Kelet-Magyarország, 1986. december (43. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-13 / 293. szám
Megnyílt a termelőszövetkezetek Harisnya Tiszabecsrel A mezőgazdasági szövetkezetek V. kongresszusa pénteken délelőtt az Építők Rózsa Ferenc Székházában megkezdte munkáját. A kongresszuson csaknem egymillió termelőszövetkezeti tag képviseletében 600 küldött tanácskozik. Az elnökségben helyet foglalt Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Szabó István, a XOT elnöke, a Politikai Bizottság tagjai, Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Hetényi István pénzügy- miniszter, Kapolyi László ipari miniszter, Markója Imre igazságügyi miniszter, valamint a szövetkezeti mozgalom, a társadalmi és tömegszervezetek számos képviselője. A tanácskozást Fülöp László, a TOT alelnöke nyitotta meg. ^ Társadalmunk elismeri az agrárgazdaság erőfeszítéseit A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának írásos beszámolójához Szabó István, a TOT elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Bevezetőben megállapította: a legutóbbi kongresszus óta további kedvező változás következett be a mezőgazdaság és a termelőszövetkezeti mozgalom szerepének és helyének megítélésében. Társadalmunk elismeri az agrárgazdaság, ezen belül a tsz-ek eredményeit, erőfeszítéseit. A mezőgazdaság, a termelőszövetkezeti gazdálkodás gazdasági környezete alapvetően segítőkész, megértő, ám kétségtelenül szigorú, ami a szabályozást illeti. Ez egyre következetesebben közvetíti — az ország gazdasági helyzetével összefüggésben is — a fokozódó követelményeket, s a külső gazdasági környezet hatását. Az utóbbi öt évben tovább nyílott az árolló, növekedtek az elvonások és mérséklődött a közvetlen támogatás. Mindez növelte a tsz- ek terheit, szűkítette. felhalmozási forrásaikat. A szabályozás az adott helyzetben mást nem is tehet: mind szigorúbban igényli a teljesítmények fokozását. Ezt a jellegét, mint alapvető tendenciát, el kell fogadnunk, még akkor is, ha a részleteket illetően vitáink is vannak. Előnytelen vonása viszont az esetenkénti szeszélyesség és a következetlenség, ami az érdekképviseleti munka napi gyakorlatában is szóba kerül. Arra van szükség, hogy a szabályozó rendszer elemei összehangoltabbak legyenek, s egyértelműbben, áttekinthetőbben ösztönözzenek a célok elérésére. A mezőgazdasági szövetkezetek elmúlt ötévi gazdálkodási teljesítményét értékelve a TOT elnöke elmondotta: —A tsz-ek az előző ötéves időszakhoz képest növelték a termelést, és — ami jelentős eredmény — összességében teljesítették a VI. ötéves terv reájuk háruló feladatait. A TOT elnöke foglalkozott a gazdálkodás differenciálódásának kérdésével, kifejtve: az eredmények létrehozásában a gazdaságok eltérő, mértékben vettek -részt. Amíg az üzemek egy csoportja még ebben a nehéz időszakban is képes volt a dinamikus fejlődésre, addig a termelők jelentős köre nemcsak az élbolytól, hanem a középmezőnytől is leszakadt, és súlyos jövedelmezőségi gondokkal küszködik. Mintegy háromszáz nagyüzemről van szó; ezek egymillió hektáron gazdálkodnak és százezernyi tsz-tagot foglalkoztatnak. Nem maradhatnak magúkra az egyszerű újratermelés gondjával. Helyzetük rendezésére az eddigi egyedi gyakorlat nem bizonyult megfelelőnek, ezért átfogó központi intézkedésekre van szükség, de nem lehet eltekinteni a helyi erőfeszítések növelésétől sem. A termelőszövetkezeti demokrácia kérdéseit elemezte ezután, majd végül az érdekvédelmi munka kérdéseivel foglalkozott, hangsúlyozva: ezen a téren is van tennivalója a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának és szerveinek. A TOT elnöke befejezésül (kifejezte meggyőződését, hogy a szövetkezeti parasztság a jövőben is teljesíti majd a párt XIII. kongresszusán, a VII. ötéves népgazdasági tervben, illetve a Központi Bizottság legutóbbi ülésén megfogalmazott teendőket, feladatokat. V. kongresszusa Tanácskozik a mezőgazdasági szövetkezetek V. kongresszusa. Havasi Ferenc, a KB titkára köszöntötte a küldötteket és átadta az MSZMP Központi Bizottsága, valamint Kádár János személyes üdvözletét. Bevezetőben a mezőgazdaság szocialista átszervezése negyedévszázados' évfordulójának jelentőségét, a tsz-ek eredményeit méltatta. Majd így folytatta: — A mezőgazdaság új kihívásokkal néz szembe, s a tegnap eredményei nem elégségesek a holnapi talponma- radáshoz. Élesedő nemzetközi versenyben kell megmérettetnie magát. A cél ebben az ágazatban a tartós jelenlét a nemzetközi élmezőnyben. Itt kell a magyar mezőgazdaság- nakf&tabi'lizálnia helyzetét és hosszú távon megalapoznia jövőjét. Annak ismeretében kell dolgozni, hogy a mező- gazdaságnak is vannak gazdaságtalan ágazatai, veszteséges vállalatai és strukturális gondjai. Elérkezett a változtatás időszaka, tudomásul kell venni, hogy a szükséges átalakítást senki nem végzi el helyettünk. Beszélt arról, hogy utóbb a szövetkezeti mozgalom formái is gazdagodtak. E mozgalom rokonszervezeteinek tekinthetők a más ágazatokban is mind kiterjedtebben tevékenykedő kisszervezetek, kisszövetkezetek, a különböző társulások, a kisegítő gazdaságok. Jelenleg már csaknem negyvenezer kisszervezet működik, s tevékenységük rendkívül sokrétű. Gazdasági súlyuk szintén jelentős, munkaráfordításaik teszik ki a társadalmi munkaidőalap 24—25 százalékát és — a mezőgazdasági háztáji tevékenységgel együtt — a nemzeti jövedelem mintegy 15—16 százalékát adják. Havasi Ferenc foglalkozott a Központi Bizottság november 20-i határozatából adódó feladatokkal is. Elmondotta, hogy a párt- és társadalmi fórumokon üdvözölték a dokumentumot és cselekvő táAz elosztásban következetesen érvényesíteni kell a teljesítményekkel arányos jövedelem elvét — mondta, majd hangsúlyozta: a KBhatározat ismeretében ma nincsen lehetőség arra sem, hogy kényelmeskedve másra mutogassunk akkor, amikor a végrehajtás halaszthatatlanná vált. Most az a feladat, hogy a dokumentum szellemében önkritikusan és kritikusan értékeljék és határozzák meg saját tennivalóikat a megyékben, a városokban, az üzemekben és a tizekben. A KB titkára szólt arról, hogy gazdasági bajaink orvoslása nem képzelhető el a társadalom megértő támogatása nélkül. Erre a megújulási folyamatra sehonnan sem szabad külső szemlélőként tekinteni, ellenkezőleg: nemcsak a gazdasági, hanem a társadalmi és a kulturális élet területei is tekintsék saját ügyüknek gazdasági gondjaink megoldását. Cselekvéseinket hosszabb távon három tényező korlátozza: a gazdasági szerkezet korszerűtlensége, illetve az átalakítás időigényessége; adósságaink visszafizetésének terhei; valamint a külpiaci értékesítés nehézségei. Ezek összetettek és olyan természetűek, hogy megoldásuk csak komplex, következetes és átgondolt tevékenységtől remélhető, és nem is rövid távon. Ezt a kibontakozást — hangsúlyozta végezetül — jól segítheti a szövetkezeti mozgalom, amely megújulási képességéről nem is kevésszer tett már eddig is tanúbizonyságot. A kongresszuson Eleki János, a TOT főtitkára a mező- gazdasági szövetkezetekre vonatkozó jogszabályok korszerűsítéséről, illetve a tervezett alapszabály-módosításról adott tájékoztatót. A kongresszus meghallgatta az ellenőrző bizottság beszámolóját, majd megkezdődött a beszámolók és a szóbeli kiegészítés vitája. A kongresszus ma fejezi be munkáját. mogatásukról biztosították a határozatot, amely átfogó módon közelít gazdasági gondjainkhoz. Ám más vélemények is hangot kaptak, s ezekre szintén oda kell figyelni, mert ezek is jószándékú észrevételek, olyanok, amelyek tükrözik az előrelépés igényét. Vannak, akik szerint a határozatokban nem kevés a visszaköszönő gondolat, a már ismert megfogalmazás, s abban nem eléggé erőtel jesen körvonalazódnak — úgymond — újszerű feladataink. A gond azonban nem az — hangsúlyozta —, hogy ismétlődnek a korábbi követelmények, hanem az, hogy azoknak eddig csak kevéssé tudtunk megfelelni. Innen „ismerős” a kongresszusi határozat egy-egy fejezete, ezért kellett újfent, immár nagy nyomatékkai meghatározni a követendő út főbb vonásait. Tavasziak alá tárcsázza a földet a tiszavasvári határban a Zöld Mező Tsz traktorosa, Mihály András. Nehéz munka, hiszen a föld kemény, augusztus óta nem kapott csapadékot. (Riportunk a 3. oldalon.) XLIII. évfolyam, 293. szám ÁRA: 2,20 FORINT 1986. december 13., szombat MA Kádár János válaszai a Magyar. “ff* I r • v Televízió. kérdéseire (4. Oldal) Hetente 1800 pár harisnyát készítenek a Budapesti Harisnyagyár tiszabecsi üzemében. Az öt éve működő üzem 60 nőnek teremtett munkalehetőséget. (Farkas Zoltán felvétele) — A. meliorációtól a terméshozam megduplázódását várjuk — fogalmazott a demecseri termelőszövetkezet egyik vezetője. — Korábban a (csapadéktól függően) a szántóföldi földterületünk egyharmadát az év nagy részében belvíz borította, A meliorált területeken e gond megszűnik, illetve jelentősen nő a föld termőképessége. Meliorációval az idén Sza- bolcs-Szatmárban összesen mintegy 12 ezer hektárnyi területen növelték a mezőgazdasági termelés biztonságosságát. A munkálatok döntően a felső-szabolcsi részen, valamint a Tisza—Számos- közben folytak. Tizennyolc termelős zö vetk eze t földjén úgynevezett komplex térségi, hat tsz tábláin pedig üzemi meliorációt végeztek. A melioráció terveit az Ag- rober nyíregyházi irodája készítette el, néhány például talajmechanikai és a talajfi- zikai vizsgálatokat végeztetett alvállalkozókkal. A kivitelezési teendőknek 'több mint a felét a Szabolcs- Szatmár megyében működő vízgazdálkodási társulatok, valamint a Felső-Tisza-vidé- ki Vízügyi Igazgatóság végezte el. Mivel helyben kevés az alagcsövező berendezés, ezért a kivitelezés nagy részét más megyebeli építőkre bízták. Több termelőszövetkezetben a meliorációs munkákat, beruházást műszakilag átadták, de ezek az eredeti tervhez képest kicsit később történtek meg. Szabolcs-Szatmár megyében 1986-ban összesen 210 millió forintot költöttek meliorációra, melyből 150 millió forint volt az állami támogatás. Az említett összegből a Felső-Szabolcsban és a Tisza—Számos-közben 177 millió forintot használtak fel, s abból az állami támogatás mértéke 127 millió forintot tett ki. Egyébként az említett térségekben a VI. ötéves tervben indult meg a térségi komplex melioráció. A beruházásokat koncentráltan valósították meg, arra törekedvén, hogy minél nagyobb összefüggő területen sikerüljön elvégezni a felszíni és a felszín alatti vízrendezést, továbbá talajjavítást. A megyében a VI. ötéves tervben összesen 947 millió forintot fordítottak meliorációra. A VII. ötéves tervben 870—950 millió forint meliorációra áldozandó állami támogatással számolnák az előzetes programok, mellyel mintegy 40—45 ezer hektáron fokozzák a termelés biztonságosságát. Ebből 10—15 ezer hektáron alagcsövezést, 30 ezer hektárnyi területen pedig kémiai talajjavítást végeznek. 1987-ben a Beregben is megkezdődik a melioráció. A megyei tanács szakembere elmondta, hogy a melioráció jelentős lépés a kellő termőhelyi feltételek kialakításában, de a kívánt terméshozamok csak magas fokú és nagyon jól szervezett földműveléssel érhetők el. (Cselényi) Bereg következik Százmilliók meliorációra