Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-28 / 254. szám
Bála, vagy láng? em lesz takarmány- bőség ezen a télen. Az aszály leginkább a rét-legelők hozamát, lucerna és vöröshere tömegét csökkentette. Sokhelyütt a silón öv c nyele sem sikerültek úgy, mint ahogyan tervezték. Mit tehet ilyenkor .a gazda? Mindenekelőtt oszt és szoroz. Nem vár az év végére, hogy leltárt készítsen a készletekről. Aki gondos, az már régtől tudja: jószágállománya ellátásához mennyi szálas és lédús takarmánya van. Informáltságának jelét is adja. Itt-ott a megyében már látnivaló a bálázott kukoricaszár. Vannak táblák ahol tucatszám sorakoznak azok a körbálák, amelyekből téli takarmány lesz — jó eledel — teheneknek, juhoknak. Dicséretes dolog és követendő. Sajnos azonban, hogy bár 82 ezer hektáron kombáj- noltak a megyében kukoricát, ehhez viszonyítva a szárhasznasítás elenyésző. Sőt, amit eddig csak kalászosok szalmájánál tapasztalhattunk, hogy elégették, most az égetés nyomai a kukoricatarlókon is fellelhetők. Miért égetnek, tudott dolog. Ahol kukorica után vetik a kalászost, ott a talaj előkészítés gyorsítása miatt nyúlnak a gyufához. Hogy jó-e a módszer, azon lehet és érdemes is vitatkozni. Annál inkább, mert gazdálkodásunk mai körülményei között nem az a cél, hogy a mellékterméket eltüntessük, hanem hogy megmentsük, hasznosítsuk. Különben a tarlóégetés semmivel sem gyorsabb, mint a lehúzás, vagy bálázás. Másrészt nem is sietős a dolog, hi- I szén a felperzselt tarló- I kát nem szántják le azon- I nal. Hetek múltán is fe- ketéllenek. „ an a bálázáson kívül más módja is a kukoricaszár hasznosításának. Szintén ta- karmányalap-növelő. Juhok és szarvasmarhák őszi legelője a kukoricaföld. Nem spontán alakult így néhány gazdaságban, de tudatosan. Amíg lehet, hadd legeljen a juh és a növendékmarha. Lakjon jól a földeken és ha már felélték a tarlók maradékát, akkor következhet az őszi szántás. Ez a módszer még jobb és olcsóbb, mint a bálázás, ezt nem terheli anyag- és szállítási költség. Sok mindent tehetünk tehát a kukoricaszárral, csak ne égessük. (seres) V ______________ Az idei őszi szezonba megszokotthoz képest valamivel később kezdődött a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság kertészeti faárudájában, mert a kevés csapadék miatt a kemény, száraz földből nehezebbé vált a facsemeték kiemelése. A nyíregyházi árudában az igényeknek megfelelően a gyulatanyai faiskolából körte, cseresznye, szilva, kajszi és őszibarack csemetékből folyamatos a beszállítás. A téli almafajtákból nem tudják kielégíteni a megnövekedett igényt. A gyümölcsfacsemeték mellett sokan keresik a különböző kombifákat, díszcserjéket, örökzöldeket, valamint a parkosításhoz szükséges suhángokat és sorfákat. Az ipari anyagokból kétmilliós, díszanyagokból 800 ezer forintos, a különböző szaporítóanyagokból szintén kétmilliós a bolt árukészlete. Képeinken: nagy a kereslet a különböző gyümölcsfacsemeték iránt. . . Dísznövényekből is jó a kínálat, (császár) szül a kosztüm Szovjet üzemek korszerűsítése MEGYEI TAPASZTALATOKKAL, Magyar könnyűipari üzemek — kamatoztatva szakmai tapasztalataikat — a külkereskedelemmel együttműködve eredményesen kapcsolódnak be szovjet üzemek termelésének korszerűsítésébe. Két cipőgyárunk szerződést kötött arra, hogy technológiájukat szovjet vállalatoknál is bevezetik. A szovjet Zarja Cipőipari Egyesülés egyik tagvállalata a Minőségi Cipőgyár technológiáját vette át tíz női lábbeli modell gyártásához. A magyar gyár vállalta azt is, hogy a felső, a bélésbőrök és az úgynevezett apró kellékek kivételével a gyártáshoz szükséges anyagokat — a talpat, a sarkat, a kérget, a merevítőt és a közbélést — is szállítja. A Minőségi Cipőgyár nyírbátori Auróra Leányvállalata az egyik legnagyobb szállító a szovjet piacra. Magyar módszerekkel akarják korszerűsíteni Tbiliszi egyik legnagyobb gyapjúkombinátjának munkáját is. A grúz partnerek felkeresték az Ipari Minisztériumot, a Richards Finomposztógyárat és a Magyar Posztógyárat, hogy tegyenek ajánlatot a fésűs- és kártolt gyapjúszövetet gyártó üzem korszerűsítésére, a termékszerkezet átalakítására. Az erről szóló szerződést várhatóan még az idén aláírják. A Magyar Gyapjúszövőgyár nagykállói gyárában már vannak tapasztalatok a technológia korszerűsítésére. A Május 1. Ruhagyár — mint fővállalkozó — befejezte két szovjetunióbeli ruhagyár rekonstrukcióját. Tbilisziben és Lvovban újítottak fel a magyar szakemberek irányításával egy-egy női, illetve férfi felsőruházati üzemet. Részben a helyszínen, részben idehaza tanították be a két szovjet ruhagyár dolgozóit. BerHházáshoz, kedvezi kamattal NSZK-megrendelésre varrnak 800 női kosztümöt a Nyírség Ruházati Szövetkezet kismamaszalagjának dolgozói. (Császár Csaba felvétele) XLIII. évfolyam, 251. szám ÄRA: 1,80 FORINT 1986. október 28., kedd MA Gyermekélelmezés kérdőjelekkel (2. oldal) Á mámor ára (2. oldal) Helye a fillérnek (3. oldal) Segítség a kölcsönös fejlesztési alapból A takarékossági világnap megyei megnyitója Nyíregyházán A kívülálló azt gondolná, ha valamelyik szabolcsi termelőszövetkezet pénzügyileg megszorul, mi sem természetesebb, hogy a bankhoz fordul segítségért. Az esetek többségében valóban ez történik, ám sokat segít az átmeneti pénzügyi zavarok leküzdésében, vagy egy beruházási forrás kiegészítésében a kölcsönös fejlesztési alap is, melynek napjainkban egy kivétellel már valamennyi mezőgazdasági termelőszövetkezetünk tagja. „A takarékosság közös ügyünk!” — ez a jelmondat fogadta a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat nagytermében azokat, akik hétfőn délután részt vettek a takarékossági világnap megyei eseményeinek megnyitó- ünnepségén. A jelszó különösképp érvényes itt, a SZÁÉV-nél, mely 1968 óta szorosan együtt dolgozik az Országos Takarék- pénztárral — mondta bevezetőben Seres Antal, a vállalat igazgatója, aki üdvözölte a megjelent dolgozókat, valamint a megyei és városi párt-, állami vezetés képviselőit. A vállalat és az OTP a lakásépítésben működik együtt: az ez éviekkel együtt a takarék- pénztár beruházásában, a SZÁÉV kivitelezésében ösz- szesen nyolcezer lakás épült föl a megyében. Ezt követően Soltészáé Pádár Ilona, a Hazafias Népfront megyei titkára mondott ünnepi beszédet. Emlékeztetett arra, hogy ötven éve bocsátották közre Milánóban azt a felhívásit, mely a takarékpénztárakat takarékossági nap megtartására hívta föl világszerte, s arra is, hogy éppen 200 éve született Fáy András, az első ma(Folytatás a 4. oldalon) A területi szövetségek ösz- szevonásával tíz évvel ezelőtt sikerült a fejlesztési forrásokat is összpontosítani. A KTA rendelkezésére álló összegek egyébként a tagok betétjéből és az Országos Kölcsönös Fejlesztési Alaptól felvett kölcsönökből tevődnek össze, s ebből hitelezhetnek aztán az alap megyei tagjai. A korábbi években a KTA rendelkezésére álló pénzeszközök a kötelező tartalékalapok huszonöt százalékának átutalásával növekedtek, ma a nyereségtartalékukból helyezik el a szövetkezetek a betéteket az alapnál, mely négyfajta hitelt nyújt tagjainak. A leggyakoribb a rövid lejáratú kölcsön, ezt általában kilencven napra adják. Az utóbbi időkben növekedett a beruházások finanszírozására nyújtott kölcsönök ősz- szege is, ez lehetővé tette sok olyan beruházás elindítását, vagy éppen befejezését, mely fedezet hiányában aligha valósulhatott volna meg. Az effajta kölcsönök egyébként a saját, már meglévő erők "kiegészítését pótolták. Az utóbbi idők általános tapasztalata: a betétek növekedésével párhuzamosan mind több pénzt tudott kölcsönözni tagjainak az alap, az 1980-ban kihelyezett ösz- szeg öt év múlva a tízszeresére emelkedett. A kölcsönnyújtható összegek növekedését egyebek mellett az segítette elő, hogy 1983-tól lehetővé vált a zárolt fejlesztési pénzek befizetése a KTA-ba. Ez tette lehetővé például azt is, hogy a szövetkezetek 1984. december 31-én fennálló alaphiány- é§ veszteségrendezési hiteleit az alap átvállalja és kedvező kamatozású kölcsönt nyújtson: ekkor például több mint 110 millió forintot fordíthatott erre a célra az intéző bizottság. A múlt esztendőben 412 millió forintot kölcsönöztek a szövetkezeteknek, az idén is nagyjából hasonló összegre lehet számítani. Az átmeneti pénzügyi gondok áthidalása mellett egyebek mellett új gépeket vásárolhatnak ebből, de segítséget jelent abban is, hogy állattenyésztő telepeket újítsanak fel, növeljék a szárító és tároló kapacitásukat a gazdaságok. (bg) II lengyel NOT delegációja megyénkben Eredményesen fejlődik az együttműködés az MTESZ megyei egyesületeibe, valamint a rzeszówi NOT egyesületeibe tömörült szakemberek között. Ez évben is már több delegáció cseréjére került sor, így építészek, a múlt héten agrár szakemberek jártak Nyíregyházán, a mi küldötteink látogatásának viszonzásaképpen. Vállalati kapcsolatok kibontakozását is előmozdítják az egyesületi delegációcserék. A TITÁSZ már évek óta tart kapcsolatot a lengyel partnerével, a rzeszówi áram- szolgáltató vállalattal, ez évben pedig a NYlRTERV vett fel kapcsolatot lengyel partnerével, a rzeszówi MIAS- TOPROJEKT-tel. A kapcsolatok eredményeinek értékelése és az együttműködés továbbfejlesztése érdekében vasárnap óta megyénkben tárgyal a NOT Rzeszów megyei elnökségének delegációja, melyet Kazimir Oczosz elnök, a Rzeszówi Politechnikai Főiskola rektora vezeti. Híd a Szamoson Facsemetevásár Az új vasúti hídnak jelentős szerepe lesz a Szatmárba és onnan a Nyírségbe irányuló forgalom növekedésében, hiszen megszűnik a súlykorlátozás, ami azt jelenti, hogy bármilyen terhelésű vasúti szerelvények fogadására alkalmas. Négyévi gondosan összehangolt munka eredményeként elkészült a tunyogmatol- csi vasúti híd a Szamoson, melynek az építésében jelentős részt vállalt a Közúti Építő Vállalat is. A munkálatok mintegy 300 millióba kerültek.
