Kelet-Magyarország, 1986. november (43. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-06 / 262. szám
2 Kelet-Magyarország 1986. november 6. Apa örökében a fiú S zatmárcseke irodalmi és néprajzi kultúrája messze az ország határain túl is ismert. Turisták százai látogatnak a térségbe, gyönyörködnek többek között a turistvándi vízimalomban, a szatmár- csekei temetőben és a Köl- csey-emlékszobában. Itt található egy emlékkönyv, amelybe azoknak a neve és tevékenysége kerül, akik kiemelkedően sokat tettek e térség fejlődéséért. Fecske József fényképe, nacionáléja és tevékenységének tömör méltatása a könyv első lapjain található. Egy rendőr neve és munkássága bekerült a falu történelmébe, mert azt az emlékkönyvet generációk olvashatják és ismerhetik meg életútját. Egy olyan rendőr zászlós élet- útjáról van szó, aki több mint 3 évtizeden át őrködött — a lakosság segítségével — o község közbiztonsága felett. A hagyományoktól eltérő volt búcsúztatása: az apa örökébe a fiú lépett. Ifj. Fecske József az önkéntes segítők széles táborával méltóvá vált arra, hogy a 3 évtizedes nagyszerű hagyományok folytatója legyen. Az apa bennsőséges ünnepségen vette át Gulácsi Sándor rendőr ezredestől, a megyei rendőr-főkapitányság vezetőjétől a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által adományozott kitüntetést, a Kiváló Szolgálatért Érdemérmet. Ezután ö tűzte fia mellére a körzeti megbízotti jelvényt. (Ez utóbbi eseményen készült fotónk.) Ezüst toli karácsonyra Közel ötszázezer drágább, 'é* 180 ezer olcsóbb karácso- •'nyí- üdvözlő la® f> Elvárj a a vevőket a PIÉRT nyíregyházi kirendeltsége. Apró ajándékok széles választékával is felkészültek a karácsonyi csúcsforgalomra. Az aranyozott, ezüstözött tolikészletek 300—1200 forintig terjedő árban várják a vásárlókat, az igényesebb vevők számára közkedvelt márkákat is beszereztek. A Rotring, Stagier, Parker tollak mellett az újfajta francia Elise is kapható a boltokban. Kínából emlékkönyvek, bélyegberakók is megfelelő mennyiségben érkeztek. A néma eladó V alamely áru csomagolását nevezi a mai szakzsargon néma kereskedőnek. Vagyis olyan valaminek, ami felhívja magára a figyelmet, megállít, ingerel, majd a feliratok révén tájékoztat. Nos, ha így nézzük, jónak mondható kívülről nézve a nagyszerű Folpack doboza, amely a mai idők egyik legkorszerűbb, legnépszerűbb háztartási borítóját tartalmazza. De ha ez a csomagolóanyag megszólal! Más szóval, csak a kinyitáskor derül ki, hogy valami baj van. A doboz primitív módon van összeragasztva, ha van. Nem könnyű feltépni a rejtélyes cikcakkot sem. Utána se kéj a fólia tépése. A csomagolóanyag csomagolása tehát méltatlan az áruhoz. A gyártó cég bizonyára tudna jobbat, a magyar papíripar ugyanis jó hírű. De már évek óta egy lépést se előre. A csomagolás, mint írtam, néma eladó. így hát a beszélő vásárló kéri: jobbat! (b.) őr a telepen Gyújtogató guberálók Még a legforróbb kánikulában is megtörtént, hogy zárt ablakok mögé kényszerültek a gávavencsellőiek. Nem jószántukból tették, hanem azért, mert időnként olyan szmog borítja be a falut, ami egy ipari nagyvárosnak is a becsületére válna. Sokat panaszkodnak ezért a helybeliek. A környezetszennyezés okát pontosan ismerik a községházán : — A füstködöt a szeméttelepről fújja a szél a házak fölé — tudtuk meg Végső Zoltán vb-titkártól. — Nem öngyulladás, hanem szándékos gyújtogatás okozza a bajt. A guberálók „szórakozása”, hogy időnként meggyújtják a szemetet. Mivel a helyi cipőipari szövetkezetből jócskán kerül a telepre bőrhulladék, ezért olyan sűrű, fullasztó a szag. Sok gondot okoz ez a tanácsnak, ahol az utóbbi időben egyre nagyobb figyelmet fordítanak a környezet- védelemre. Három esztendeje, hogy megoldották a szervezett szemétszállítást. A költségvetési üzem két platós kocsijával nemcsak Gáva- vencsellőn, hanem a társközségben: Balsán, sőt Raka- mazon is vállalja a szolgáltatást. Tervbe vették két új szemétszállitó jármű vásárlását, amihez 2,2 millió forintot ígért a megyei tanács. Az új járművekkel az egész vonzáskörzetben szeretnék megoldani majd a szemétszállítást. A szervezettség ellenére még mindig gyakori, hogy illegális lerakóhelyek alakulnak ki a településen. Pedig szigorú a büntetés: 1000-től 2500 forintig terjedő bírsággal sújtható ezért a szabály- sértő. Sajnos, a szemetelőket nagyon nehéz tetten érni — akár a szeméttelepi gyújto- gatókat. Nem véletlen, hogy hamarosan őrt állítanak munkába a telepen. Jelenleg a Gávavencsellő és Balsa közt kijelölt mélyfekvésű részre hordják a hulladékot. Itt még egy évig működik a lerakóhely. Már eldőlt, hogy az új szeméttelepet a község déli részén alakítják ki, ahol nem veszélyezteti a Tisza és a Ló- nyai-csatorna tisztaságát. Utazó betörők Könnyű pénzszerzés után nézett múlt év november 30-án éjszaka két rakamazi férfi, Baba László és Jóni László. Baba kezdeményezésére benyomták a rakamazi művelődési ház bejárati ajtaját, behatoltak az épületibe, és loptak onnan egy hatezer forint értékű rádiós magnetofont. A készülékkel azután a Szindbád sörözőbe menték, s ott íziben értékesítették is — kétezer-kétszáz forintért. Miutáfn megkötötték az üzletet, még ott a szórakozóhelyen összetalálkoztak Zöldi András tuzséri lakossal, akivel korábban együtt töltötték börtönbüntetésüket. A rógii ismerős elmondta, hogy nincs lakása, mire Baba meghívta rakamazi lakására. Zöldi laká/skérdése így egyesapásra megoldódott, most már csak azon kellett töprengenie, miből fog megélni, ugyanis munkakerülő életmódot folytatván semmilyent pénzforrása nem volt. Lelkesen helyeselt hát, mikor a beszélgetés során felvetődött, hogy kövessenek el betöréseket — abból próbáljanak megélni. Az ötletet egyébként Baba sem találta rossznak, annál! te Inkább, ment — bár négy kiskorú gyermeke van — 6 sem dolgozott sehol. Megállapodásuknak megfelelően 85 decemberében és ez év januárjában sorozatos lopásokat követtek el Szabolcs-Szatmár éa Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén. Valamennyi cselekmé- nük jellegzetes elkövetési módja az volt, hogy a 13 óra 40 perces vonattal Rakamazon két utazótáskával felszerelkezve felszálltak a Miskolcra közlekedő vonatra, majd mindig más-más állomáson leszálltak, és az állomások közelében lévő kereskedelmi egységekbe hatoltak be. (Az egyik utazótáskában a betöréshez nélkülözhetetlen eszközök voltak — klsbalta, csákány —, a másikkal a „szajnét” hozták.) De lássuk sorjában. December 2-án Baba és Zöldi egy mtekólc-szirmai önkiszolgáló boltot látogattak meg, és élelmiszereket és Italokat zsákmá-’ nyaltak 8000 forint értékben. December 7-én Baba és Zöldi Miskolc-Tapolcára utaztak, s ott a Rózsakért vendéglőbe hatoltak be, 12 ezer forintnyi kárt okozva. Elhoztak egyebek közt egy számológépet, 15 magnókazettát és egy pár csizmát — na és persze italokat, cigarettákat. Még e hónap 17-én Tarcalra utaztak, majd december 21-én Tiszalucon törtek be. Egy taktaharkányi szerződéses üzemeltetésű presszóban „tették tiszteletüket” december 23-én — természetesen ismét csákány segítségével. Sok értékes dolgot találtak — 8200 forint készpénzzel, egy rádiómagnóval és öt videokazettával lettek gazdagabbak egyebek között. Mindez azonban nem volt elég nekik, ment felfeszítették a taktaharkányi cukrászüzem bejárati ajtaját is, és Innen te elvittek egy táskarádiót. Január 17-én ismét Tarcalra mentek — ezúttal egy élelmiszerboltot törtek fel. s négyezer forint értékű árut tömitek a táskájukba. December végén a Babával egy házban lakó Kovács Ferenc javasolta Jónl Lászlónak, bogy menjenek el a tokaji Tisza-híd- hoz. A hídnál elrejtették a kerékpárjukat, amivel odakerekeztek, majd betörtek egy vlkend- házba, s onnan 10 ezer forintnyi berendezési tárgyat rámoltak ki, amelyeket Baloghmé Kovács Erzsébet rakamazi .lakására vittek, akinek elmondták, hagy a tárgyak honnan származnak. Az asszony azonban annak ellenére, hogy mindent tudott, részt vett azok értékesítésében. Jóni és Kovács kővetkező akciójának színhelye Szabolcs község volt, ahol magánházakból és azok pincéiből bort, zöldséget tyúkokat loptak. Az eset résztvevőit a (Nyíregyházi Városi Bíróság vonta felelősségre: Babát 4 év 8 hónapi, Kovácsot 1 év 8 hónapi, Balogh- nót pedig 10 hónapi szabadság- vesztésre ítélte főbüntetésül, utóbbinál azonban a büntetés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet csupán Jóni Lászlóra, Kovács Ferencre és Baloghné Kovács Erzsébetre nézve jogerős — a többiek ügyét a Szabolcs- Szatmár megyei Bíróság bírálja felül. Utak a „drótkecskéknek" Á kerékpár reneszánsza Nálunk és világszerte reneszánszát éli a kerékpározás. Nem is csoda. A kerékpár könnyű, egyszerű és aránylag gyors közlekedési eszköz, amellett a kerékpározás testedzés, sőt kitűnő szórakozás. Csakhogy a motorizáció, valamint az egyre növekvő járműforgalom nem kedvezett a kerékpárosoknak, ezért szerte a világon fokozottan ügyelnek a védelmükre, igyekeznek számukra megfelelő közlekedési körülményeket teremteni. Hogy állunk ezzel Nyíregyházán? — Szeretnénk javítani a nyíregyházi közlekedési feltételeket, melynek része a kerékpárutak kialakítása is — mondja Estók János, a Nyíregyházi Városi Tanács főelőadója. — A megyeszékhelyen felülvizsgáljuk a kerékpárral való közlekedés lehetőségeit. A célunk, hogy kerékpárral a lehető legtöbb irányból a belvárost is meg lehessen közelíteni. Erre végleges megoldás a jövő év közepén várható, hiszen ahhoz többszöri egyeztetés, helyszíni bejárás, jelzőtáblák elhelyezése szükséges. Természetesen gondoskodni kell a kerékpározók biztonságáról, illetve arról is, hogy a járműforgalmat ne lassítsák. A Nyíregyházi Városi Tanács, valamint a megyei tanács közlekedési osztálya — tekintettel a Nyíregyháza környéki utakra — készített egy kerékpárút-építési javaslatot. Ez tulajdonképpen egy pályázati rendszer, melyen ha sikerrel szerepelünk, akkor a Közlekedési Minisztérium az országos közutak mentén megépülő kerékpárutak építési költségeinek felét fedezi. A költség másik felét a tanácsnak — az érintett vállalatok bevonásával — kell előteremtenie. Ilyen pályázat révén már épül a Nyíregyháza és Kabalás közötti kerékpárút. 1988-ban pedig a Tokaji út mentén terveznek kerékpárutat építeni. A megépülő kerékpárutak összekötésére, vagyis a ke- rékpárút-hálózat kialakítására a Nyírterv már részben készített egy tanulmánytervet. A teljes program csak hosszú távon valósítható meg, mert komoly pénzbe kerül. (cselényi) RÁD1ÓJEQYZET Húsz perc az angyallal Sajnos kevés a jó rádiójáték, amire különösen szükségünk lenne a tévé- mentes hétfői napokon. Ezért is örülhettünk legutóbb, november 3-án este a Húsz perc az angyallal című színmű rádióváltozatának, melyet a szovjet drámák szemléje alkalmából sugárzott a Kossuth Rádió. Vampilov színműve formailag abszurdnak tetsző helyzetet állít a középpontba, egy szálloda ablakából valaki kikiabál, „adjon valaki száz rubelt”. S pár perc múlva kopognak az ajtóin, és egy ismeretlen férfi felkínálja a száz rubelt, vissza sem kell adni... Ez váltja ki a további bonyodalmat, ugyanis senki nem akarja elhinni a férfinek, hogy valóban segíteni akar a másikon, nem lopta a pénzt, s valóban az, aki... Az őszinteség olykor meg-megfakuló hitelét, erejét veszi pártfogásába a szerző, figyelmeztetve arra, nagyon nem jó irányba halad az az erkölcsi tartás, életstílus, amely gyanúsan, sőt ellenségesen szemléli — és visszautasítani igyekszik — az őszinte emberi gesztust, cselekedetet. Nem hisz abban, hogy létezik az emberi segítés szándéka, igénye, még akkor is, ha ez nem túlságosan gyakori és nem jellemző mindenkire, s ha — amint a rádiójátékban hallhattuk — ezt olykor lelkiismeretfurdalás motiválja. A jótevő ugyanis azért akart az idegennek száz rubelt adni, mert édesanyjához indult, hogy pénzzel segítse az idős asszonyt, de sohasem jutott el hozzá, mindig közbejött valami, s amire mégis bekopogott a szülői házba, az anyja aznap már eltávozott az élők sorából. Bánatában, önmarcangolástól űzve határozta el, hogy az anyjának félretett pénzt odaadja az első embernek, akinek az útjába kerül, és akinek szüksége lesz rá. Ekkor hallatta meg az ablakból a kiáltást: de jó lenne, ha most valaki adna száz rubelt... De jó lenne, ha több „angyal” járna közöttünk, s ne csak ilyen indítékból, szorító lelki kényszer nélkül. Vampilov színművét Vajda István rendezte, nem túlharsogva az erkölcsi, humanista figyelmeztetést korunk emberének címezve, de nem is elmosva a lelkíi- ismeretébresztő reflexeket. Az utóbbi hetek, hónapok egyik legélvezetesebb rádió- játékát hallhattuk, melyhez hasonló jókat kívánunk magunknak ... (P.R.) Naponta 1400 adag előfizetéses ebédet főznek a KEMÉV- szálló konyháján. A vállalat saját dolgozóinak étkeztetése mellett 12 vállalatnak és intézménynek szállítják innen az ebédet. (Elek Emil felvétele) KÁLLOSEMJfiNI PATRIÓTÁK A Népszabadság október 1. száma a nagyközség fejlődéséről, a tsz és a falu vezetőinek összefogásáról közöl riportot. Az utóbbiról Szolnoki József vb- titkár mondja: .......... házhelyeket parcelláztunk, s már vezetékes vízzel akartuk a telkeket eladni, segítség kellett, hogy a gerincvezeték közelében legyenek. Nos, a tsz cserélt velünk földterületet. Bővíteni akarjuk az orvosi rendelőt: a két körzet mellé gyermekkörzetet, fogászatot, meg egy kis labort, hát a szövetkezettel most egyezkedünk, hogy saját dolgozói részére, no meg a nem ott dolgozó, de Itt élő embereknek egy szakorvosi rendelővel Is bővítsük ... A szövetkézét, ahol használj« a község útjait, segít. Hol feltöltéssel, hol simítással. A külterületekről a szövetkezet autóbusza hozza-vlszi naponta az óvodásokat.” FIZIKATANÁROK ALKOTÓ KÖZÖSSEGE A Fizika Tanítása módszertani folyóirat idei 4. száma a Szabolcs-Szatmár megyei középiskolai fizikatanárok alkotó munkaközösségének 10 éves eredményeiről közöl ismertetőt. A munkaközösség azzal a fő céllal alakult, hogy a fizikatanítás fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez szükséges, de a TANÉRT által nem gyártott, vagy csak tgért eszközöket, szemléltető- anyagokat a megye iskolái számára elkészítse. A megyében működő 42 középiskola számára a következő eszközöket és szemléltetőanyagokat készítették el: Transzparenssorozat a különböző témák tanításához; Rádlópadhoz Illeszthető urb adóvevő és tartozékai; Tanuló kísérleti készlet a Boyle—Marlotte- törvény Igazolásához; Tanuló kísérteti készlet a Gay-Lussac-tör- vények Igazolásához; Diasorozat a csillagászat tanításához; At- vetíthető légpárnás asztal; Rázógép; Egycsatornás elektronikus digitális óra; Négycsatornás elektronikus digitális óra; Légpárnás sín és tartozékai. A felsorolt eszközök közül 6 megyei tervezésű, a mintapéldány is Itt készült egy-egy tanár javaslata alapján. Az egyes iskolák az eszközöknek csak az anyagárát fizetik, igy több ezer forintos megtakarítást érnek el. . < FÜSTÖLGÉSEK (?) A DOHÁNYRÓL Szabolcs-Szatmár megyében — alig három év alatt — a dohánytermesztés a nagyüzemekből javarészt a kistermelők kezébe került — olvasható a Szabad Föld október 24-i számában. Mi ennek az oka? Baranyai Sándor, a megyei tanács főmunka társ a szerint több oka van. — A nagyüzemeknek nem volt rá elegendő kézi erejük. Bonyolította a helyzetet, hogy a betakarítás egybeesett az almával és burgonyával. Nem utolsósorban pedig a fajtaváltások — a kényes virginiafélék már mesterséges szárítást Igényelnek — drágították meg a dohánytermesztést. Korszerű szárítók, villamos energia . . . Ezekre a té- eszeknek most nincs pénzük. A továbbiakban kiderül, hogy az arányváltás nem egyértelműen jó. Félő, hogy a nagyüzemi háttér teljesen elsorvad. Riasztó jel: az elmúlt öt évben semmiféle beruházásról nincs tudomásunk. Márpedig a kistermelő, aki általában négy-öt éves előretekintéssel invesztál, meggondolhatja magát. CSOPORTKÉP — KÖLTŐVEL Az Elet és Irodalom október 31-i számának színházi kritikájában olvastuk; „Edward Bond: A Bolond című drámájának magyarországi bemutatójára a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház vállalkozott. A nyíregyházi előadás rendezője, Salamon Suba László jó érzékkel, és megfelelő diplomáciával nyúlt e kényes szöveghez. Értelmezéseiben törekszik arra a pontosságra, mely e tekintetben hazánkban elvárható. Érzékelteti a mű kíméletlenségét, de sohasem csúszik át azon az Ízlésbeli határon, melynek áthágása már aértené közönségünk polgári ideálokon nevelkedett esztétikai illemszabályrendszerét, Az előadás felkavaró — nyilván lehetne sza- disztikusabb Is —, de véleményűnk szerint épp visszafogottsága adja erejét. A rendezés dicsérendő ötlete; nem felháborítani akarja közönségét, inkább elgondolkodtatni. A színészek odaadással közvetítik Bond drámai látomását.” Óvodai továbbképzés Az Óvodai Nevelés c. folyóirat legutóbbi, 9. száma a nyíregyházi óvodai munkaközösségről közöl cikket. Ebben olvashatjuk: „Az óvónők szorgos keze- munkáját dicsérik a saját készítésű Játékkiegészítők, melyekből vihettek haza ötleteket a munkaközösségi tagok minden óvodából, ahol a továbbképzést tartattuk (Sényő, Nyírpazony, Paszab, Nagyhalász). Több óvodában fölelevenltették a régi népi játékokat a hagyományok ápolása céljából, és folyamatosan gazdagított kiállítások szervezése Indult meg a népi tárgyak, eszközök gyűjtésével.
