Kelet-Magyarország, 1986. november (43. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-24 / 276. szám
1986. november 24. Kelet-Magyarorggág A levegő országntjaia Utólag már nagyon nehéz meghatározni az élmények nagyságát, de dr. Kes- selyák Mihály állítja, hogy a sok között két igen jelentős akadt. A legelső, amikor önállóan vezethette vitorlázó repülőgépét, a második pedig, amikor meg- tarhatta első előadását a főiskolán. Teljesen felesleges olyan kérdést feltenni neki, hogy mit szeret jobban, a katedrát-e, vagy pedig a repülést, hiszen aki ismeri, az azt is tudja, hogy a körülötte kialakult körbe mindkettő beletartozik. A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola 45 éves docensének az életében meglehetősen kis szerepe van a véletlennek. Szerette a sportot, a tornát, a modellezést. — Élvezettel végeztem a tornagyakorlatokat, korábbi iskolámban, a szegedi Radnóti gimnáziumban, később pedig modellező lettem, majd a sportrepülők társaságában találtam magam. Első éves műegyetemista korában oltotta magába a repülés szeretetét, Farkashegyen végezte első szárny- próbálgatásait, egy Pionír gép hátán emelkedett először a levegőbe, azóta sem tágított mellőlük. Amikor már egy éve tudhatta magát repülőnek, birtokosa volt a sportrepülők C vizsgájának. A következő évben már az ezüstkoszorút is megszerezte. Mire a műszaki egyetemet befejezte — ahol mint repülőmérnök végzett — ismert pilóta lett. Az esztergomi repülőgépgyárban tervezőmérnöknek szólították, a repülőtéren pedig oktatónak, hiszen nemcsak repült, tanított is. És talán a sportban végzett pedagógiai munkája is segítette, hogy már a legelső ízben is sikerrel oldja meg feladatát a nyíregyházi katedrán. — 1970-ben tartottam meg első előadásomat, navigációt, motortant oktattam, miközben a levegő országújáról beszéltem. Harminc, éles eszű hallgató figyelte a szavaimat. Néhány kollégám megdicsért a nyugalmam miatt, én azonban tudtam, hogy ezt a repülésnek köszönhetem. Aztán így folytatta: — Nagyon szép feladatot végzek, a jövő sólymait nevelem. Minden szép és felemelő, amit csinálok. Szeretek tanítani, szeretek nevelni. Témám, a repülés szerepe a mezőgazdaságban. Közel 20 esztendeje válogatott kerettag, ekkor indult az első versenyén is. Fokozatosan javultak az eredmények. — Jó fizikumú, biztos kezű pilóta — állapította meg korábban, első tanítója, Szentgyörgyi Tibor. — A nyugodt, kiegyensúlyozott docensek közé tartozik — vélekednek róla a nyíregyházi főiskolán. lyiond'ják: keveset repül! Ő állítja, annyit, amennyi a jó teljesítmény eléréséhez szükséges. Tudják róla, mindenkor kipihent állapotban megy a felegekbe. — Az esetleges siker — az én esetemben — nem függ össze a repült órák számával. — Mflyen érzés a repülés — kérdezzük tőle? — Magasztos, felemelő érzés fog el, amikor felemelkedem, elhagyom a földet. Odafenn, már fnin- den a mozdulataimra történik. Egy igazi repülős sztorit kértünk. Gondolkozott. — Akad néhány, előfordul, hogy az ember pillanatnyilag nem úgy dönt, ahogy a legjobb lenne. Egyik versenyen, a Cserhátvidéken leszállás' közben, szembeszél miatt erős merülésbe kerültem, alig tudtam átsiklani a dombvonulat fölött. — Soha nem ... ? — Kár folytatni — vágott közbe. — Az ember bízik magában, bízik másokban, ismeri a technikát, a repülés csinját-binját, akkor mitől félne? Az idén magyar bajnoki címet szerzett a Standard osztályban. Harminc pilóta küzdelmében bizonyult legjobbnak. A romániai versenyen a középmezőnyben végzett, de itt az időjárás akadályozta a jobb eredmény elérését. Dicséri a 15 méter fesztávú Jantar—2 gépét, amely világszínvonalat képvisel. Kesselyák Mihály eddig 1800 órát töltött a levegőben, több mint 3 ezer felszállással rendelkezik. Mintegy 15—20 géptípus szerepel az aranykoszorús pilóta szakszolgálati engedélyében, kinek az áhított gyémánt megszerzéséhez már csak az 5 ezer méter magasság hiányzik. Jó a kapcsolata klubtársával, Bo- rosnyay Károllyal, sokat segítik egymást, a földön és a levegőben. A vitorlázó pilóta legszebb álma, nagy távolságot repülni. Vajon Kesselyák Mihály is ezt vallja? — Sok apró dolog összetevője eredményezheti a sikert — fogalmaz. — A magyar bajnokságon, hárman voltunk, akik végigrepültük valamennyi számol. Évente nyolc hetet tölt a levegő országútjain. Ez azt jelenti, hogy továbbra is megmarad a katedránál és, hogy a fellegeket is kívánja ostromolni. Igen azt jelenti, mert Kesselyák Mihály aranykoszorús repülő életében a sport és a tanítás megbonthatatlan egység. Kovács György Az országos bajnokságra készül Krakomperger László Az egészséges ifjúságért Gond van ifjúságunk egészségével, kondíciójával, fizikai állapotával. Ez statisztikai felmérések alapján számszerűleg is bizonyítható. Okait kutatva összetett, több kórokozós gócot találunk. Közöttük ott lapul az iskolai testnevelés, a diáksport helyzete. Mindig örömteli a hír, amely iskolai diáksport egyesület megalakulásáról tájékoztat. Egyre bővül azoknak az általános és középfokú iskoláknak a száma, amelyek így is bizonyítják, tenni akarnak. Azért, hogy diákjaik többet, rendszeresebben, nem kizárólag edzés- és mérkőzés- szerű formában mozogjanak, sportoljanak. örömmel tölt el az ilyen hír, ám ekkor egy kétkedő hang szólal meg bennem: ilyen egyszerű lenne a megoldás, csupán szervezeti változásra volt szükség? Természetesen nem csupán erről van szó. Am miért ne legyek optimista, hiszen a világon sok ördögi körnek volt már pofon egyszerű, éppen ezért váratlanul könnyű a megoldása. A tanrendben szereplő tornaórák száma, a mindennaposodó testnevelés önmagában már nem tudja elérni célját. Így a diákok szervezetének is szüksége van az alapmunkaidőn kívüli túlórára, másodállásra, ..géemkázásra”. Utóbbi formájának tekinthetjük a megszületés utáni állapotban lévő diáksport egyesületek által kínált lehetőséget. Nemcsak foci és kézilabda meccsekre gondolok: játékos vetélkedőkre, élményt nyújtó kirándulásokra, amelyek rendszeres mozgáslehetőséget kínálnak azoknak, akiknek szükséges. Ezek valamivel „meg tudják fogni” a fiatalokat. Nagyszerű ötletnék tartom a szülők gyermekeikkel közös rendezvényekre történő becsalogatását a tornatermekbe, az iskolai sportpályákra. No erre azonnal lecsapott ágáló énem: tornateRóluk van szó. Testnevelési óra egy szatmári kisiskolában. (M. K. felv.) rém, sportpálya, szertárak felszereltsége — egyik kényes pontja az előrelépésnek. Való, az iskolai testnevelés komoly létesítményhiánnya! küszködik. Még jó néhány iskolában tartják szükségteremben, folyosón vagy mindig a szabadban a foglalkozásokat. Am nem csupán Adidas szerelésben, és D-típusú tornateremben lehet sportolni, mozogni. A pedagógiát, pszichológiát tanult testnevelők jól tudják, hogyan lehet a gyereket megnyerni az ügyhöz. Emlékszem, alig vártuk a tornaórát, hogy Molnár Pista „bácsi” viccelődjön, kiabáljon, hátba verjen és simogasson, egyszóval velünk legyen. Igen, ez is nagy probléma, és szerintem nagyobb fajsúlyú, mint hinnénk. A testnevelő tanárok személye, varázsa, kiválasztása és képzése. Sorolhatnám még a betegség kiváltóit, ám a felismerésen már rég túl vagyunk. Az orvoslás, a kezelés, a gyógyítás útját kell keresnünk. Es a felelősség nemcsak az AlSH-n, az iskolán, a diáksport egyesületen, a tanáron van. Mindannyian felelősek vagyunk azért, hogy ilyen elszomorító a helyzet, és ebből adódóan mindannyiunknak tennünk kell az ügyért. Nem halogatva, és nem is keveset. Ezért volt éppen erről is szó az Állami Ifjúsági és Sporthivatal legutóbbi sajtótájékoztatóján. (M. L.) A súlyemelők doyenje, legöregebbje Krakomperger László. A súlyemelést 1973-ban, a 110-es szakmunkásképzőben kezdte Suba Ernő keze alatt. A mindig mosolygós, 29 éves sportoló nős, kisfia idén született. Khaki, ahogy a többiek becézik, egyéni .legjobbja szakításban 122, lökésben 157, összetettben 275. (A két fogásnemben egyéni csúcsát egy versenyen belül még nem sikerült elérni, ezért gyengébb 4 kg- mal az összetett eredménye.) Súlycsoportjában, a 67,5 kg-ban Kerek és Romhányi között dőlhet el az aranyérem sorsa a magyar bajnokságon. A nyíregyházi fiú a fennmaradó dobogós helyért küzdhet. Ezen a versenyen a hazai közönség előtt szeretné 280-ra javítani egyéni legjobbját. A hátralevő időben a szakítást gyakorolja a legtöobet. mert hiába a rutin, a sokévi tapasztalat. ha ebben a fogásnemben egy régi beidegződést, az ollózást nehezen tudja helyettesíteni a beütéssel, a szabályos mozdulattal. Hasonlóan Mészároshoz. az utánpótlás egy csoportjának edzéseit irányítja. És azért illik példát mutatni a tanítvány oknak, akik árgus szemekkel figyelik majd mesterüket a december eleji viadalon. Jókedvű társaság gyülekezett szombaton reggel a nyíregyházi stadion tekecsarnokában. Mint kiderült, a Taurus által rendezett „Szeret ön tekézni ?” tömegsportverseny sok érdeklődőt vonzott. Jöttek a város minden részéből, sőt a nyírbátoriak nevezésével megyei jellegűvé bővült az esemény. A pályán aztán parázs, izgalmas csatározás alakult. Dőltek a bábuk, olykor az ismert „malac” is megjelent az eredménytáblán, mintegy jelezvén, a dobó kilencet ütött! Mire eljött a lusta ebédidő, az is kiderült. hogy a verseny „nagy hármas’’ csatározás végén a Fullajtár András vezette MÉSZÖV nyerte az amatőrök részére kiírt versenyt a Nyírbátor és a Stadion együttese előtt. A többiek ..a részvétei a fontos” alapon kedvükre mozoghattak — az egészségükért. Dőltek u bábuk Képünkön az esemény egy pillanata látható. (Fotó Jávor L. felv.) Fotós szemmel a BS-ben Fotóriporterünk Császár Csaba a Budapest Sportcsarnokban járt, megörökített néhány pillanatot a FIFA nemzetközi teremlabdarúgó torr»*i *•» r* T
