Kelet-Magyarország, 1986. november (43. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-01 / 258. szám

KM Hétvégi melléklet Á nagykállói kaszinó A Szabolcs Vármegyei Casino Egyesület 1647-48-ban A reformkor politikai és kulturális életé- szerveződött az első ilyen intézmény, alapí- nck egyik sajátos színfoltja volt a kaszinó, tója az ország polgári átalakítását annyira Az első reformországgyűlésen, 1825-ben szívén viselő gróf Széchenyi István volt. és tariszny: Régi barabási iskola a Sóstói Múzeumfaluban Barczy Pál: Múló idő (rézkarc) Halottak napi keresgélő „ Ej pedig itt kell lenni a sírnak a gesztenye sorban” — — Sírkeresö raj most apacsolná régi hunyóját — „... Mondta szegény mutter is, hogy kútnál balra figyeljek s még holtában se lelve faterkám eltévedtem a kertben.” —• Mint jóvátételből telt labirintus a sírkert, rejti az ősök bújócskázó néma-csapatját... Jobb temetőkben a gazdag béke-időkben az árvák új obeliszkje állhat, az „Ismeretlen Apá”-nak —, s mélyben a szén-csata hőse, ki már éltében is eltűnt, s szemtől szemben nem ismerték fel gyermeki szemlék ... — Mert felsajdul a programozott utód egynapi gyásza, s nem leli kővázáját száz szál szalma-virágja — ... Lobban az én gyertyám is, szélcsend-lángú örökmécs, égne, de nincs obeliszk még, s szél fúj, s ejnye gyufánk sincs. Kulcsár Attila A vármegye székhelyén, Nagykállóban később, az 1840-es évek végén találko­zunk a kaszinó alapításának gondolatával. 1847 nyár ele­jén indult meg a mozgalom a nemesség között, s ennek eredményeként tartotta első, alakuló közgyűlését június 15-én a kaszinó. A szóvivő, a fő szervező a vármegye li­berális nemességének vezér- egyénisége Bónis Samu volt. Itt választották meg a kaszi­nó tisztikarát, s egy ideigle­nes választmányt, melynek feladatává olyan alapszabá­lyok kidolgozását tették, „mik mellett a Társaság fenntartása s a kitűzött cél: a társalgás, művelődés, elme- surlódás, s közeledés, fino­mabb szellemi élvezet, s a korunkban annyira szüksé­gessé vált »Egyesüljünk!» jelszó életbe hajtatása” meg­történhetik. Ez a jelszó dí­szítette az aláírási ívet is, melyen június 14—18 között 146 tag jelentekezett, s 1848 február elejére már 246 tagot számlált a kaszinó. Minden aláíró 5 ezüst forinttal köte­lezte el magát, ebből az ösz- szegből tartották fenn a tár­saságot. Az ideiglenes választmány a június 18-i közgyűlésre készítette el az alapszabá­lyokat, melyek a kaszinó ibelső életét, működését ha­tározták" meg. A kaszinó bel­ső rendjére, zavartalan mű­ködésére két felügyelő és egy 15 tagú választmány ügyelt. Felügyelővé Lengyel Miklóst és Ferenczy Aloist, választmányi tagokká Bónis Samut, Somossy Ignácot, Kállay Menyhértet, Péchy Lászlót, Kállay Miklóst, Szu- nyoghy Rudolfot, Bay Feren­cet, Kállay- Pétert, Finta Mártont, Pózner Antalt, Zu- hermann Manót, Némethy Józsefet, Szondy Lászlót, Kállay Ákost és Konstantin Mihált választották. A kaszinó szobáiban enni, szeszes italt bevinni, feltett kalappal tartózkodni, az ol­vasó szobában dohányozni tilos volt. A június 20-i választmá­nyi ülésen a kaszinó műkö­désének gyakorlati kérdései kerültek elő. Először is al­kalmas helyiségeket kellett keresni, erre a célra a Kál- lay-család tulajdonában álló nagyvendéglő első emeletét bérelték ki, egy évre 200 fo­rintért. Ezután következett a bútorok beszerzése, a beren­dezés. Három helyiséget ala­kítottak ki: biliárdszobát, társalgót és olvasószobát. A játékterembe egy regi bi­liárdasztal és öt kártyaasztal került. A társaság egyébként vett egy új biliárdasztalt is 400 forintért. Ezt az össze­get is aláírási íven gyűjtöt­ték 10 forintjával, a hiányt a kártyapartik árából és a bálokból pótolták. (A kártyát ui. bérelni kellett, partinként nappal 3, este 6 krajcár volt a díj.) Az olvasó- és társal­gó szobába kanapék, székek, asztalok és két üveges könyvszekrény szükségel­tettek. A világítást elsősor­ban gyertyák szolgáltatták, de az olvasószobában és a játékteremben mennyezetre függesztett lámpa is volt. Augusztusban már egy „Gondolat-könyvet” is kért a tagság, „mibe a társaság tagjai vagy netán jövendő vendégektől jövő szebb ötle­tek s feljegyzést érdemlő él­ezek és más elmeszikrák be­íratnának.” Szeptember elejétől Nagy­kállóban szerepelt Szepsi Károly vándorszínész-társu­lata, s a felügyelők enge­délyét elnyerve a kaszinó nagytermében tartották az előadásokat, melyekért 2 fo­rint terembért fizettek. Nem örvendhettek valami nagy sikernek, hiszen 17-én azzal a kéréssel fordultak a kaszi­nóhoz, hogy jövedelmük elégtelensége miatt az utol­N agy kalló főtere a vendégfo­gadóval. (Emeletén volt a ka­szinó.) só négy előadás terembérét engedjék el. A választmány a honi színészet pártolására H való tekintettel teljesítette a j társulat kérését. 1848 márciusában a forra­dalom győzelmét kokárdák- t kai, nemzetiszínű lobogókkal * ünnepelte a kaszinó, s azon- | nal megrendelték az új saj- fi tótermékeket is: Közlönyt, Kossuth Hírlapját, a Mun­kások Újságát, a Radical l Lapot, a Martius Tizenötödi- | két stb. 1848 őszétől aztán egyre, ritkulnak a választmányi ülések. A kaszinó tagsága napról napra fogyott, a fér­fiak a' szabolcsi nemzetőr­zászlóaljban, majd a szerve- | ződő honvédseregben szol- gáltak. Itthon a kaszinó ter­meit bérbeadták. A kaszinó jegyzőkönyvé- ; nek utolsó bejegyzése 1849. április 2-áról való, mely ar­ról tudósít, hogy a tagok elégtelensége miatt a társa- g ság önmagát nem tudja fenn- ; tartani, s ezen a napon a Szabolcs Vármegyei Casino Egyesület megszűnik. Vagyo­nukat, javaikat az alapsza­bály értelmében a vármegyei . kórház örökölte. Bene János Hol tanultak nagyapáink, hogyan ismerkedtek a betűve­tés, a számolás tudományával? Milyen volt az iskola a szá­zadfordulón, a tarisznyába rejtett palatáblával és pala­vesszővel érkező nebulókat miként kalauzolták a tudás birodaimáiban? A Sóstói Mú­zeumfalu látogatóiban nem maradnak válasz nélkül a felötlő kérdések, mert az Idei múzeumi hónap egyik esemé­nyeként átadták a közönség­nek a volt barabási iskolát, a népi építkezés újjászületett remekét. A néprajzosoknak, muzeo­lógusoknak, az építőbrigád tagjainak az öreg épület átte­lepítése immár rutin feladat. Nagyobb fejtörést okozott az iskolatörténeti tárgyi emlékek, a korabeli iskolabútorok ösz- szegyűjtése. A diákok számos nemzedéke elkoptatta a bara­bási padokat, felbarázdálta betűrovó mozdulatokkal a táblát, megyénk más telepü­léseiről kellett tehát össze­szedni a becses relikviákat. A tavasszal közzétett felhívás gyors visszhangra talált. Végh Attila Kömörőről értesítette a múzeumfalut, a padláson rej­tőzik még néhány kiszolgált KATONA JUDIT: Az ősz révésze in Zöld varsáit a város vízre rak bőgőnyakú hajó már egy se jár idő hínárja fogja őket. Roncs fölött a Tisza szörnyű torkú á: Ladik se indul nehéz őszi ködb csak csillag csobban néha messze, táv az ősz révésze tüzet rak, d< ser sem jelez vissza az éjszakát Füzek nyögése hallik, fut a vb halott virágok, gallyak semr tes virraszt a csönd, a föl­fölbukó áh s a zöld varsák a mélybe leereszt A kálmánházi kisdiákok kor ezzel számoltak. számológép, melyen tar sokasága csiszolta számi dását. A múzeumfalu látc bepillanthatnak a tanári bába is, egy külön teret pedig — ha idejük enge többek között előadá; hallhatnak a neveléstör századairól. Reszk Domborzati térkép múzeumfalut, a padláson rej­tőzik még néhány kiszolgált iskolapad. Ugyancsak Kömö­rőről került elő egy régi dom­borzati térkép, földgömb. Eredetileg az újlétai iskola bejárata fölött díszelgett az a zománcozott cégtábla, melyet ezentúl a volt barabási iskola falán láthatunk. Kálmánházi- ak segítségével a tanteremben büszkélkedik a nagy golyós Iskola cégtáblája Üjlétáról.­Ma is kényelmesek a régi iskolapadok. (Császár Csaba felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom