Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-07 / 236. szám

1986. október 7. Kelet-Magyarorsiág 7 Sok volt a dohány — kevés a száritó Nagyüzemből a háztájiba Reményeinken felül jó volt a dohánytermés. A megye termőterülete 6370 hektár és nem végleges adatok szerint a hektáronként betakarított levéltömeg (száraz állapot­ban) meghaladta a 18 má­zsát. Ami az idei dohányter­mesztésre jellemző, -hogy to­vább növekedett a háztáji termesztés aránya és ezen belül is több volt a hevesi fajta termőterülete. Szaporo­dó gondjaink forrása ez utóbbi jelenség lett. Hogy a dohánytermesztés egy része (nagyobbik része) a nagyüzemekből a háztáji ágazatba ment át, érthető. Történt ez azon egyszerű ok­nál fogva, hogy a dohány minden erőfeszítés ellenére megmaradt kézimunka-igé­nyes növénynek. A kézi munka viszont drága. Nincs ma az a nagyüzem, amely annyi munkaerőt tudna moz­gósítani és megfizetni, hogy a dohánytermesztés palánta­neveléstől, törésen át a szá­rításig eredményes legyen, fgy alakult ki az a helyzet, hogy a művelésnek ma sok­féle módja van. Legelterjedtebb művelési forma a nagyüzemek által integrált dohánytermesztés. Ennek leginkább bevált mód­ja a központi palántanevelés, a közös gazdaság által vég­zett talaj-előkészítés, majd az egyéni területvállalás, palán­tázás, törés. A szárításba, ér­tékesítésbe ismét belép a nagyüzem. Van olyan is, hogy a nagyüzem csak a te­rületet adja és ha kell, be­segít a szárításba, de övé az értékesítés. Hogy milyen for­mában történik a termesztés, az függ a helyi lehetőségek­től, szokásoktól, de ettől füg­getlen, hogy a háztiji do­hánytermesztés mindig jöve­delmező és kedvelt kiegészí­tő tevékenység. Mi hát a gond, amiért e növényről né­hány szónál többet kell mon­dani? Mert az ipar — hazai és külpiaci igények változása miatt — a háztájitól ás a kisüzemektől már csak kis­mértékben kéri a nagy leve­lű dohányfajtákat, a meg­változott szárítási technológia problémákat okoz. A koráb­bi években kitűnt, hogy a hevesi fajták szárításához kevés a szárítókapacitás. A nagyüzemeknek nemegyszer gondjuk volt (főként jó ter­més esetén), hogy a termést időben és jó minőségben le­szárítsák. Az akkori gond most még gyarapodott, hiszen a háztá­ji termelők többsége a nagy­üzemi szárítókra alapozva vállalta a hevesi dohányfaj­ták termesztését. Természe­tesen épültek úgynevezett háztáji dohány szárítók is, de megközelítőleg . sem annyi, amennyire szükség lett vol­na. Életrevaló, hasznos és jó akció volt, hogy néhány nagyüzemben megpróbál­koztak a MODUL-VIK típu­Környezetbarát mezőgazdaság A KISZ Ifjúsági Környezetvédelmi Tanácsa és a Me­zőgazdasági Fiatalok Tanácsa országos hatáskörű állami és társadalmi szervekkel közösen pályázatot hirdet. Címe: Környezetbarát mezőgazdaság. Célja, hogy rövid távon megvalósítható ésszerű javaslatok, módszerek felszínre hozatalával segítse a temmészelti és emberi környezet megóvását, segítse a mezőgazdaságot a környezetre ve­szélyes szennyeződések, ártalmak és más károsodások oíkalnak felismerésében, és f etárja azok megelőzésének, csökkentésének és megszüntetésének módját. Műszaki, technológiai, biológiai megold ás Okát, tervezési, szer­vezési módszerekkel, valamint az e körbe tartozó újítá­sokkal; italálmányakkal, egyéb szellemi termékekkel se­gítse elő a környezetbarát mezőgazdasági termelés térhó­dítását. A pályaműveket három kategóriában lehet elkészíteni és beküldeni. ___ Az A kategóriába tartoznak azok a pályaművek, ame­lyek 'korábban, kidolgozott és már legalább egy helyen megvalósított megoldásokat tartalmaznak, amelyek más gazdálkodó szervnél gyors bevezetésre alkalmasak, vagy arna adnak jiavasliatot, hogy a már ismert és egyes terü­leteken alkalmazott eljárásokat milyen módon lehet szé­leskörűen elterjeszteni. A B kategória pályaművel olyan új, eddig széles kör­ben nem ismert és gyakorlatban nem alkalmazott megol­dásokat tártál máznák, amelyek gazdaságosan megvaló­síthatók, rövid időn (1—3 éven) belül, elsősorban gazda­ságszervező intézkedések útján vezethetők be. A C kategóriába az egyetemi és főiskolai hallgatók által készített pályaművek tartoznak, amelyek a pályá­zat célkitűzésednek megfelelnek, és 1985—86-ban részt vettek Tudományos Diákköri Konferencián. Ugyancsak ide soroljuk az ez időben készült diplomaterveket, szak- dolgozaitofcát. A bíráló bizottság az A és a B kategóriában 1—1 I. díjat (50 ezer forint), 1—1 II. díjat (40 ezer forint), 1—1 III. díjat (30 ezer forintot) ad ki. A C kategóriában az I. díj 15, a II. 10, a III. 5 ezer forint. A kiíró szentek az arra érdemes pályaművek szerzőit különdíjban is része­sítik. A pályázat 'beküldési (postára adási) határideje: 1986. december 31. 24 óm. A beküldés idejét a postabélyegző kel­te igazolja. A pályázatokat Környezetbarát mezőgazdaság jeligével a következő címre kérjük postázni: KISZ Köz­ponti Bizottsága. Budapest, Kun Béla rakpart 37-38. 1133. A pályázat eredményhirdetése előreláthatóan 1987 februárjában lesz, 'amelyről a díjazottak értesítést kap­nak. A pályaművek tartalmi és formái követelményeit tar­talmazó részletes felhívás a KISZ Ifjúsági Környezetvé­delmi Tanács Titkárságán (Budapest, Kun Béla rakpart 37-38. 1133) található. sú kis dohányszáritók kihe­lyezésére, üzembe állításá­ra. Ez csak fél sikert hozott. Vagy későn kezdtek a szárí­tók építéséhez, vagy az idő­ben felépített szárítók be­üzemelésével volt gond, így a kisszárítók alig-alig teher­mentesítették a nagyüzemi SIROKKÓ szárítókat. Egy szó, mint száz, most, a jó termést követően, a szárítá­si gondokat ismerve, már a jövőre kell gondolni. A dohányra szükség lesz. Az is biztos, hogy az ipar jövőre is és azok után még inkább az igényesebb és mi­nőségileg jobb alapanyagot, a zöld dohánytermesztést fog­ja kérni. Ezt tudva, szüksé­ges, hogy a nagyüzemek már most gondoljanak az álta­luk integrált háztáji dohány- termesztés fejlesztésére. Te­remtsenek, vagy dolgozzanak ki olyan érdekeltségi formát, amely megoldja nem csak a termesztés problémáját, de a szárítókapacitás hiányát is. A szárítási kapacitás elégte­lenségei miatt jelentős vesz­teségek voltak és nemcsak a háztáji termelők körében. Ez mérsékelhető, sőt megszün­tethető, ha időben cselek­szünk. S. E. Őszi szamóca­telepítés Többen kérdezték, lehet-e ősszel szamócát telepíteni? Erre a kérdésre a Kertészet és szőlészet 1986. 40. szá­mában a „Szamócát ősszel” című cikkből kimerítő vá­laszt kaphatunk. Itt is meg­jegyezzük, hogy aki a leg­jobbnak tartott augusztusi szamócatelepítést valami­lyen oknál fogva lekéste, az októberben is palántázhat. Arra azonban ügyelni kell, hogy a szamócapalánta meg- gyökeresedéséhez legalább 21 —25 fagymentes napra van szükség. Október végére te­hát ne halasszuk a szamóca ültetését, mert nem biztos, hogy a hajszál-gyökeresedés- hez és a növény tápanyag- felvételéhez, egyszóval a nö­vény megerősödéséhez lesz elegendő fagymentes idő. Van vagy nincs? A NÖVÉNYVÉDÖSZER­ELLÄTÄS KRITIKÁJA Nagyon helyes — írja le­velében Bihari János máté­szalkai kertészkedő —, hogy a Kelet-Magyarországban rendszeresen jelennek meg ajánlások a zöldség-gyümölcs termelőknek növényvéde­lemre. Hasznos az előrejelzés, azonban utánanéz-e valaki, hogy az ajánlott permetszer a boltokban kapható-e? Bihari János tapasztalata, hogy az atka- és a lombosfa- fehérmoly-invázió idején egy sor növényvédő szer egyálta­lán nem volt kapható. Más szer pedig, mint a Decis, csak ötliteres kiszerelésben volt a boltokban. írja a to­vábbiakban olvasónk, hogy Chinetrint csak fiolákban tudta beszerezni egyenként 36 forintért, így 100 liter víz­hez 360 forint értékű fiolát vásárolt, holott ha literes ki­szerelésben vásárolhatta vol­na a szert, úgy a szükséges féldeci (100 liter vízhez) csak 61 forint. Drága a permetezőszer és nem is lehet mindig besze­rezni. így aztán hiábavaló az ajánlás. Valakinek, vagy va­lakiknek ellenőrizni kellene az ellátást, annak mikéntjét és folyamatát. Levélírónkkal teljes mértékben egyetér­tünk, néhány megjegyzés kíséretében. A lap szakírói a növény- védelemhez csak engedélye­zett és forgalomban lévő per- metszereket ajánlanak. Hogy a kereskedelem miként ké­szül fel az igények kielégíté­sére, az az ő dolguk. Sajnos nem első eset, hogy kertész- kedők szóvá teszik: ez vagy az nem kapható, de az üzle­tekben olyan tájékoztatót sem kapnak, hogy a hiányzó készítményt mivel helyette­sítsék. Jogos az észrevétel is, hogy a kiszerelés (csomago­lás) legyen praktikusabb. Amiből egy kistermelőnek csak néhány dekagramm kell, azt ne mérjék ötkilogram­mos, az üzletben oszthatatlan flakonokban. Ugyanez áll fordítva is. Amiből egy liter­re van szükség, azt ne drá­gítsák fiolás kiméréssel. Mindkettőből ráfizetés szár­mazik és ennek a kistermelő látja a kárát. A növényvédelmi szezon erre az évre hovatovább be­fejeződik. De lesz növényvé­delem jövőre is, sőt azután is. Haszna lenne, ha Bihari János észrevételeit a keres­kedelem a felkészülésében már most figyelembe venné. HOSSZÚ ŐSZÜNK LESZ. Erik a gyümölcs és virágzik a fa. Ezt a ritka jelenséget almaszedés közben Nagysze­keresen, az általános iskola szomszédságában lévő almás­kertben tapasztalták. Néphit, hogy a fák másodvirágzása a hosszú ősz jele. Való igaz, az idei ősz máris hosszú, örö­münkre szolgál a «ok napsütés, viszont elkelne már az eső. (A felvételt Molnár Károly készítette.) Az idei BNV-n gazdag választékát vonultatták fel a gyártó cégek a különböző kisgépeknek, kertművelő esz­közöknek. Nem hiányzott a bemutatóról a Robi kistraktor sem. A már közismert és széles körben alkalmazott ker­ti traktornak ezúttal a fejlesztett változatát ismerhették meg az érdeklődők. A felvételen is látható utánfutóval a Robi, az őszi betakarításban, kertközi szállításban kiválóan hasz­nosítható. (Elek Emil felvétele) Szüret után A must borrá erjesztését szabad szemmel nem látható élesztőgombák végzik. Ezek a szőlő bogyóiról a feldolgozás során kerülnek a mustba. Az értékes erjesztőgombák ala­kítják át (bonyolult kémiai folyamatok során a must cu­kortartalmát alkohollá és szén-dioxiddá! Ha tehát elő­zőleg — mustfokolóval — pontosan megállapítjuk a Mustfokolás és -erjesztés must cukorfokát, úgy egyút­tal információkat nyerhetünk a bor erjedés utáni várható szeszfokára. (A mustfokoló 17,5 Celsius-fokos mustban korrekciómentes adatokat biztosít) Ha a mustfokokból tehát, várható szeszfokokat aka­runk megtudni, az alábbi táb­lázatot kell használnunk: lett nagy mennyiségű — gáz alakú szén-dioxid is keletke­zik. Ha nem lennénk körül­tekintők, a habzó, megduzza­dó must kifutna a hordóból. Ha azt észlelnénk, hogy a mustunk túlságosan felmele­gedik, átfejtéssel, szellőzte­téssel megakadályozhatjuk. Ne feledjük tehát a tapasz­talt borászok jó tanácsát, er­jesztésre 15—18 Celsius-fokos pincehőmérsékletű helyisége­ket használjunk. Sok kertbarát tette fel a kérdést, hogy mit csináljon abban az esetben, ha nem akar a mustja erjedésnek in­dulni. Nem kell kétségbe es­ni, mert a kereskedelmi for­galomban, fantázia neveken: Aboferm, Vinoferm hatékony borélesztő preparátumok áll­nak a rendelkezésünkre. Egyesek arra esküsznek, hogy úgy célszerű a fajélesztőt használni, ha 5 liter mustot felforralnak, majd állni hagy­ják, míg az szobahőmérsék­letűre le nem hűl. Ekkor be­keverik a fajélesztőt az 5 li­ter mustba, s egy anyaélesz­öreg vincellérek megfigye­lései szerint a borélesztők szaporodása 15 Celsius-fok alatt, illetve 28 Celsius-fok felett lelassul. Szélsőséges esetekben pedig 10 Celsius- fok alatt, illetve 35—40 Cel­sius-fok felett megáll. Ekkor úgynevezett vadélesztők ha­tására — kedvezőtlen — tej- savas erjedés léphet fel! A fentiekből egyértelműen következik, hogy a hordókat csak háromnegyed részükig töltsük meg musttal, mert az erjedéssel az alkohol mél­tó törzsoldatot nyernek. A törzsoldatot jól megkeverik, majd 5 órás „pihentetés” után a kierjesztendő must­hoz öntik. Ezt követően az erjedés zavartalanságát fi­gyelembe véve és azt bizto­sítva a hordónyílásba „ko- tyogót” helyeznek. A VINOFERM fajélesztő használatakor a tasakban le­vő 20 gramm instant szárí­tott fajélesztőt 0,2 liter (38 Celsius-fok) must és víz egy- egy arányú keverékében fel­oldunk, és időnként felkever­ve 20 percig állni hagyjuk. Ezt követően a „törzsolda­tot” az erjeszteni kívánt száz liternyi musthoz adjuk. Meg­figyelések szerint a borélesz- tő, lassabban szaporodik, mint a többi mustban levő mikroorganizmus. De, ha a mustban már négy százalék­nál több alkohol képződött — megnyugodhatunk — mert akkor a borélesztők jutnák uralomra, így 15—18 Celsius- fok hőmérsékletű pincében a mustot zökkenő nélkül ki­erjesztik. Dr. Széles Csaba Magyar Várható szeszfok mustfok erjedés után 13.6 8,09 15.2 ' 9,24 16.7 10,34 18.2 11,49 19,9 12,75 21,4 13,87 23,0 15,11 24.7 16,45

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom