Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-30 / 256. szám

2 Kelet-Magyarország 1986. október 30. A tiszalöki ásatások legújabb anyagait restaurálja Varga Ágnes, (jl) (----------------------------------------------------------------------\ UTAZÓK ÉS VENDÉGEK: Szomszédolni Kárpátalján Rosszul kezdődött, aztán többé-kevésbé jól folytató­dott az idei idegenforgalmi főszezon hazánkban. A há­romnegyed év mérlege összességében végül is kedvezően alakult országos szinten. Lapunk pedig arra kereste a vá­laszt a megyeszékhely öt utazási irodájában, hogy a szűkebb hazában is hasonló-e a helyzet. Borostyánország üzenete Litván napok megyénkben A Szabolcs Volán Utazási Iroda közel két és fél ezer ha­zánkfiát utaztatott külföld­re ebben az idényben, dön­tő többségüket a környező szocialista országokba. A népszerűségi sorrend élén Bulgária áll, a napos ten­gerpart még mindig a leg­nagyobb vonzerő. A tőkés országok közül Ausztriába és az NSZK-ba szerveztek utazásokat a volánosok. A társasutak jó része már az év elején elkelt, amikor is tíz százalékkal olcsóbban árusították őket. (A kedvező tapasztalatok alapján 1987- ben is hasonló akció indí­tását tervezik.) Belföldi úticélok megismerésére har­mincegyezren vállalkoztak a Szabolcs Volán segítségé­vel. A Szabolcs Volán gondos­kodott mintegy nyolcszáz külföldi és ezerháromszáz hazai utazó megyebeli ven­déglátásáról. (Előbbiek fő­leg a nyári egyetemre ér­keztek, illetve a vállalatok külföldi partnerei voltak.) A vasúti menetjegyirodá­ban működő MÁVTOURS- képviselet viszonylag fiatal szervezet még, csak 1985- ben kezdte meg működését. A kezdet évét követően idén már komoly forgalmat bonyolított le, az előrejel­zés szerint közel kétmilliós árbevétellel zárja majd 1986-ot. Egyéni megrende­léseknek is eleget tesznek, elsősorban iskolák, munka­helyi kollektívák kirándulá­sait szervezik, de belföldi üdüléseket is értékesítenek. Az Express nyíregyházi irodájánál a tízmilliós ár­bevételből nagyobb arányt képviselnek az olcsóbb utak, lényegesen többen in­dulnak külföldre egyénileg (a szervezés jelentős részét az utazási irodára bízva). 1985-höz képest mintegy harmadával nőtt a belföldi turizmus aránya, több volt a tanulmányi kirándulások száma. Az amerikai föld­részre is utazott szabolcsi az Express szervezésében, de a legkedveltebb célok ter­mészetesen közelebb talál­hatók. A középiskolás kor­osztály tagjai közül idén 1100 (a tavalyinál három­százzal több) fiatal pihent az üdülőtáborokban, s ha­sonló mértékű a növekedés a felsőoktatásban részt ve­vő diákok körében is. A Cooptourist háromne­gyedéves forgalma mintegy nyolc százalékkal volt na­gyobb az előző év hasonló időszakához képest. (Ez a mutató még magasabb len­ne, ha nem szűnt volna meg azóta a gépkocsik köl­csönzése.) A szocialista or­szágokba történt utazások száma hasonló a tavalyihoz, a nyugati államokba szerve­zett társasutakból azonban jó negyedével több árbevé­tel keletkezett. Ha a kiuta­zók számát vizsgáljuk, ak­kor némileg más kép alakul ki. A baráti országokba kö­zel kétezer (hatszázzal több, mint 1985-ben) megyebeli turista utazott. Az IBUSZ nyíregyházi irodájának adatai szerint az év első kilenc hónapjá­ban kétezernél több sza- bolcs-szatmári turista vá­lasztott szocialista orszá­gokba induló utakat, és kő- zel háromezer utazott nyu- ' gatra. A külföldiek közül legtöb­ben Lengyelországból és a Szovjetunióból érkeznek megyénkbe az IBUSZ ven-, dégeként, de néhány tőkés államból is fogadnak ki­rándulókat. Emelkedett a bel'földi turizmusból szár­mazó forgalom is. <7 így kis baltikumi köztár­saságra figyelhetünk fel ezekben a napokban a sza- bolcs-szaitmári „Litván kul­turális hét” alkalmából, a rendező szervek jóvoltából. A litvániai barátsági és kul­turális kapcsolatok külföldi országok szövetsége, a Haza­fias Népfront Szabolcs-Szat- már megyei Bizottsága, a KISZ megyei bizottsága, a Népművelési Intézet, Nyír­egyháza és Tokaj város ta­nácsai, a nyíregyházi tanár­képző főiskola, valamint a Művész presszó szervezésé­ben gazdag programot kínál­nak a megye különböző tele­pülésein, iskolában, gyárban, művelődési házban. Nemzetek klubja Kiemelkedik a rendezvény- sorozatból a nyíregyházi Mű­vész presszóban hétfőn este megtartott litván est, itt si­került talán a legteljesebb keresztmetszetet nyújtani a litván nép életéről, a litván lélekről és művészetről. Sol­tészáé Pádár Ilona, a nép­front megyei bizottságának titkára megnyitó beszédével egy olyan kezdeményezést in­dított útjára, amelyhez csat­lakozni méltó tett a béke ol­dalán. A nemzetközi békeév Érdekes és főként elgon­dolkoztató beszélgetést hal­lottunk a Kossuth rádióban hétfőn este. Verebes István színművész-rendező és Vere­bes József, az MTK vezető edzője volt Vizinger István riporter beszélgetőpartnere, aki a saját és a hallgatók te­lefonos kérdéseit tette fel a két Verebesnek, akik csupán névrokonok, személyesen ek­kor találkoztak először. A színészhivatás rögös út­járól, önbecsülésről, színhá­zi légkörről, közéleti kabaré­ról, Mikroszkóp Színpadról, a színház világának árnyolda­lairól — s persze szépségei­ről is — beszélt Verebes Ist­ván. A legizgalmasabbak azok a gondolatai voltak, amelyek a saját színészi út megtalásáról, vállalásáról szóltak, mégha ezzel együtt az „ideiglenesség” állapotát és nyomasztó béklyóit is vál­lalnia kellett. Mindez még­sem jár azzal, hogy begubó- zik a saját kis világába, bántja, foglalkoztatja a szín­házi közélet megannyi gond­Akár dicséretes házastársi együttműködésről is beszélhet­nénk a harminckét éves máté­szalkai Sarkadi Gyula és felesé­ge esetében, ha közös cselekede­tük nem bűntett lenne, ráadá­sul olyan, amelyet hivatalos sze­mély ellenében követtek el. . . Május 12-én késő délután Sar­kadi úgy gondolta, hogy felesé­ge elé megy a munkahelyére. A gondolatot tett követte, felpat­tant a kismotorra, s elindult. Még az sem gátolta meg ebben, hogy előtte megivott egy felest és egy sört. Nem csoda, hogy amikor már hazafelé tartottak (a feleség biciklivel), az őket gépkocsival előző, szolgálaton kí­vüli, civilruhás rendőrnek fel­tűnt, hogy a motoros az út kö­zepén igen bizonytalanul halad. Tárcsával ^megállásra szólította fel őket, s elkérte Sarkadi ira­tait, mondván, hogy szabálysér­tés miatt intézkedik vele szem­ben. (Flőtte természetesen sza­bályszerűen igazolta magát.) A törzsőrmester beült gépkocsijába-, hogy felírja a férfi adatait. Sar­kadi ekkor utánament, minősít­jegyében itt „rakták le” egy leendő nyíregyházi „nemze­tek klubja” alapjait, amely­nek célja lesz egyebek kö­zött az is, hogy jobban meg­ismerkedhessünk a hozzánk hasonló, vagy nálunk kisebb népek életével. Ratkó József költői beveze­tője már a művészet terüle­tére vezette át a hallgatósá­got, felfedezve-feifedeztetve a két nép közötti szellemi- lelki rokonságot. Nagy él­mény volt az olvasónak sze­mélyesen is találkoznia a lit­ván irodalom egyik legis­mertebb népszerűsítőjével, Bojtár Endre irodalomtörté­nésszel, műfordítóval, aki egy természeti nép zárt világába kalauzolta el a jelenlévőket. Találkozás a költővel Borostyánország, azaz Lit­vánia hazánkénál kisebb te­rületén, a háromezer tó or­szágában, fenyvesektől ölelt városokban, falvakban ma 3 millió 200 ezren élnek, ma­guk a litvánok csak 2,8 mil­lióan vannak. A nép szó­szólóinak; a költőknek min­dig az volt a feladatuk, hogy hányattatásaik idején, fog­ságban, kisebbségben is meg­őrizzék a nemzeti öntudatot, és azt átörökítsék a követke­ja-baja, csakúgy, mint a köz- gondolkodásban és magatar­tásban rejlő sok-sok vadhaj­tás, amiről beszélt is a mű­sorban. Aki eddig a színpad­ról, a kabaréműsorokból is­merte és becsülte tehetségét, most mint felelősen és egyé­ni látásmóddal gondolkodó embert hallhatta megnyilat­kozni, mindezt nagyon Is egyszerű, póz nélküli, hiteles formában. Verebes József vezető edző is sok tanulságos dolgot mon­dott el a fociról, klubokról, szereplésekről, a Verebes-fé- le titokról — ami szerinte nem létezik. Mégis elsősor­ban az alkotómunka egyik: fontos tényezőjéről beszélt igazában; mindig ott és ak- kor tudott teljesítményeket elérni az éppen rábízott csa­pattal — közösséggel —, ahol olyan vezetővel találkozott, aki partnernek tekintette öt, bízott benne és hagyta dol­gozni. Ez valószínű — nem­csak a sport területén érvé­nyes követelmény. (P. g.) heteden hangon követelte vissza az igazolványait, majd ököllel megütötte a rendőrt. A megtá­madott ezután kiszállt az autó­ból, hogy a közeli kapitányság­ról hozzon segítséget. Sarkadiék azonban utánaeredtek. A feleség megfogta a karját, férje pedig az igazolványokat igyekezett vissza­venni. Sarkadi többször próbált ütni is, de a rendőrnek sikerült mindig elhajolnia. A lökdösődés csak akkor ért véget, amikor a törzsőrmester felesége is kiszállt az autóból, s a gumibotot oda­vitte a férjének. A mátészalkai városi bíróság Sarkadiékat hivatalos személy el­leni erőszak bűntettében találta bűnösnek, s a férfit ittas veze­tés miatt is felelősségre vonta. Sarkadit — aki személyiségzava­ra miatt kis mértékben korláto­zott volt — nyolc hónap szabad­ságvesztésre ítélte, s eltiltotta a járművezetéstől, Sarkadiné bün­tetése pedig öt hónap — egy év próbaidőre felfüggesztett — bör­tön és ezernyolcszáz forint pénz- büntetés. Az ítélet jogerős. ző nemzedékekre. Ebből a költői termésből válogatták össze az irodalmi est anya­gát, népmesétől a legmoder- nebbekig. Közbe-közbe fel­csendültek litván népdalok, hangulatosan illusztrálva az elhangzottakat. A ritka pillanatok erejével hatott a találkozás egy lit­ván költővel, Kornelijus Pia- telissel, aki a ma emberében együtt élő pogány, illetve archaikus és mitológiai hit és gondolatok szövevényét jel­lemezte. Érdekes eszmefutta­tása messzire röpítette a hall­gatót a múlt időkbe, melyek­ből szívesen merít költésze­tében. Megdöbbentő volt vi­szont tudomásul venni a tényt, amire figyelmeztetett: ittléte óta szomorúan tapasz­talta, hogy a magyarok jóval kevesebbet tudnak a litvá­nokról, mint megfordítva, szinte semmit. Figyeljünk egymásra Megismerkedtünk egy má­sik litvánnal is, meglepeté­sünkre tolmács nélkül. Dr. Vitautas Grinius kutató Veszprémben telepedett le, ide jött a Lengyelországban megismert magyar lány után. Az est legtöbbet emlegetett személye nem 'Véletlenül Paulius Normantas volt, aki Nyíregyházán él, és mint ki­derült, nemcsak fotóművész, vagy tanult szakmája szerint közgazdász, hanem költő is: Tokajról írott különös han­gulatú versét olvasták fel. Főként ő szorgalmazta, hogy ezek a találkozók megszüles­senek, és hogy mi, kis népek a világban jobban figyeljünk egymásra. Az est közreműkö­dői, Tilles Ágnes előadómű­vész, Tóth László versmondó és Sziki Károly színművész, valamint Glück György mű­sorvezető és a technikai stáb maradandó élményt nyújtot­tak. Kár, hogy kevesen vol­tunk! Baraksó Erzsébet HOGYAN SEGÍTSÜNK? Konferencia a közlekedésbiztonságról Vajon hányán mennek el kö­zömbösen a járda szélén tétován álldogáló, fehér botot, szorongató vakok, gyengén látók mellett? Saij.rvos rájuk sem vigy ázunk eléggé, pedig a bot és a sötét szemüveg mindenki számára ért­hetően jelzi: ez az ember segít­ségre szorul. A vakok és gyen­gén látók, a mozgáskorlátozottak, valamint a hallássérültek külö­nösen veszélyeztetett helyzetben vannak a közlekedésben. Az ő közlekedésbiztonsági hely­zetükről rendezett országos kon­ferenciát október 29-én Budapes­ten az Országos Közlekedésbiz­tonsági -Tanács. Az OKBT egy kiadványt is megjelentetett a ta­nácskozás alkalmából. A kötet­ben arra adnak tanácsokat, ho­gyan kell segíteni a rászorulók­nak az utcán, a forgalomban. Az egyik legfontosabb tudnivaló, hogy ne csak a magunk, hanem a má»ok számára is ismerjük fel a veszélyhelyzeteket, s az idő­sekhez, meg a gyermekekhez ha­sonlóan valamennyi segítségre szorulót óvjunk ezektől. Többek közt erről volt szó a szerdai konferencián, ahol megállapítot­ták: akár járművel, akár gyalog közlekedünk, felelősek vagyunk egymásért. A SÁGVÁRI NAPLÓ Rókatenyésztés — összefogással című cikkében hírül adja, hogy Nyírprém néven új szakcsoport alakult a termelőszövetkezetben. A jelenlegi tagok személyenként 10—15 tenyészállattal rendelkez­nek. A rókák gondozása a te­nyésztők gondja, de nem kis fel­adat vár a szövetkezetre sem. Mindenekelőtt a ten yészál Latok beszerzéséről gondoskodik a szakcsoport. A BOSCOOP bajai üzeméből vásároltak nemrég nor­vég vérvonalú tenyészállatokat. Hamarosan megtörténik a szer­ződéskötés öt évre a prém érté­kesítésére. Az állatok etetéséhez — szerződés alapján — a HUN- NIACOOP szállít vágóhídi hulla­dékot, de már tárgyalnak a hús­ipari vállalattal is. Mindezért a tsz haszna az árbevétel öt száza­léka. A TANGAZDASÁG legutóbbi számában Hyross And­rás a sertéstelepen dolgozók munkaidő kihasználásáról írt elemző cikket. Május óta úgyne­vezett ,.Kilépő” füzetet vezettek be. Ha valakinek fontos elin­téznivaló jia van, s belső átcso­portosítással a munkája elvégez­hető, úgy az illető elmehet, tá­vozásának és érkezésének idő­pontját feljegyzik, mely időre munkabért nem fizetnek. Célul tűzték, hogy minden munkate­rületre írásban rögzített munka­rendet készítenek. A munka­rendben mindenkinek időre meg­határozott feladata van. A mun­karendtől csak a közvetlen veze­tő tudtával és engedélyével lehet eltérni. A ZÁHONY KÖRZETI ÁTRAKÓ az üzemigazgatóság szolgáltatá­sairól számol be. Elkezdték az egyutas rakodólapok gyártását, 1986-ban 10—12 ezer db készül el a hulladékfa-feldolgozó telepen. Tárgyalásokat folytatnak a ke­reskedelmi főosztály irányításá­val a „Delta” nevű külföldi spe- ditőrrel tőzegküldemény egység­rakományos csomagolására és tárolására. Szerződést kívánnak kötni zsákos műtrágya rakodó- lapos egységcsomagolására és to­vábbítására. Viszonylag hosszú távon tárolnak bőrt a „Ledex” nevű osztrák—olasz érdekeltségű cégnek, az együttműködési meg­állapodásba vont egyik termelő- szövetkezet eddig használaton kí­vüli mezőgazdasági épületeiben. A 69 érvényben lévő szerződés — 1985-ben — megközelítőleg 114 millió forint bevételt eredménye­zett. A SZABOLCSI VÍZMŰ című lapban Szabó Istvánné a strandszezon mérlegét vonja meg. 1986 első nyolc hónapjában 885 ezren látogatták fürdőiket. A legtöbb látogató a Nyíregyháza város üzemmérnökség három fürdőjében fordult meg, az ösz- szes fürdőző 65%-a, 571 ezer fő. Legkevesebben a baktalóránthá- zi és csengeri fürdőben, abol egy-egy hidegvizes úszómedence van. Ennél többen, 35 ezren lá­togatták a vásárosnaményi és a tiszavasvári Strandot. Ugyanez mondható el a fehérgyarmati és nyírbátori strandról. Végül 70—76 ezer látogatóval — a mátészalkai és kisvárdai fürdők következ­nek. A SZABOLCS-SZATMÁRI SZÖVETKEZETEK októberi száma tudósítást közöl a Mátészalkai Szolgáltató és Ve- gyesipari Kisszövetkezet közgyű­léséről. Ebből idézünk néhány adatot. A kollektíva az első fél év során több, mint 14 millió fo­rintos árbevételt ért el. Az ered­ményes gazdálkodást bizonyítja, hogy az elért nyereség megha­ladta az egymillió forintot. A fa- és építőipari részleg félmilliós nyereséggel zártr 5 millió forin­tos árbevétel után. A kőfaragó részleg eredménye ettől több, 585 ezer forint lett. Árbevétele azonban kevesebb, 4 millió fo­rint volt. A tekercselő részleg 750 ezer forintos bevétele után 216 ezer forintos nyereséggel járult a jó gazdálkodáshoz. A lakatos- és szolgáltató részleg viszont nem tett le semmit az asztalra ... Vállalatvezetők klubja A TIT közgazdasági szak­osztálya és az MTESZ 1986_' 1 87-ben létre kívánja hozni a vállalatvezetők klubját. A klub minden hónapban egy alkalommal várja a megyé­ben dolgozó vállalati veze­tőket eszmecserére. Klub­szerű keretek között a ine­gye ipari-gazdasági vezetőit kérik fel vitaindító előadá­sok megtartására. A szer­vezők arra számítanak, hogy ez a kezdeményezés lehetősedet nyújt a vezetők V ___________________ jobb együttműködésére, a legújabb közgazdaságtudo­mányi kérdések, az aktuá­lis gazdaságpolitikai felada­tok megismerésére, megvi­tatására. A klub október 31- től június 19-ig minden hó­nap utolsó péntekén 16,00— 19,00 óra között várja az ér­deklődőket, a Tudomány és Technika Háza I. emeletén. Az első alkalommal a vita­indítót űr. Gilányi József, a Dohányfermentáló Vállalat igazgatóhelyettese tartja A marketing címmel. RÁDIÓJEGYZET Meghitt vallomások Bűn- és házastársak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom