummal, melyben a gyorsí­tott korróziós vizsgálatok, mechanikai hatásokkal szem­beni ellenállóképesség és egyéb funkciós tulajdonság folyamatosan ellenőrizhetők és ez megalapozza fejlesztési terveinket. PÁKA IMRE főmérnök TIFO nyírbogdányi gyára gyelemre méltó bérfej lesz ben részesültek és nem sz védték hátrányt a term szférával szemben. A sz gáltatás iránti igények ji lentős részének kielégítése — országos felmérés szerint — számla nélkül történik. Az illegális jövedelemszerzés egyik kialakult formája a szolgáltató szervezetek dol­gozóinak borravalója és kü­lön munkából származó adó­zatlan jövedelme. (Becslések szerint az illegális jövedel­mek a hivatalos keresetek 50—300 százaléka között szó­ródnak.) Mindezek fékezték az új vállalkozási formák szélesebb kibontakozását. A vizsgálat megállapításai szerint: általában nincs je­lentős mértékű indokolatlan különbség a készárugyártás és a szolgáltatás azonos vég­zettségű dolgozóinak munka- kategóriába sorolása és elért keresete között. Az országos arányok Szabolcs-Szatmár megyében is érvényesülnek. Mérsékeltebb szolgáltatói bé­rek mellett számolni kell a jövedelemkiegészítés más csatornáinak működésével is. A szervezettség, a belső el­lenőrzés fokozásával javíta­ni szükséges a szolgáltató te­vékenységek jövedelemter­melő képességét, a dolgozók érdekeltségét Nagyobb nyil­vánosságot kell biztosítani a szolgáltató szakmák előnyei­nek hangsúlyozásával, fokoz­va ezzel a pályaválasztás realizálását, a munkaerő­szükséglet kielégítését. Fábián Tibor, a megyei tanács ipari osztály csoportvezetője Bérek a szolgáltatásba1 Átmeneti korrózióvédő termékek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom