Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-31 / 257. szám
1936. október 31. Kelet-Magyarország 3 Tanácskozás videóval A hír rövid. Öpályiban megalakult a víztársulat. Az emt>erek megszavazták, hogy 20—20 ezer forintos támogatással, Mátészalkához csatlakozot- tan vezetékes ivóvíz legyen a faluban. Mindössze hat ellenszavazat volt. A valóság kedvesen bonyolultabb. Ahhoz ugyanis, hogy a víztársulat megalakulhasson, össze kellett jönnie az embereknek valahol. Az első gyűlés nem is sikerült, mert az érdekeltek nem fértek be egy terembe. Öpályiban olyan helyiség, ahol 400 ember egymással találkozhat ebben a pillanatban nincs. Drabik Péter, a községi tanács titkára mondta el: — Nem volt mit tenni. Az. hogy a társulás létrejöjjön, egyformán fontos volt mindenkinek. Szabad téren mégse tarthat ilyet az ember. Szerencsénkre van egy új iskolánk. Nos. mi kitaláltuk, hogy meghívjuk az embereket az iskola termeibe. Mindenüvé annyit, amennyi belefér. Hogyan lesz ebből vita? Hét teremben voltak emberek, meg az iskola aulájában a vezérkar. Elkezdtünk beszélgetni. Az elnökség meg az a bizonyos hét terem. Az iskola segített hozzá, hogy video berendezéseken ez a hét terem, no meg az elnökség szót értsen egymással. A szót értés ebben az esetben azt is jelentette, hogy az alkalmasint vitatkozók a video képernyőjén látták is egymást. Visszabeszélrii ugyan nem lehetett, de ez nem is baj. A lényeg, ez a falunak fontos, hogy a víztársulat megalakult. A video zárt lánc, nem hibázott. A hangulat sem, mert több mint 400-an voltak a hét teremben. Tévedés ne essék: szabályos volt a szavazás, és rendben való ez a hét teremben tartott gyűlés is. A forma talán szokatlan, de szegényember vízzel főz. Ez a régi közmondás most kiegészíthető azzal, hogy szegény tanács videóval szervez. A történet érdekessége még, hogy mint minden ilyen tanácskozásnak, ennek is volt néhány, enyhén szólva italos felszólalója. A szalagok ezt is megőrzik, és most, amikor a tanács örült a megalakult víztársulatnak, azt tervezi, hogy ösz- szehívják a gyűlés italosán felszólaló szereplőit. Nem tesznek mást, mindössze annyit, hogy levetítik nekik a filmet. Ebben már csalni nem lehet. Mindenki úgy látja önmagát, amilyen volt. Maga a tény, hogy a társulat megalakult, nagyszerű hír. Ennek a másik vetítésnek az eredményéről még nem tudunk. Bizonyos viszont, hogy eredménye lesz. Olyan frissítő, olyan egészséges, mint a vezetékes víz. 1988 első fél évében. Bartha Gábor Jól mondják: nincsen olyan kár, amiből haszon ne legyen. A mátészalkai Szatmár Bútorgyárnak a fűtéshez szükséges évi mintegy 2 ezer tonna szén beszerzése (az ellátás akadozása miatt) komoly gondokat okozott. Mígnem a szakemberei ötletes megoldást találtak. Erről Izsoó Tiborné főenergetikus tájékoztat. ÁTALAKÍTOTT KAZÄNNAL — Borbás Géza kollégámmal a gyárban keletkező nagy mennyiségű darabos fa- hulladék, forgács, fűrész- és csiszolatpor komplex energetikai hasznosítására háromlépcsős javaslatot készítettünk. Legelőször a darabos fahulladék eltüzelését oldottuk meg. Ehhez a Jármi úti telepünkön lévő egyik kazánt át kellett alakítani. Mivel a fa a szénnél nagyobb lánggal ég, ezért a kazán rostélyát lejjebb kellett süllyeszteni. változtatni a felületén, módosítani a füstgázelvezető rendszeren. Mindezt már 1984-ben megvalósítottuk. Később a forgács eltüzelésének feltételeit teremtették meg. De ahhoz, hogy ez még jobban menjen, szükséges egy speciális forgácsadagoló tartály. Ezek után következett a legnagyobb „dobás”: a finom szemcséjű fűrész- és csiszolatpor energetikai hasznosítása. Azokat közvetlenül a keletkezésük után nem tudják elégetni, már csak azért sem. mert a gyár Jármi úti telepének különösen nyáron mérsékeltebb a hőigénye. Fafeldolgozó a szövetkezetben Kis túlzással szólva: füstbe »záilt annak a haszonnak egy "észe. amire a fakitenmelés- x>l tett szent évenként a vá- sárosnaményi Vörös Csillag rermelőszövetkezet. Atlago- ;an 1500—2000 köbméter fát /ágnak ki esztendőnként a ;sz erdészetében. A nagyját 'önikökben értékesítették, az apraját viszont — amíg nem /olt gázfűtés — eltüzelték. Régóta keresik már a megadást arra, hogyan lehetne házon belül hasznosítani a fát. Mivel a vásárosnaményi szövetkezetben is nagy gondot jelent a tagság folyamatos foglalkoztatása, s a göngyölegek beszerzése, ez adta az ötletet egy fafeldolgozó kisüzem létrehozásához. Egy meglévő, de használaton kívüli istálló épületét alakítják át erre a célra a tsz központi telepén. Már megvették — mintegy 600 ezer forint költséggel — a keretfűrészt is, csupán a technológiai szerelés van hátra. A fa- feldolgozóban 8—15 tsz-tag — főleg nők — dolgoznak majd. Elsősorban ládák gyártását tervezik az új üzemben, saját hasznosításra. A szövetkezet göngyölegek beszerzésére évi 15—16 millió forint bankhitelt vesz fel évenként, ami nagy anyagi megterhelést jelent. Számítás szerint az üzem beindulása után kevesebb bankhitelre lesz szükség. Várhatóan még az idén megkezdik a termelést a kis fafeldolgozóban. A VII. ötéves tervben 380 Millió forint értékű árut érékesít a tőkés országokban i Hódmezővásárhelyi Díváit Kötöttárugyár. Az exportból i tiszalöki üzem is komoly -észt vállal. Az Egyesült Álamok számára főként férfiingeket és tréningöltönyöket készítenek. A tiszalöki Hódiköt-üzem i legtöbb terméket a Szovjetunióba exportálja. Ide főiént tréningöltönyöket, gépi Hímzésű női blúzokat, illetve iérfilingeket küld. A kollektíva álltai előállított termékek 30—85 százalékát értékesítik külföldön. Az üzem kilátásai jók. Már a jövő évi exportlehetőségeik is tisztázottak. Jelentős eredmény, hogy a kapacitásuk kétszeresére is lenne tőkés megrendelés. A legnagyobb hazai partnerük a Skála, akinek kis szériái ú „butikcuccofeat” gyártanak. A termelésben esetenként gondot okoz a csipkematricák és selyem bevarrok beszerzése. A másik probléma: az üzem falai nincsenek hő- szigeteíve, ezért körülbelül kétszer annyi fűtőanyag fogy el, mint kellene. A jövőben a falakat (utólagosan) fogják szigetelni. Jelenleg az export- termékek tárolására bázis- raktárai építenek. Hódikőt, Tiszalök Ingek az USÁ-ba Hódiköt tiszalöki üzemében USA-exportra naponta mintegy 1,5 ezer férfiinget gyártást. Képünkön: a szalagokon készülnek az ingek. r I n w gj Milliók, porooi Az elkészült brikettet raklapokon helyezik el, majd fedett helyre szállítják. MEGTÉRÜL HÄRGM ÉV ALATT Viszont a gyártás során a fűrész- és csiszolatporok folyamatosan keletkeznek, tehát azok tárolására is megoldást kellett találni. Ennek érdekében az Állami Fejlesztési Bank támogatásával egy osztrák brikettáló gépet vettek, amely a kiegészítő berendezéseivel 3,5 millió forintba került. E energiaracionalizálási beruházás 3 éven belül térül meg. A gép október elsejétől üzemel. Egy kiA közelmúltban karcolat jelent meg lapunkban Zöld üveg címmel. Bizonyos zöld toniikois üvegek visszaváltásának furcsaságait írta meg lapunk munkatársa, aki mégsem zöld ült bele a kalandos üvegviss'zaváltásba, mert talált egy nagyobb áruházat, ahol úgymond, szó nélkül visszavették az üvegeket. Munkatársunk, hogy az olvasókat is megóvjuk hasonló 'kelliemetlenségieíktő.1, megkérdezte a megyei tanács kereskedelmi osztályának ellenőrzéssel foglalkozó vezető szakemberét is. Ezek szerint jámbor óhaj, naivitás azt hinni, hogy minden bolt köteles minden forgalomban lévő üveget visszaváltani. Azt köteles, amelyet árusít is. Természetesen ezt nem úgy kell érteni, hogy például egyes borfajták megüresedett üvegeit csak ott váltják vissza, ahol azt vásárolták. A borosüvegeket vissza kell venni mindenütt. De — mint az ominózus Sztár Tonik üveg esetében történt, ha az adott bolt nem árusítja ezt az italt, sajnos nem köteles visszaváltani. így nem árt olykor emlékezetben tartani, hol is vásároltunk italt, s csak reménykedhetünk az üvegwisz- szaváltó automaták megjelenésében, amely végképp megoldaná a jámbor vásárló gondjait. Nyírbéltek; Lakáshoz jutás támogatással A lakáshoz jutás anyagi támogatásának feltételeiről tárgyialt legutóbbi ülésén a nyír- béltekli tanács. Rendeletét hoztak a lakástámogatás részleteiről, amelyben kiemelt helyen szerepel a pályakezdő szakemberek, különösen a letelepedni szándékozó pedagógusok, orvosok, egyéb szakemberek támogatása. A támogatás előnyös feltételeket nyújt az építkezőknek. A rendelet szerint az adható kölcsön összöge maximálisan 100 ezer forint lehet. Kamata évente 3 százalék, s visszafizetésének megkezdését három év eltette után írja elő a törvény. A tanácsi kölcsönre elsősorban a lakással nem rendelkezők számíthatnak. Támogatják azokat is, akiknek egy főre jutó jövedelme a 3500 forintot, a gyermeküket egyedül nevelők esetében a 4000 forintot, nyugdíjasoknál pedig a 4000 forintot nem haladja meg. A tanácsi kölcsön igazságos odaítéléséről az e célra ■alakult társadalmi bizottság dönt. É. n öttöm, nyolc- j éves forma kisfiú fütyüré- szik a buszon. Dallamról, dallamra vált, de nem figyel rá senki — hiába hordozza körül időnként tekintetét, egyetlen elismerő mosolyt sem tud bezsebelni. Mindenki közönyös arccal bámul kifelé. Egyszerre nótára gyújt — valami diákindulót kezd énekelni —, de mindhiába, nem akad senki, aki figyelemre méltatná. Hirtelen abbahagyja, rámered karórájára és hangos morfon- dírozásba fog: — Ha ma van 14-e és szerda, akkor holnap lesz 15-e és csütörtök. Erre már felkapják néhányan a fejüket. — Ma kedd van és holnap szerda, kisfiú — helyesbíti egy középkorú nő. A nebuló arca felragyog, fülig szalad a szája. — Tudom — mondja. — Csak azt akartam, hogy szóljon már hozzám valaki, akit megkérhetnék, nyomja meg a jelzőgombot, mert nem érem el. (czine) logramm általuk készített brikett fűtőértéke 17—18 ezer kilojoule, ami vetekszik az igen jó minőségű borsodi szenekével. — A faporok brikettálásá- nak sok előnye van — közli Borbás Géza üzemfenntartási osztályvezető. — Elégetésük nyomán kéntartalmú füstgázok nem szennyezik a környezetet. A fűrész- és csiszolatporokat korábban a mátészalkai szeméttelepre vittük, ami szintén szennyezte a környezetet (a szél szétfújta), arról nem is beszélve, hogy ott sok helyet foglalt. ORSZÁGOS ÉRDEKLŐDÉS — Az energiaracionalizálás révén idén a 2 ezer tonna szén helyett már csak 3—400 tonnára van szükségünk — említi Izsoó Tiborné. — Egy tonna brikettet 700 forint önköltséggel állítunk elő, míg a szén tonnáját annak idején 2400 forintért kaptuk. A fa- hulladékok komplex energetikai hasznosításával évente 3 millió forintot takaríthatunk meg. Szeretnénk elérni, hogy egy gramm szénre se legyen szükségünk. A Szatmár Bútorgyár sikeres energiaracionalizálási tevékenysége iránt már több hazai bútorgyár érdeklődik. Cselényi György Csomagolás H etvenhat forintba j került négy jegy a Szerzetesek géppisztollyal című állítólag kedélyes, könnyű olasz kalandfilmre, a nyíregyházi Krúdy moziban. Ez kettes kategóriájú árat jelent — ennél olcsóbbak a magyar filmek és drágábbak a nagy sikerű szuperprodukciók. Tehát közepesnek nevezhető. De amit a pénzéért kap a néző. az nem közepes. Annál jóval lejjebb van. A filmről magáról sokat beszélni nem érdemes: ilyen gyatra és ócska filmet régen láttam. Az viszont már feltűnő volt, hogy fekete-fehérben vetítették — ilyet is régen láttunk a Krúdy moziban. S mindemellé még feliratos is volt, néhol alig olvashatóan. Bosszankodva távozik a néző a moziból — és elgondolkodik. Vajon miért nem tart még ott filmforgalmazásunk, hogy egy kissé szélesítse azt a skálát, ami alapján a filmeket (s ezzel párhuzamosan a helyárakat) rangsorolja? Mert kérdem én: nem lenne ésszerűbb, ha mondjuk úgynevezett formai szempontok is érvényre jutnának? A színes tévé azért jóval drágább, mert nem fekete-fehér. A feliratos film kevésbé élvezhető az átlagnéző számára, mint a szinkronizált (arról. nem is beszélve, hogy jóval kevesebb pénzbe kerül a feliratozás, mint a magyar hang ...). Olyan ez, mint az áru és a csomagolás. A tetszetős, vonzó csomagolású holmit jobban veszik — és persze, többet is kell érte fizetni, mint a közönséges papírzacskóba rakott áruért. Ennél a filmnél pedig ráadásul még a zacskó tartalma is gyenge minőségű volt... (tarnavölgyi) üzemcsarnok Fehérgyarmaton A Szabolcs-Szatmár megyei Zöldért Vállalat megrendelésére egy 12x33 méteres üzemcsarnok terveit készítette el a Nyíregyházi Közúti Építő Vállalat. A munkákat a jövő év áprilisában adják át. Visszaváltották ÉLELMES
