Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-06 / 235. szám

Kelet-Magyarország

1986. október 6.

„.Ahol indultunk, ott díjat nyertünk”

Egy nyíregyházi szakkör, amelyet jegyeznek

Világhírt szerzett szakkör. Nyíregyházán, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola Il-es számú gyakorló általános iskolájának épületében működik. Pontosabban pincékből átalakított helyiségekben. Érdekessége, hogy itt mindent a gyerekek készítettek, festettek Novak István szakvezető tanár irányítása mellett.

Tizennyolc esztendeje működik, alkot e kollektíva, melynek tagjai kirepülnek, de a hagyományokat őrzik, ápolják. Ez idő alatt a világ ismerte meg rajzaikat, kisplasztikáikat, míves tűzzománc-készítményeiket. Első díjat nyertek Indiában, a nemzetközi rajzversenyen, Zánkáról, a két évenként megrendezett nemzetközi versenyről még soha nem tértek haza nagydíj és számos aranyérem nélkül. Ugyanis Zárikán működik a Gyermekalkotások Galériája, amelynek világhírű zsűrije van. Az ő feladatuk, hogy a világ minden részéből érkező műveket elbírálják.

— Ahol még indultunk, ott díjat nyertünk — mondja örömmel a sok áldozatot vállaló, lelkes tanár, Novák István. aki nem ismer fáradtságot, ha a gyerekekkel foglalkozni kell. Tanítványok sokaságát említi, akik innen

indultak. Módy Péter itt ismerkedett a szobrászattal. Nagyapám című munkájával nemzetközi nagydíjat nyert. Jelenleg a Képzőművészeti Főiskola II. éves hallgatója. Glück Edit az Al- mácska című tűzzománcával

lett első a nemzetközi versenyen az idén. Kálnay Tamás, a tavalyi nyolcadikos tanuló a Szomszédom című kisplasztikájával érdemelte ki a neves zsűritől az I. díjat. Aranyéremmel jutalmazták Szalóki Katalin és Doli- nay Eszter tűzzománcait is.

Rajz-, tűzzománc- és kerámiaszakkörben bontogatják szárnyaikat a jövő képzőművészei. Jól felszerelt műhelyek állnak a gyerekek rendelkezésére. Van égető kemencéjük, két nagy és húsz mini korongozójuk, vásárolnak vörösrezet, zománcfestékeket, s amire szükségük van. Érdemben segíti munkájukat a BEAG Universil nyíregyházi gyárának egyik szocialista brigádja is.

Kevés ilyen nagyhírű szakkör működik az országban is. Most azon gondolkodnak, hogy díjat nyert munkáik egy részéből kiállítást rendeznek, hadd ismerje meg a szűkebb haza is világhírt szerzett gyermekeinek alkotásait.

(fk.)

Zsozsó, a madarak

rewna

A ketrecben látható álarcos majmocska, vagy ahogy termete és mozgékonysága miatt még hívják, mókusmajom, három esztendős. Tulajdonosa Törő László, aki Nyíregyházán él, Zsozsónak keresztelte, és lisztkukaccal táplálja, télre pedig vitaminokkal egészíti ki étrendjét. Zsozsó ezen kívül zöldséget, gyümölcsöt, mazsolát és banánt eszik szívesen, a gyengéje pedig az élő madár, atpelyből minden mennyiséget befal(na, ha kiszökhetne). Figyelmet érdemel a pofáján levő rajzolat, mert ettől függően ér meg 5500— 7500 schillinget.

KOSSUTH RADIO

8,20: Hogy tetszik lenni? — 9,00: Bach: Csembaló-toccaták.

— 9,30: Szécsi Margit versei.

— 9,43: Ki kopog? — 10,05: Nyitnikék. — 10,35: A csuhás.

— 10,50: Az aradi vértanúk

nótája. — 11,05: Egy Afrika- e.xpedíció rejtélye. — ' 11,25: Hidas Frigyes dalaiból. — 11,40: Gösta Beding. — 12,45 : Jogi arcképcsarnok. — 13,05:

Előadóművészek albuma. — 14,10: Mézeskalács. — 14,41:

Apagyi. — 14,55: Édes anyanyelvűnk. — 15,00: Világablak.

— 15,30: Kóruspódium. — 16,05: Ringató. — 16,30: Nyelvemlékező. — 17,00: Eco-mix. — 17,30: Táncház Pesten. — 18,00: Filmzene. — 19,15: Rádiónapló. —

.20,30: Sass Sylvia énekel. — 21,17: Szállodaház. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Halló, itt vagyok! — 23,30: Vival- di-concertók.

PETŐFI RADIO

8,05: Nótacsokor. — 12,10:

Réti József énekel. — 12,25: Kis magyar néprajz. — 12,30: Verbunkosok, népdalok. — 13,05: Slágermúzeum. — 14,00: Kettőtől ötig. — 17,08: Újdonságainkból. — 17,30: Ötödik

sebesség. — 18,30: Tip-top parádé. — 19,05: Népzene. — 19,30: Sportvilág. — 20,05:

Rockújság. — 21,05: A Stúdió 11 játszik. — 21,30: Törőcsik Mari énekel. —. 22,30: Klasszikus operettekből. — 23,20 : A

mai dzsessz. — 24,00: Virágéne- ksk

NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ

17,00: Hírek. — 17,05: Hétnyitó. if étfői informápiós magazin. (A tartalomból: Program- ajánlat — Fészekrakás ’86 — Sportösszefoglaló. Riporter Haskó József. A hallgatók le1986. október 6., hétfő

veleire dr. Orosz Gyula válaszol.) 18,00—18,30: Észak-Tiszántúli krónika. Lapszemle. Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Kolláth Adrienn.)

SZOVJET TV

6,00: Híradó. — 6,40: Zenés

közvetítés Tallinnból. — 7,05: Mitől és miért? — 7,30: Tv-do- kumentumfilmek. — 8,35: Röplabda VB — férfiak, döntő. — 9,20: J. Mojszej enko, a Szovjetunió kiváló festőművésze. — 9,50: Mindenkinek — különkülön. — 10,20: Az NDK nemzeti ünnepe elé. — 11,20: Balesetmentes közlekedés. —11,25: Hangverseny. — 12,30: Hírek. — 12,45: Dokumentumfilm. — 13,15: Rajzfilmek. — 13,55:

Nyilvánvaló — hihetetlen. — 15,05: Hírek. — 15,15: Gyermekfilm. — 16,30: A 9-es stúdió. — 17,30: Sakk VB. — Visz- szavágó. — 17,35: Hírek. — 17,40: Daloló Oroszország c. film, 1. rész. — 19,00: Híradó. —* 19,40: A film 2. része. — 20,55: Hírek. — 21,00: Holdkeringő — balettfilm. — 21,40: Sakk VB. — Visszavágó.

SZLOVÁK TV

15,30: Hírek. — 15,35: Iskolatévé. — 16,0Ö: Nyolcszor több fény — riportműsor. — 16,20:

Pionírok sportműsora. — 16,50: A túl fiatalon kötött házasság problémái. — 17,20: Iránytű.

Katonák műsora. — 18,15: A

rendőrség nyomoz. — 18,20: Esti mese. — 18,30: A Tv-hír- adó sajtóértekezlete. — 19,10: Gazdasági jegyzetek. — 19,20: Időjárásjelentés. — 19,30: Tv- hiradó. — 20,00: Zöld románc. Tv-film. — 20,30: Zenés műsor. — 21,15: Amikor én katonáskodtam — szórakoztató műsor. — 21,55: Szórakoztató vetélkedő. — 22,50: Katonazene.

— 23,00: Hírek.

MOZIMŰSOR

Krúdy mozi: A SÁRKÁNY

KÖZBELÉP.

Béke mozi: de. HÁLÁL

EGYENES ADÄSBAN. Du. KÉPVADASZOK.

Móricz mozi: A HIVATALOS VÁLTOZAT.

6. hétfő 19,00: A BOLOND. Blaha—Paulay.

BAGOLY■ TITOK

Az ókori görögök ,a baglyot a bölcsesség jelképének tekintették. Pallas Athéné madarának ? tartották, és szentként tisztelték, védték és gondozták. Később, a különböző babonás hiedelmek kialakulásakor rossz sors jutott a baglyoknak. Éjszakai életmódju- . kát úgy értelmezték, hogy iszonyodnak a fénytől, a „kuvik” j hangot pedig a halálmadár,hangjának tartották. (Sajnos, egyesekben még ma is él a babona.)

Tény, hogy a legtöbb bagoly éjszakai állat, és nappal pihen, de ez nem jelenti azt, hogy nappal nem látnak, de azt sem, hogy a teljes sötétségben látnak. Az embernek tízszer-tizen- kétszer annyi fényre van szüksége, hogy valamit érzékeljen.

Az éjszakai életmód, különösen az éjszakai vadászat határozza meg egész létüket, formájukat.

Az egereknek és a baglyok más zsákmányának a hallása finom, még az ultrahangokat is fel tudják fogni. A baglyok laza tollazata viszont nesztelen repülést tesz lehetővé. Maguknak a baglyoknak is rendkívül finom a hallásuk, amely a sötétben, amikor a legélesebb szem is felmondja a szolgálatot, csodálatos biztonsággal vezeti őket a zsákmányra. Fülnyflásaik szélén tollas bőrlebenyek ülnek, amelyek egyrészt védőleg elzárják a fület, másrészt, mint mozgatható hangtölcsérek, még ■az egészen gyenge zörejeket is felfoghatják. Hallásuk nem saját hangterjedelmükre a legérzékenyebb, hanem zsákmányállataik sokkal magasabb hangjaira, például az egerek cincogására. A tjaglyok füle az éles halláson kívül egyéb teljesítményre Is ké- -pes: a'nagy fejen a fülek olyan távol esnek egymástól, hogy a ferdén jövő hanghullámok nem érkeznek egyszerre hozzájuk, s ez a jelentéktelen időkülönbség is arra képesíti az agyat, hogy felismerje a hanghullám irányát. A hallás alapján vadászó fajok két fülnyílása igen különböző; valószínűleg ez növeli a felmérőképesség pontosságát. A bagoly hihetetlen hasznot hajt, mert időnként kizárólag verebekkel és egerekkel táplálkozik.

A szocializmus megújulásának útja (1.)

B júniusi fordulat

A szocializmus megújulásának bonyolult folyamatát Magyarországon általában az 1956. november 4. utáni időszakhoz kötik. Ahhoz a gyakorlathoz, amelyben az MSZMP újra érvényre juttatta a lenini elveket. Mostanában ezt a harminc évet, vagy ennek egy részét a reform- politika jelzőjével is szokták illetni, kifejezésre juttatva azt az egy időben elfeledett vagy kevéssé emlegetett alapigazságot, hogy a szocialista társadalom, és annak vezető ereje, a párt, tevékenységének szüntelen kritikus felülvizsgálatával és ennek alapján az alkotó megújulással töltheti be hivatását.

Történelmi igazságot ismétlünk annak kimondásával, hogy az 1956 utáni megújulásnak megvan az eszmei és gyakorlati előzménye. Ez pedig a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1953. júniusa határozata, amely helyesen, jó Irányba nyitott, s megvalósítása esetén politikai-társadalmi megújulást kezdeményezve megerősítette volna a szocializmus pozícióit Magyarországon. Az 1953- as politikai fordulatot az tette szükségessé, hogy az MDP politikájában 1948 közepétől, a népi, a munkáshatalom győzelemre jutásától fokozatosan és egyre súlyosabb mértékben olyan torzulások mentek végbe, amelyek lejáratták a szocializmus ügyét és eszméit, a lakosság nagy tömegeit elfordították a párttól és a kormánytól, sőt, olykor szembefordították velük. A párt önelégült, elbizakodott, a személyi kultusz vakságával megvert vezetősége — mindenekelőtt Rákosi Mátyás és szűk vezetői köre — a maguk erejéből képtelenek voltak felismerni az ország válságosba forduló helyzetét. Az SZKP vezetői — akik Sztálinnak 1953 márciusában bekövetkezett elhunyta után maguk is felülvizsgálták a személyi kultusz okozta torzuld sóikat a szovjet politikai gyakorlatban —, figyelmeztették a magyar pártvezetőket a fenyegető veszélyre. A moszkvai konzultáció után, iaz ott tárgyaló delegáció jelentése alapján, mélyreható és nyílt vita bontakozott ki a központi vezetőség 1953. június 27—28-i ülésén és ott született meg „A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata a párt politikai irányvonalában és gyakorlati munkájában elkövetett hibákról, s az ezek kijavításával kapcsolatos feladatokról" szóló dokumentum.

Az adminisztratív módszerek elharapózása, az önkényeskedés a lakossággal szemben, a törvénytelenségek, az alkotmány semmibe vétele az állampolgári jogokat, a személyes szabadságot,és biztonságot már-már elviselhetetlen módon veszélyeztette. Szólt a határozat — sajnos csak visszafogottan — a törvénytelenségeknek arról a sötét rendszeréről, amely a koncepciós perekhez vezetett: „Helytelen volt, hogy Rákosi elvtárs közvetlenül utasításokat adott az Államvédelmi Hatóságoknak arra, hogy hogyan nyomozzon, kit tartóztasson le, utasítást adott letartóztatottak fizikai bántalmazására, amit a törvény megtilt.” Mindez megnehezítette az igazság felderítését.

A határozat a hibák fő forrását a párt kollektív vezetésének hiányában, és a káros vezérkedésben jelölte meg, amelyért elsősorban Rákosi Mátyást, és a hozzá kapcsolódó vezetői klikket — Gerő Ernőt, Farkas Mihályt és Révai Józsefet — tette felelőssé. A határozat szerint a kollektív vezetés hiánya a pártnak a tömegektől való elszakadásához vezetett; nem reagáltak a lakosság jelzéseire, sőt azokat többnyire az ellenség hangjának minősítették.

A párt gazdaságpolitikájának gyökeres változtatását tartották a legfontosabb feladatnak. „Az új gazdaságpolitikai irányvonalnak alapvető célkitűzése: a lakosság, s mindenekelőtt a munkásosztály életszínvonalának lényeges és állandó emelése, a dolgozók szociális és kulturális ellátottságának megjavítása, tovább folytatva, lassúbb ütemben a szocialista iparosítás politikáját, amely változatlanul a párt fő irányvonala". Ezt a célt aztán részletesen taglalta a határozat, egyes szektorokat illetve létesítményeket is megemlítve. Különösen behatóan foglalkozott a mezőgazdasággal, és itt nemcsak a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésének lassítását, az önkéntesség elvének érvényesítését, a szövetkezeti demokrácia növelését hangsúlyozta, hanem azt is, hogy jelentős termelési segítséget kell adni az egyénileg gazdálkodó parasztoknak, hogy az érdekeltségük fokozásával a szabadpiacra is árut vihessenek. Arról is szó volt, hogy meg kell szüntetni a kulákok zaklatását, felszámolva a sok középparasztot is sújtó kuláklistát. A beruházásokat úgy kell megvalósítani, hogy a mezőgazdaság javára alakuljanak az arányok. Részletes program foglalkozik az életszínvonal, az ellátás, a szociális juttatások, a lakásépítés, a szolgáltatások fejlesztésével. Ugyanígy a törvénytelenségek megszüntetésével és a megrendült törvényesség helyreállításával.

A párt kollektív vezetésének létrehozásában a személyes vezetés és a személyi kultusz felszámolása az első, döntő lépés, és ennek megfelelően Rákosi Mátyás kettős funkcióját (pártfőtitkár és miniszterelnök) megszüntették. Miniszterelnökké Nagy Imre megválasztását javasolta a testület az országgyűlésnek. Nagy Imre ugyan a PB tagja volt, sőt miniszterelnök-helyettes (és ebben a minőségben a beszolgáltatások ügyének főnöke), de az előző időkben az agrárpolitikában a Rákosi-féle vezetéssel ellenkező nézeteket is hangoztatott, amiért bírálták.

Látható tehát, hogy az 1953. júniusi KV-határozat, bár a kialakult helyzetről és okairól mély elméleti elemzést nem adott, és inkább a napi .feladatokból és kényszerűségekből adódó operatív programnak fogható fel, de szellemében és hangjában is megfelel a „politikai megújulás” követelményeinek. Vagyis volt esélye annak, hogy az olyannyira megérett fordulat végbemegy a magyar párt politikájában. Még előzőleg, az MDP Központi Vezetőségének plénuma előkészítéséről a PB-ülésen Révai József így fogalmazott: „Voltak már pártválságok, de más egy illegális párt és más egy uralkodó párt válsága. A régi válság nem váltott ki országos visszhangot, de ennek elkerülhetetlenül országos visszhangja lesz .. . Nem szabad félni attól a vihartól, amelyet a pártválság az ország ve- ze\ésében. előidéz. Elkenve, részletekben, apró-cseprő rendszabályokkal nem lehetne az elkövetett hibákat kiküszöbölni.”

Sajnos, amint a továbbiakban látni fogjuk, a hibák gyökeres megszüntetéséhez akkor még nem volt elég ereje (és bátorsága) a pártnak.

(Következik: Az új szakasz.)

Nemes János

4

_____