Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-28 / 254. szám
4 Kelet-Magyarország 1986. október 28. A hét végén több száz ezren vettek részt Rómában a nukleáris leszerelést is sürgető békefelvonuláson. Nyugatnémet—francia csúcstalálkozó. A képen: Kohl kancellár (jobbról) a frankfurti repülőtéren fogadja Mitterrand elnököt. Harminc év gazdaságpolitikája Irta: Csikós-Nagy Béla, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Lapzárta JÁTEKFEGTVER BETILTÁSA Ariel Sáron izraeli kereskedelmi miniszter rendelettel tiltotta be országában a játékfegyverek árusítását — közölték hétfőn Jeruzsálemben. Ugyanarról a Saronról van szó, aki 1982-ben hadügyminiszterként a Libanon elleni véres izraeli invázió „lelke” volt, és akit Izraelben is elmarasztaltak azért, mert köze volt a Szabra és Satila palesztin menekült- táborokban elkövetett tömeg- gyilkosságokhoz. CSÖKKEN AZ USA LAKOSSÁGA Ha nem lenne jelentős mértékű bevándorlás, az USA lakossága csökkenne — állapítja meg a Princeton egyeltem egyik professzorának most elkészült tanulmánya. A természetes szaporulat immár több mint egy évtizede rendkívül alacsony, jelenleg a gyermekszülésre képes nőknél a szülési átlag 1,8 — ez nem elegendő arra, hogy megtartsa a lakosság létszámát. A tanulmány szerint ez az átlag várhatóan tovább csökken majd. Ám jelenleg évente mintegy 450 ezer bevándorló érkezik az USA-ba és körülbelül százezren hagyják el minden évben az országot. ALKOHOLIZMUS ÉS KÁBÍTÓSZER LENGYELORSZÁGBAN Az idén 15 százalékkal kevesebb alkoholt értékesítenek mint 1980-ban és tovább csökkentik a mák vetésterületét Lengyelországban. Az illegális kábítószergyártás visszaszorítása érdekében jövőre az idei több mint 5 ezer hektárról 4 ezer-hektárra csökkentik a mák engedélyezett vetésterületét. NEM KELLENEK A „SZUPERGYEREKEK” Dr. Benjamin Spock, a világhírű amerikai gyermek- gyógyász figyelmeztette az amerikai szülőket, hogy csak ártanak gyermekeiknek, ha belőlük még egészen kis korukban „csodagyereket” akarnak faragni. Spock doktor a hét végén egy Kansas Cityben rendezett konferencián tartott előadást. Az amerikai orvos szerint a „szupergyerekek” utáni vágy elsősorban azokat a társadalmakat jellemzi, ahol az anyagiasság határozza meg az értékeket és a viselkedési normákat. „A csodabébi-őrült- ség, úgy tűnik, megállíthatatlanul terjed” — panaszolta. (Folytatás az 1. oldalról) gyár takarékpénztár megalapítója. Beszélt arról: a cél — melynek elérésében a népfront is hosszú ideje közreműködik hazánkban — olyan közszellem, közgondolkodás kialakítása, amelynek szerves része a takarékos, megfontolt. előre tervezett életvitel. Ez különösképp fontos manapság, amikor a háztartásokban és a népgazdaságban egyaránt középpontba került a takarékosság. Szabolcs* Szatmárban ma hét és fél milliárd forintot őriznek takarékbetétben, egyre gyarapszik a különféle takarékossági formákat igénybe vevők száma — nő az ifjúsági, az átutalási betétek állománya, Mozgalmas napjuk volt október 27-én hétfőn a Inentőknek. Délelőtt 10 órakor egy 60 éves férfit szállítottak kórházba, aki agyvérzést kapott. Kora délután a HAFE nyíregyházi gyárából érkezett riasztás, ahol egy fiatalember áramütést szenvedett. A sérültet a megyei kórház felvételi osztályára szállították. Délután — ugyancsak Nyíregyházán — egy 5 éves gyógyszermérgezett kislányhoz hívták a mentőket. A gyermek a felelőtlenül kinn hagyott gyógyszerből vett s népszerű a legújabb, a nyugdíj-előtakarékossági betét is. A takarékosságban élen járók számára jutalmakat is átadtak az ünnepségen. A SZÁÉV Váci Mihály és Krúdy Gyula szocialista brigádja vehette át Körtély Sándor megyei OTP-igazgatótól a jutalmakat, és hét dolgozót külön is elismerésben részesített a takarékpénztár. Emellett igazi ünneppé vált az esemény egy fiatal házaspár számára: Csák László és felesége itt vehette át lakáskiutalását egy OTP-laltásra, melybe hamarosan be is költözhetnek. A takarékossági világnapi ünnepséget tombolasorsolás és kulturális műsor zárta a SZÁÉV-nél. be néhány szemet. Szerencsére állapota nem súlyos — akárcsak annak a középkorú férfinak, akit szintén gyógyszermérgezéssel vittek kórházba Újfehértóról a mentők. Tiszavasváriban egy égő fadarab esett egy gyermekre, aki első- és másodfokú égési sérüléseket szenvedett. Késő délután egy 67 éves asszonyhoz riasztották a mentőket Nyíregyházán, a Vasvári Pál utcában. A beteg olyan súlyos infarktust szenvedett, hogy már nem lehetett az életét megmenteni. H azánk gazdaságtörténetében a második világháborút követő négy évtized a szocializmus építésének jegyében telt el. A szocialista gazdaságpolitika minősítésekor mégis indokoltan teszünk különbséget az 1956. november előtti, és az azt követő időszak között. A szocialista építöonunka első évtizede, annak minden sikere ellenére, súlyos hibákkal volt terhes. Ezt leginkább a gyors iparosítás célzatával meghonosított agrárellenes irányzat, és a mezőgazdaság erőszakolt kollektivizálási kísérletei idézték elő. Emellett az ország lehetőségeit messze meghaladó beruházások hiánygazdálkodást teremtettek. Ez utóbbi viszont a kicsinyes dirigálás gyakorlatát honosította meg, amihez a szocialista tervgazdaság jelszava szolgált ideológiai alapul. Mindez társadalmi elidegenedéshez vezetett, ami végül is az 1956. évi tragikus eseményekben fejeződött ki. Ez volt a helyzet, amit az ellenforradalmi erők a maguk javára szerettek volna kihasználni. Az ellenforradalmi események szétzilálták a népgazdaságot. De a kommunista párt újjászervezése és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulása nyomán a gazdaság konszolidációja meglepően gyorsan ment végbe. Az ipari termelés 1957-ben 6 százalékkal haladta meg az 1955. évi színvonalat. Ebben a baráti országok nagyarányú és kedvező feltételekkel nyújtott hitelei is szerepet játszottak. A reform és előzményei Megértek a feltételek a gazdaságfejlesztés tervszerű alapokra helyezésére. Az országgyűlés törvényerőre emelte az 1958—1960-as időszakra szóló hároméves tervet. Ez valójában a gazdasági konszolidáció terve volt. A feladat az iparban egyértelműen adott volt. Egészségtelenül magas volt a befejezetlen beruházások állománya. Az 1953—1956-os időszakban sok beruházás állt le, lassult a kivitelezés. Ezáltal jelentős társadalmi tőkék maradtak befagyasztva. A korábban megkezdett beruházások befejezése a termelési szerkezet javításával nyitott utat a gazdaság növekedésének. A gazdasági konszolidáció 1959-ben előrehaladott szakaszba jutott: a tervszerű fejlesztést ötéves tervbe lehetett foglalni. A hatvanas évtizedben viszont olyan — előre nem tervezhető — események következtek be, amelyek a gazdaságpolitikát eltérítették a középtávú tervek alapjául szolgáló hipotézisektől. A második ötéves terv 1961— 1965 időszakban a mezőgazdaságban végbement szocialista átszervezés, a harmadik ötéves terv 1966—1970 időszakában a gazdasági reform „nem tervezett események” voltak. Ezekhez fűződnek egyben a hatvanas évek legnagyobb sikerei. Ezeket a sikereket az 1957-ben bevezetett új gazdaságpolitika alapozta meg. A gazdaságpolitikai hibák feltárására 1956-ban közgazdasági bizottság alakult, amely viszonylag rövid idő alatt végezte el munkáját, és javaslatait átfogó dokumentumban terjesztette elő. Javasolta, hogy a kormányzati tervezés számára új kritériumokat határozzanak meg; olyan politikát folytassanak, amelyben a mezőgazdaság és a tercier szektor az iparral összhangban fejlődik. A gazdaságszabályozást különítsék el a tervezési rendszertől, vagyis a kötelező tervmutatókat gazdasági eszközökkel helyettesítsék. Vezessék be a vállalati önállóságot a nyereségérdekeltség alapján; a direkt beavatkozást a fontos feladatokra korlátozzák. Olyan ár- és jövedelempolitikát folytassanak, amely összhangban van a piaci mechanizmus aktivizálásával. A versenyt iktassák be a tervezési rendszerbe abból a célból, hogy a kínálat jobban igazodhasson a kereslethez, és a gazdasági környezet jobban kedvezzen a műszaki fejlesztésnek. A Magyar Szocialista Munkáspárt elfogadta ezeket az ajánlásokat, mint az új gazdaságpolitika alapvető keretét és a cselekvés vezérfonalát. Jelentős intézkedések történtek 1957-ben. Mindenekelőtt az agrárpolitikában ment végbe alapvető fordulat. Megszűnt a mezőgazda- sági termékek beadási kötelezettsége. A falu és város kapcsolatát a gazdaságpoliti- ka az állami szabad felvásárlás és szerződéses rendszer keretei közé illesztette. Fejlődésünk aranykorszaka Változásokra került sor a nem mezőgazdasági szektorokban követett gazdaságpolitikában is. A Minisztertanács elvi határozatban szögezte le: a kormány tagjainak megítélésére bízza, hogy az ágazat számára kötelező tervfeladatok végrehajtásában fennálló felelősségüknek a vállalatokra lebontott tervmutatók kötelező előírásával tesznek eleget, vagy pedig közgazdasági eszközöket, kereskedelmi módszereket alkalmaznak. Deklarálták a nyereségérdekeltséget. Bevezették a dolgozók nyereségrészesedését. Hatályon kívül helyezték az egységes és központi bértarifarendszert. A bérszabályozás autonóm vállalati üggyé vált, aminek a kormány a munka alapfeltételei, valamint a munkakörönként! alsó és felső bérhatárok meghatározásával állított korlátokat. Az 1956 után bevezetett új gazdaságpolitikát fejlesztette tovább az 1968. évi gazdasági reform. Ez szüntette meg a gazdasági folyamatoknak a kötelező központi tervdirektívákon alapuló szabályozását. A vállalati önállóság, a hozott döntésekért viselt felelősség és kockázatvállalás vált a gazdaságirányítási rendszer egyik fő elemévé. Az 1968. évi gazdasági reformmal a rögzített árak egy része maximált árrá változott, és széles körben tették lehetővé az árak szabad vagy árkorlátok közötti mozgását. A hatósági árrendszerről a vegyes ármechanizmusra való áttérés a tervszerű áralakulást a szelektív árpolitika ügyévé változtatta. Az 1967—1974-es időszakot felölelő elemzés világosan megmutatta a gazdasági reform nyomán bekövetkezett pozitív változásokat. Ebben az időszakban a gazdasági növekedés évi átlagban 1—2 százalékkal felgyorsult, és évente 7 százalék körül mozgott. A munkatermelékenység fokozatosan a növékedés egyedüli forrásává vált. Dollárviszonylatban a korábban krónikusan deficites fizetési mérleg problémája megszűnt. A fejlődés kiegyensúlyozott volt. Devizatartalékok gyűjtésére is lehetőség nyílt. Ezt nem az import visszafogásával érték el, sőt a lakosság ellátásában az import részesedése számottevően nőtt. Miközben az életszínvonal növekedésének üteme meggyorsult, az áruellátás is javult. Csökkent a hiánycikkek száma, pontosabban szólva néhány tipikus termékre korlátozódott. A gazdaságtörténelemnek ezt a szakaszát jogosan lehet a magyar gazdaság aranyborszakának tekinteni. Oj szakasz új programmal Ebben a kedvező fejlődési folyamatban okozott — hosz- szú lejáratúnak tűnő — törést a világpiacon 1973-ban végbement első, valamint az 1979/80. évi második olajár- robbanás. A magyar energia- mérlegben kereken 45 százalék az import részaránya, és a kőolajszükséglet mintegy 80 százalékát a behozatal fedezi. így adódott, hogy a cserearány húsz százalékkal romlott, ami a külkereskedelemérzékeny magyar gazdaság számára a nemzeti jövedelem 10 százalékának elvesztését jelentette. Ennek ellenére az 1974—78. ötéves tervidőszakban a gyors növekedés még tartott; évi átlagban 5,3 százalékot ért el. De ez már az egyensúlybomlás jegyében ment végbe: rubel és nem rubel viszonylatban egyaránt nagyarányú eladósodás következett be. Ennek a folyamatnak az 1978 végén végrehajtott gazdaságpolitikai fordulat vetett véget. A gazdaságpolitikai fordulat két jellemzője az egyensúly prioritása a növekedéssel szemben, továbbá az élet- színvonal prioritása a gazdaságfejlesztéssel szemben. A prioritások megfogalmazásakor még az volt a feltételezés, hogy a megnehezült nemzetközi feltételek mellett külföldi eladósodás nélkül évi csaknem 3 százalékos növekedésre nyílik lehetőség, és ehhez a nemzeti jövedelemnek a felhalmozásra fordított hányadát a korábbi 25 százalékról csak 20 százalékra kell csökkenteni. Ma már megállapítható, hogy az új növekedési pálya kialakítása igényesebb és a vártnál nehezebb feladat. Sajátos strukturális probléma adódott, amelyen úrrá tudunk lenni. De ez feltételezi a KGST-együttműködés terén mutatkozó tartalékok mozgósítását; a KGST- mechanizmus ezt lehetővé tevő átalakítását; a világpiac felé történő nyitást: a világ- gazdaságban érvényesülő kereskedelmi konvenciókhoz való jobb alkalmazkodást, belső növekedési tartalékok mozgósítását. Ehhez kívánt a gazdaság- irányítási rendszer továbbfejlesztéséről 1984-ben hozott párthatározat, valamint az ezen alapuló 1985. évi kormányhatározat átfogó programot adni. Erre építve jelölte meg az 1986—90. éveket átfogó VII. ötéves terv a gazdasági stagnációból kivezető utat. és határozta meg az évi 3 százalékos gazdaságnövekedés körvonalait. Ez az ipari termelés fokozatos dinamizálását állította a figyelem előterébe, aminek 1986-ban első biztatód jelei már mutatkoznak. 1986. október 28., kedd KOSSUTH RADIO 8,20: Társalgó. — 9,44: Dallal üzen Ázsia. — 10,05: Éneklő ifjúság. — 10.20: Barokk muzsika. — 11,05: Hétszínvirág. — 11,35: Kun Béla visszaemlékezései. — 12.45: Hangverseny délidöben. — 13,45: Népi muzsika. — 14,10: Magyarán szólva. — 14,25: Orvosi tanácsok. — 14,30: Dzsessz^nelódiák. — 15,00: Élő világirodalom. — 15,20: Nóták. — 16,05: A Nyit- nikék postája. — 17,00: Alkalmi tudóstársaságok. — 17,30: Beszélni nehéz. — 17,45: A Szabó család. — 19,15: Gondolat. •— 20,00: Liszt: Szent Erzsébet legendája. — 21,32: Pro és kontra. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Népdalfelvételek. — 22,50: Az alkohol. — Sorsok. — 23,00: Évszázadok mesterművei. PETŐFI RADIO 8,08: Slágermúzeum. — 12,10: Operettdalok. — 12,30: Népzene. — 13,05: Popzene. — 14,00: Betűtenger. — 15,05: Csontos Ferenc nagybögőzik. — 15,20: Könyvről könyvért. — 15,30: Csúcsforgalom. — 17,30: Kamasz-panasz. — 18,30: Talpalá- való. — 19,05: Sport. — 19,15: Csak fiataloknak! — 20,10: Slágerről slágerre. — 20,50: Zenés játékokból. — 21,05: Pesti nőrabló. Regény. — 21,36: Régi hanglemezek között. — 22,00: „Gyurka”. Dr. Almási György tanár 70 éves. — 23,20: Csárdások. — 23,39: Forró pillanatok. 3. MŰSOR 9,08: Operafelvételek. — 9,35: Két kvintett. — 10,20: Gersh- win-melódiák. — 11,10: Szimfonikus zenekari hangverseny. — 12,36: Dixielandlemezek. — 13,05: Világhírlap. — 13,20: A szaxofon művésznője. — 13,58: Goldmark: Sába királynője. — 17,57: Régi zene. — 18,30: Na maternjem jeziku. — 19,05: In der Muttersprache. — 19,35: Sztravinszkij: Petruska. — 20,00: Szabó Lőrinc: A huszonhatodik év. — 20,45: Verbunkosok. — 20,55: Cliff Richard felvételei. — 21,35: Beethoven kamarazenéjéből. — 22,55: Nemzetközi rockfesztivál. NYÍREGYHÁZI radio 17,00: Hírek. — 17,05: A Joy együttes felvételei. — 17,20: Tiszántúli kaleidoszkóp. (A tar^ talomból: Egészségünk. Dr. Ré- thy Mária előadása a védőoltások jelentőségéről — Visszaélés a számítógéppel (Kolláth Adrienne) — Lehalászás (Pálfi Balázs) — Az álmosdi paprikaügy (Bálint István) — 18,00— 18,30: Észak-tiszántúli krónika. Lapszemle. Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Antal István.) televízió 8,55: Tévétorna. — 9,00: Iskolatévé. — 9,45: Mozgató. — 9,55: Láthatatlan arcvonal. A Koreai NDK filmje. — 10,55: Két olimpia — és közben egy világháború. Dokumentum fi lm. (Ism.) — 16,25: Hírek. — 16,30: A mocaári antilop nyomában. NSZK ismeretterjesztő rövid- film, — 17,15: A repülés története. Francia filmsoirozat VII/6. — 18,00: Nemcsak nőknek! — ■18,30: Agrárvilág. — 18,50: Mini-Stúdió ’86, — 19,10: Tévétorna. — 19,15: Esti mese. — 19,30: Híradó. — 20,05: Rabszolgasors. Brazil tévéfilmsorozat XV/9. — 21,15: Stúdió ’86. — 22,15: Híradó. — 22,25: Hímhúsz. 2. MŰSOR 18,00: Természetbarát. Turisztikai magazin. — 18,20: Horgásztízperc. — 18,30: Körzeti adások. Budapest, Pécs, Szeged. — 19,35: Miniatűr repülő sárkányok. Angol rövidfilm. (Ism.) — 20,00: Gondolkodó. Tudományos magazin. — 20,40: Rossini: Teli Vilmos — nyitány. A Los Angeles-i Filharmonikus Zenekart Carlo Maria Giulmi vezényli. — 20,55: Híradó. — 21,15: Köszöntjük Mrs. Radcliffe. Angol tévéfilm. SZOVJET TV 12,50: Dokumentumfilmek. — 13,50: Gyermekegyüttesek. — 14,20: Hírek. — 14,25: Dokumentumfilm. — 14,45: Hangverseny. — 15,15: Vidám startok. — 16,00: Élet és tudomány. — 16,45: Világhiradó. — 17,00: Távoli és közeli dal. — 17,30: A józanság az élet normája. — 17,45: Hírek. — 17,50: Fiatal filmművészek. — 19,00: Híradó. 19,40: A költő halála. Tévéjáték. — 21,00: Világhiradó. — 21,15: Ezt ti tudjátok. — 22,00: Reggeli szemle. Film. — 23,35: Hírek. — 23,40: Sportműsor. — 0,10: Dal, románc, keringő. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: SZERZETESEK GÉPPISZTOLLYAL. Ea. k.: 28- án 18 és 20 óra. SZERELEM ELSŐ VÉRIG. Ea. k.: 16 óra. Béke mozi: de.: BUMBO AZ ELEFANT. Du. : FÖLDRENGÉS. Móricz mozi: JÖRGENSEN, A ZSARU. ÜGYELETÜNK «JELENTI: Mérgezések, égés, áramütés
