Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-07 / 236. szám
4 Kelet-Magyarország 1986. október 7. Aradi üzenet Koszorúzási ünnepséget tartottak hétfőn Aradon. Szűts Pál bukaresti magyar nagykövet, Vékás Domokos kolozsvári magyar főkonzul és Aradi Sándor alezredes, katonai és légügyi attasé hétfőn a Maros-parti városban megkoszorúzta a tizenhárom vértanú kivégzésének színhelyén álló emlékoszlopot. A szomszédos Békés megye lakossága nevében koszorút helyezett el a szabadságharc mártírjainak emlékoszlopán a Békés megyeiek küldöttsége, amelyet Szikszai Ferenc, a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottságának titkára vezetett. Előzőleg megkoszorúzta az emlékművet Gheorghe Burdán, az Arad Városi Néptanács első elnökhelyettese és Marian Dinu- lescu elnökhelyettes. A hűvös, napos időben több ezer aradi és környékbeli lakos gyűlt ösz- sze az aradi vár falaihoz közel eső emlékműnél. Sok magyarországi turista is idelátogatott. ★ ők 13-an azon a 137 évvel ezelőtti őszí napon Aradon bevégezték. Hóhéraik örömpoharat koccintottak, és éltették a császárt. Megbüntettük a lázadókat — mondogatták elégedetten, és nem sejtették: a tábornokok már új csatákra készülnek ellenük. Pusztítóbbakra, mint valaha, mert immár nem sebezhető katonáknak parancsoltak — kortalan, legyőzhetetlen sereg kezdett gyülekezni táboraikba, zászlóikon a szebb jövő jelszavával. A pribékek, a hatalom törpelelkű szolgácskái akkor sem hitték, s azóta sem akarják hinni, hogy az erőszak legkomorabb árnyékában is találkoznak azok, akik — mert továbblátnak a holnapnál és személyes érdekeik karnyújtásnyi horizontjánál — fénylő tekintettel keresik egymást. Meggyilkolt tábornokok sírból jövő vezényszavára, vagy máglyán égett, golyótól pusztult, agyonkínzott mártírok emlékének csillaga alatt. Mert — mindannyiunk szerencséjére — mindig akadtak (s akadnak) olyanok, akik a jövőért vállalják a legnagyobb áldozatot is. Az ilyen emberek tudják: halhatatlanok akkor is, ha nevük feledésbe merül. De nem csupán nagy hősökből áll a világ. Szükség van névtelen, hétköznapiakra is. Naponta meg kell vívni azokat a csatákat is, amelyekben nem lehet szuronyvégre kerülni. Konszolidált világunkat konszolidált háborúk kísérik. Szavak, érvek, idegek fegyvereivel mérkőznek a távolba látó értelem, a becsület és az igazság erői a butaság, a becstelenség és az igazságtalanság ellen. S bizony, e harcoknak is vannak áldozatai, névtelen mártírjai, akiknek neve nem kerül márványtáblára. S mégis, mindig újak és újak állnak a szebb, boldogabb jövőért harcolók seregeinek fennen lobogó zászlai alá. Czine Gáspár Az NDK nemzeti ünnepén Harminchetedik alkalommal ünnepli a Német Demokratikus Köztársaság népe hazája megalakulásának évfordulóját. Az első német munkás-paraszt állam létrejötte történelmi jelentőségű volt. Jelképe a második világháború után kialakult történelmi helyzetnek, a végbement társadalmi változásoknak, tanúsága annak, hogy a kialakult határok földrészünk békéjét és nyugalmát biztosítják. Az eltelt több mint három és fél évtizedben az NDK nagyívű fejlődési utat járt be, bizonyítva ezzel az új társadalom életképességét. A háborús pusztításokat kiheverve a világ vezető ipari hatalmai közé emelkedett. Szerteágazó és korszerű termelése, fejlett mezőgazdasága gondoskodik szorgalmas állampolgárainak magas életszínvonaláról. Nem volt könnyű az út, amelyet az NDK népe az elmúlt harminchét esztendő során megjárt. Kezdetben a Nyugat tudomást sem akart venni létezéséről és el sem akarta ismerni a fiatal német államot. Ám az ország következetes békepolitikája megváltoztatta ezt a felfogást, megnőtt a nemzetközi tekintélye, így ma már az egész világ elismeri az NDK-t. Az ország vezetése történelmi küldetésének tekinti, hogy német földről soha többé ne indulhasson el háború. A két német állam viszonyának alakulása világméretekben is meghatározó, de itt, Európában különösen fontos. Az NDK a maga részéről mindig kész volt a kapcsolatok építésére, a konstruktív együttműködésre a szomszédos Német Szövetségi Köztársasággal, szem előtt tartva a békés egymás mellett élés gondolatát, a különböző társadalmi rendszerű országok gyümölcsöző együttműködését — egymás szuverenitásának tiszteletben tartásával. Ugyanakkor az NDK gazdasági és nemzetközi politikájának meghatározó eleme a szocialista országokkal folytatott együttműködés, amelyet a Varsói Szerződés és a KGST keretei biztosítanak. A többi szocialista országgal együtt lép fel a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, hogy erősödjék az enyhülés, Európa és a világ biztonsága és békéje. Hazánk és a Német Demokratikus Köztársaság szoros baráti viszonyát is a hosszú távú közös érdekek és társadalmi célok határozzák meg. Ez fejeződik ki a magas rangú párt- és állami vezetők ismétlődő találkozóiban — Lázár György kormányfő egy hónapja járt Berlinben —, valamint a gazdasági, tudományos és kulturális szakemberek közvetlen tapasztalatcseréiben, a kétoldalú idegenforgalom évenkénti növekedésében. ★ A magyar párt- és állami vezetők táviratban köszöntötték az NDK vezetőit az ország nemzeti ünnepe alkalmából. VSZ-KÜLÜGY - MINISZTEREK ÜLÉSE A Varsói Szerződés Tagállamai Külügyminiszteri Bizottságának soron következő ülését október második felében Bukarestben tartják. ELSÜLLYEDT A SZOVJET TENGERALATTJÁRÓ Hétfőn elsüllyedt a Ber- muda-szigetektől körülbelül ezer kilométerre szerencsétlenül járt szovjet atommeg- hajtású tengeralattjáró. A legénység és más szovjet hajók személyzete három napon át küzdött a tengeralattjáró megmentéséért, de a mentés nem sikerült — jelentette a TASZSZ szovjet hírügynökség. A legénység életben maradt tagjait kimentették és más szovjet hajókon biztonságba helyezték. A tengeralattjárón pénteken tűz ütött ki. A legénység három tagja meghalt, többen megsebesültek. A TASZSZ jelentése szerint újabb áldozatok nincsenek. A reaktort leállították. Szakértők kizári ák a nukleáris robbanás vagy a radioaktív szennyeződés lehetőségét. ORLOV NEW YORKBAN Vietnami csempészek Az utóbbi évek legsúlyosabb csempészési ügyére derült fény Vietnamban. A vietnami kereskedelmi flotta „Vörös főnix” nevű hajójának huszonhat tagú legénysége huszonnégy millió dong értékű (hivatalos árfolyamon mintegy negyvenmillió forint) árut próbált becsempészni Haipong kikötőjébe. A több tucat motorkerékpárt, varrógépet, video- és tévékészüléket a hajó parancsnoka és párttitkána vezetésével szintén kicsempészett valutából és kurrens vietnami cikkek illegális értékesítéséből vásárolták. New Yorkba érkezett a Szovjetunióból Jurij Orlov és felesége. A szovjet hatóságok amerikai kérésre járultak hozzá a korábban szovjetellenes tevékenységért börtön- büntetésre, majd száműzetésre ítélt 62 éves egykori fizikus távozásához. Az erre vonatkozó megállapodást Eduard Sevardnadze szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter tárgyalásain alakították ki. 1986. október 7., kedd KOSSUTH RADIO 8,20: Társalgó. — 9,44: Muzsika gyerekeknek. — 10,05: Liszt Ferencről. 10,50: Éneklő ifjúság. — 11,07: Komoly zene. — 11,41: Gösta Berling. — 12,45: Offenbach: A férj kopogtat. — 13,30: NDK-költők versei. — 13,50: Thüringiai népdalok. — 14,10: Magyarán szólva. — 14.25: Orvosi tanácsok. — 14.30: Dzsesszmelódiák. — 15,00: A lengyel irodalomból. — 15,15: Operaáriák. — 15,40: Poggyász. — 16,05: Látogatóban. — 17,00: Az NDK nemzeti ünnepén. — 17,30: Végvári Rezső: Táncmo- zaík. — 17,45: A Szabó család. — 19,15: Mosolygó Parnasszus. 20,25: Liszt nyomában. — 21.30: Sokszemközt az egészségről. — 22,20 : Tíz perc külpolitika. — 22,30: Népdalfeldolgozások. — 22,52: Az alkohol. — 23,02: Rendezte: Harry Kupfer. A Víg özvegy. — 23,38: Klarinétmuzsika. PETŐFI RADIO 8,08: Slágermúzeum. — 8,50: Tíz perc külpolitika. — 12,10: Fúvószene. — 12,28: Népzene. — 13,05: Popzene. — 14,00: Weimartól Weimarig. — 14,45: Hallgassa a rádiót! — 15,05: Fiatalok muzsikálnak. — 15,20: Könyvről könyvért. — 15,30: Csúcsforgalom. — 17.30: Önképzőkör — diáktársaság. — 18,30: Gramofonsztárok. — 19,05: Csak fiataloknak! — 20,00: Nóták. — 20,30: Most érkezett, -r 21,05: Pesti nőra-bló. — 21,33: Táncdalok. — 21,50: Népszerű dallamok. — 23,20: Verbunkosok, népdalok. 3. MŰSOR 9,08: Beethoven kamaraműveiből. — 10,22: Operafelvételek. — 11,10: Siklósi Vár fesztivál 1986. — 11,40: Kortárs NDK- zeneszerzők. — 12,31: Énekeljenek a népek. — 13,05: Intermikrofon. — 13,20: Zenekari muzsika. — 14,10: Graun: Montezuma. — 15,02: Labirintus. — 15,17: Találkozás a Hangvillában. — 15,32: Hét Bach-toceata. — 17,00: Iskolarádió. — 17,30: Reger: Hegedűverseny. — 18,30: Na maternjem jezyku. — 19,05: In der Muttersprache. — 19,35: A Liszt-zongoraverseny győztese játszik. — 21,10: Szimfonikus miniatűrök. — 21,50: Dzsessz. — 22,24: „Csütörtök”. Elbeszélés. — 23,00: Zenekari muzsika. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 17,00: Hírek. — 17,05: Jennifer Rus énekel. — 17,20: Tiszántúli kaleidoszkóp. [A tartalomból: Egészségünkről. Dr. Szőke József előadása. — Kisiparosbrigádok (Kolláth Adrienn). — Mint hal a vízben (Pálfi Balázs). — Műtrágyaakció (Bálint István).] — 18,00— 18,30: Észak-tiszántúli krónika. Lapszemle. Műsorelőzetes. MAGYAR TV 8,55: Tévétorna. — 9,00: Iskolatévé. — 9,50: Láthatatlan arcvonal. Koreai film. Lövés a sötétben. — 11,05: Mozgató. — 11,15: Zászlós lakodalom. — 15,55: Hírek. — 16,05: A repülés története. Francia filmsorozat. 3. rész. — 16,50: Tegeződő. Ifjúsági magazin. — 17,40: Az NDK nemzeti ünnepén. — — 18,05: Diagnózis. A magzat fejlődési rendellenességei. — 18,25: Iparvilág. — 18,50: Mini Stúdió ’86. — 19,10: Tévétorna. — 19,15: Esti mese. — 19,30: Híradó. — 20,05: Rabszolgasors. Brazil tévéfilmsorozat. 6. rész. — 21,15: Kisfilm. — 21,25: Stúdió ’86. — 22,25: Híradó 3. — 22,35: Himnusz. 2. MŰSOR 18,10: Sakk-matt. A Kaszpa- rov—Karpov világbajnoki döntőről. — 18,30: Körzeti adások. Budapest, Pécs, Szeged. *- 19,35: Lábas jószág, szárnyakkal. Osztrák rövidfilm. — 20,00: Stephane Grapelli Bécsben. — 21,00: Híradó 2. — 21.25: Ernst Thälmann. NDK tévéfilm. 1. rész. SZOVJET TV 6,00: Híradó. — 6,40: Hangverseny. — 7,10: Rajzifilm. — 7,25: DokumentumfiLmek. — 8,15: 4:0 Tányecske jiavára c. film. — 9,40: A Szovjetunió népeinek dáliái és táncai. — — 10,10: J. Iszajev: „A huszon- ötödiik óra” — poéma. — 10,35: Bohócparádé. — 11,00: A Szovjetunió jégkoronigbajmolkságia. Szpairtak-CSZKA. - 13,00: Politikai színház: „Bírök. bíráiik előtt”. Színmű. — 16,00: Szólj, barmónika ! — 17,00: Világhíradó. — 1.7,15: Saikkműtsor. — 17,20: „A század elején” c. flillim. 19,00: Híradó. — 19,40: Ünnepi hangverseny. — 20,55: Világhíradó. — 21,10: „A vörös futárok” c. film. — 22,45: Hírek. — 22,50: Sportműsor. — 23,20: Daü — ’86. SZLOVÁK TV 8,50: Hírek. — 9,00: Lskolaté- vé. (Isim.) — 9,25: Csak időssebbeknek. Magazin. — 10,05: A lelenc. Tévéjáték. (Ism.) — 11,25: A tévéhíradó sajtóértekezlete. (Ism.) — 12,05: A rendőrség nyomoz. (Ism.) — 12,10: A televízió diszpécserszolgálata. — 12,40: Hírek. — 16,15: Hírek. — 16,20: Iskolatévé. — 16,40: Sportrevű. Magazin. — 17,10: A jó ötletek stúdiója. — 17,55: Nyug.at-szlová- kiai Magazin. — 18,20: Esti mese. — 18,30: Tudományos és műszaki magazin. — 19,10: Gazdasági jegyzetek. — 19,20: Idő járásjelentés. — 19,30: Tévéhíradó. — 20,00: Emst Thälmann. NDK tévéfilm. 2. rész. — 21,20: Ismeretterjesztő műsor. — 21,50: Zenei magazin. — 22,40: Hírek. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: A SÁRKÁNY KÖZBELÉP. Béke mozi: de. HALÁL EGYENES ADÁSBAN. Du. KÉPVADASZOK. Móricz mozi: BALEKOK. A szocializmus megújulásának útja (2.) Áz új szakasz Az 1953. júniusi fordulattal nehézkesen és ellentmondásos körülmények között kezdődött a szocialista építés új szakasza. Később — ugyan viták után — így jelölték ezt az időszakot, és még a kongresszusi dokumentumokba is ez a fogalmazás került be. Kezdődött azzal, hogy a párthatározatot nem teljes terjedelmében tették közzé. Ebben a Rákosi-féle vezetésnek az a taktikája jutott kifejezésre, hogy a mintegy fél évtizedes politikájuknak és irányításuknak személyre is szóló, rendkívül kemény kritikáját, felelősségüket az ország ügyeinek alakulásáért eltitkolják, vagy legalábbis erősen gyengítsék. Vagyis a megígért, őszintébb, a tömegek érdekeivel, véleményével jobban számoló új politikai irányvonal érvényesítését a régi, őszintétlen módon kezdték. Az alapvető fordulatot a párt politikai irányvonalában — az addigi gyakorlattól teljesen eltérően — nem a párt-, hanem az állami vezetés, a kormány jelentette be a májusi választások után, az országgyűlés alakuló ülésén. Ez a megoldás természetesen kedvére volt az új miniszter- elnöknek, Nagy Imrének, hiszen így a tömegek részéről szívesen vett fordulat és sok népszerű intézkedés az élet minden területén az ő nevéhez fűződött. A későbbi időkben ezt ő és környezete alaposan ki is használta a politikai, majd egyre inkább frakciósnak nevezhető harcokban. Nagy Imre természetesen a júniusi párthatározat alapján és szellemében mondottá el július 4-i kormányfői expozéját az országgyűlésen, de érthető okokból a pártvezetés megújításának feladataira nem tért ki. A fejlődés reális értékelését nehezítette azzal, hogy szűkén bánt a felszabadulás, illetve a fordulat éve óta elért eredmények, a korszakalkotó változások, és ebben a párt érdemei méltatásával. Mindez azt a látszatot keltette, hogy az új szakasz politikájának megvalósításában kissé hátrébb szorul a párt, és ez bizonytalanságot és tanácstalanságot váltott ki a párttagságban. Tehát már a kezdet kezdetén jelei mutatkoztak a pártvezetésben a két irányzatnak, frakciónak, illetve személy szerint Rákosi Mátyás és Nagy Imre elvtelen rivalizálásának. Ezt a benyomást tovább erősítette az, hogy a fordulat bejelentését követő bizonyos ellenséges mozgolódást, másfelől a pártapparátus és a pártszervezetek bénultságát, tanácstalanságát érzékelve, egy héttel az országgyűlési miniszterelnöki expozé elhangzása után, július 11-én budapesti pártaktívát tartottak. Itt Rákosi Mátyás referátumához szólt hozzá Nagy Imre. Természetesen mindkettőnél a júniusi határozat volt az alap. Kiemelték a párt szer ezeti, eszmei egységének létfontosságát, de némi hangsúlybeli különbségek azért felfedezhetők voltak a két vezető megnyilvánulásában. Különösen feltűnt, hogy Rákosi ez alkalommal nem szólt a párt szűkebb vezetősége által elkövetett hibákról, és az ezekből következő torzulásokról. Mindezek közül a hatásában és időbeli kiterjedésében a rehabilitációs ügyek voltak azok, amelyek mintegy gennyes gócként mérgezték a közéletet és a párt életét is. A törvényesség semmibevételével megrendezett — Rajk Lászlót, Pálffy Györgyöt, dr. Szőnyi Tibort, Szalai Andrást, Sólyom Lászlót és másokat jóvátehetetlenül megsemmisítő, Szakasits Árpádot, Marosán Györgyöt, Kádár Jánost és másokat börtönbe vető — koncepciós pereknek a felülvizsgálata csigalassúsággal folyt. Voltak, akik csak 1956 nyarán szabadultak, és például Rajk László ártatlanságát, illetve e gyalázatos hamisításban való kezdeményező szerepét is csak ekkor ismerte be, nagy nyomásra Rákosi Mátyás. A rehabilitációt Rákosi, Gerő és Farkas éppen azért akadályozták, mert a koncepciós ügyek kezdeményezésében és megrendezésében felelősségük igen nagy volt, és ezt titkolni próbálták. Mindez persze nem változtat a legfontosabbon: az 1953. júniusi fordulat rendkívül nagy jelentőségű volt és kedvezően alakította a szocialista építést Magyarországon. 1953 második felében a bérből és fizetésből élők reálbére 12 százalékkal volt magasabb az első félévinél, és csaknem 18 százalékkal múlta felül az 1952. évit, megközelítve ezzel az 1949-es színvonalat. (Ez utóbbi utalás mutatja, hogy milyen nehéz helyzetbe jutott a lakosság a megelőző három és fél évben a helytelen gazdaságpolitika miatt!) A parasztság reáljövedelme 1953 második felében a bérből és fizetésből élőkét is meghaladó mértékben nőtt. A lakosság áruellátása is javult, és a különböző szociális juttatások kedveztek a lakosságnak. A begyűjtési terhek csökkentése, adóhátralékok és díjak elengedése, a tagosítás megszüntetése, a szövetkezeti önállóság érdekében tett lépések, és még sok egyéb, növelte a parasztság érdekeltségét és termelési kedvét. Az iparban is sok fontos intézkedés történt. Mindenekelőtt o feszített és irreális terveket enyhítették, a nehézipari beruházások közül többet leállítottak, bár olykor a döntéseket nem elég körültekintően hozták meg. Nagyon fontos volt, hogy mindenfajta adminisztratív nyomás megszüntetésével, és bizonyos munkavédelmi intézkedésekkel is jobb lett a légkör az üzemekben, addig ugyanis az irreális tervkövetelmények, és a lelketlen parancsolgatás miatt egyre nőtt a felháborodás. Jelentős lépések történtek az államélet normális rendjének, és a törvényességnek helyreállítására, megszűnt az internálás, és felállították a legfőbb ügyészséget is. Általában szélesedett a népi demokrácia tömegbázisa, és erősödött a munkás-paraszt szövetség is, nem utolsósorban az addigra már szinte teljesen elsorvasztott népfrontmozgalom éleszt- getése révén. Megélénkült a szellemi és ideológiai front is. A dogmatikus gondolkodáson is nagy rést ütött a júniusi határozat. Érződött a friss szelek hatása az elméleti munkában, hogy elemezni kezdik a szocialista építés sok alapvető kérdését, a marxizmus—leninizmus alkalmazását a magyar viszonyokra; s ebben a szovjet tapasztalatok hasznosításának mértékét és mikéntjét tárgyalták. A magyar adottságok — állapították meg — lehetővé és szükségszerűvé is teszik, hogy az iparosítás és a kollektivizálás is lassabban, a tömegek szükségleteit jobban figyelembe véve haladjon. A párt, sajnos, ezt a felismerést sem tudta a következő években hasznosítani. (Következik: Frakcióharcok.) Nemes János
