Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-22 / 249. szám

1986. október 22. Kelet-Magyarország 7 AKI ÍVEM TANUL...?! Községünkben, Fényeslitkén, égető' gond az iskolás gyerekek étkeztetése, azaz menzája. Tavaly még min­den gyereket felvettek a déli ebédeltetésre, nyugod­tak voltunk, meg volt oldva minden. De az idén évnyi­tókor közölték, hogy csak azok a gyerekek kaphat­nak ebédet, akiknek az átlaguk legalább 4,2. Mi szü­lök rendkívül' furcsálljuk az iskola állásfoglalását, mi­szerint aki nem tanul (elég jól), az ne is ebédeljen az iskolában . . . Van ugyan kikötése az iskolának, hogy ha a gyerek tanulószobás lesz. akkor már megilleti a menza. Sajnos, a gyerekek nem vágynak tanulószobá­ra, mert otthon nyugodtabban tudnak tanulni. A legtöbb szülő dolgozni jár a MÁV-hoz, váltott mű­szakba. vagy Kisvárdára, ahonnan szintén későn ér­keznek haza. A gyerekek ebédeltetése így nagy gond. Tudni szeretnénk, van-e olyan rendelet, megtehe- ti-e az iskola, hogy csak a jó tanulók ebédelhetnek a menzán'* Természetesen tudjuk, hogy az iskola a zsú­foltság és a szűk hely miatt határozott így, de vélemé­nyünk szerint a tanulmányi eredmény ezúttal nem le­het szempont. (Teljes név és cím) (Kedves Szülő — szerintünk sem. Érdeklődéssel var­juk az illetékesek — mindenekelőtt az iskola — tájé­koz latosat.) Társbérlet A helyszín egy szép ré­gi ház Nyíregyháza belvá­rosában. A szóban forgó társbérlet két tágas lak­részből áll: az egyik gya­korlatilag összkomfortos, a másikban nincs sem für­dőszoba, sem WC. A tisz- J tálkodási lehetőséget azonban ez a család is megoldotta (a konyhában függönnyel leválasztottak egy fürdőfülkét), egyéb­ként pedig a közös előszo­bából nyíló, valamikor ugyancsak közös mellék- helyiséget használták. Tavaly viszont cserével Budapestre költözött az összkomfortos lakrész bér­lője. Az illetékes kerületi tanács határozata szerint egy egyedülálló asszony, R.' G. lett P.-ék új társ­bérlője. A hölgy azonban egyenesen falura költö­zött (idős édesanyját ápol­ni), a lakrészt pedig T.-ék háromtagú családja fog­lalta el, egy meglehetősen távoli rokonsági fokra hi­vatkozva. Az idén februárban a városi tanács műszaki osztálya megállapodási kö­tött a már említett hölgy­gyei, hogy ..a bérbeadó által elkészített tervnek és műszaki leírásnak megfelelően" jogerős épí­tési engedély alapján el­végzi a lakás leválasztá­sát, s „ennek révén a társbérleti jelleget meg­szünteti". Mindezt P.-ékkel is kö­zölte az IKSZV, sőt, má­jusban a továbbra is falun élő R. G. aláírásával is kaptak egy levelet: „198<>. május 15—20. között elvé­geztetem a lakás leválasz­tását... A WC használa­tát az ön lakásában el­végzendő munkákig old­ja meg a II. emeleten ta­lálható folyosóra nyíló helyiségben". Noha P.-ék sem a levá­lasztáshoz. sem saját la­kásuk átalakításához nem járultak hozzá, május lil­án R. G. és T.-ék a szó szoros értelmében kiszakí­tották a helyéből P.-ék lakásának a közös előszo­bába vezető, csukott, lánccal biztosított ajtaját, amelyen keresztül a WC megközelíthető volt, majd az ajtó helyét egyszerű­en befalazták. Nem részletezem az ezt követő, fordulatokban bő­velkedő eseményeket. Csak annyit, hogy az IKSZV által kezdeménye­zett, a műszaki osztály által jóváhagyott, de a másik társbérlő beleegye­zése nélkül, őt enyhén szólva is „zavaró” módon végrehajtott leválasztást, vagyis az ajtó befalazá­sát az igazgatási osztály birtokháborításnak minő­sítette. Ezt az állásfogla­lást végül a bíróság is helybenhagyta, s elrendel­ték az eredeti állapot visszaállítását. Fel sem sorolom, hány fórumot foglalkoztatott ez az ügy, mennyi rokon- és ellenszenvet, indulatot és elfogultságot hozott fel­színre. Pedig mindez el­kerülhető lett volna, ha a leválasztás kezdeménye­zői, végrehajtói nemcsak a célra ügyelnek — az eszközökre is. Gönczi Mária kerékpArmegörzö Vagy két hete olvastam a Fórumban arról, hogy Nyír­egyházán milyen gondot je­lent a kerékpárok őrzése. Nos, örömmel mondhatom, hogy itt nálunk, méghozzá a város legforgalmasabb ré­szén, az áruház előtt van ke­rékpármegőrző! Pár forint ellenében bárki biztonság­ban otthagyhatja járművét, míg bevásárol, vagy a taná­cson elintézi ügyes-bajos dol­gait. Tudomásom szerint ez egy magánvállalkozás — mi­ért ne próbálkozhatnának máshol, mások is? T. Gy., Kisvárda NYUGDÍJASOK A MÚZEUMBAN A nyíregyházi Jósa András Múzeumban tartotta legutób­bi foglalkozását a pedagó­gus-szakszervezet nyíregy­házi nyugdíjasainak Fáklya klubja. A Benczúr-, Jósa- és Krűdy-emlékszoba bemuta­tása után Juhász Ervinné muzeológus a múzeum tör­ténelmi emléktárgyait ismer­tette, majd Páppné Kurucz Katalin régész számolt be a megye területén folyó ásatá­sokról. ezek eredményeiről. Mindannyiunk nevében kö­szönetét mondunk a kelle­mes és igen sok hasznos is­meretet nyújtó időtöltésért. M. Takács Ferenc Nyíregyháza HOL AZ AZ UTCA. HOL AZ A HÁZ? A munkám olyan, hogy gyakran kell vidékre járnom (bár nem szeretem ezt a ki­fejezést. mert míg a nyíregy­háziaknak az összes többi megyebeli település „vidék", a budapestieknek Nyíregyhá­za. de akár Szeged vagy Pécs is az...). A falvakban gyakran tapasztalom, hogy néha egész ház- vagy utca­sorok is névtelenek és „számtalanok" maradnak, kü­lönösen azok, amelyek nem­régen épültek, Ezért, ha az ember keres valakit, akinek csak a címét ismeri, sokszor bajban van, amíg rátalál a keresett utcára vagy ház­számra. Tapasztalatom sze­rint ugyanis a helybeliek sem tudnak eligazítani, falu­helyen nem tartják úgy szá­mon az utcaneveket, mint városban. Most már arra sem mindig lehet alapozni, hogy ismerik az illetőt — az idősebbek még csak-csak, de a fiatalabbak már ritkán. Ezért kérem tisztelettel, hogy a tanácsok ügyeljenek jobban az utcanévtáblák es a házszámok elhelyezésére. Farkas Ferenc Nyírbátor AKI EGYSZER GÖDRÖT ÁS .. . Legalább két hónapja an­nak, hogy Nyíregyházán, a Városmajor utcában jókora gödröt ástak a TITÁSZ dol­gozói. A mintegy két köb­méteres üreg mélyén kábe­lek húzódnak, nyilván ehhez akartak hozzáférni, hogy az itt újonnan épült kollégiu­mot beköthessék a hálózat­ba. Ami rendién is volna — ha a munka elvégzése után a gödröt is feltöltöttek vol­na. De nem így történt. Ké­résünkre ugyan körülvették az árkot néhány léccel, s a szokásos szalaggal, de az ar­ra járó autók ezt könnyedén elsodorjak, s különben sem ez az igazi megoldás. Ha szükség van még er­re a gödörre, akkor mihama­rabb el kellene végezni azt a munkát, ha pedig már vé­geztek, szüntessék meg a balesetveszélyt. Eddig hiába szóltunk (többször is), min­den marad a régiben -— csak a gödör lesz egyre na­gyobb . . Az utca lakói Szerkesztői üzenetek Kótai József, Nyíregyhá­za: Olvasónk a szén minő­ségét kifogásolta. Panasza jogosnak bizonyult, kárát j megtérítették. Szűcs László. Ramocsa- I háza: A nyugdíjasok tüze- ' lőutalványáí — a legutóbbi j nyugdíj kifizetését tanúsító I * szelvény felmutatása elle­nében — a lakóhelyükhöz legközelebb lévő telepen váltják be, amely ez eset- [ ben Baktalórántházán ta­lálható. P. M.. Napkor: Arrteny­nyiben a vásárlást követő­en a terméket nem hasz­nálták. akkor — szükség esetén — az üzlet blokk el­lenében, 8 napon belül visz- szacseréli. ,,Szülök", Kisvárda: A Szabolcs Volán Vállalattól kapott tájékoztatás szerint július 1. és augusztus 411 között a helyközi autóbusz- járatokat 50 százalékos kedvezménnyel vehették igénybe a diákok. Szeptem­bertől a tízévesnél időseb­bek valóban csak teljes árú menetjeggyel utazhatnak, de az iskolábajáráshoz rendkívül kedvezményes oerletel, vagy 75 százalé­kos menetjegyet válthat­nak. A tíz évnél fiatalab­bak 50 százalékos jeggyel utazhatnak. A levelükben említett autóbuszjáratot panaszukat követően öt­ször (!) ellenőrizték, de hi­ányosságot nem tapasztal­tak. Babály András és társai. Apagy; A nyúl átvételi ára évszakonként változik. A levelükben közölt adatok szerint a felvásárló helye­sen, az őszi áraknak meg­felelően vette at a nyulat. T. FTiszavasvári: Vá­rosukban az Alkaloida la­kótelepi egészségügyi komp­lexum mellett mindkét ol­dalon autóbejáró épült, s az épület háta mögött is parkoló van. így akadályta­lanul parkolhatnak a men­tőautók is. MÉLTATLAN KÖRÜLMÉNYEK Olvastam a keddi újság­ban a Mátészalka—Nyíregy­háza között közlekedő vona­ton uralkodó áldatlan ál­lapotokról. Ezt én is meg­erősíthetem Október 12-én utaztam haza a Mátészalká­ról 17.12-kor induló vonat­tal. A vonat már induláskor annyira tele volt, hogy álló­hely is alig jutott az ember­nek. és a helyzet csak rom­lott, ahogyan fogytak az ál­lomások. Szemfüles diákok a vécéablakon (!) másztak be. mert az ajtón nem fértek be. s jó néhányan a fülkében állva tették meg az utat Nyíregyházáig, ahova egyéb­ként húszperces késéssel ér­keztünk. Mi, felnőttek ter­mészetesen fel voltunk há­borodva, ám a diákok bele­törődve tűrték az immár he­tente előforduló megalázó tortúrát, ami a hétvégi ha­zalátogatások alkalmával sze­rintük oda és vissza egy­aránt jellemző. Le kell még írnom, hogy az ajtót olykor nem tudtuk ,dőben becsukni, bár a ka­lauzok mindent megtettek ennek érdekében, továbbá, hogy a vagonok közötti tér- ben is diákok ültek vagy áll­tak, másutt nem lévén hely Mondanom sem kell, milyen balesetveszélyes ez. Nem értem, miért kell az embereket ilyen méltatlan körülmények között történő utazásra kényszeríteni — a helyzet régóta megérett a változtatásra Jászai Pálne Nyíregyháza, Északi krt. 20 Hz illetékes válaszol Köteles rész, özvegyi )og II gyermek vagyoea F. M.-né nyíregyházi levélírónk több más olvasónkkal együtt azt szeretné tudni, milyen határidőn belül köteles az özvegy kifizetni az elhunyt férj első házasságából szár­mazó gyermekeit megillető köteles részt? Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy az özvegy ebben az esetben nem tartozik köteles részt fizetni, mert ő nem a vagyont, csupán annak haszonélvezeti jogát örökölte. A köteles részért az felel, aki végrendelet' vagy más, ingye­nes juttatás útján került a hagyaték tárgyát képező va­gyon birtokába és tulajdonába, s ugyanakkor az egye­nesági törvényes örökös nem részesült — köteles részének erejéig — a vagyonból. A köteles rész a törvényes örökrész fele. A levélíró esetében arról lehet szó, hogy az özvegy él haszonélvezeti jogával, s használja az ingatlant, ezért az örökösök nem rendelkezhetnek az örökölt, de haszonélvezettel terhelt vagyonnal. _ Az özvegyi jog addig áll fenn, míg az özvegy újabb házasságot nem köt, vagy meg nem hal. Rendkívül ritka esetben van mód arra, hogy az özvegy haszonélvezeti jo­gát bírói úton korlátozzák, de ehhez olyan nagy vagyon haszonélvezőjének kell lennie, amely az özvegynek lénye­gesen magasabb életszínvonalat biztosít, mint amilyenben élt az örökhagyó életében. J. K.-né vásárosnaményi olvasónk a válóperrel kap­csolatban kér néhány információt. A házassági bontóper során a bíróságnak döntenie kell a válás, a gyermekelhelyezés és a közös lakás hasz­nálatának kérdésében. A gyermektartásdíjról a törvény kimondja, hogy az a fellebbezésre tekintet nélkül is, előzetesen végrehajtható. A tartásdij azt illeti meg, aki ténylegesen tartja a gyer­mekeket. Az elsőfokú bíróság ítéletét természetesen jogában áll megfellebbezni. A fellebbezést az írásba foglalt ítélet kéz­hezvételétől számított 15 napon belül, írásban kell be­nyújtani. U. M.-né kállósemjéni lakos házasságát a bíróság jog­erősen felbontotta, és a férjet gyermektartásdíj fizetésére kötelezte. Az apa azonban újabban nem dolgozik, s így nem lehet letiltani a fizetését. Milyen jogi segítség áll ren­delkezésére? — kérdi a volt feleség, akinek közlése sze­rint a válást „a férj hibájából” mondták ki. Megjegyezzük, hogy a bíróság nem hoz olyan ítéletet, miszerint a válást egyik vagy másik fél hibájából mondja ki — ugyanis ilyet nem ismer a családjogi törvény —, ez legfeljebb az ítélet indoklásából állapítható meg. A gyermektartásdíjra kötelezés független attól, hogv kinek a magatartása miatt bontották fel a házasságot, Ha olvasónk volt férje nem tesz eleget fizetési kötelezettsé­gének, végrehajtást lehet kérni — nemcsak a fizetésre, hanem bármilyen végrehajtható vagyonra is, ha van ilyen. Amennyiben a végrehajtás nem vezetne eredményre, bün­tető feljelentést kell tenni az olvasónk lakhelye szerint il­letékes rendőrségen vagy ügyészségen, mert a tartásdíj fizetésének elmulasztása bűncselekmény. P. J.-né nyíregyházi lakos gyermeke annak idején egy beépíthető telket kapott ajándékba a nagyszülőktől. A csa­lád körülményei most úgy alakultak, hogy — mivel házat akarnak vásárolni — erre a telekre nincs szükség, ezért el szeretnék adni. Lehetséges-e ez, tudniillik a gyermek még kiskorú — szeretné tudni olvasónk. A szülő ugyan nem rendelkezhet a gyermek vagyoná­val, de a gyermek törvényes képviselőjeként a gyermek nagykorúságáig, a gyermek érdekében kezeli ezt a va­gyont. Vagyis lehetséges az ingatlan értékesítése, de ügyel­jenek arra, hogy amennyiben értéke meghalad; a 100 ezer forintot, szükség van a gyámhatóság hozzá múlására is. Ellenkező esetben nem kell hozzájárulás, de lz újonnan vásárolt ingatlanban a gyermek vagyonáért kapott ellen­értéknek megfelelő tulajdoni arányt ilyenkor is biztosíta­ni kell. Dr. Juhász Barnabás BÉRELT PARKOLÓ VAN A tiltó tábla ellenére par­kolnak az autók Nyíregyhá­zán, a. húsipari vállalat előtt, s ezzel jelentősen lassítják a közlekedést — tette szóvá egy olvasó az október else­jei Fórumban. Az észrevé­telre a következő tájékozta­tást kaptuk Hegedűs Csabá­tól. a Nyíregyházi Közúti Igazgatóság üzemeltetési fő­mérnökétől': A húsipari vállalat előtt el­helyezett „várakozni tilos' táblák célja — mint azt az olvasó is megjegyzi —, hogy az út valamennyi sávját használhassák a közlekedők A vállalatnak egyébként be­reit parkolója van, amely a konzervgyár üzemi bejárata mellett lévő úton található (ez az út a TITÁSZ-telep- hely bekötését is szolgálja). A KRESZ előírásainak be­tartatására a forgalomszaba- lyozóknak nincs jogkörük, az a közlekedésrendészet fel­adata, Meg kell említsük, hogy a közlekedők érdekeit szolgáló forgalomszabályo­zási intézkedéseknek az el­törlése — azok miatt, akik .fittyet hánynak , a tábláknak — nem lehet a célunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom