Kelet-Magyarország, 1986. november (43. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-15 / 269. szám

1986. november 15. ^ AZ OPTIMÁLIS CSALÁDTERVEZÉS 6. A fogamzásgátló tabletták fi fogszuvasodás megelőzése gyermekkorban A családtervező párok dön­tő többsége (92 százalék) a gyermekvállalás eldöntése előtt már élt nemi életet. Döntő többségűidben a nők fogamzásgátló tablettát szed­tek. A párok további 1G szá­zalékában a férfi gumióv­szert alkalmazott. A harma­dik, leggyakoribb védekezési mód (9 százalék) a megsza­kított érintkezés volt, Továb­bi ' 10 százalék sok egyéb módszerhez folyamodott a rnég nem kívánt terhesség kivédése érdekében. A csa­ládtervező pároknak 3 száza­lékában esett egybe a nemi élet kezdete és a gyermek- vállalás óhaja. Tabletta után három hónap A leggyakoribb fogamzás­gátló módszert: a tablettákat alkalmazóknak elmondtuk, hogy a fogamzásgátló tablet­ta szedését helyes a tervezett fogamzás előtt 3 hónappal abbahagyni. A fogamzásgát­ló tabletták lényegében „ki­kapcsolják” a női szervezet­ben az agyi központok agy­alapi-mirigy petefészek rend­szerre alapozott nemi hor­mon szabályozást. A női szervezet közismer­ten nagy tűrőképességű. A tablettaszedés abbahagyása­kor általában 1—2 hét alatt sikerül visszaállítani az ere­deti hormonszabályozást. Az első havivérzés ugyanis any- nyival szokott később jelent- kezni. Ezt követően a nemi hormonok hatásának többi megnyilvánulása: a tüszőérés, a tüszőrepedés, a peteterme- lődés, valamint a méhnyál- kahártya felkészülése a meg­termékenyített pete befoga­dására is visszatér. A nők mintegy 20 százalékának a szervezete azonban 3 hóna­pot igényel a hormonszabá­lyozás „újratanulmányozásá- hoz!” (Sőt. 1 százalékának még 6 hónap is kevés, náluk ennyi idő alatt sem jelentke­zik a havivérzés. Ilyenkor orvoshoz kell fordulni.) Rémhír alap nélkül A belső hormonszáfeálypz^s helyreállásáig eleve csök­ken az esély a fogamzásra. De ha mégis . bekövetkezik, akkor a méhnyálkahártya felkészületlensége ; miatt, a megtermékenyitéít pete be­ágyazódása nagy ritkán — körülbelül az1 esetek közel 1 százalékában —, nem megfe­lelő és bizonyos fejlődési za­varok kiindulópontja lehet. Elsősorban egyes ritka vég­tagrendellenességek kisfokú növekedésével kell számolni. A fejlődési zavarok ritkasá­ga miatt az így bekövetkezett terhességekben sincs ok .ag­godalomra: a terhesség-meg­szakítás emiatt szóba sem jöhet. Egyetlen teendő a ter­hesség 19—20. hetében törté­nő magzali ultrahangvizs­gálat, amelv képes a végta­gok állapo! ít megbízhatóan feltárni. Űjabban akran hangoz­tatott rémi . hogy a fogam­zásgátló t;r Vita veszélyeket jelenthet később vállalt gyermekekig Ez az állítás mindenképpen megalapozat­lan. Nem igaz, hogy a tab­letta szedést követően hóna­pokkal-évekkel 'később vál­lalt terhességekből gyakrab­ban születnek rendellenes és örökletes ártalomban szenve­dő utódok. A valóság az, hogy a tab­lettaszedés után — az elő­írásoknak megfelelően vál­lalt terhességekben — rit­kább a spontán vetélés és halvaszületés, valamivel ma­gasabb az újszülöttek súlya, s nem gyakoribbak a vele­született rendellenességek és az örökletes ártalmak. Eddig hét országban vég­zett és azonos eredményhez vezető vizsgálatok egyértel­műen kizárták a tabletta­szedő nők későbbi terhessé­geinek és utódainak minden­fajta ártalmát. E vitathatat­lan tények sem nyugtattak meg néhány szakembert, mi­vel — véleményük szerint — ilyen ártalmak majd az uno­kákban és a további leszár­mazottakban jelentkezhet­nek. Ez a pesszimista jóslat is elvethető. A genetikai ár­talmak különböző típusai, így a kromoszóma- és gén­ártalmak, valamint az utób­biakon belül a feltétlenül, (úgynevezett dominánsan, te­hát már az első generáció­ban megjelenő) és lappang­va (úgynevezett recesszív ártalmak, amelvek csak a ké­sőbbi generációkban mutat­koznak meg) öröklődők gya­korisága között jól ismert összefüggés van. S ha az el­ső generációban nem mutat­ható ki a domináns génár­talmak és kromoszóma elvál­tozások arányának növekedé­INDIÁNSAPKA Hozzávalók (50—52 centiméte­res fejbőséghez) : 5—5 dkg mály­varózsaszín, türkizkék, néhány méter piros, rózsaszín, sötétzöld, középkék, sárga ZSÁLYA gyap­jú fonal, 2,5-es kötőtű. Kötésminták: alapminta: 1. sor: sima, 2. sor: fordított. Az alapmintás munkafelületbe, a le­számolható ábra szerint, norvég technikával, két különböző színű fonal felhasználásával színes mintacsíkot készítünk. Szempró­ba: 21 szem X 24 sor = 10 cm. Munkamenet: türkiz színű fo­nalból, 96 szembe kezdjük, 1 si­ma, 1 fordított váltakozásával, patentmintával, 1,5 cm — 6 sort kötünk. A munkát a leszámolha­tó ábra szerint, 1—31. sorral, alapmintával folytatjuk. A 32. sortól türkiz színű fonállal, 1 sor sima. l sor fordított. A fejtető­se, akkor a későbbi generá­ciókban sem kell tartani a lappangó génbetegségek sza­porább megjelenésétől. Na­gyon fontos ezt tudatosíta­nunk, mivel így a tabletta­szedés után terhességre vál­lalkozó sok asszony szoron­gását — remélhetőleg — meg tudjuk szüntetni. Ni a helyes? Az alaptalan félelmekkel azért is le kell számolnunk, mivel valószínűleg ez áll a teljesen helytelen magyar fogamzásgátló gyakorlat hát­terében. A többi országban az asszonyok a fogamzásgát­ló tablettákat általában a tervezett gyermekáldások előtt és között szedik, ezek elérése után pedig áttérnek más módszerekre. Az egész­ségvédelem szempontjából ez a gyakorlat a helyes. Ezzel szemben hazánkban gyakorta fordított a helyzet. A nők a gyermekvállalás előtt nem merik szedni a tablettákat, mivel hallottak az említett rémhírekről. A kívánt gyer­mekszám elérése után pedig elkezdik szedni a tablettákat. Akkor, amikor az életkor, cigaretta és más tényező (például érrendszer áLlapota) miatt ez már nem ajánlatos. Mindenképpen szükséges len­ne a helyes nemzetközi gya­korlat hazai követése. Ezért is fontos a rémhírekkel le­számolni és a tablettasze­dés szabályait tudatosítani. Czeizel Endre dr. fogyasztás: 8 szemet az alapmin­tának megfelelően lekötni. 2 sze­met összekötni. 6 sima sort kö- tünk, majd a következő sorban, minden 6. szemet lefogyasztjuk, 6 sima sort kötünk, majd a kö­vetkező sorban minden 4. sze­met lefogyasztjuk. Végül a kötő­tűn lévő 12 szemet merkelőtűvel összefogjuk, és a nyílást össze­varrjuk. A hátoldal szélszemeit, alapszínű fonallal, sortalálkozás szerint összevarrjuk. Fülvédő: (4 db-ot kötünk) mályva színű fonalból, 3 szem­re kezdjük, alapmintával köt­jük. A sorkezdéseknél, 4X2 sze­met szaporítunk (19 szem). A munkát egyenesen haladó oldal- szélekkel folytatjuk, a kezdő (közép) sortól számított 8 cm el­érése után, a szemeket egyen­ként lefogyasztjuk. Két-két azo- . nos szem- és sorszámú fülvédő i lapot egymásra illesztünk, és az : oldalszéleken sortalálkozás sze­A fogszuvasodás Magyaror­szágon — elterjedtségét tekintve — népbetegség. A hazai szűrő- vizsgálatok adatai szerint a gyer­mekeknél és serdülőkorúaknái gyakorisága tíz évenként meg­kétszereződik. Nemzetközi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy megfelelő meg­előzési programmal a fogszuva­sodás csökkenthető, illetve meg­előzhető. (Svájcban 2000-re a gyermekeknek már nem lesz szuvas foguk). A fogászati egész­ségüggyel nemzetközi méretek­ben foglalkozó szakemberek megelőzésként három alapvető módszert ajánlanak: a fogaza- tot kevésbé károsító táplálkozási szokások elterjesztését, a rend­szeres, helyes fogápolást, fluor- bevitelt. E három megelőzési módszer kiegészítője a rendsze­res/ fogorvosi ellenőrzés, szükség esetén kezelés, gondozás. A fogszuvasodás — jelenlegi ismereteink szerint — lényegé­ben táplálkozási betegség, ki­alakulásában döntő szerepe van a helytelen táplálkozásnak. A megelőzési program egyik célja éppen ezért ennek megváltozta­tása, ami a gyakorlatban már kis módosításokkal elérhető. Főétkezéseken kívül fogyasz­tott édességek, szörpök mennyi­ségét minimálisra, az ízesítéshez használt cukoradagot felére csökkentsük. A puha. pépes éte­lek helyett inkább rágásra al­kalmas. szilárdabb összetételű táplálékot készítsünk. Fogyasz- szunk több zöldségfélét és gyü­mölcsöt. Az étrendünk tartal­mazzon a fejlődő gyermek szer­vezete számára minden, bioló­giailag szükséges tápanyagot (elegendő fehérjét, vitaminokat, ásványi sókat). Igen lényeges a rendszeres fogáDOlás is. Az, erre irányuló nevelést gyermekkorban (2—3 éves kortól) kell kezdeni. Az óvodai oktatási program része a személyi higiéniára nevelés, s ennek lényeges eleme a száj­ápolás oktatása is. A gyerekek A mák, a magyar népi hitvi­lágban rontás elhárító szerként volt használatos. Ezt a szerepét a néprajzkutatók azzal magya­rázzák, hogy sok apró elszórt szemét az ártó lénynek fel kell szednie, mielőtt káros hatalmát érvényesíthetné. Szent György és Luca napján, vagy tehénellés rint Összevarrjuk, majd próba után á sapka megfelelő oldalszé­lére varrjuk. INDIÁNSAL (140X9 CM) Hozzávalók: 5—5 dkg mályva­rózsaszín, piros, rózsaszín, tür­kiz, sötétzöld, olajzöld, közép­kék, sárga ZSÄLYA gyapjú fo- nal, 3-as kötőtű, horgolótű. Kötésminták: alapminta-: azo­nos a sapka mintájával. Munkamenet: kék színű fonal­lal, 3-as kötőtűvel. 2 szemre kezdjük, alapmintával kötjük. Minden sorkezdésnél 2 új szemet szaporítunk. A kötőtűn lévő sze­mek száma 38, egyenesen haladó oldalszélekkel folytatjuk a mun­kát, 7,5 cm elérése után a leszá­molható ábra szerint (2 szél­szem 3 mintaismétlődés) foly­tatjuk a munkát, 133 cm-t kö­tünk, végül kék színű fonallal a kezdéssel azonos magasságú, sorszámú befejező részt kötünk. A szaporítások helyett fogyasz­tással. Az elkészült sál szélsze­meit 3-as horgolótűvel, kék szí­nű fonallal egy rövid pálcasorral körbehorgoljuk. könnyen, játékosan taníthatók az óvodában a helye« fogápolás­ra, ami a későbbiekben igényük­ké is válik. (Zárójelben emlí­tem ; az iskolákban már sajná­latos módon, nincs biztosítva a fogmosás lehetősége.) Természe­tesen otthon is figyelmet kell szentelnünk gyermekeink fog- ápolására, hiszen elsősorban mi, szülők felelünk egészségükért, így fogaik állapotáért, tisztasá­gáért is. Az egészséges fogazat kialaku­lásához a helyes táplálkozás és rendszeres fogápolás mellett bi­zonyos nyomelemek — elsősor­ban fluor — is szükségesek. A fluorszükségletet leginkább az ivóvíz biztosítja. Ha az ivóvíz literenként 1 mg fluort tartal­maz. akkor alakul ki egészséges fogzománc a fejlődő szervezet­ben. Amennyiben az ivóvíz flu- nrt'jrtqimq csekély. úgy azt mesterségesen kell pótolnunk a fluortabletta adagolásával. A fogszuvasodás megelőzésé­nek a három módszerét komp­lex programmal vezeti most be egészségügyi kormányzatunk. Központi erőforrásból biztosítja a gyermekek számára a fLuor- tablettát, a Dentocar-t. Megyénk­ben a program 1987. januárjától indul. Az első évben a 0—6 éves gyermekek kapnak fluortablet­tát. 1988-ban a 7—8 évesek és 1989-től a 9—10 évesek is. így megyénk valamennyi 0—10 éves gyermeke részesül Dentocar tab­letta adagolásában. A szükséges napi adagot szakorvosok állapít­ják meg. A bölcsődékben, óvo­dákban a gondozónők, óvónők adják majd be a gyermekeknek a tablettákat. A Dentocart éven­te 180 napon át kapják majd a gyerekek, tehát a szünidőben nem. idején a mákszemeket az istálló köré szórva akarták megakadá­lyozni a kártevést. Őrölve, megtörve, tészták íze­sítőjeként, töltelékekként csak a 18—19. századi szakácskönyvek­ben lehet nyomára lelni. A má­kos gubán, mákos mácsikon, mákos rétesen és mákos kalá­cson kívül egyéb felhasználási módja alig-alig ismeretes. Mi az alábbi mákos sütemények re­ceptjeit ismertetjük. MAKSZELET: negyed liter hi­deg tejben keverjünk el csomó­mentesen 15 deka őrölt mákot, 15 deka porcukrot, 15 deka tisz­tet, fél sütőport, késhegynyi őrölt fahéjat, fél citrom reszelt héját. A vajjal kikent, morzsá-' val kiszórt tepsibe töltve köze­pes lánggal kb. 25 percig süs­sük, de mielőtt a sütőből ki­vesszük, tűvel győződjünk meg róla, hogy belül nem maradt-e nedves? Langyosan szeleteljük fel, és porcukorral meghintve te­gyük tálra a szeleteket. MAktortA: 12 deka vajat be­verjünk habosra 4 tojássárgá­val, 14 deka cukorral, 12 deka hámozott, őrölt mandulával, és 15 deka őrölt mákkal. Ezt ve­gyítsük össze a négy tojás ke­ményre felvert habjával és kés­hegynyi szódabikarbónával. (Ez felhúzza.) A kivajazott, kiliszte­zett tepsibe töltve, előre beme­legített sütőben közepes lánggal kb. 25 percig sütjük úgy, hogy a sütő ajtaját 15 percig ne nyis­suk ki. 25 perc után tűvel néz­zük meg, átsült-e a tészta. Bo­rítsuk tálra, és ha kihűlt, vág­juk hosszában félbe, közepét kenjük meg valamilyen savany- kás lekvárral. Tetejét vonjuk be mákos mázzal. Ez úgy készül, hogy 1 deci vízben 5 deka őrölt mákot 10 deka cukorral, fél cit­rom levével sűrű sziruppá befő­zünk, és még melegen bekenjük vele a torta tetejét, oldalát. RÁCSOS MÁKOS: összegyú­runk 23 deka lisztet, csipet sót, 15 deka vajat vagy margarint, 13 deka porcukrot, 1 vaníliás cuk­rot, 2 tojássárgát. A tészta egy- harmadát félretesszük, kéthar­madával kibéleljük a tepsit. A töltelék: 18 deka őrölt mákot megfőzünk 2 deci tejben. Bele­keverünk 2 evőkanál porcukrot, evőkanál vajat, egy reszelt al­mát, fél citrom reszelt héját és levét, és ha kihűlt, elvegyítjük a 2 tojás keményre felvert habjá­val. Ezzel a tésztát megkenjük. A tészta egyharmadából csíko­kat sodrunk, és rácsként a töl­telék tetejére tesszük. A rácsot megkenjük toiássárgával, és elő­re megmelegített sütőben köze­pes lánggal addig sütjük, amíg a rácstészta aranybarnára nem pirult. Kihűlés után szeleteljük, és szedjük a tálra. MÉZES MÁK: fél liter mézet felforralunk, és amikor forr. be­leszórunk 60 deka őrölt mákot. Addig kevergetve főzzük, amíg az bámulni nem kezd. Akkor hideg vízzel kiöblített porcelán­tálra öntjük, és hagyjuk, hogy kihűlve megszilárduljon. E2t Kö­vetően szeleteljük. Gyermekpszichológia Eptttrzá, önzetlenség Kicsik, s nagyok életében egy­re szaporodnak az erőszakos cselekmények, s a tudományok sorában a fejlődéslélektannak, valamint a szociálpszichológiá­nak is évtizedek óta érdeklődése előterében álló kutatási témája az agresszió. Am csak a leg­utóbbi években nőtt meg ellen­téte, a másik emberre pozitív társas következményekkel járó ún. proszociális viselkedés irán­ti érdeklődés. Ez utóbbi körbe sorolják a segítségnyújtást, a másokért való áldozatvállalást, az adakozást stb. Vannak már kutatók, akik szembeállítva az agresszív, támadó viselkedéssel éppen a szimpátia; azaz az együttérzés, az önzetlenség, az osztozkodás, a nagylelkűség oká­nak, kialakulásának fontosságát hangsúlyozzák. E magatartásfor­máknál, lelki megnyilvánulások­nál is döntő szerepet játszik a szándék. Nem tekinthetjük ' ugyanis igazi önzetlen viselke­désnek azt, amikor valaki csu­pán azért segít másoknak, hogy bebiztosítsa magát arra az eset­re, ha ő szorulna rájuk, vagy azt, ha valaki kárpótolja társát valami olyan nehézség kiegyen­lítéseképpen, melyet netán ő okozott. Ilyenkor viszonzásról, viszonosságról beszélhetünk. Az ókorban a görögök az együttérzés jelentőségét a szim­pátia szóval illették. A szimpátia eredeti jelentése: együttszen­vedés. Jól tudjuk azonban, hogy nemcsak egymás bánatát, gond­ját tudjuk átérezni, hanem ré­szesedni tudunk mások örömé­ből, boldogságából is. Embertár­saink öröme és szomorúsága egyaránt kiválthatja az együtt­érzést, s arra serkenthet, hogy törődjünk egymással. A mi kul­túrkörünkben a legtöbb ma is élő nyelvben még mindig a szimpátia kifejezését alkalmaz­zák akkor, ha valaki embertár­sának érzelmeket megmozgató, érzelmekben dús helyzetét átér- zi, é& együttérzését tettekben, szavakban vagy mindkettőben ki is mutatja. A társaskapcsolatok kezdemé­nyezésének, megalapozásuk, ki­építésük sikerességének egyik legfontosabb mozgató rugója a szimpátia érzelmi jelensége. A gyermekpszichológusok már a koragyermekkor életszakában megfigyelték a jelenséget, és másféle lelki jelenségekkel való együttjárásukat. Már az első életévben képes a kisgyermek egy társ hatására — hallva, lát­va őt — a társsal együtt sírni vagy nevetni. A második életév­ben felgyorsul ez a fejlődési fo­lyamat. A passzív együttérzés aktív segítségnyújtássá válik a második-harmadik év táján. Akár egy mese hallatán is meg­mutatkozhat a gyermek szimpá­tiája egy-egy állat, személy iránt. Az óvodáskorban mind erősebb a törekvés, hogy a cso­portjukban a bajbajutott társ se­gítségére siessenek a gyerekek. A növekvő tapasztalatok bővítik helyzetfelismerési készségüket, és •a nagylelkűség kifejezésmódját is. A mozgásban való magabiz­tosság, a nyelvi kifejezőkészség mellett az intellektuális képessé­gek fejlettsége is erőteljesen be­folyásolja az együttérző viselke­dés alakulását. Az iskoláskorban különösen a szülők, tanítók és tanárok ész­revételei, dicsérete — azaz meg­erősítései — ösztönzik az önzet­lenség fejlődését. Az erkölcsi ítéletalkotás fejlettségi szintje is meghatározza kibontakozását. Mindinkább elmarad a gyermek viselkedési motívumrendszerében a külső — általában felnőttől ér­kező — jutalmazás jelentősége, és egyfajta benső iránytű, erkölcsi törvény irányítja őt a proszociá­lis viselkedés tanúsításában. Ha azonosult családjával, osztálytár­saival, barátaival, mindegyikük iránt választhatja kritikus hely­zetben is az önzetlen (altruista) magatartást. A kutatók különösen az ada­kozás és a szociális felelősség normáját hangsúlyozzák. Ha ezeket magába építette a gyer­mek, ezeknek kíván megfelelni a döntésre felhívó helyzetekben. Az együttérző-segítségnyújtó vi­selkedés elsősorban saját maguk helyesléséért, s nem kézzelfog­ható javak, anyagi ellenszolgál­tatás elnyeréséért történik. Ne­velőmunkánknak ki kell terjed­nie tehát arra a célra is, hogy a gyermekek e normákat elsa­játítsák. Ennek érdekében mo­dellt is kell nyújtanunk az ön­zetlenségre, kifejezésre kell jut­tatnunk együttérző, önzetlen tet­teik, magatartásuk miatt érzett örömünket. £]; m óly v o Bt oiojzöid Qisárgo Q- sötétzöld 0itörkiz Srkék 0 ; pinkrózs o ggrpiros indiánsapka és sál Dr. Bakó Attila megyei stomatológus szakfőorvos Mák a tésztában I'M HÉTVÉSI MELLÉKLET

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom