Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-11 / 240. szám
4 Kelet-Magyarország 1986. október 11. la ieziíiii a csúcstalálkozói Ronald Reagan már csütörtökön megérkezett Reykjavik- ba. A képen: Vigdis Finnbogadottir izlandi elnöknővel. (Folytatás az 1. oldalról) Gorbacsov kötetlen szavait a jelen lévő izlandi vezetők meleg helyesléssel fogadták és a repülőtérre bebocsátott kis újságírócsoport is örömmel nyugtázta a kinyilvánított jóakaratot. A szovjet vezető és felesége ezután kocsiba szállt és elindult Reykjavik felé. Mihail Gorbacsov kíséretében érkezett a hét végi izlandi csúcstalálkozóra Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, Anatolij Dobrinyin és Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB titkárai, valamint Anatolij Csernyajev, a szovjet pártfőtitkár tanácsadója és Szergej Ahromejev, a honvédelmi miniszter első helyettese. Nagy számú szovjet szakértő is érkezett a géppel, közöttük akadémikusok, diplomaták, vezető újságírók. Reykjavik kemény, nehéz tárgyalások elé tekint, amelyek egy washingtoni érdemi csúcstalálkozó eredményességének feltételeit hivatottak megteremteni. A szovjet— amerikai viszony az utóbbi időben aggasztó és bíztató elemeket egyaránt tartalmazott, az utóbbiak alapvetően a szovjet fél rugalmasságára, kompromisszumos készségére voltak visszavezethetők. Az amerikai elnök saját kormányzatán és a NATO-n belüli ellentétek tehertételével, az amerikai katonai—ipari komplexum fegyverkezéspolitikai és ideológiai programjai által kikényszerített kötöttségekkel érkezett Reykja- víkba. A találkozóra amerikai részről a fegyverzetellenőrzés, a kétoldalú kapcsolatok, a regionális problémák és az emberi jogok napirendre tűzését indítványozták. Szovjet részről az atomfegyverkezési hajsza megszüntetésének, az atomkísérletek általános és teljes betiltásának tulajdonítanak abszolút elsőbbséget, de semmilyen kérdés megvitatása elől nem térnek ki, ha az a nemzetközi feszültség csökkentését, a két nagyhatalom közötti jobb megértést, adott esetben az A közeljövőben a Minisztertanács tárgyalja a gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztésére kidolgozott programot. A megyei tanulmányok egyeztetésére, a vitás kérdések tisztázására pénteken tájértekezletet tartottak Nyíregyházán, amelyen részt vett Cravero Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. Az ország keleti felének érintett térségeiből Békés megyét Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke, Bor- sod-Abaúj-Zemplént Majoros együttműködést, a két- és többoldalú fegyverzetkorlátozási tárgyaló fórumpkon a mielőbbi megegyezést szolgálja. László, a megyei tanács általános elnökhelyettese képviselte. A vendéglátó Szabolcs -Szatmár, nevében Bá- nóczi Gyula megyei tanácselnök, László András általános elnökhelyettes és Bacsu József, a megyei pártbizottság osztályvezetője is részt vett a megbeszélésen. A gazdaságilag elmaradott körzetek hét megyében az ország területének tizedét adják. Legnagyobb az arány az északkeleti részen, ahol az abaúji, zempléni, felsőKÁDAR-INTERJÜ A NOVOJE VREMJABAN A Novoje Vremja című szovjet hetilap legtyabb számában közli azt az interjút, amelyet Kádár János, az MSZMP főtitkára adott Budapesten Vitalij Ignatyenkó- nak, a lap főszerkesztőjének. A tekintélyes hetilap legfrissebb száma pénteken került a moszkvai utcákra. Részleteket közölt az MSZMP főtitkárának interjújából a Pravda pénteki száma is. MAGYAR—SZOVJET TÁRGYALÁSOK Marjai József és Alekszej Antonov, a Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság társelnökei Moszkvában tárgyalásokat folytattak a magyar— szovjet gazdasági kapcsolatok időszerű kérdéseiről. Többek között soron kívüli megbízásokat adtak az illetékeseknek az almaszállítás gyorsítására, a villamosener- gia-szállítások biztonságának és folyamatosságának erősítésére, egyes gép- és berendezésszállításoknál jelentkező késések pótlására. szabolcsi, szatmár-beregi és dél-nyírségi résizen 273 településen közel 250 ezer ember él. Békés megyében több, mint húszezren laknak az elmaradott térségekben. Jellemző' a körzetekre, hogy a mezőgazdaság rossz adottságokkal, kevés jövedelemmel gazdálkodik, önerőből nem képes a változtatásra. Ugyanez vonatkozik az iparfejlesztésre, az infrastrukturális helyzetre, ezért központi támogatásra van szükség az elmaradás csökkentésére. á Hazánk területének egytizede Á gyorsabb felzárkózásért 1986. október 11., szombat 1986. október 12., vasárnap KOSSUTH RADIO 8,25: Családi tükör. — 9,00: Színes népzene. — 9,50: Kandúr Kázmér. — 10,05: Ismét a javából! — 12,30: Déli zeneparádé. — 13,20: Népzenei példatár. — 13,30: Egymásra utalva. — 14,20: Mindennapi irodalmunk. — 14,50: Régi híres énekesek. — 15,10: Új Zenei Újság. — 16,00 : 168 óra. — 17,30: A szülőföld muzsikája. — 18,45: Hétköznapi történet. Hangjáték. — 19,25: Jacobi Viktor: Leányvásár. — 22,15: Hangversenytermekből. — 23,23: Népzene. — 23,36: Ravel-művek. PETŐFI RADIO 8,11: Népszerű muzsika. — 8,50: Tíz perc külpolitika. — 9,05: Tövisek és virágok. — 10,00: Szombat délelőtt. — 12,10: Jó ebédhez szól a nóta. — 13,05: Miska bácsi levelesládája. — 14,00: Magunkat ajánljuk. — 16,00: Magnóról magnóra. — 16,40: Daljáték-felvételek. — 17,05: A hanglemez- bolt újdonságai. — 17,30: Köztársaság tér 1956. — 18,25: Táncmuzsika. — 19,05: Elvis Presley felvételei. — 20,09: Szórakoztató-zenekarok műsora. — 21,05: Szivárvány — a játékról. — 22,30: Tánczene az NDK-ból. — 23,15: A dzsesszverseny díjnyertesei. NYÍREGYHÁZI rádió 8,00: Hírek. Lapszemle. Évfordulónaptár. — 8,20: A héten történt. összeállította: Pálfi Balázs. — 8,40: Hétvégi teríték, zenével. íA tartalomból: A zenei világnap után (Matyasovsz- ki Edit) — Mire kell a szabadság? (Véosey Agnes) — Kambodzsából jöttünk (Antal István) — Idegenforgalmi mérleg (Horvát Péter) — „OTKA- pályázat” (Pálfi Balázs).! 9,58—10,00: Műi&orelőzetes( A nap szerkesztője: Haskó József.) MAGYAR TV 8,25: Tévétorna. — 8,30: Nasa obrazovka. — 8,50: Meséről mesére. — 9,20: Szép tájak. Szovjet kisfilm. — 9,40: Foxi Maxi kalandjai. Amerikai rajzfilm. — 9,55: Rabszolgasors. 6. rész. — 15,15: Cimbora — gyerekeknek. — 16,00: Mafilm-magazin. — 16,15: Főzőcske. — 17,00: Híradó. — 17,15: Élet a Földön. Angol filmsorozat. 6. rész. — 18,10: Objektív. — 19,10: Tévétorna. — 19,15: Esti mese. — 19,30: Híradó. — 20,00: Vers mindenkinek. Vajda János: Utolsó dal Ginához. Elmondja: Kertész Péter. — 20,05: Jó fiúk, rossz fiúk. Amerikai film. — 21,35: A hét műtárgya. Dísztál mitológiai ábrázolással. — 21,40: Budapesti művészeti hetek. Jeruzsálem pusztulása. Szomorújáték. — 23,20: Híradó 2. — 23,30: Himnusz. 2. MŰSOR 20,00: Falstaff. Háromfelvoná- sos opera. SZOVJET TV 12,30: Hírek. — 12,50: Dokumentumfilm. — 13,40: Pajram. — 14,15: Hírek. — 14,20: Sz. Akszakov élete és munkássága. — 15,30: Filmkarcolat Spanyolországról. — 16,00: Hangverseny. — 16,25: Dokumentumfilm. — 16,45: Világhíradó. — 17,00: Sakkműsor. — 17,05: Gyorsítás. — 17,35: Hírek. — 17,40: Cigányboldogság — film. — 19,00: Híradó. — 19,40: Labdarúgó EB-selejtező: Franciaország—Szovjetunió. — 21,20: Estétől délig — film, 1. rész. — 22,24: Hírek. — 22,32: Vendégségben M. Mironovánál. 12., vasárnap KOSSUTH RADIO 7,30: Kopogtató. — 8,10: öt kontinens hét napja. — 8,25: Énekszóval, muzsikával. — 9,00: Nyolcszínű szivárvány. — 9,44: Az MRT gyermekkórusa énekel. — 10,05: Édes anyanyelvűnk. — 10,10: Évszázadok mesterművei. — 11,00: Gondolat-jel. — 12,15: Harminc perc alatt a Föld körül. — 12,45: Rázós úton. Jegyzet. — 12,55: Népdalkörök pódiuma. — 13,20: Mit üzen a Rádió? — 14,10: Művészlemezek. — 15,00: Sörgyári capriccio. Regény. — 16,05: Spanyol gitárzéne. — 16,18: Komoly zenei hangverseny. — 17,00: Csodálkozunk, tehát vagyunk ... — 17,30: Komoly zenei lemezlovas. — 18,40: Részeg eső. Dráma. — 20,14: Nótafelvételek. — 20,24: Mozart: Figaro házassága. 23,49: Kürtzene. PETŐFI RÁDIÓ 7,05: Az unitárius egyház félórája. — 7,35: Orgonamuzsika. — 8,05: Játék a könyvtárban. — 9,05: ,,A csillagok örökké élnek . . .” Ruttkai Éva. — 10,00: Földön, vízen, levegőben. — 11,10: Vasárnapi koktél. ■— 12,03: Jó ebédhez szól a nóta. — 13,05: Mit hallunk? — 13,30: Ladányi Mihály versei. — 14,00: A kétbalkezes varázsló. Mesejáték. — 14,50: Békési gyermekjátékdalok. — 15,05: Táskarádió. — 16,00: Poptarisznya. — 21,05: Társalgó. — 22,30: Ju- lio Iglesias énekel. — 23,10: Kellemes pihenést! NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 9,00: Hírek. Évfordulónaptár. — 9,20: Testvérvárosi képeslap. Magdeburg közelről (Antal István) — Emberség próbája (összeállítás) — Emlékek kövein. — .10,58—lil,00: Műsorelőzetes. — 18,00—18,30: Hírék. tudósítások. 'Sportösszefoglaló Észak-Tiszántúlról. (A nap szerkesztője: HaSkó József.) MAGYAR TV 8,25: Tévétorna. — 8,30: Óvodások filmműsora. — 8,50: Az idő urai. Magyar—francia rajzfilm. — 10,10: Boomer, a csodakutya. Amerikai kisjátékfilmsorozat. — 10,35: Egy másik bolygó. Animációs kisfilm. — 10,50: Egy hét fordítva. Csehszlovák tévékomédia. — 11,30: Johnny Halliday vendége a Beach Boys együttes. Francia zenés film. — 15,15: Az ökölvívó-bajnokság döntői. — 16,30: Nézzük együtt — Rózsa Gyulával. — 17,05: Elmebajnokság. — 17,55: Hírek. — 18,00: Delta. — 18,35: Tévétorna. — 18,40: Esti mese. — 19,00: A Hét. — 20,05: Philemon és Baucis. Tévéfilm. — 20,55: Holland kulturális hónap. Néha a tenger a győztes. Holland dokumentumfilm. — 21,45: Telesport. — 22,15: Képzőművészeti technikák. Osztrák kisfilm. — 22,30: A Hét. 2. MŰSOR 18,15: Egy szó, mint száz. — 18,55: Olaszország a természet- búvár szemével. Olasz dokumentumfilm. — 19,40: „Bokrétát kötöttem ...” — 20,05: Római karnevál. Katarzis két részben. — 21,30: Képzőművészeti technikák. A szövés. Osztrák kisfilm. — 21,45: Telesport. 22,15: A Hét. SZOVJET TV 8,00: A hazámat szolgálom! — 9,00: Zenés műsor. — 9,30: Világutazók klubja. — 10,30: Zenebutik. — 11,00: Falusi óra. — 12,00: Egészség. — 12,45: Hírek. — 12,50: Dokumentumfilm Buenos Airesről. — 13,45: Iván Moszkvin filmszerepei. — 15,10: Emil Gilelsz hangversenyein. 16,00: Nemzetközi panoráma. — 16,45: Gitárhangverseny. — 17,45: Hírek. — 17,50: Mi, alulírottak. Tévéfilm, 1. rész. — Közben, 19,00: Híradó. — 21,00: Labdarúgószémle. — 21,30: Hírek. — 21,40: Estétől délig. 2. rész. — 22,46: D. Tuhmanov zeneszerző estje. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: 11—12.: BREAK II. Béke mozi: de. 11-re: ÉLETBEN MARADNI. Du. 11—12-re: SZERELEM ÉS GALAMBOK. Matiné: 12.: Varázsló. Móricz mozi: ll—12-re: BOMBAJÓ BOKSZOLÓ. 11. szombat 10,30: ÚRHATNÁM POLGÁR. Bérletszünet. 19,00: ÚRHATNÁM POLGAR. Molnár Ferenc-bérlet. MEGYEI ÉS VÁROSI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 11-én, szombaton 18 órakor a hangversenyteremben a szolnoki Tisza táncegyüttes bemutatója. Belépődíj: 20,— Ft. A szocializmus megújulásának útja (6.) Íz t Idillin om tizében Kádár János 1957 júniusában az MSZMP országos értekezletén így jellemezte az ellenforradalmat megelőző évek hatását a párttagságra és a tömegekre: „Nyilvánvaló hogy a tervezésben, a törvényesség megsértésében, a parasztpolitikában 1953 júniusában feltárt bizonyos hibák nagyon nagy kárt okoztak a pártnak, az országnak és a népnek is. De azt hiszem, kijelenthetem, hogy az eredeti hibáknál tízszer nagyobb kárt okozott az, ami a kijavításuk körül történt. Mert a párttagság is, az ország népe is minden körülmények között megértette és megérti, hogy a munka hibákkal, néha súlyos hibákkal is jár, de azt sohasem fogják megérteni, és nem is fogják a vezetőknek megbocsátani, ha a felismert, megnevezett, országvilág előtt ismert és látott hibákat újból megismétlik. Ez megsemmisíti a pártvezetés tekintélyét, az ország vezetésének tekintélyét, és ezért mondom, hogy az 1953-ban feltárt hibáknál nagyobb károkat okozott a párt és a tömegek kapcsolatában az a huzavona, ami három esztendőn keresztül a hibák kijavítása körül folyt.” Az ellenforradalom az 1956. október 23-i tömegtüntetéssel kezdődött. Az előzmény az volt, hogy október 6-án óriási tömegek demonstratív részvétele kíséretében temették el Rajk Lászlót és mártírtársait a budapesti Kerepesi úti temetőben. A párttagság megrendülése és morális bűntudata tovább fokozódott. Október közepétől mind lázasabb lett a légkör az egyetemeken és főiskolákon, éjszakába nyúltak a viták, amelyeken a hangadók a Nagy Imre-csopont tagjai és hívei voltak. A legkülönbözőbb burkolt, sőt nyílt rendszer-, párt-, szovjetellenes követelések és felhívások fogalmazódtak meg pontokba foglalva, amelyeket röpiraton is terjesztettek. Október 22-én pedig a Budapesti Műszaki Egyetem diákgyűlése másnapra tüntetésre hívta a többi egyetemet is, sőt lényegében a főváros egész ifjúságát. A tüntetésnek — amely a lengyel változásokkal való szolidarizálás címén indult, és ezért a Bem-szobornál kezdődött — az élén a Nagy Imre-csoport illetve irányzatának hívei álltak. De nagyon hamar felülkerekedtek a tüntetők közt meghúzódó, szervezett szélsőjobboldali elemek, és nemcsak nacionalista és szovjetellenes jelszavakat hangoztattak, hanem letépték a vörös zászlót, kivágták a nemzeti lobogóból a népköztársasági címert, gyűlölködést szítottak a karhatalmi erőkkel szemben. Először a rádió székháza, majd a párt napilapjának szerkesztőségi épülete, s a telefonközpontok felé irányították a tüntetőket. E helyeken már fegyveres csoportok is feltűntek. A fegyvereket és szállító eszközöket raktárakból, laktanyákból, rendőrőrsökről, üzemőröktől erőszakkal szerezték meg. fgy indult a fegyveres támadás — amely természetesen valamilyen formában koordinálva volt, és nem nélkülözte a katonai és helyi ismereteket sem. A párt- és az államvezetés eközben megint habozott és késlekedett az ellenlépések megtételében. A Központi Vezetőség egész éjjel ülésezett, sebtében visszavette soraiba és a Politikai Bizottságba is Nagy Imrét, és kineveztette miniszterelnökké. Aztán nemcsak magyar alakulatokat mozgósított a védelemre, hanem statáriumot rendelt el, kijárási tilalmat léptetett életbe, és a szovjet hadsereg beavatkozását is kérte. Nagy Imre ekkor még e rendszabályokat helyeselte, a fegyveres lázadást ellen- forradalmi jellegűnek nyilvánította. Október 25-ém végre kibontakozhatott volna az ellentámadás, amelyet a KV által kiküldött katonai bizottság nemcsak a fővárosi karhatalmi erőkkel, hanem vidékről is | felvezényelt alakulatokkal akart végrehajtani. A KV ülése ezen a napon, a tehetetlennek bizonyult és népszerűtlen Gerő Ernő helyett Kádár Jánost választotta első titkárrá. Egyben Nagy Imre és hívei kényszerítő nyomására békés eszközökkel, fegyverletételre való' felhívással próbálta a felkelést felszámolni. A katonai akciót leállították, és ezzel persze a fegyveres erők tagjait bizonytalanná teitték, és demoralizálták is. Az ellenforradalmárok viszont — a párt szervezetlenségét és a vezetés bénultságát látva — erőre kaptak, és most indultak csak igazán rohamra. Nagy Imre és csoportja is erősítette pozícióit, és azt kezdte el szorgalmazni, hogy a felkelést nyilvánítsák „nemzeti demokratikus forradalommá”. A KV egy ideig ellenállt, de végül október 28- án engedett, ezzel a párt dezorganizálása teljessé vált. Nagy Imre rádiónyilatkozatában nyomban hírül adta, hogy a „forradalom” elérte célját, a fegyves erőknek tűzszüneti parancsot adtak, a felkelők osztagait beillesztették az állami fegyveres testületekbe, tárgyalásokat kezdtek a szovjet haderőknek Magyarországról való kivonulásáról. Az ellenforradalmi erők a tűzszünetet a pártbizottságok, intézmények, üzemek megrohamozására használták fel, és nem egyszerűen beépültek a fegyveres erőkbe, hanem átvették azok vezetését. Október 30-án Nagy Imre bejelentette az egypártrend- szer megszűnését. Újra alakultak az egykori koalíciós pártok — köztük a Szociáldemokrata Párt is — visszaállt a koalíciós kormányzati rendszer, és még tucatnyi szélső- jobboldali párt működésbe lépett és kaparintott kezébe sajtóorgánumot is. Ugyanezen a napon az MDP KV Elnöksége is kimondta a párt feloszlatását, helyette Magyar Szocialista Munkáspárt néven új párt alakult. Az Intéző Bizottságnak Kádár János is tagja lett. Ezen a napon támadták még a leggátlástalanabb lumpen elemekből verbuválódott ellenforradalmi osztagok a Budapesti Pártbizottságot, és miután azt elfoglalták — a kormány semmit sem tett annak érdekében, hogy megvédjék az ostrom- lottakat — bestiális kegyetlenséggel legyilkolták a pártmunkásokat és az őrséget. A Nagy Imre-kormány óráról órára egyre inkább jobbra hajlott. November 1-én a kormányelnök, aki átvette a külügyi tárcát is, rádióbeszédben jelentette be, hogy Magyarország kilépett a Varsói Szerződésből, semlegesnek nyilvánítja magát, és kéri, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete tűzze napirendjére a magyar kérdés megtárgyalását. A szocialista rendszer ezzel nemcsak az országon belül rendült meg, hanem Nagy Imréék koalíciós szövetségben és a régi feudélis-burzsoá rend híveinek aktív támogatásával megváltoztatni tervezték a Magyar Népköztársaság nemzetközi pozícióját is. Szabad utat nyitva ezzel is egy burzsoá restauráció előtt. Nemes János (Következik: A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány) TELIK
