Kelet-Magyarország, 1986. november (43. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-18 / 271. szám
1986. november 18. Kelet-Magyarország 7 Dohányosok között A háztáji és az érdekeltség Nagy Sándor kertészeti emlékülés Az idei dohány földeket már felszántották és rozzsal vetették be. Megforgatták a talaját a jövő évt dohány- földnek is, ,abba is rozsot vetettek. Ha lükéi a rozs és kellően bokrosodik, a juhokkal legeltetik. Azt mondja erről Szűcs Lajos agrármérnök, a dohány ágazat vezetője: jó talaja lesz így a Virginiának. Varsánygyürén a Tisza Termelőszövetkezet központjában Király Sándor elnök- helyettessel, Mezei Bertalan háztáji ágazatvezetővel és a már idézett Szűcs Lajossal Beszélgettünk. A dohány, az öt község határában gazdálkodó tsz növénytermesztésében tisztelt és nagyrabe- csült növény. Szinte egyedinek számító érdekeltségi rendszerben termesztik. Ez bírja rá az embereket a több termelésre, a minőségi munkára. Király Sándor véleménye: — A dohánykertészetnek vannak hagyományai. Vannak községek, területek, ahol a dohány őshonos és erre alapozva kell és lehet a termesztést meghatározni. Nálunk például Gemzse az a község, ahol a dohánytermesztéshez úgy viszonyulnak az emberek, mint teszem azt az egriek a borhoz. Az idei 185 hektár dohányból a legnagyobb területet a gemzsei- ek fogták. Ott szinte mindenkinek dohánya van a háztájiban. Háztáji? A türelmes elnökhelyettes és a háztáji ágazatvezető váltva mondják el: a tsz-ben nincs már közösen művelt dohány. A 185 hektárból 170 zöld, másnéven a virzsinia fajta, teljes egészében háztáji. A területen 363 ember osztozott, maximum 6000 négyzetméterrel. Az érdekeltség első láncszeme tehát az, hogy a dohány háztáji növény. — Ha nem így lenne — mondja Mezei Bertalan — kapáláshoz, töréshez nem lenne elég munkáskéz. Mert .ki dolgozna napi bérért a dohányban? De ha vállalnák is a napszámot, a 363 háztáji jogosult munkája ekkora területre nem lenne elég. A háztájiba besegítenek a családtagok, a rokonok. így valójában a 185 hektár dohányt ezer ember is műveli. Amíg a dohány eljut addig, hogy már kapálni kell, rengeteg a teendő. Az előkészítést szakmunkások, betanított munkások, egyszóval a dohányosbrigád tagjai végzik. A hetven ember munkáját leginkább Szűcs Lajos ismeri: — A dohányos brigád palántaneveléshez elkészíti a melegágyat, magot vet, palántát nevel és kiülteti a palántákat. Amikor ez kész, következik a területfelosztás, nyílhúzással. Nincs vita. Előnyt senki sem élvezhet, hiszen mindenki azt kapja, amit kihúzott a kalapból. A brigád tagjai minden munkánál, hogy feladatait jól, szakszerűen végezze, anyagilag érdekelt. Az érdekeltségek kézzelfoghatóbbak számokkal. Abból indultunk ki, hogy a dohányipar minőséget kíván. Mi ösztönzi a háztáji tulajdonost a tömegtermelésen túl a jobb minőségre? — A legmeggyőzőbb ösztönző erő a differenciált ár. De mielőtt erre kitérnék, hadd mondjam el, a termelőnek a zöld dohányhoz az átadást követően már nincs köze. A szárítás, a szárítás utáni válogatás, már a dohányos brigád dolga. Arra is van ösztönző rendszer. Tehát az ár, ami a termelőknél lényeges. A zöld dohányt négy kategória szerint veszik át a minősítők. Az egyes osztályban 1200, a kettes osztályban 1000, a hármas osztályban 470, és a négyes osztályban 230 forintot ér 100 kilogramm zöld dohány. Nyilvánvaló, hogy mindenki a letört dohányának nagy részét az egyes és kettes kategóriában szeretné értékesíteni. Ez nem az átvevők A 300 tonna száraz mennyi- ' ség sem lebecsülendő, hí- j szén szerényen számolva is 20 millió forinttól jóval többet ér. Ezt a rengeteg dohányt miután a tsz a tagoktól zölden átvette, szárítja és értékesíti. Itt egy másik, szintén érdekes érdekeltségi forma él: — A dohányipar a dohányért minőség szerint fizet. Szállítás előtt vizsgálják a dohány minőségét nagylelkűségén múlik, hanem azon, hogy a leadásra szánt dohány valóban megfeleljen a két legjobb kategóriának. Részrehajlás kizárva. A tagok dohányát négy jól képzett és hozzáértő szakember minősíti. De egyik sem a Kovács Ferenc fűzős dohányt is termel. Az idei termés 1500 póré. (Jávor László felv.) szülőhelyén, abban a községben, ahol rokonai, ismerősei, avagy jó barátjai élnek. A vezetők dohányát egyik átvevő sem minősítheti. Ez az elnökhelyettes, Király Sándor dolga: — Én viszont nem termelhetek dohányt és még néhány magasabb szintű vezető. A minősítéssel nincs is gond. Problémát inkább az okoz, hogy kire mikor kerül sor a dohánytörésben, dohányátadásban. A törés szervezése, beosztása az ágazatvezetők feladata. Kötelességük, hogy érett dohány törésére adjanak engedélyt, másrészt a törés és dohányátvétel ne haladja meg a szárító- kapacitást. Sajnos, a szárítókapacitással idén sok gondunk volt. A saját mellett bérelt szárítókat vettünk igénybe. A dohány, a 170 hektár hevesi fajtákból kétmillió 100 ezer kilogramm (2100 tonna) zölden valóban nagy tömeg. A világosért a legtöbbet, a barnáért és a C-kategóriáért a legkevesebbet. Az A, B és C világos függ a szárítástól, a válogatástól. Hogy se a szárító, sem pedig a válogató ne legyen a végzett munkája iránt közömbös, premizálunk, illetve válogatásnál differenciálunk. A szárítókezelő órabért és a minőség után prémiumot kaphat. A válogatást végző asszonyok az A világos dohány kilogrammjáért 10, a B minőségért már csak 5 forintot kapnak, a Z 4 forintot ér, A barna és C minőség kettő, illetve egy forint. Ez az asszonyokat arra ösztönzi, hogy figyeljenek oda amit csinálnak. A kör bezárul. Kitűnt a beszélgetésből, hogy jól vagy jobban csak úgy lehet dolgozni, ha az akaratot és hoz- zártést az érdek is támogatja. A minőségben az ágazatvezetőtől a válogató asszonyokig mindenki érdekelt. A dohány jó pénz, jobban és biztosabban fizet egynémely háztájiban termelt növénynél. Erről már Gemzsén beszélgettünk, ahol Kovács Ferenc megmutatta a fűzős dohányát. Valamikor ez a nagylevelű dohány volt a sláger: — Én most is ezt szeretem. Van zöld dohányom is, de amíg lehet, ezt a Pallagi fajtát is termesztem. Itt vannak ezek a régi pajták. Ezeket mind tsz-tagok bérlik. Nekem négy fiókban 1800 póré dohány szárad. Lesz munka a simításánál, csomózásával. Ráérünk télen. Hozzászoktunk ehhez a munkához. Nincs más hátra, mint arra a kíváncsi olvasói kérdésre választ adni, akkor most mit is keres egy dohányos? Van aki bevalljá, van aki tagadja a jövedelmét, de ettől függetlenül a teljes bevétel dohánytól, dohányostól függően 80—100 ezer forint körül van. De nem ezért az információért mentem Var- sánygyürére a Tisza Termelőszövetkezetbe. Kizárólag az érdekelt, milyen úton módon kap jó dohányt az ipar. Seres Ernő Negyedik alkalommal rendezik meg a Hazafias Népfront Szabolcs-Szat- már megyei Kertbarát Szövetsége szervezésében a Nagy Sándor kertészeti emlékülést. Az esemény ezúttal november 21-én Vaján, az általános művelődési központ kertbarátklubjában lesz. Az emlékülésre hivatalosak a megyei kertbarátklubok képviselői. Nagy Sándor hagyatékáról. a megye egykori főkertészének, a télialma- termesztés nagy szakértőjének munkásságáról dr. Széles Csaba, a megyei kertbarátszövetség elnöke tart előadást.* Hazánk és a megye gyümölcstermelésének helyzetéről, az almatermesztés jövőjéről dr. Harmat László, a GYDFV újfehértói állomásának igazgatója mond ismertetőt. Iklódi László, a vajai II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet elnöke a kistermelés helyi integrálását ismerteti. Szerepel a kertészeti emlékülés programjában szakmai tapasztalatcsere Piacképes gyümölcstermesztés — új almafajták Vevőcsalogató alma a gloster 69 Megoldás a suhány átoltása Is Sokszor gondot okoz a kertbarátoknak, milyen almafajtákat ültessenek. A probléma érthető, hiszen Magyarország almaültetvényeiből 55,8 százalékkal részesedik a jonatán, s a külföldi vásárlóink mást akarnak. A Szovjetunió élénken érdeklődik a starking, az idared és a gloster 69 iránt. A kertészek tapasztalhatták: a starking nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Termésmennyisége ingadozó, a várttól elmarad. A síkvidéki területeken gyakran szenved és károsodik a tavaszi fagyoktól. A kutatók eddigi vizsgálatai szerint az USA-ból (Idaho államból) származó idared korán fordul termőre és rendszeresen terem. Jó termőképessége mellett biztonságosan tárolható. Talaj- és éghajlati igénye liasonló a jonatánéhoz. Porzófajtái közül kiemelkedik a jonatán és a golden delicious. Az idared gondos ápolás mellett nagy gyümölcsű, kissé lapított gömb alakú, s finoman bordázott. Héja viaszos, közepesen vastag. Alapszíne üde világossárga, s kellően szellős koronában a napos oldalán élénkpiros. Rendszerint a jonatán után 8—10 nappal szedésre érett, tehát szeptember végén, október elején szüretelhető. Szakszerű tárolás esetén januártól áprilisig fogyasztható. Az NSZK-ból származik a gloster 69. Humuszban gazdag kerti- talajban, a „termőrészekkel” egyenletesen szokott berakódni. Gyümölcse hasonló a starkingéhoz, de a csúcsa felé nem annyira kúpos. A gyümölcs húsa szinte roppanó, kellemes illatú, s zöldesfehér színű. Bár színe sárgászöld, de piros fedőszíne révén, a vevőcsalogató almák közé tartozik. Szedésre október ' elején lehet sort keríteni. Ha megfelelő tárolóba kerül, januártól májusig fogyasztható. Ha esetleg nincs szerencsénk, s nem tudunk vásárolni a fenti fajtákból, ne essünk kétségbe, hanem vásároljunk egy éppen kapható suhángot, s oltsuk át. Dr. Széles Csaba Miért hullik a fikusz levele? Á huzat is árt A levéldísznövény-kedve- lők az utóbbi időben gyakran panaszkodnak, hogy szinte egyik napról a másikra lehullanak fikuszaik levelei. Ha a lehullott — látszólag egészséges — zöld leveleket alaposan megvizsgáljuk, azt tapasztalhatjuk, hagy a levelek szélén a varrógép öltéseire emlékeztető parásodások észlelhetők, amelyeket sárgás színű udvar vesz körül. Ha a foltokat nagyítóval is megvizsgáljuk, akkor sem tudjuk a kórokozók nyomait felismerni. Ennek az a magyarázata, hogy nem növénybetegségek, baktériumok, vagy gombák által kiváltott tünetekről van szó, hanem élettani megbetegedésről, amit a hirtelen hő- mérsékletváltozás, például huzat idézhet elő. vagy esetleg az, hogy a növényeket alacsony (12—15 C fok alatti) hőmérsékleten teleltetjük. Éppen ezért óvjuk fikusza- inkat a gyors hőmérsékletváltozásoktól, és mielőtt alacsonyabb hőmérsékletű helyiségekbe visszük növényeinket, eddzülk azokat, fokozatosan szoktassuk a hűvösebb viszonyokhoz. Egészen más a helyzet akkor, ha a fikusz leveleinek csúcsi részétől kiinduló, majd a levelek' szélein foltszerűen terjedő sárguláso- kat veszünk észre, és a sár- gulást a levél szélétől kiindulva sárgásbarna elszíneződés is követi. A későbbiekben a beteg levelek szövetei kissé besüppednek és elhalnak, majd szürkésbarnává változnak. Az elhalt szövetrész rendszerint félkör alakú lesz, melyet sötétbarna sáv határol, jellegzetes sárgászöld szegéllyel. Ha nem védekezünk kellő időben, úgy a foltok 2—10 cm nagyságot is elérhetik. A veszedelmes fertőzést, a levélfoltosságot egy gomba idézi elő. A gomba az elszáradt foltokban a levelek színén sűrűn, szinte szabályos koncentrikus körökben, a levelek fonákján viszont elszórtan fekete szaporító képleteket hoz létre. Ezekből a képletekből, rózsaszínű, szinte kocsonyás anyagú spóratömeg tör elő. A betegség elhatalmasodásával a levelek elsárgulnak, lehullanak! A kórokozó sebeken, sérüléseken keresztül fertőz, ezért alapvető követelmény, hogy a növényekkel a „kezelések” során óvatosan bánjunk! Bebizonyosodott, hogy a kórokozó az elhalt növényi részeken (konhadéklakóként) is megél, ezért a beteg növényi részeket azonnal távolítsuk el, és semmisítsük meg. Elősegíti a kórokozó fellépését a magas hőmérséklet, a gyakori és erős hőingadozás, valamint a szakszerűtlen öntözés, a víz felesleges túladagolása. Ha a fikuszo- kat valamilyen sérülés ér megelőző védekezéskr ajánlatos 0,3 százalékos nebbel vagy 0,25 százaiéi Ortho Phaltannal perrr tezni. Szükség szerint ; védekezésit 10 napánkén meg lehet ismételni. A permetezések során, magunk és környeztünk védelme érdekében, a munka- és balesetvédelmi óvó rendszabályokat szigorúan tartsuk be. A nagyszeheresi tejcsarnokban A nagyszekeresi tsz szervezi és segíti a kiegészítő jövedelmet adó háztáji állattartást. A tehéntartók ezt honorálják is. Közel száz tehenet tart 65 gazda és hetente mintegy 70 hektoliter tejet visznek a szövetkezeti tejgyűjtőbe. A csarnok ma is esti programja idősnek, fiatalnak. A havi tejpénz hozzájárul a családi gondok megoldásához. (Molnár Károly felvétele)
