Kelet-Magyarország, 1986. november (43. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-29 / 281. szám
Jogi tanácsok Házastársi tartás Gyakran érkezik szerkesztőségek levelezési rovatához olyan idős vagy korosodó asszonyok panasza, akik egész munkáséletüket családjuknak áldozták, és erejük fogytán mégis ellátatlanok maradtak. Amióta elterjedt a válás, sok nyugdíj korhatárt elért nő marad magára, mert házastársa új életet kezd. Arra persze ezek közül a férfiak közül kevesen gondolnak, hogy az életközösség megszakításával, vagy annak válóperrel való befejezésével automatikusan nem szűnik meg kötelezettségük házastársukkal szemben. A házastársi tartás nem új intézmény. Azt a feleséget, aki nem érdemtelen a tartásra, csak megfelelő anyagiakkal lehet elhagyni. A szocialista családjog nem nőtartásként, hanem házastársi tartásként említi ezt a jogot, mert bizonyos körülmények között a férjek is igényt tarthatnak rá. A házastársi tartás fizetésére csak akkor kötelezhetnek valakit, ha különélő vagy elvált házastársa önhibáján kívül szorul rá a tartásra. Aki egészséges, az munkaköteles is, eltartásáról önmaga köteles gondoskodni. Munkaviszonyával rokkant vagy idős korára így önmaga teremti meg megélhetési feltételeit. A házastársak viszont a hosszú évek során különbözőképpen állapodhatnak meg a munkavállalást illetően. Tegyük fel, hogy egyikük jól jövedelmező, de nyugdíjjogosultságot nem keletkeztető munkát végez. Jövedelmével rendszeresen hozzájárul a család anyagi gyarapodásához. Méltányos lenne-e, ha a jog magára hagyná betegen, öregen, amikor házastársa segítségét is elveszíti? Aztán azok az asszonyok, akik gyerekeket nevelnek, háztartást vezetnek, maradhatnának-e fillér nélkül, amikor már nem tudnak munkába állni, keresetre szert tenni, még inkább nyugdíjszerző szolgálati időt szerezni? Nyilvánvaló, hogy ilyen esetben a volt házastársnak kell helytállnia. Méghozzá nemcsak a közösen szerzett vagyon erejéig, hanem különvagyonából is kell állnia a tartásdíjat. Feltéve, hogy ezzel nem veszélyezteti saját tartását, vagy annak a megélhetését, akinek eltartására házastársával egy sorban köteles. A bíróság tehát vizsgálja a tartásdíj megítélésénél a kötelezett anyagi helyzetét, de a jogoÁZ OPTIMÁLIS CSALÁDTERVEZÉS 8. Magzatvédő vitamin A velőcsőzáródási rendellenességek áldozatai gyakoriak. 1000 újszülött közül 2—3-ban fordul elő. Ráadásul az ártalom súlyos: többségükben halálos, az élve- maradottaknál pedig gyakori az értelmi fogyatékosság, a mozgás- sérültség, a vizelési és a székelési probléma. Hazánkban az elmúlt időszakban évente mintegy 350 gyermek született ilyen rendellenességgel. Ismerkedjünk meg a velőcsőzáródási rendellenességek létrejöttével. Az idegrendszer telepe : a velőlemez. Ennek két széle a magzati fejlődés 3. hetében megemelkedik és egymás felé közeledve a középtájon találkozik, majd végül is előre és hátra haladva egyesül. így lesz a lapszerű velőlemezből velőcső, amelyek elülső részéből az agy, hátsó részéből a gerincvelő alakul ki. Ha a záródás tökéletlen, akkor jönnek létre a velőcsőzáródási rendellenességek. Mégpedig, ha az elülső rész nem záródik a terhesség 24. napjáig, akkor a környező kötőszöveti elemek fejlődési zavara miatt koponyahiány alakul ki. A következmény: a magzatvízben fejlődő magzat agyának, illetve nagy részének elpusztulása lesz. Ha a velőcső hátulsó részének záródása marad el a terhesség 28. napjáig, akkor a gerincoszlop (elsősorban alsó: lágyéki része) nyitott marad. Emiatt a gerincvelő marad védtelen. Egyrészt az itt kilépő idegek sérülése okozza az alsó végtag petyhüdt bénulását, a vizelet- és a széklet-visz- szatartási képtelenséget, másrészt a nyitott sebfelszín a fertőzések előtt nyitja meg az utat. Ennek következménye agyhártyagyulladás, vízfejűség és más súlyos szövődmény lehet. A velőcsőzáródási rendellenességek létrejöttében két tényező játszik szerepet. Egyrészt a velőlemez velöcsővé alakulásának sebességét meghatározó gének. A gének mindig a fehérjék, többek között az enzimek működése révén fejtik ki hatásukat. A szülők megtermékenyítésben részt vevő ivarsejtjei révén a magzatok egy részébe több „lusta” gén kerülhet. Az általuk"irányított enzimek túlságosan lassúvá teszik a velőcsőzáródást és ez a velőcsőzáródási rendellenességek létrejöttére hajlamosít. Olyan családokban, ahol már született egy velőcsőzáródásos gyermek, az ismételt előfordulás kockázata hazánkban 3 százalék. Ez mintegy iá-szerese a szokásosnak. Másrészt a velőlemez fejlődését bizonyos külső hatások is befolyásolják. Régóta ismert, hogy a világ bizonyos területein (például Írországban) magasabb az előfordulásuk, mint másutt. A télen-tavasszal születetteknél is valamivel gyakoribbak. A szegényebb néprétegekben inkább észlelik, mint a jobb- módúakban. Mindezek hátterében a táplálkozási különbségekre gyanakodtak. Minden bizonnyal ez adta az ötletet Smithells angol gyermekgyógyász profesz- szornak, hogy a fogamzás körüli időszakban adott nagy adag vitaminnal és fólsavval próbálja megelőzni a súlyos rendellenességek kialakulását. A magzati fejlődés kezdetén számos enzim még éretlen, és ezért csak nagyobb „tápanyag” koncentráció mellett képes hatékonyan működni. Ez eleve érzékennyé teszi a magzatokat bizonyos külső ártalmakkal szemben. Különösen igaz ez a „lassú” enzimek esetében, amelyeket a „lusta” gének nem ösztönöznek eléggé a munkára. De ha ezeket az enzimeket fokozottan ellátják azokkal az alapanyagokkal, amelyekből a magzati szövetek elemeit elő kell állítaniuk, akkor még a lassú enzimek is hatékonyabb tevékenységre lehetnek képesek. Így felgyorsulhat a velőcső záródása. sült anyagi helyzete is mérlegelés tárgya. Van-e a tartásra szorulónak értékesíthető vagyona. (Nem tartozik ebbe a fogalomkörbe a személyes szükséglet kielégítésére szolgáló ingó és ingatlan vagyon.) Elvárható, hogy nagy értékű ékszerek, nem lakás céljára szolgáló ingatlanok értékesítésével valaki saját maga gondoskodjék a saját eltartásáról, és azt ne különélő vagy elvált házastársától várja! A bíróság mentesítheti a tartásdíj fizetési kötelezettsége alól a házastársat olyan alapon, hogy a volt házastárs, aki tartásra szorulna, gyerekei, unokái háztartásában hasznosítja munkaerejét. Általában a volt házas- táns tartási kötelessége megelőzi a gyerek kötelességét, de ilyen esetben, amikor a felnőtt gyerek-unoka élvezi a tartásra szoruló 'munkaerejét, köteles gondoskodni is annak tartásáról. Ilyenkor esetleg résztartásdíjat kap a (különélő) elvált házastárstól. Ez a feltételezés szolgált Smithells professzor javaslatának alapjául: szedjenek az asz- szonyok már a fogamzás előtt legalább egy hónapig, majd a fogamzás után minimum két, de inkább három hónapig egy olyan speciális vitaminkombinációt, amely alapanyagul szolgál az említett enzimek működéséhez. Könnyű volt ellenőrizni az elméletet. Olyan asszonyokat kértek fel a részvételre, akiknek már volt egy vagy több velöcső- záródásos rendellenességben szenvedő gyermekük vagy magzatuk. 1000 asszonyt vizsgáltak meg. A nők egyik fele kapta a magzatvédő vitamint (Pregnovit Forte F-t), a másik fele nem. Azoknál az asszonyoknál, akik részesültek a kezelésben, 26 ve- lőcsözáródásos rendellenességet vártak és 24 Uyen rendellenességgel sújtott gyermeket szültek. A várt és talált érték tehát lényegében azonos. Azoknál az asszonyoknál', akik az előírásnak megfelelően szedték a magzatvédő vitamint, 23 velőcsőzáródási rendellenességes gyermeket vártak. Ehelyett csupán 3 szüle- tett. Tehát a kockázat 87 százalékát tudták így kivédeni. Mindezek alapján a koponyahiány és a nyitott gerinc megelőzésében egy új, minden eddiginél hatásosabb módszer körvonalazódik. 1985-ben az NSZK-ban megfigyelték a magzatvédő vitamin spontán vetélést csökkentő hatását is. Mind ez ideig azonban a magzatvédő vitamint csak a már rendellenes gyermeket szült nők további terhességeiben, tehát az újabb: az ismétlődő rendellenességek kivédésében hasznosították. Ez fontos feladat, de csak kevés családot érint. Az ismétlődő rendellenességek a velőcsőzáródási rendellenességeknek csak 6 százalékát teszik ki. Az igazi nagy dolog az lenne, ha már a rendellenességek első jelentkezését, tehát a másik 94 százalékot is meg lehetne előzni. Erre először Magyarországon vállalkoznak. Az Egészségügyi Világszervezet és a svájci Hoff- mannla Roche gyógyszergyár ugyanis 10 000 asszony számára biztosította a magzatvédő vitamint (svájci neve: Elevit Prona- tal). így az optimális családtervezési modellben részt vevők számára ez ingyenesen rendel- kezésre áll. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a magzatvédő vitamin jelenleg még ellenőrzés alatt álló tudományos feltételezésnek számít. Biztos, hogy nem ártalmas, de hatékonyságának mértéke még pontosan nem ismert. Czeizel Endre dr. Divatos a meghökkentő Alkalmi pulóver Harmincnyolcas méretre készült az eredetije a képen látható liláspiros-palack- zöld buklé-moher kombinált pulóvernek, amelynek szeszélyes vonalú mintázatát fíitterhímaéssiel hangsúlyozzák ki. A rajzról leolvasható módon, 50 szemre kezdjük az eleje, a háta és az ujja darabokat. Az ismert intarziakötés módszerével — a munka bal oldalán a szálakat keresztezzük, tetszés szerinti átlós mintát kötünk moherből a bükié pulóverbe. Amikor a darabok készen vannak, összehorgoljuk őket, az eleje-háta alsó szemeit körkötőtűre szedjük, és elkészít-, hetjük a 6 centiméter magas passzérészt. Különösebb gyakorlatot nem kíván, a modell rendkívül egyszerű, a csuklópántot hirtelen felére fogyasztással szűkítjük az elején. „V”-kivágást pedig a legegyszerűbb módon minden ötödik sorban az ötödik szem fogyasztásával alakítjuk ki. Az eleje vállszélessé- gei 20—20 szemesek, ezt úgy érjük el, hogy amikor a „V”- kivágást fogyasztjuk belül, ugyanakkor a negyedik fogyasztásnál kívül elkezdjük szaporítani. A hátát a válla felé haladva az utolsó harmadnál folyamatosan 50-ről 60 szemre szaporítjuk. A széles vállat válltöméssel hangsúlyozzuk ! Ne féljünk a különböző karakterű anyagok párosításától, és az úgynevezett vad színek kombinálásától sem, az idén divatos a meghökkentő. E meghökkentés jegyében díszíthetjük a már elkészült buklé-moher pulóverünket színes flitterrel, esetleg strasszal. A modellhez könnyű selyem, vagy bőrszoknya illik. KII mhhhbhhhhhhhhhhhhbhhhbhbsbhi 1986. november 29. Olvasóinknak bemutatunk néhány fantáziafrizurát az idei télre a párizsi divatszalonokból. A nappali és az esti viselethez divatos a*„feldíszített fej”: a valódi és a pót oopf. (Ez utóbbinál az se baj, ha látszik, sóit lehet más színiből is!), a masnik egymás fölött, a flitter és a bizsu csatok, a fésűk, a plasztik virágkompozíciók, tetszés szerint. S. LEPAGE rövid frizurája nem hiába viseli a „tűzfrizura” nevet, a homlok fölött hosszúra hagyva, új csodaszerről 'pompásan rögzítve úgy néz az ég felé, mint a fűznyelv. A divatház másíik újdonsága a dupla rnasnis copf. A híres ALEXANDRE fodrász a hosszú hajat oldalt rövidre vágta, s hátul copfba fonta — a Kimijinta divathiáziban. Ugyanez a frizura jól kialakítható a rövid hajhoz hozzátűzött pótcopffal is, melynél — mint a rajzon jól látható — a rövid hajat a tarkónál szálakra fésülve széthúzzák. Nemcsak a gyönyörű nyakéket és fülbevalót érdemes megnézni, die a jellegzetes — elöl rövidre nyírt tüskés és a hátul hosszú egyenels — divatfrizurát is. (I. BERNARD modell.) A HANAÉ MÓRI divatos hajviseleteit hátul függőlegesen betörve, díszstrasszal morftn viro bonrl i.o n m o n olran
