Kelet-Magyarország, 1986. november (43. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-01 / 258. szám
KM Hétvégi melléklet Á nagykállói kaszinó A Szabolcs Vármegyei Casino Egyesület 1647-48-ban A reformkor politikai és kulturális életé- szerveződött az első ilyen intézmény, alapí- nck egyik sajátos színfoltja volt a kaszinó, tója az ország polgári átalakítását annyira Az első reformországgyűlésen, 1825-ben szívén viselő gróf Széchenyi István volt. és tariszny: Régi barabási iskola a Sóstói Múzeumfaluban Barczy Pál: Múló idő (rézkarc) Halottak napi keresgélő „ Ej pedig itt kell lenni a sírnak a gesztenye sorban” — — Sírkeresö raj most apacsolná régi hunyóját — „... Mondta szegény mutter is, hogy kútnál balra figyeljek s még holtában se lelve faterkám eltévedtem a kertben.” —• Mint jóvátételből telt labirintus a sírkert, rejti az ősök bújócskázó néma-csapatját... Jobb temetőkben a gazdag béke-időkben az árvák új obeliszkje állhat, az „Ismeretlen Apá”-nak —, s mélyben a szén-csata hőse, ki már éltében is eltűnt, s szemtől szemben nem ismerték fel gyermeki szemlék ... — Mert felsajdul a programozott utód egynapi gyásza, s nem leli kővázáját száz szál szalma-virágja — ... Lobban az én gyertyám is, szélcsend-lángú örökmécs, égne, de nincs obeliszk még, s szél fúj, s ejnye gyufánk sincs. Kulcsár Attila A vármegye székhelyén, Nagykállóban később, az 1840-es évek végén találkozunk a kaszinó alapításának gondolatával. 1847 nyár elején indult meg a mozgalom a nemesség között, s ennek eredményeként tartotta első, alakuló közgyűlését június 15-én a kaszinó. A szóvivő, a fő szervező a vármegye liberális nemességének vezér- egyénisége Bónis Samu volt. Itt választották meg a kaszinó tisztikarát, s egy ideiglenes választmányt, melynek feladatává olyan alapszabályok kidolgozását tették, „mik mellett a Társaság fenntartása s a kitűzött cél: a társalgás, művelődés, elme- surlódás, s közeledés, finomabb szellemi élvezet, s a korunkban annyira szükségessé vált »Egyesüljünk!» jelszó életbe hajtatása” megtörténhetik. Ez a jelszó díszítette az aláírási ívet is, melyen június 14—18 között 146 tag jelentekezett, s 1848 február elejére már 246 tagot számlált a kaszinó. Minden aláíró 5 ezüst forinttal kötelezte el magát, ebből az ösz- szegből tartották fenn a társaságot. Az ideiglenes választmány a június 18-i közgyűlésre készítette el az alapszabályokat, melyek a kaszinó ibelső életét, működését határozták" meg. A kaszinó belső rendjére, zavartalan működésére két felügyelő és egy 15 tagú választmány ügyelt. Felügyelővé Lengyel Miklóst és Ferenczy Aloist, választmányi tagokká Bónis Samut, Somossy Ignácot, Kállay Menyhértet, Péchy Lászlót, Kállay Miklóst, Szu- nyoghy Rudolfot, Bay Ferencet, Kállay- Pétert, Finta Mártont, Pózner Antalt, Zu- hermann Manót, Némethy Józsefet, Szondy Lászlót, Kállay Ákost és Konstantin Mihált választották. A kaszinó szobáiban enni, szeszes italt bevinni, feltett kalappal tartózkodni, az olvasó szobában dohányozni tilos volt. A június 20-i választmányi ülésen a kaszinó működésének gyakorlati kérdései kerültek elő. Először is alkalmas helyiségeket kellett keresni, erre a célra a Kál- lay-család tulajdonában álló nagyvendéglő első emeletét bérelték ki, egy évre 200 forintért. Ezután következett a bútorok beszerzése, a berendezés. Három helyiséget alakítottak ki: biliárdszobát, társalgót és olvasószobát. A játékterembe egy regi biliárdasztal és öt kártyaasztal került. A társaság egyébként vett egy új biliárdasztalt is 400 forintért. Ezt az összeget is aláírási íven gyűjtötték 10 forintjával, a hiányt a kártyapartik árából és a bálokból pótolták. (A kártyát ui. bérelni kellett, partinként nappal 3, este 6 krajcár volt a díj.) Az olvasó- és társalgó szobába kanapék, székek, asztalok és két üveges könyvszekrény szükségeltettek. A világítást elsősorban gyertyák szolgáltatták, de az olvasószobában és a játékteremben mennyezetre függesztett lámpa is volt. Augusztusban már egy „Gondolat-könyvet” is kért a tagság, „mibe a társaság tagjai vagy netán jövendő vendégektől jövő szebb ötletek s feljegyzést érdemlő élezek és más elmeszikrák beíratnának.” Szeptember elejétől Nagykállóban szerepelt Szepsi Károly vándorszínész-társulata, s a felügyelők engedélyét elnyerve a kaszinó nagytermében tartották az előadásokat, melyekért 2 forint terembért fizettek. Nem örvendhettek valami nagy sikernek, hiszen 17-én azzal a kéréssel fordultak a kaszinóhoz, hogy jövedelmük elégtelensége miatt az utolN agy kalló főtere a vendégfogadóval. (Emeletén volt a kaszinó.) só négy előadás terembérét engedjék el. A választmány a honi színészet pártolására H való tekintettel teljesítette a j társulat kérését. 1848 márciusában a forradalom győzelmét kokárdák- t kai, nemzetiszínű lobogókkal * ünnepelte a kaszinó, s azon- | nal megrendelték az új saj- fi tótermékeket is: Közlönyt, Kossuth Hírlapját, a Munkások Újságát, a Radical l Lapot, a Martius Tizenötödi- | két stb. 1848 őszétől aztán egyre, ritkulnak a választmányi ülések. A kaszinó tagsága napról napra fogyott, a férfiak a' szabolcsi nemzetőrzászlóaljban, majd a szerve- | ződő honvédseregben szol- gáltak. Itthon a kaszinó termeit bérbeadták. A kaszinó jegyzőkönyvé- ; nek utolsó bejegyzése 1849. április 2-áról való, mely arról tudósít, hogy a tagok elégtelensége miatt a társa- g ság önmagát nem tudja fenn- ; tartani, s ezen a napon a Szabolcs Vármegyei Casino Egyesület megszűnik. Vagyonukat, javaikat az alapszabály értelmében a vármegyei . kórház örökölte. Bene János Hol tanultak nagyapáink, hogyan ismerkedtek a betűvetés, a számolás tudományával? Milyen volt az iskola a századfordulón, a tarisznyába rejtett palatáblával és palavesszővel érkező nebulókat miként kalauzolták a tudás birodaimáiban? A Sóstói Múzeumfalu látogatóiban nem maradnak válasz nélkül a felötlő kérdések, mert az Idei múzeumi hónap egyik eseményeként átadták a közönségnek a volt barabási iskolát, a népi építkezés újjászületett remekét. A néprajzosoknak, muzeológusoknak, az építőbrigád tagjainak az öreg épület áttelepítése immár rutin feladat. Nagyobb fejtörést okozott az iskolatörténeti tárgyi emlékek, a korabeli iskolabútorok ösz- szegyűjtése. A diákok számos nemzedéke elkoptatta a barabási padokat, felbarázdálta betűrovó mozdulatokkal a táblát, megyénk más településeiről kellett tehát összeszedni a becses relikviákat. A tavasszal közzétett felhívás gyors visszhangra talált. Végh Attila Kömörőről értesítette a múzeumfalut, a padláson rejtőzik még néhány kiszolgált KATONA JUDIT: Az ősz révésze in Zöld varsáit a város vízre rak bőgőnyakú hajó már egy se jár idő hínárja fogja őket. Roncs fölött a Tisza szörnyű torkú á: Ladik se indul nehéz őszi ködb csak csillag csobban néha messze, táv az ősz révésze tüzet rak, d< ser sem jelez vissza az éjszakát Füzek nyögése hallik, fut a vb halott virágok, gallyak semr tes virraszt a csönd, a fölfölbukó áh s a zöld varsák a mélybe leereszt A kálmánházi kisdiákok kor ezzel számoltak. számológép, melyen tar sokasága csiszolta számi dását. A múzeumfalu látc bepillanthatnak a tanári bába is, egy külön teret pedig — ha idejük enge többek között előadá; hallhatnak a neveléstör századairól. Reszk Domborzati térkép múzeumfalut, a padláson rejtőzik még néhány kiszolgált iskolapad. Ugyancsak Kömörőről került elő egy régi domborzati térkép, földgömb. Eredetileg az újlétai iskola bejárata fölött díszelgett az a zománcozott cégtábla, melyet ezentúl a volt barabási iskola falán láthatunk. Kálmánházi- ak segítségével a tanteremben büszkélkedik a nagy golyós Iskola cégtáblája Üjlétáról.Ma is kényelmesek a régi iskolapadok. (Császár Csaba felvételei)
