Kelet-Magyarország, 1986. november (43. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-14 / 268. szám

4 Kelet-Magyarország 1986. november 14, A bolíviai főváros utcáin bányászok tűntettek, magasabb béreket követelve, illetve a kormány ígéretét, hogy a bá­nyákat nem adják magánkézbe. A Rajnába került szennyeződés körülményeit és következ­ményeit tárgyalják meg Zürichben az érintett nyugat-európai országok szakminiszterei. A történelmi út é$ tapasztalatai — Kádár János könyvéről — TELEX LAOSZI PÁRTKONGRESSZUS Vientiane-ban ma meg­nyílt a Laoszi Népi Forra­dalmi Párt negyedik kong­resszusa. A laoszi testvérpárt kongresszusán az MSZMP kül­döttségét Szakait József, az MSZMP KB tagja, a Közpon­ti Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke vezeti. Az SZKP de­legációjának élén Gejdar Aliev, az SZKP KB PB tag­ja, a szovjet kormány első el­nökhelyettese áll. A kongresszuson a politi­kai beszámolót Kaysone Phomvihame főtitkár terjesz­ti elő. A küldöttek megvitat­ják még a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaság tár­sadalmi-gazdasági fejleszté­sének 1990-ig, illetve 2000-ig érvényes fő irányait, vala­mint a párt szervezeti sza­bályzatának javasolt módosí­tását. AQUINO ELUTAZOTT JAPÁNBÓL Pénzügyi és poltikai támo­gatásra szóló ígéretekkel tért haza Corazon Aquino fülöp- szigeteki államfő Japánban tett négynapos hivatalos lá­togatásáról. A japán fél kö­zel egymilliárd dollár értékű pénzügyi támogatást ajánlott fel a Fülöp-szigetek gazda­ságának helyreállításához. FRANCIA HADÜGYI KÖLTSÉGVETÉS A francia nemzetgyűlés csütörtökön megszavazta a Chirac-kormány jövő évi ka­tonai költségvetését, amely­nek 169,2 milliárd frankos összege 6,85 százalékkal múl­ja felül a tavalyit. A költség- vetés mellett szavaztak a kor­mánypártok és némi fenntar­tással a szélsőjobboldali nem­zeti front. Ellene szavazott az FKP csoportja, míg a szocia­lista párt belső vita után a tartózkodás mellett döntött. 8,20: Tér — idő. Tudomá­nyos figyelő. — 8,50: Rettegett Iván. Részletek Bizet operájá­ból. — 9,33: Mi van a szobá­ban? — 9,53: Lottósorsolás. — 10,05: Gyászjelentés. — 10,10: Lemezmúzeum. — 11,00: Elve­szett otthonok. — 11,29: A Stú dió 11 felvételeiből. — 12,45: Fáj a Géza: Arcképek régi iro­dalmunkból. Könyvszemle. — 12,55: Zenés séták a természet­ben. Hegyek, völgyek. — 14,10: Népdalok, néptáncok. — 15,00: Nemzetiségeink életéből. — 15,30: Anneliese Rothenberger és Nicolai Gedda operettfelvé­teleiből. — 16,05: Százszorszép színház. — 16,52: Muzsikáló természet. Nyári este a Kon­dor-tónál. — 17,00: Kettős te­her. — 17,30: Idősebbek hul­lámhosszán. — 19,15: Húszas stúdió. — 20,15: Töltsön egy órát kedvenceivel. — 21,15: Szervánszky Endre: Névnap a cserénynél — pásztorjelenet. — 21,30: Kőszegi képek. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Szemet — miért? — 23,00: Csembalómüvészek. XVIII/13. rész. — 23,46: Régi fúvószene. PETŐFI RADIO 8,20: Maya. Részletek Fényes Szabolcs—Harmath Imre—Mi­hály István operettjéből. — 12,10: Hadai Győző táncdalai­ból. — 12,25: Édes anyanyel­vűnk. — 12,30: Népdalkörök pódiuma. — 13,05: Popzene sztereóban. — 14,00: Péntektől péntekig. — 17,08: Fiatalok popzenei felvételei. — 17,30: ötödik sebesség. — 18,30: Fia­taloknak! — 20,00: Régi nóta, híres nóta. — 21,05: Mese ez, gyermek ... — 22,05: Látoga­tás a múltunkban... — 23,20 —0,14: Álmodozás... Szóra­koztató zene. 3. MŰSOR 9,08: Dzsesszarchívum. — 11,30: Zenekari muzsika. — 13,05: Jákob lajtorjája. 2. — 14,04: A két Foscari. Részletek Verdi operájából. — 15,00—1,00: Zenés nap Berlinből. — 16,17: Látogatóban Berlin környéki népzenei együtteseknél. NYÍREGYHÁZI RADIO 17,00: Hírek. — 17,05: Jó hét­végét ! Kulturális- és sportprog­ram-ajánlat. — 17,15: Körkép. (Folytató* az 1. oldalról) A téli tárolású zöldségek és gyümölcsök árusításának megkezdéséig — tehát az év végéig — is megfelelőnek ígérkezik a kínálat, bár az árak magasabbak, mint ta­valy voltak. Ez különösen a válogatott árura vonatkozik. November végén, decem­ber elején kezdődik a déli- gyümölcsszezon. A kereske­Tarnavölgyi György hétvégi jegyzete. — 17,20: Húszon in­nen, húszon túl. — 18,00—18,30: Észak-tiszántúli krónika.. — Lapszemle. — Műsorelőzetes. — (A nap szerkesztője: Pálfi Ba­lázs.) (SZOMBAT) 8,00: Hírek. — Lapszemle. — Évfordulónaptár. — 8,20: A hé­ten történt, összeállította: Ma- tyasovszki Edit. — 8,40: Hétvé­gi teríték, zenével. [A tarta­lomból: Hobbimikrofon. — Stú­diószínház, iskolában (Bálint István). — Bemutató előtt (Vé- csey Ágnes). — Nyugdíjasok szövetkezete (Kolláth Adrien­ne). — Szükségből erény (Pálfi Balázs).) — 9,58—10,00: Műsor- előzetes. — (A nap szerkesztő­je: Haskó József.) MAGYAR TV 9,15: Tévétorna. — 9,20: Olim­pikonok. Szovjet rajzfilm. — 9,40: Mozgató. — 9,50: Lottósor­solás. — 10,00: Nyugdíjasok dél­előttié. — 10,30: Utazások a vi­lág legnagyobb kisvasútjain. Angol dokumentumfilm-soro- zat. VI 6. rész: Lassú vonato­zás Olimpiában. (ism.) — 11.15: Offenbach: Eljegyzés lámpa­fénynél. Operett (ism.) — 15,20: Iskolatévé. — 15,35: Táborozás a múzeumban. — 15,50: Korok művészete Magyarországon H. — 16,25: Hírek. — 16,30: Makk emberkék és a tyúk. NDK ani­mációs film. — 16.40: Postafiók 250. — 17,00: Hangok, hangsze­rek. Népzenei barangolás a Dél-Alföldön és a Vajdaságban. A Szegedi Körzeti Stúdió mű­sora. II/l. rész. — 17,35: Tévé­tükör. — 18,00: Ablak. A Bel­politikai Főszerkesztőség műso­ra. — 19,05: Tévétorna. — 19,10: Esti mese. — 19,30: Hír­adó. — 20,05: Henrik Ibsen: Nó­ra című drámájának tévévál­tozata. — 21,45: Péntek esti randevú. — 22,50: Híradó. — 23,00: Himnusz. 2. MŰSOR: 17,25: Köves József: Közös kutya. Tévéfilm. ism.) — 18,30: Goluzsa úr halála. A Pécsi Kör­zeti Stúdió szerb-horvát nyelvű nemzetiségi szerkesztőségének különkiadása. — 19,00: Ablak. (Az I. műsor folytatása.) — 19,30: A tengerek marslakói. Angol dokumentumftlm (ism.) — 20,00: Balett-tükör. — 20,45: delem idén a tavalyihoz ha­sonló mennyiséget kínál na­rancsból, mandarinból, ba­nánból, valamint kubai na­rancsból és grapefruitból. Fü­ge és datolya behozataláról is tárgyalnak a külkereskedők, megállapodás azonban még nem született. A korábbinál jobb a kínálat mazsolából és kókuszreszelékből, az ünne­pek előtt mindkét termékből kellő mennyiséget biztosít a kereskedelem. Lélek és forma. Képzőművé­szeti rövidfilm. — 21,20: Hír­adó. — 21,45: Súlyemelő világ- bajnokság (100 kg). SZOVJET TV 12,30: Hírek. — 12,50: Doku­mentumfilm. — 13,20: Népi hangszerek. — 13,35: Az orosz beszéd. — 14,05: Hirek. — 14,10: Hangverseny. — 14,40: Az Orosz Múzeum. — 15,10: A Junoszty együttes műsora. — 15,30: A két barát (film). — 16,45: Vi­lághíradó. — 17,00: Problémák, útkeresések, megoldások. — 18,40: Súlyemelő világbajnok­ság. — 19,00: Híradó. — 19,40: Fiatal filmrendezők. — 20,55: Világhíradó. — 21,10: Fogjuk egymás kezét. — 22,26: Kedves, drága, szeretett, egyetlen (film). — 23,33: Hírek. — 23,38: Zene a színházban, filmen és a té­vében. SZLOVÁK TV 15,35: Hírek. — 15,40: Rövid­filmek a képernyőn. — 16,40: A testmozgás egészség. — 16,45: Nemcsak játékszerek — rövid­film. — 17,10: Portréfilm. — 17,45: Bratislavai magazin. — 18,10: Ez aztán egy helyzet — riportműsor. — 18,20: Esti me­se. — 18,30: Mezőgazdasági ma­gazin. — 19,10: Gazdasági jegy­zetek. — 19,30: Tv-híradó. — 20,00: Zsebek és zacskók — an­gol természetfilm (ism.). — 20,30: Egyetlen szerelem — film­sorozat 2. rész. — 21,35: Nép­szerű dalok a televízió műso­raiból. — 21,55: Videostop — szórakoztató vetélkedő. — 22,35: Fényes nappal történt —' svájci bűnügyi film. — 0,10: Hírek. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: A SÁRKÁNY ÜTJA. Béke mozi: de.: ÁGYÚGO­LYÓ FUTAM. Du.: ÁGYÚGO­LYÓ FUTAM. Comenlus filmklub: nov. 14- én 20,00 órától. Móricz mozi: A FLOTTA KEDVENCE. 5ANDOKÄN. 14. péntek 19,00: ÚRHATNÁM POLGAR. — Bérletszünet. 14-én pénteken 20 órakor a hangversenyteremben: ATLÉ­TATRIKÓBAN A FELSŐ TÍZ­EZER. — Az Atléta trió műsora. Belépődíj: 70 Ft. „A vezetés nem uralko­dás, és a munka, amelyet mi végzünk, olyasvalami­nek a szolgálata, aminél szentebb számunkra nincs: a szocialista haza, a Ma­gyar Népköztársaság, és népünk szolgálata. Mindig tudatában kell lennünk, hogy mi nem uralkodásra elhivatott új kiválasztottak, hanem a nép szolgálatára rendelt emberek vagyunk” — fogalmazta meg Kádár János politikusi hitvallását a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa 1961. decem­beri ülésén elhangzott fel­szólalásában. Az idei politi­kai könyvnapokra megje­lent kötet, amely A szocia­lizmus megújulása Magyar- országon címmel Kádár Já­nos elmúlt három évtized­ben elmondott beszédeiből, közreadott írásaiból nyújt át jól szerkesztett váloga­tást, a fentebb idézett ars poetica megvalósításának hiteles tükörképe. A kötetben közreadott huszonnyolc beszéd és írás három évtizedet fog át: a Szakszervezetek Országos Tanácsa X. plénumán, 1957 januárjában elhangzott hoz­zászólással nyit, és a Csepe­li Szerszámgépgyárban 1986 júniusában megtartott ba­rátsági nagygyűlésen mon­dott beszéddel zárul. Átte­kintést nyújt a magyar nép történetének eredmények­ben oly gazdag korszakáról, a sikeres kemény munkáról, a pártpolitika megújításá­ról, és kendőzetlenül szól az építőmunka gondjairól, ne­hézségeiről is. A beszédek, cikkek tanulmányozása so­rán áttekintést kaphatunk az elmúlt három évtized szinte minden fontos — ma már a szó igazi értelmében —, történelmi eseményéről, az 1957 óta megtett útról. Az ellenforradalmi táma­dás visszaverése, a kommu­nista párt újjászervezése, a konszolidáció kibontakozta­tása és megvalósítása, a me­zőgazdaság szocialista át­szervezése, a gazdaságirá­nyítási rendszer reformja, a politikai mechanizmus kor­szerűsítése, a szocialista de­mokrácia kiszélesítése — címszavakban közelmúltunk történetének csomópontjai. Ha igazán korrektek aka­runk lenni, akkor mindeh­hez hozzá kell fűznünk, hogy Kádár Jánosnak a kö­tetbe felvett megnyilatko­zásai nemcsak az elmúlt emberöltő fordulópontjait mutatják be, hanem mód­szeréből fakadóan számos vonatkozásban visszanyúl­nak a felszabadulást követő évtized értékelésére is, sőt jó néhány vonatkozásban a magyar forradalmi munkás- mozgalom korábbi perió­dusaira is. . A válogatás nyitó beszé­dei, cikkei az ellenforradal­mi lázadás kirobbanásának okaival, a szocialista kon­szolidáció elvi, politikai platformjának megfogalma­zásával, az újjászervezett párt vezető szerepének he­lyes értelmezésével és érvé­nyesítésével foglalkoznak. Már itt az olvasó elé tárul Kádár Jánosnak az a mindvégig érvényesülő tö­rekvése, hogy a társadalmi valóság mélységes tisztelete alapján, a valóságos érde­kek, törekvések figyelem- bevételével fogalmazza meg mondanivalóját. Ezért te­kinthetők — többek között — a szakmai érdekképvise­leti szervezetek feladatairól 1957 januárjában elhangzott szavai hosszú távon érvé­nyesnek: „Szólnom kell még a munkásérdekek, a dolgo­zók érdekeinek helyes szol­gálatáról. Ez a szakszerve­zet elsőrendű ieladata. A szakszervezetnek szolgálnia kell a munkásosztály napi érdekeinek védelmét, de a munkásosztály alapvető, ál­talános érdekeit is. A mun­kásosztály elemi érdekeit is. A munkásosztály elemi érdeke az, hogy a szocialis­ta társadalom építése meg­felelő ütemben folyjék, és teljes befejezést nyerjen Magyarországon; hogy Ma­gyarország szocialista or­szág legyen, mindenféle ka­pitalista kizsákmányolástól mentesen, A szakszerveze­tek érdeke és feladata, hogy ezt az alapvető célt szolgál­ják. A másik feladata a munkások napi érdekeinek szolgálata.” A kötetben Kádár János­nak számos olyan beszéde is megtalálható, amely napja­inkban már kortörténeti do­kumentum. Ilyen a Hazafi­as Népfront Országos Taná­csa 1961 decemberi ülésén elhangzott felszólalása, ami­kor olyan lényeges és fon­tos kérdésről szólott, mint a közélet tisztasága, a szo­cialista nemzeti egység ki­bontakoztatása. Ekkor hangzott el először a nyil­vánosság előtt az MSZMP szövetségi politikájának az az alapelve, mely azóta az „aki nincs ellenünk, velünk van” szállóige formájában világszerte közismertté vált: „Igenis úgy vesszük: aki nincs a Magyar Népköztár­saság ellen, az vele van: aki nincs az MSZMP ellen, az vele van: és aki nincs a népfront ellen, az vele van.” A válogatást olvasva az írások, megnyilatkozások képet nyújtanak Kádár Já­nos államférfiúi, politikusi, emberi magatartásáról, sze­mélyisége jellemzőiről. Ahogy egyik megnyilatko­zásában megfogalmazta, nem akart történelmet „csi­nálni”. Mégis nem csupán elemezte és értékelte a ha­zai fejlődés mozgatórugóit, eredményeit és gondjait, si­kereit és nehézségeit, ha­nem eközben a tények, a valóság ismeretében, arra támaszkodva véleményt nyilvánított olyan döntő kérdésekről is, mint az el­mélet és a gyakorlat, a cél és az eszköz viszonya, a közügy és a magánügy kö­tődése, a megújulási kész­ség és a folytonosság érvé­nyesítése. Szavait minden kérdésben a nyílt, őszinte hang, az eredmények és si­kerek megbecsülése, elis­merése, ugyanakkor a hiá­nyosságok, gyengeségek kri­tikus feltárása jellemezte és jellemzi. Ez tükröződött — többek között — a Közpon­ti Bizottság 1984. áprilisi ülésén elhangzott felszóla­lásában is (amely e kötet lapjain került nyilvánosság­ra) : „A közhangulatot, amennyire lehetséges, meg­próbáljuk követni. Látjuk ennek változását és hullám­zását, mert a jelentéseket nem szépítik meg. Ezekből és egyéb jelekből számom­ra az a következtetés adó­dik — mondotta —, hogy nagyon tiszteletreméltó a mi dolgozó népünk helytál­lása, és ennek óriási jelen­tősége van. Ebben sok min­den szerepet játszik. Töb­bek közt az, hogy a párt, a kormányzat, a rendszer bizonyos hitelt szerzett po­litikájával a nép előtt, és valamit el is ért általa. In­nen a nép türelme. De ne tévesszük 'össze a gazdasá­gi ügyekben járatos, és az ügyeket kézben tartó veze­tők ezreit, tízezreit a milli­ókkal. Higgyék el, elvtár­sik, hogy az a sokszor han­goztatott hivatkozás a „nemzetközi gazdasági kö­rülményekre” és „az élet- színvonal területén elért eredmények megőrzésének” jelszava nem tartható. Többféle oknál fogva nem tartható. Nem tartható azért, mert ezzel a párt, a rendszer nem tud perspek­tívát mutatni a dolgozó népnek.” Külön válogatást is meg­érdemelnének azok a beszé­dek, cikkek, amelyek a szo­cialista építés tapasztalatai­val, a megtett három évti­zedes út tanulságaival, a marxizmus—leninizmus magyarországi adottságok és hagyományok figyelem- bevételével történő alkal­mazásával és továbbfejlesz­tésével foglalkoznak. El­méleti megközelítésben, ugyanakkor szorosan a gya­korlati tapasztalatok szem előtt tartásával, azokra építve fejti ki gondolatait olyan fajsúlyos kérdések­ről, mint a magyarországi osztályharc és a szocialista építőmunka tapasztalatai, a lenini tanítás alkalmazása, a szocialista világrendszer fejlődésének fő kérdései. A kötet lapjain kirajzolódnak a Magyar Népköztársaság külpolitikájának, az MSZMP nemzetközi tevé­kenységének fő jellemzői, amelyek országunknak és pártunknak elismerést és megbecsülést szereztek szer­te a nagyvilágban, baráta­ink és a tőkés államok kö­rében egyaránt. A külpoli­tika alapján képező magyar —szovjet kapcsolatok lénye­gét összegézte Kádár Já­nos 1986. júniusi — már említett — beszéde is: Tárgyalásainkon ismét be­bizonyosodott, hogy egysé­günk szilárd és megbontha­tatlan, mert közös marxis­ta-leninista elveink alap­ján, valamint országaink alapvető érdekeinek és táv­lati céljainak egybeesése nyomán pártjaink a szocia­lista építés és a világhely­zet kérdéseit azonosan ítélik meg. Közös az elhatározás abban, hogy a kétoldalú magyar—szovjet együttmű­ködést minden területen to­vábbfejlesztjük és maga­sabb színvonalra emeljük, s abban is, hogv a nemzet­közi kérdésekben együtt, azonos célokért: a viszo­nyok megjavításáért, a tar­tós békéért, az emberiség nyugodt, pusztító fegyve­rektől mentes jövőjéért ; küzdünk.” A szocializmus megújuló- ■ sa Magyarországon címmel i megjelent válogatás egy he- j lyes politika és egy népsze- j rű politikus, az MSZMP j politikájának és Kádár Já- í nosnak hiteles tükre. Az ( írások, beszédek soraiban megtalálhatók emellett egy olyan kommunista állam­férfi, politikus emberi ha­bitusának jellemzői is, aki magáról így nyilatko­zott: „ én magamat sze­rencsés embernek tartom, és boldog is vagyok abban az értelemben, hogy a meg­győződésem szerint éltem minden körülmények között és olyan ügyért tudtam dol­gozni és harcolni, ami ne­kem mint embernek min­dig szívügyem volt. Az eszem is ezt diktálta, a szí­vem is ezt diktálta.” (Kos­suth Könyvkiadó) Botos János — ...... . > 1986. november 14., péntek KOSSUTH RADIO

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom