Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-24 / 251. szám

Megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka A képviselők előtt a családjogi törvényt módosító tervezet, a posta munkája, fejlesztésének lehetőségei Pillanatkép a Parlament üléséről. Csütörtökön 10 órakor a Parlamentben megkezdő­dött az Országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkára és Lázár György, a Minisztertanács el­nöke. (Losonczi Pál, az Elnö­ki Tanács elnöke betegsége miatt nem vesz részt az őszi ülésszak munkájában.) Sarlós István, az Ország- gyűlés elnöke nyitotta meg az őszi ülésszakot. Bejelentette: dr. Horváth Mária Anna, Budapest. 16. számú válasz­tókerületének képviselője — férje tartós külföldi kikülde­tése miatt — mandátumáról lemondott. Az Országgyűlés tudomásul vette dr. Horváth Mária Anna lemondását, s az Országos Választási El­nökség javaslata alapján a * budapesti 16. számú válasz­tókerület eddigi pótképvise­lőjét, Orosz Adélt országgyű­lési képviselőként igazoltnak jelentette ki. A törvényhozó testület tu­domásul vette a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának az Országgvűlés június 26-án berékesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rende­letéiről szóló jelentését. Sar­lós István közölte, hogy Ki­rály Zoltán Csongrád megyei képviselő kérdést intézett az egészségügyi miniszterhez: mi a véleménye a CelLa- dam-ról, Kovács Ádám és kutatócsoportja diagnosz­— Családjogi törvényünk, az 1952. évi IV. törvény több, mint harminc éve van ha­tályban — mondta a mi­niszter. — Alapvető elvei időtállónak, helyesnek bizo­nyultak. A módosítást a csa­ládi kapcsolatok további erő­sítése, a gyermekek fokozot­tabb védelme, valamint a je­lenleginél differenciáltabb, a társadalom igazságérzetét jobban kielégítő jogalkalma­zási gyakorlat kialakítása te­szi szükségessé. tikai módszeréről. A kérdés­re az egészségügyi államtit­kár ad majd választ az ülésszak végén. A képviselők ezután dön­töttek az ülésszak tárgysoro­zatáról: 1. A házasságról, a család­ról és a gyámságról szóló, 1952. évi IV. törvény módosí­A családi otthon megte­remtése, a tisztességes meg­élhetés, a gyermeknevelés, az idősebb generáció segítése azonban — az állam gondos­kodása, növekvő erőfeszíté­sei mellett is — fokozódó ál­dozatokkal jár a családok számára. A családot össze­tartó erőknek a meglazulá- sa mindenekelőtt a válások magas számában nyilvánul meg, amely tíz év alatt, 1975- től 1985-ig ezer lakosonként 2,2-ről 2,7-re emelkedett. A válással érintett kiskorúak száma is jelentős: az 1985- ben felbontott, mintegy 29 ezer házasság csaknem 30 ezer gyermek életére hatott ki. Ugyanakkor 1980 óta a házasságkötések száma 20 százalékkal csökkent, főleg az újraházasodások elmaradása következtében. Az elvált fér­fiak újraházasodása 1970 óta több, mint felével, az elvált nőké pedig több, mint egy- harmadával esett vissza. Az elváltak száma így évről év­re nő, s 1985-re körülbelül félmillió lett. Köztük mint­egy 120 ezer az olyan fiatal, 40 év alatti korban levő nő, akiknek többsége új házas­ság esetén szívesen vállalna még gyermeket. Az elvált fásával foglalkozó törvény- javaslat tárgyalása; 2. Beszámoló a posta mun­kájáról, fejlesztésének lehe­tőségeiről. Ezután — az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően dr. Markója Imre igazság­ügyminiszter emelkedett szó­lásra. nők nagyobb fele azonban nem köt újabb házasságot. Így a családok 13 százaléka egyszülős család, s ezekben a gyermekek 15 százaléka ne­velkedik. Ezek a körülmények az egyéni sorsokra is rendkívül kedvezőtlenül hatnak. Az el­váltak általában hátrányo­sabb helyzetbe kerülnek, mind az anyagiak és a te­herviselés egyéb formái, mind pedig az érzelmi ki­egyensúlyozottság terén. Ez is hozzájárul esetenként há­zasságkötési esélyük csök­kenéséhez. Gyakori az elvál­taknak a vagyon miatti és a gyermekekkel kapcsolatos, nyugalmukat feldúló, sokszor évekig tartó perlekedése. Egyesek — főleg az otthon- talanság és a tartási terhek következtében — a társada­lom perifériájára sodródnak. Mégis, a gyermekek azok, akiknek zöme a legtöbbet veszíti szülei válása követ­keztében. E nehézségeket csak fo­kozza, hogy mivel a házas­ságban élők a nem házasok­kal szemben bizonyos korlá­tozások alá esnek a tulaj­donszerzés, a lakás jog, az özvegyi nyugdíj terén, elő­fordulnak e hátrányok elhá­rítása érdekében látszatválá­sok, sőt valóságos érdekválá­sok. Ugyanezek a körülmé­nyek a házasodási szándékot is — főleg az elváltakét és az özvegyekét — visszafog­ják, s házasságkötés helyett lazább párkapcsolatra, rövi- debb-hosszabb ideig tartó élettársi viszonyra késztet­nek. A továbbiakban a minisz­ter a családbomlások társa­dalmi következményeiről szólt, majd azzal folytatta, hogy a házasság szilárdsága a gyermekek eredményes fel­nevelésének is a legbiztonsá­gosabb feltétele. Természe­tesen a túlzó általánosítások­tól is óvakodnunk kell. Nem szabad azt állítani — mert nem így van —, hogy minden kétszülős család kiválóan ne­veli a gyermekét, ezzel szem­ben az egyszülős családban, vagy szülő nélkül nevelkedő gyermekek mind veszélyez­tetettek, helytelenül nevel­tek. Statisztikai adatok támaszt­ják alá, hogy a társadalmi beilleszkedési zavarok álta­lában összefüggnek a családi viszonyok kedvezőtlen alaku­lásával. Ez elkerülhetetlenné teszi államunk, kormányunk számára, hogy a családi vi­szonyok védelme és az ifjú­ság fejlődésének elősegítése terén eddig is tett erőfeszí­téseit fokozza. A szükséges intézkedések kidolgozása a kormány népesedéspolitikai, szociálpolitikai, ifjúságpoliti­kai és egyéb társadalompoli­tikai határozatai alapján már folyamatban van. A bíróságon a váló felek és jogi képviselőik többször ad­tak hangot annak a vélemé­(Folytatás a 4. oldalon) Markója Imre expozéja VÉGÉKÉI TÁRT A BETAKARÍTÁS Vetési hajrá Ülést tartott a KISZ megyei bizottsága A nagyközségi KISZ-bizottságok irányító-ellenőrző munkájáról, az alapszervezetek tevékenységéről szá­molt be a KISZ Nyíregyházi városi Bizottságának első titkára a KISZ megyei bizottságának ülésén október 23- án. Megtárgyalták az értelmiségi fiatalok tanácsa és a középiskolai és szakmunkástanuló tanács működési rendjét, feladatait és hatáskörét. Majd tájékoztató hangzott el a nyári táborok, speciális képzések és a po­litikai képzés tapasztalatairól. Végül személyi kérdésben hozott döntést a testület. Siklós Istvánt, a sóstói politikai képzési központ igaz­gatóját felmentette tisztségéből, aki október 15-étől a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa lett. Egyúttal a KISZ megyei bizottsága Vékony Jánost, a KISZ Mátészalkai városi Bizottsága munkatársát kinevezte a PKK új igazgatójának. V________________________________________/ Ütemes szállítás szükséges és a kiállított vagonok ki­használása exportalmával — hangzott el tegnap a me­gyei mezőgazdasági szerve­zési bizottság ülésén Nyír­egyházán. Az almaexporttal kapcso­latban a forgalomszervezők elmondták: 171 ezer tonna gyümölcs hagyta el eddig az országot és ebből 166 ezer 995-öt a Szovjetunióba szál­lítottak. A tavalyi év ha­sonló időszakában ugyanez a szám 124 ezer körül volt. A szedés meghaladta a 90 szá­zalékot, néhány gazdaságban igen jelentős lemaradások vannak. Hodászon kétezer, Nyírbogáton 1100 tonna volt még a fán az elmúlt napok­ban. A csapadék okozta hul­lás következtében igen sok megy kárba. A lemaradás részben szervezési okokból, részben göngyőleghiányból fakad. A tárolók megtöltésére tett korábbi intézkedéseket ki­egészítették. Nem december­ben, hanem már tegnap óta minősítésre kerül sor és a kereskedelmi szervek azon­nal kifizetik az első osztá­lyúért a 8, a másodosztályúért a 6 forintot. Ezzel is előse­gítve, hogy minél kevesebb alma vesszen kárba. A mezőgazdasági munkák állásáról szólva a termelési rendszerek beszámoltak ar­ról, hogy a kenyérgabona ve­tése túl van a kétharmadán, a kelése azonban a csapa­dékhiány miatt meglehető­sen foltos. A kukoricabetaka­rítás 90 százalékon áll és a napraforgóval együtt jók az átlagok. Befejeződött a bur­gonya és a szója betakarítá­sa.. A cukorgyár képviselője beszámolt arról, hogy feléhez közeledik a leszerződött mennyiség átvétele. A ter­més kevesebb a becsültnél, 36,6 tonna körül alakul hek­táronként. A cukorszázalék viszont a napos időnek kö­szönhetően magasabb, ami némileg kiegyenlíti a termés mennyiségének kiesését. Cu­korrépaszelet kevesebb lesz mint az átlagos években, így a gazdaságok csak a beszál­lított mennyiség utáni járan­dóságot kapják meg. Nagy a betakarítási veszteség, eléri a 20 százalékot. Sok a géptö­rés, ennek ellenére novem­ber 10 és 20 között befejező­dik a cukorrépaszedés. CUKORRÉPA, KUKORICA. ALMA. A vásárosnaményi Vörös Csillag Termelőszövet­kezet tábláin, kertjeiben megállás nélkül dolgoznak az emberek és a gépek. Kétszáz- egy hektárról kell a cukorré­pát betakarítani, melyet va­gonokban a szerencsi cukor­gyárba szállítanak. A vitkai kerületben három kombájn vágja a kukoricát, az idei ter­més jónak ígérkezik, az átlag 7,5 tonna hektáronként. Al­mából eddig kétszáz vagon­nal szállítottak szovjet ex­portra, zömmel jonatánt. Na­ponta 3 vagonnyit csomagol­nak exportra, emellett buda­pesti, békéscsabai . piacokra is szállítanak. Ebben az ap­rólékos munkában nagy se­gítség a katonafiatalok mun­kája. (Jávor László felvételei) Új igazgató a KISZ-iskolán XLIII. évfolyam, 251. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1986. október 24., péntek mj Kulturális körképp (2. oldal) A minőség jegyében (3. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom