Kelet-Magyarország, 1986. november (43. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-01 / 258. szám

Földben a mag százezer hektáron e __ Törnek az ekék a szántásnál A jövő évi napraforgó vetéshez készítik elő a talajt az új­fehértói Lenin Tsz egyik 240 hektáros tábláján. (Császár Csaba felvétele) ülést tartott az Elnöki Tanács A testület megtárgyalta a Beatrix holland királynő és Ir. Richard von Weizsäcker, i Német Szövetségi Köztár­sság elnöke közelmúltban Magyarországon tett hivata- os látogatásáról szóló jelen­ést. Kádár János tájékoztatta íz Elnöki Tanácsot Gustáv dúsaknak, Csehszlovákia kommunista Pártja Közpon- ;i Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köz- ársaság elnökének október 10-án hazánkban tett munka- átogatásáról, amelynek so- •án megbeszélést folytattak a cétoldalú kapcsolatokról és cözös érdekű nemzetközi ■kérdésekről. Az Elnöki Tanács megtár­gyalva a Minisztertanács elő­erjesztését, módosította a Magyar Vöröskeresztről szóló i.955. évi 25. számú törvény- ejű rendeletet. A társadal- .i szervként működő Magyar öröskereszt felügyeletét a Evőben nem az egészségügyi miniszter, hanem a Minisz­tertanács foeja ellátni. A mó- iosítás* ervezetnek a be- tef ' egelőzése érdeké­- .iami szervekkel "ki- f .alt széles körű együtt- ■^iködése és feladatkörének óővülése tette indokolttá. A testület határozott a lágy októberi szocialista for­radalom évfordulója alkal­mából adományozandó kitün­tetésekről, bírákat mentett Eel és választott meg, majd sgyéb időszerű témákról tár­gyalt. Várják az exportalmát A száraz vagonokban való almaszállításra még a követ­kező napokban is van lehe­tőség. Tuzséron, a Hungaro- Eruct hűtőházában elegendő vasúti kocsi áll rendelkezés­re, a gazdaságokat folyama­tosan tudják fogadni. Hétfő­től még mintegy ezer konté­ner is rendelkezésre áll, de kamionokat is vezényeltek a térségbe, hogy minél nagyobb arányú legyen a szállítás. A szovjet átvevők felkészültek az alma fogadására, minősí­tésére. Az időjárás még né­hány napig kedvez az ex­portnak, ezért érdemes ki­használni a lehetőséget, a me­gyei szervezési bizottság is erre kéri a gazdaságokat. Ügy lépünk át a november­be, hogy a betakarítási mun­kákkal a vége felé járunk, gyakorlatilag sehol és sem­miben sincs lemaradás. A ter­mésről, átlagokról egyelőre még nem lehet biztosat mon­dani, közelítő becslésekre kell hagyatkoznunk. Mint arról többször is hírt adtunk, az aszály jelentős ká­rokat okozott megyénk né­mely mezőgazdasági nagy­üzemében — különösen a ho­mokos területeken, a Nyír­ségben. Ott is főként a 41-es út mentén egy-egy szélesebb sávban sültek ki a növé­nyek. Szabolcs-Szatmár pe­remterületei, folyóhoz, víz­hez közeli yidékei viszont kevésbé sínylették meg a csapadékhiányt. A több mint 82 ezer hektár kukorica zömét — körülbe­lül 80—85 százalékát — letör­ték. A már ismert termés- eredmények rendkívül szélső­ségesek. A napos idő követ­keztében a szemek nedves­ségtartalma lényegesen ki­sebb a megszokottnál. Ez pe­dig jelentős energiamegtaka- ríitást eredményez a szárítás­nál, tárolásnál, ami némi­képp kárpótolhat a vesztesé­gekért. Silókukoricából keve­sebb termett a számítottnál. Ugyanakkor több helyen ar­ra kényszerültek, hogy azt is besilózzák, amit nem arra szántak. A burgonya felszedése be­fejeződött. A termésátlagok­ról annyi biztosan elmond­ható, hogy alatta maradnak az elmúlt évek szintjének. Mezőgazdasági szakemberek ugyanakkor fájlalják, hogy az első, eladásra szánt krumpli­tételekkel a kereskedelem úgy bánt, mintha rekordter­més nyomasztotta volna őket, azaz ahol szerződések nem szabályozták pontosan az el­adások mikéntjét, anyagi fel­tételeit, ott a termelők húz- ták_a rövidebbet. Kiválóan fizet a naprafor­gó az idén. Hektáronként át­lagosan 1,7 tonnás kiemelke­dő termésről adhat számot a megye. A napfény, szárazság ennek a növénynek kifejezet­ten kedvezett. Nem fejlődtek ki gombabetegségek, nem rothadt a kalap, nem hajolt a szár. Jó közepes a dohányhozam. Hektáronként 1,7 tonna körül szóródik. A termés mind mennyiségben, mind minő­ségben kielégíti az ipar igé­nyeit. Félidőnél tart a cukorrépa betakarítása. Súlyra ugyan elmarad a tervezettől a répa, de cukorszázaléka másfél százalékkal nagyobb a szoká­sosnál. Vége felé közeledik az almaszüret. Jó közepes termést hoztak a fák. Ahol még van kint gyümölcs, ott egyre sürgősebbé válik a sze­dés, hiszen nemsokára bekö- szöntenek a fagyok. A zöld­ségfélék betakarításával is időben vagyunk. Az idei őszi talajmunkákra illik az eketörő jelző. Igen kemény a föld. Egyébként mintegy százezer hektáron már elvetettek. Az őszi mély­szántásnak, illetve a tavaszi vetések talajmunkálatainak több mint harmadát elvégez­ték. ÉRTÉK A HÁZTÁJIBÓL M ásfél millió embert érint közvetlenül az a tanácskozás, ame­lyet a napokban tartottak a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium­ban. A háztáji térmelésröl volt szó. Arról, hogy a ház­táji és kisegítő gazdaságok a VI. ötéves terv idején 12 százalékkal növelték ter­melésüket, az összes me­zőgazdasági termelésnek 35 százalékát adták. Most a VII. ötéves terv a kister­melés évi 3 százalékos nö­vekedésével számol. Az országostól némi­képpen eltérő a ~ megyei adat. Itt a háztáji termelés­ben jogosultságukat te­kintve, 60 ezer a kisterme­lő, de ha a családtagokat is figyelembevesszük, akkor a 200 ezer embert jóval meg­haladja azoknak a száma, akik növénytermesztésben, állattenyésztésben érték­teremtők. Más, nagyobb há­nyadú, a közös és a háztáji termelés százalékos meg­oszlása is. Vannak terüle­tek, zöldség és dohány, ser­téshizlalás, kisállattartás, amelyben a háztáji jár élen. Megyei, de az orszá­gos összehasonlításban is jelentős a gyümölcstermesz­tés, a szarvasmarhatartás, tej- és hústermelés. Az országos megállapítás tehát, hogy egyes mezőgaz­dasági ágak nehézségeit a kistermelés is erősen meg­érezte, Szabolcs-Szatmár- ban kiváltképp tapasztal­ható volt. Sok területen csökkent a termelési kedv, főként a gyümölcstermesz­tésben, a sertéshizlalásban, avagy a szarvasmarhatar­tásban. Történtek intézke­dések, szabályozó módosí­tások, így aztán ha nem is állt vissza minden a régi kerékvágásba, de megint ültetik az álmafákat, me­gint több a sertés, és lassult a tehenek fogyása. Az évi háromszázalékos termelés növekedéséhez vi­szont több kell attól, hogy az alapok helyreálljanak. A termelési alapok fejleszté­sére van szükség. Ez sok­oldalú összehangolt mun­kát követel a központi irá­nyítástól, a tsz-ektől, az ál­lami gazdaságoktól, a felvá­sárló és feldolgozó vállala­toktól. így jó és helyes, hogy a követelményeket eny- nyire együtt hangsúlyozták a MÉM-ben. így lehetséges az anyagi érdekeltség, a termelési és értékesítési biz­tonság megteremtése. Ha tehát semmi sem hiányzik majd a sorból, akkor meg­lesz a mezőgazdasági kis­termelés újabb lendülete. S. E. Ünnepi tanácsülés Nyíregyházán Napirendéi az ellátás, a tömegközlekedés A város felszabadulásának évfordulóján, péntek délután ünnepi ülést tartott a Nyír­egyházi Városi Tanács. A ta­nácsülésen megjelent Bánóczi Gyula, a megyei tanács elnö­ke, Szemerszki Miklós, a vá­rosi pártbizottság első titká­ra, valamint Nyíregyháza testvérvárosának, Eperjes há­romtagú küldöttsége: dr. Mi­lan Rovnák tanácselnök, Jó­zef Salata, a járási pártbi­zottság titkára és Ján Soták osztályvezető. Táviratban kí­vánt sok sikert az évforduló alkalmából Unvár város párt- bizottsága és tanácsa. Az ünnepi tanácsülésen Horváth István színművész és a Nyírség Konzervipari Vállalat vegyeskaránák mű­sora után Csabai Lászlóné, a városi tanács elnöke mondott beszédet. Szólt arról az útról, amelyet Nyíregyháza város és lakói megtették a mai napig. Megemlékezett a kétszáz év előtti eseményről, amikor II. József szabadalomlevele me­zővárosi kiváltságokkal ru­házta fel Nyíregyházát. Fel­idézte az örökváltság’ot, majd a negyvenkét esztendővel ez­előtti eseményekről szólt. Tisztelettel adózott a Mali- novszkij marsall vezette szov­jet felszabadító csapatok har­cosai, a bolgár, a román ka­tonák és a magyar ellenállók emlékének. A nem múló em­lékezet szép jeleként idézte fel a szónok, hogy ilyenkor, halottak napján az ő sírju­kon is száz meg száz gyertya lángja lobog. Szólt Csabai Lászlóné az építőmunkáról, az államosí­tásokról, a földosztásról, a ta­nácsok megalakulásáról. Ar­ról a lendületről, amely új­jáéledt az 1956-os ellenforra­dalom keserves, emberélete­ket is követelő próbatétele után, a harminc évvel ezelőtt kezdődött konszolidációs fo­lyamat részeként. Felidézte a szánok a hatvanas években kezdődött, addig soha nem Csabai Lászlóné, a városi ta­nács elnöke ünnepi beszédét mondja. látott mértékű fejlődést, az ipartelepítést, új városrészek kialakulását. Napjainkról szólva a tanácselnök megem­lítette, hogy bár teendőink száma sok, és gondjaink nem könnyűek, mindent megtesz­nek azért, hogy Nyíregyháza tovább fejlődjék. Csabai Lászlóné ezután át­adta a városi tanács által adományozott díszpolgári cí­met igazoló oklevelet Varga Gyulának, a megyei pártbi­zottság első titkárának, aki hosszú évek óta részt vesz Nyíregyháza életének fejlesz­tésében. Tizenhárom évig volt a városi pártbizottság el­ső titkára, jelenleg a tanács tagja, s a megyeszékhely egyik országgyűlési képvise­lője. „A városért” emlékpla­kettet vette át dr. Czövek Lászlóné, az ÁllatforgaLmi és Húsipari Vállalat vezető la­boránsa, dr. Kovács Istvánná, a SZÁÉV főépítésvezetője és Bállá József nyugalmazott MÁV-állomásfőnök. A me­gyei tanács elnöke által ado­mányozott „Kiváló társadal­mi munkáért” kitüntető jel­vényben részesült Brozsek Pál és Molnár Bertalan. Az ünnepi ülésen vehette át a dr. Magyar Dezső és felesége, Bakos Anna által létrehozott alapítvány idei díját Módi Gyuláné, a Zrínyi Ilona Gim­názium tanára. A tanács tagjai ezután a megyeszékhely kereskedelmi ellátásáról és a további fel­adatokról szóló előterjesztést vitatták meg. A közel 120 ezer lakosú városban csak­nem három és fél száz bolt és 172 vendéglátóhely található — vállalatok, szövetkezetek és magánszemélyek kezelésé­(Folytatás a 4. oldalon) A tanácsülés résztvevői XLIII. évfolyam, 258. szám ÁRA: 2,20 FORINT 1986. november 1., szombat A város felszabadulása évlorduloján

Next

/
Oldalképek
Tartalom