Kelet-Magyarország, 1986. december (43. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-16 / 295. szám

1986. december 16. Kelet-Magyarország 7 Kertbarátok vetélkedője A gyümölcstermesztés ismeretéből kitűnő Megyeszerte megkezdő­dött a legnagyobb téli mun­ka, a gyümölcsfák metszé­se. A gondosan végzett munka meghatározza a jövő évi termést, a termés minő­ségét. Szabolcs-Szatmárban a fák téli kezelésének, ápo­lásának nagyon sok tanult és tapasztalt szakembere van. Ettől függetlenül nem árt időről-időre átgondolni mit hogyan végezzünk. Vaján például december­ben több kertben is metszési bemutatókat, tapasztalatcse­réket tartanak, annak érde­kében, hogy a kentgazdák megismerjék az új módsze­reket, a korszerű' faápolást. Az alábbiakban azoknak kí­vánunk útmutatást adni, akik a kertészkedésben, a met­szésben még kevésbé járato­sak. A gyümölcsfák termőrefor- dulásávail és korosodásával a termőlVlület egyre inkább nő. a nem termő (hajtó) részek aránya pedig folyamatosan csökken. A termőfelület az évek során fokozatosan a ko- róna külső felületére húzódik. Ezért a koronát ritkítanunk kell, hogy a belső részeken képződött gümölcsöket is érje a nap és jól kifejlődhessenek. Olló és fűrész Gyümölcsfáink az éves vesszőkön, illetve a két-há- rom éves gallyakon képződött termőrészeken hozzák a leg- több termést. Az ilyen korú részek aránya határozza meg a növényen a termés mennyi­ségét és minőségét is. Az idős. elöregedett termőrészeket fo­lyamatosan meg kell if jüa­nunk, hogy fáink termő­egyensúlyát megőrizzük. A levágandó növényi részt mindig a tengelyére merőle­gesen metszük le, mert így lesz a legkisebb a sebzési fe­lület. Az ágrészt fogjuk be jó mélyen az olló pengéi közé. így mindig helyesen, a vágó­penge tövével és nem a he­gyével vágunk. Fontos, hogy két cenetiméternél vastagabb átmérőjű részek (gallyak) el­távolítására ne használ­juk az ollót. A \ ékonyabb, de elszáradt ágreszek levá­gására is okosabb a fűrészt használni az olló kímélése ér­dekében. Metszéskor a levágandó részt bal kezünkbe fogva, egyenletes erővel feszítsük a vágás irányába, a támasztó­pengére. Fontos, hogy vágás­kor ne feszegessük az ollót, mert elgörbülhet, sőt el is pattanhat a penge. A vágás síkjában viszont mozgatható a szerszám. A vastag ágakat, gallyakat és az elszáradt koronarésze­ket fűrésszel vágjuk le. Ekkor nagy és durva felületű sebet ejtünk a fán, ezért ügyel­jünk a munkára. Két-három- méteres, vagy ennél hosszabb ágat soha ne egyszerre távú lítsunk el, mert nagy súlya miatt lehasad. Az ilyen ágai vágjuk vissza egyszer vagy kétszer is, hogy végül 30 cen­timéteres csonk maradjon be­lőle. Ezt már a lehasadás ve­szélye nélkül,' könnyűszerrel lefűrészelhetjük. Az ágat is lehetőleg mindig tengelyére merőlegesen fűré­szeljük. Ügyeljünk, hogy ne vágjunk be a törzsbe, de csonkot se hagyjunk. Telje­sen vízszintes vágási felüle­tet se ejtsünk, legyen az mindig kissé ferde, hogy a csapadékvíz lefolyhasson ró­la. A korona ritkítását mindig a vázág külső részén kezdjük. Innen haladjunk befelé, majd Jcörbe a koronán. Először mindig sérült, beteg, egymást keresztező (dörzsölő) és me­redeken fölfelé törő részeket távolítsuk el a koronából, és csak ezután ritkítsuk az egészségeset. Az egy rügy- alapon fejlődött ikervesszők közül a kedvezőbb helyzetűt hagyjuk meg. mert az ebből fejlődő villás elágazás ké­sőbb a termés súlva alatt könnyen letörhet. őrizzük meg a termőalapot A korona belsejében lehe­tőleg őrizzünk meg minden termőalapol. Ha itt a vessző­ket. gallyakat nem tőből tá- volítjuk el. hanem ággyűrű­re (fél centiméteres csonkra) metszük, a kihajtó rejtett rü­gyekből termöalapot nevel­hetünk. A ritkító metszéssel végeredményben az a célunk, hogy eröss, ritka koronát ala­kítsunk ki, amelyben a ter­mőrészek közel azonos arány­ban vannak a külső és a bel­ső felületen. .. Az almástermesűeket fagy­ban is metszhetjük, de csak mínusz öt fokig. Fagypont alatt húzzunk kesztyűt, mert, ha csupasz kézzel fogjuk a Ahol nem gondoztak s védték az ültetvényeket, ott problémák merültek fel a diósok gazdaságos üzemeltetésénél. Az előrejelzések most azt mutatják, hogy 1990-re az üzemi területek ezer hektár­ral csökkennek. Ezért is, másért is érdemes a házikertekbe dió­fát ültetni. Mivel a diófamagon- cok rendszerint 8—10 éves koruk­ban kezdenek teremni — érde­mesebb'a beszerzési nehézségek ellenére — oltvány diófákat te­lepíteni. Ezek már ötödik-hatodik életévükben termőre fordulnak. Megfigyelések szerint, bár a dió átlalában öntermékenyülő, érdemesebb két eltérő fajtájú diófát ültetni a kertbe.' így ha az egyivarú virágok közül vala­melyik hamarabb válik ivaréret- ré, gond lehet a megtermékenyü- léssel. A dió leginkább a mélyrétegű, humuszos homok- és agyagtala­Metszik a/, almafákat vesszőt, a kézmeleg hirtelen hatására a növényen fagy­foltok keletkezhetnek. A csonthéjasok, de különösen az őszi- és kajszibarackfák met­szését lehetőleg a pirosbim- bós állapotra időzítsük, mert az ágpusztulásukat előidéző kórokozók fertőzése szem­pontjából ez az időszak ;t legkevésbé kedvező. Az őszi­barackot — erős felkopaszo- dási hajlama miatt — évről- évre metszenünk kell. Húsz­huszonöt centiméterre ritkít­suk meg a vesszőket, ügyelve arra, hogy a korona belseje se maradjon kopasz. Gondos seblcezelés A metszés, fűrészelés során ejtett sebek a károsítok fer­tőzésére adnak lehetőséget. Ezért minden forintosnál na­gyobb sebet gondosan kezel­jünk. Mindenekelőtt éles kés­sel (kacorral) vágjuk sima felületűre, majd pedig kenjük át fertőtlenítő és gyógyító ha­tású sebkezelő anyaggal, a Céllciddel. jókat kedveli, ahol a talajvíz szintje nem emelkedik másfél méternél magasabbra. Ha vi­szont a talajvíz állandó lassú áramlásban van, vagy folyóvi­zekhez közel történt a' telepítés, a fák szépen tenyésznek. A dió­ültetvények nagy része a milo- tai fajtakörbe tartozik. Megbíz­ható, jó áruértékű fajta a Mi- lotai 10-es. Szabályos gömböly- ded alakú termései jól ,,törhe- tők” és remekül eltarthatok. A kutatók a kertész szakem­berek odaadó szelekciós munká­jának eredményeként a Tisza- csécsei és az Alsószentiváni faj­tákból bő termő oltványok áll­nak a rendelkezésünkre, bár nem olyan mennyiségben, mint azt szeretnénk. A Tiszacsécsei 10-es szeptember közepén, végén szed­hető. Termése kissé lapított göm­bölyű. közepes nagyságú. Bél­tartalma átlagosan 52 százalék. Emlékezés Kolecsányi Kálmánra A KALIFORNIAI PAJZS- TETÜ ELLENI VÉDEKEZÉS MEGSZERVEZŐJE A kaliforniai pajzstetű elleni védekezésben, elsősorban Sza- bolcs-Szatmár megyében, ki­emelkedő érdemeket ért el Kole- csányi Kálmán, aki száz éve, 1886. december 15-én született, Nagyvezekényben. A kiváló ker­tészeti szakember 1907-ben szer­zett oklevelet a Kertészeti Tan­intézetben. Egy ideig a díszker­tészeti osztályt vezette, és a dísz­növénytermesztést oktatta. 1926- ban a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumba került, a tárcá­hoz tartozó intézmények kerté­szeti főfelügyelőjének. 1936-tól a Hangya Szövetkezet kertgazda­sági osztályát vezette, innen ke­rült a miskolci kertészeti vál­lalathoz. Kolecsányi Kálmán egész éle­tén keresztül aktív-an és alkotó módon vett részt kertészeti kul­túránk oktatásában, a gyakor­lati díszkertészeti megvalósítá­sokban. Amikor országos hatás­körrel rendelkezett intézményi kertek felett, akikor pedig ezek szaporítását, minőségi telepítését szorgalmazta. Ebben a munkájá­ban mindig számíthatott Rerrich Béla professzor — a szegedi Dóm téri épületegyüttes tervezője — segítőkészségére. A szövetkezeti kertmozgalomhan elért eredmé­nyeit ma is számon tartják. Számos területen elért ered­ményei fölé emelkedik ama te­vékenysége, amellyel 1947-ben megszervezte Szabolcs-Szatmár megyében a kaliforniai pajzstetű elleni védekezést. A kelet-ázsiai eredetű kalifor­niai pajzstetű hazánkba történt behurcolása valamikor a század első éveiben történt, majd kár­tételét 1928-ban fedezték fel. Leginkább a szilvásokat. az al­másokat és a körteültetvénye­iket, valamint a ribizkét lepte el. A héj alatti vörös elszíneződést elég hamar felismerték, s ezzel együtt azt a jelenséget, hogy a nedvszívás következtében a gyü­mölcs időben nem képes beér­ni. Azt is tapasztalták, hogy nem csak a fás részeken, hanem a gyümölcsön is megtelepszik a pajzstetű. A lárvából az új nem­zedék júniusban, majd a máso­dik augusztus hónapban jelenik meg a gyümölcsösökben. A pajzstetű elleni védekezési téli mészikénleves permetezéssel, fa törzska párással és korona rit­kítással oldották meg, éppen Kolecsányi módszerének alkal­mazásával. Egyes esetekben gyü­mölcsfaolajat is használtak. Ko­lecsányi arra is rámutatott, hogy nem . elégséges a téli védekezés, szükséges az a nyári időszakban is és javasolta a pa ration-tartal­mú szerek alkalmazását a fiatal lárvák ellen. A kajszi- és őszi­barackfák esetében más mód­szert írt elő, mint az almáster- mésű-eknél, de legdöntőbb terü­letnek a szabolcsi almásokat tar­totta. Nem véletlen, hogy itt éri el érdemleges eredményeket. A mindig sok munkával élt kertész Kolecsányi Kálmán 74 éves korában. 1960. december 18- án hall meg Miskolcon. A dióbél színe sárgásbarna, tet­szetős, igen ízletes, s ami rend­kívül fontos, jól eltartható. Az Alsószentiváni valamivel később, szeptember végén, október elején érik. Termése a közepesnél na­gyobb, félktinény héjú. így könnyen törhető. A dióbél ará­nya 47—51 százalék. ízletes, vi­lágos sárgásbarna színű. Ha nem sikerült idejében az ültetési anyagot beszerezni, ne essünk kétségbe, mert öreg ker­tészek azt tartják, ha nem volt elég gondos és szakszerű a gyö­kerek visszametszése, előfordul­hat, hogy a sebek nyugalmi ál­lapotban nem hegednek be kel­lően. Ezért tavasszal, március második felében gond nélkül pó­tolhatjuk lemaradásunkat. Erős növekedésű alanyon a diót 12X10 méterre, gyenge nö­vekedésű alanyon viszont 10X8 méteres sor- és tőtávolságra te­lepítsük. Gömb koronaformát alapul véve a törzsmagasság (a közepes törzsű fákra jellemzően) 90—120 centiméter lehet. A dió­fakorona alakítása sajátos, mert a korona alakulását csak igazí­tanunk kell, a koronavesszők visszametszése nélkül. Dr. Széles Csaba Bátyai Jenő fl házikert leghasznosabb és legsgebb dísze A milotai és tiszacsécsei dió Érdekes képet kapunk, ha azt vizsgáljuk, hogy hazánk­ban hol találhatok fajtaazonos, egyöntetű árut adó nagyüzemi dióültetvények. Somogy, Szabolcs-Szatmár és Vas megye Jár az élen. 1382-ben 3162 hektárnyi területen díszlettek és terem­tek értékes gyümölcsöt a nagyüzemi dióültetvények. Ma már hagyománya van annak, hogy a kert­barátklubok tagjaj éven­te egyszer vetélkedőre jönnek össze. A politikai, szakmai, kulturális vetél­kedőre! ezúttal december I3-án Nyíregyházán a Vá­ci Mihály Megyei Városi Művelődési Központban tartották. Kilenc kertba­rátklub négy-négy fős csa­pata vetélkedett. A csapa­tok Nyírgelséről, Rozsály- ból, Nagyecsedről, Vásá- rosnaményból. Vajáról, Fényeslitkéről érkeztek. Nyíregyházát a központi kertbarátklub, a vasutas­klub és a fegyveres erők klubja képviselte. A kora reggeltől .délig tar­tó vetélkedő nem csak érde­kes, de izgalmas is volt. A hatfordulós játékban szinte állandóan más-más csapat került az élre. Az első for­dulóban a gyümölcstermesz­tés volt a téma, ebben — mi­vel kertészkedő megyék va­gyunk — szinte minden csa­pat jeleskedett. Maximális pontszámot azonban csak a nyíregyházi kertbarátok ér­tek el. A második forduló­ban aktuális politikai kérdé­sekre kellett választ adni. Ebben a kategóriában a va- jaiak felkészülése volt a leg­jobb. A zöldség- és szőlőter­mesztés kérdéseire már bi­zonytalanabbak voltak a vá­laszok. Egy utólagos véle­mény, a nem megfelelő vá­laszadásra: „Ki gondolta vol­na, hogy a saláta is zöldség.” Egy-egy kategóriában a csapatok által elérhető pont­szám összesen kilencven le­hetett. -Jellemző, hogy a sző­lőtermesztésnél két csapat is nulla pontszámot kapott. Az összesen begyűjtött pontszám sem orte el az 50 százalékot. Jeleskedtek viszont a fegyve­res erők klubjának tagjai, hi­szen pontosan felsorolták a megye bortermő vidékeit Sóstóhegyet. Napkor környé­két Barabást es még néhány olyan területet, ahol a bor termesztésének ma is magas a kultúrája. Fogas kérdésnek bizonyult, hogy mikor jelent meg Magyarországon a pe- ronoszpóra. a filoxéra és a lisztharmat. Az a csapat, amely ezt a kérdést húzta, csak két pon­tot kapott. Egyébként, a sző­lőtermesztés nagy veszedel­mei 1853—75. és az 1880-as években jelentkeztek Sza­bolcs-Szatmárban is tetemes károkat okozva. A növényvédelmi totó és a művészeti ismeretekre adott válaszok után kialakult a vetélkedés végső sorrendje. A legtöbb pontot a vajai kertbarátok gyűjtötték, má­sodik helyen a nyíregyházi fegyveres erők klubja végzett, harmadik a központi kertba­rátklub versenyzői lettek. A helyezettek 5—4, és 3 ezer forint pénzjutalomban része­sültek, a jutalmat a klub- foglalkozások finanszírozásá­ra fordíthatják. A többi ver­senyző könyvjutalmat ka­pott. A vetélkedő jelentősé­gét hangsúlyozva eredmény- hirdetéskor elhangzott: a kertbarátmozgalom egyik erőssége a központilag és he­lyileg szervezett szakmai, po­litikai rendezvények népsze­rűsége. A kertbarátklubok olyan összetartó erők, ame­lyek embereket, és családo­kat egyesítenek nemes lei- adatok végrehajtására, köz­életi tevékenységre. A kert­barátklubok jól szolgálják az emberek érdekeit, vágyait segítik a művelődést, a szak­mai fejlődést, a barátkozásl. (Felvételünkön a kertbarátok vetélkedőjének egy csoport­ja.) Nyúlhús a kistermelőktől Stabil árak Ma mar biztos piaca van a há­zinyúlnak. A megye 24 áfészé- nek szervezésében 45 házinyúl- tenyésztő mezőgazdasági szak­csoport működik, több mint két­ezer taggal. A tagok többsége fizikai dolgozó, nyúltenyésztéssel jövedelmük kiegészítése érdeké­ben foglalkoznak. Sok az olyan tenyésztő is, aki nem szakcso­porttag ugyan, de rendszeresen értékesít nyúlhúst az áfészeken keresztül. Szabolcs-Szatmárban a nyúlt ár­tok 1986-ban több mint 420 ton­na nyula.t értékesítettek. A kis- árutermelők érdekeit figyelem­ben tartva, a megye fogyasztási szövetkezetei a forgalmazó vál­lalattal már megkötötték az 1'987. évre szóló házinyúl-értéke­sítési szerződéseket. Megkezdték a kistermelőkkel az egyéni szer­ződéskötéseket. Az idei szerző­déskötés jellemzője, hogy stabil áraikat tartalmaz. E szerint január 1-től május 30-ig a fehérnyúl kilója 06 fo­rint, május 31-4:01 július 27-ig a fehérnyúl ára kilogrammonként 58 forint, . július 28-tól szeptem­ber 26-ig a fehérnyúlhús kilója 50 forint, szeptember 27-től ok­tóber 31-ig a fehérnyúlhús kilo­grammja 58 forint. (A színes- nyulak minden időszakban 6 fo­rinttal olcsóbbak.) November 1- től a/ év végéig a fehérnyúlhús felvásárlási ára kilogrammon­ként 62 forint, a színesnyulak ára 8 forinttal kevesebb. Kedvezmény a kistermelőknek, hogy aki éves szerződését telje­síti. az év végi elszámoláskor minden leadott nyúLkilogramm után 50 fillért kap. A most meg­hirdetett árak hatására minden bizonnyal növekszik a tenyészté­si kedv. a nvúltenyésztők biz­tonsággal terveznek. Az áfészek az eddigieknél is nagyobb gon­dossággal igyekeznek a nyúltar- tást segíteni. Közreműködnek a szemes és táptakarmány jobb el­látásában, a törzsnyulak beszer­zésében, ketrecek és egyéb esz­közök szükség szerinti biztosí­tásában. A tenyésztői munka ja­vítása érdekében a szakcsoport­tagoknak TIT-előadásokat tarta­nak, szaklapokat járatnak, ki­állításokat és tapasztalatcseré­ket szerveznek. A ny ulten yesztés — főként azoknál, akik most kezdik el ezt a munkát — kiadásokkal is jár. Szükség van anyagi befekteté­sekre. A kistermelői beruházáso­kat, fejlesztéseket az OTP és a takarékszövetkezetek hitellel se­gítik. A hitel u • mehető törzsállomány fejlesztésere, f»- _ karmányok, ketrecek vásárlásá­ra, nyúlházak felújítására, készí­tésére. Várható, hogy a most meghirdetett árak ismeretében az eddigiektől többen kapnak kedvet nyúltenyésztésre, növek­szik majd a nyúlászkodók szá­ma. Az ^fészek minden felkínált nyulat leszerződnek és felvásá­rolnak. Az értékesítésnek jó hát­tere, hogy a tardosbányai tsz és a környei mezőgazdasági kombi­nát stabil vásárlója a szabolcsi nyulaknak. A nyúlhús jó export­cikk, kifizetődő a tenyésztés. Mikulás András \ Téli munka a körtekben A gyümölcsiák szakszeri metszést

Next

/
Oldalképek
Tartalom