Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-22 / 249. szám

MA Á KM Vásárosnamény­ban (2: oldal) Tanulók és juttatások (3. oldal) Lázár György megbeszélése a finn külügyminiszterrel Ügyintézés gydrsabban, szakszerűbben Erősödik a közigazgatás demokratizmusa Ülésezett a megyei tanács vb Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke kedden reggel parlamenti dolgozószobájá­ban fogadta Paavo Väyry- nent, a Finn Köztársaság hi­vatalos látogatáson hazánk­ban tartózkodó külügyminisz­terét. A szívélyes légkörű ta­lálkozón megállapították, hogy különleges minőségűek a magyar—finn kapcsolatok, s példamutatók a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok együttműködésére. E kapcsolatok megőrzésére, to­vábbfejlesztésére mindkét országban megvan a készség; az együttműködés bővítésére különösen a gazdaság terüle­tén kínálkoznak újabb lehe­tőségek. A megbeszélésen részt vett Várkonyi Péter külügymi­niszter. Marjai József, a kormány elnökhelyettese ugyancsak az Országházban találkozott a finn külügyminiszterrel. Paavo Väyrynen a délelőtti órákban részt vett a Finn Köztársaság budapesti nagy- követsége új épületének alap­kőletételénél. A finn terve­A spanyol nép köztársaság­védő harcában részt vett Nemzetközi Brigádok megala­kulásának 50. évfordulója al­kalmából koszorúzási- ünnep­séget tartottak kedden a fő­városban, a XII. kerületi Gesztenyés Kertben. Délután a Magyar Nép­hadsereg Művelődési Házá­ban ünnepségen emlékeztek meg a Spanyol Köztársaság oldalán küzdött Nemzetközi Brigádok harcosairól. Ispáno- vits Márton, a Magyar El­A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására kedden Bu­dapestre érkezett Alvaro Cunhal, a Portugál Kommu­nista Párt főtitkára. Kísére­zők munkája nyomán, a finnországi Polar építőipari részvénytársaság és a 21-es számú Állami Építőipari Vál­lalat kivitelezésében, a XI. kerületi Kelenhegvi úton épül majd fel. Az ünnepélyes alapkőleté­telen Arto Mansala, a Finn Köztársaság magyarországi nagykövete emlékeztetett ar­ra. hogy ötven évvel ezelőtt kezdte meg tevékenységét Finnország első budapesti nagykövetsége ugyanezen a helyen. A második világhá­ború alatti bombázások nyo­mán az épület romba dőlt, s emiatt új helyre költöztek a diplomaták. Az új nagy­követség felépítése is a ma­gyar-finn kapcsolatok to­vábbfejlesztésének szándékát jelzi. Paavo Väyrynen délután Egerbe látogatott, ahol a vá­rosháza épületében Varjú Vilmos, a városi tanács el­nöke és Kalmár Imre, a vá­rosi pártbizottság titkára tá­jékoztatta a hevesi megye- székhely történelméről, fej­lődéséről, életéről. lenállók, Antifasiszták Szö­vetségének főtitkára köszön­tötte az emlékülés résztve­vőit. Ezután Ispánovits Már­ton felolvasta Kádár János­nak az MSZMP főtitkárának az emlékülés résztvevőihez intézett levelét, majd Hámori Csaba, a Politikai Bizottság tagja ünnepi beszédet mon­dott. Köszöntötte a Nemzet­közi Brigádok egykori harco­sait, majd felelevenítette a történelmi eseményeket. tében van Domingos Lopes, a PKP Központi Bizottságá­nak póttagja, a külügyi osz­tály helyettes vezetője. A vendégeket a Ferihegyi re­pülőtéren Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára fogadta. A települések önkor­mányzatának erősödésével egyre növekszik az igaz­gatási hatósági munka sze­repe. Jobban a figyelem középpontjába kerül ez a munka azért is, mert a gazdasági fejlődés ismert nehézségei révén kritiku- sabbá vált a társadalmi légkör, a gazdaság szer­vezetében bekövetkezett változások nyomán foko­zódik a felügyelet, az el­lenőrzés szerepe. Többek között ezt hangsú­lyozta keddi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága, miközben az igazgatási ha­tósági munka tapasztalatai­ról, ennek személyi, tárgyi feltételeiről készített mérle­get. Emellett a testület ér­tékelte az egészségügyi in­tegráció megyei tapasztala­tait, előterjesztést tárgyalt meg az államigazgatási mun­ka egyszerűsítésének, kor­szerűsítésének középtávú ter­véről, majd tájékoztató jelen­tést hallgatott meg a Váci Mihály Megyei és Városi Mű­velődési Központ tevékenysé­géről. Ősi területe az igazgatás­nak a hatósági munka, fon­tos ez napjainkban is, ami­kor a tanácsi apparátussal szemben új követelményeket támaszt a fejlődés — hang-, súlyozta a végrehajtó bizott­ság. miközben részletesen elemezte az igazgatási osz­tály jelentését. Tény ugyan­akkor, hogy e munka szerepe növekszik, ami a tanácsi munkában nem jelent min­den esetben több státust, hanem a korábbihoz képest tartalmasabb munkát köve­tel. Megállapították: a ked­vezőtlen hatások — a gyen­gülő állampolgári fegyelem, a nagy ügyfélforgalom, a fluktuáció stb. — ellenére megyénkben érvényesül és javuló tendenciát mutat a szocialista törvényesség, erő­södik a közigazgatás demok­ratizmusa. A követelmények­hez igazodott a közigazgatás szervezete, amely együtt járt a hatáskörök decentralizá­ciójával. A járási hivatalok megszűnését követően hét városkörnyéket alakítottak ki, melyeknek fontos szere­pük van a szakszerű igazga­tási munka végzésében. A községi tanácsok tekinteté­ben az egyes feladatok vég­zésére igazgatási társulások jöttek létre. A hatósági igaz­gatási munka személyi felté­teleit azonban az erőfeszíté­sek ellenére sem sikerült a szükség szerint megteremte­ni, amiben közrejátszanak bérgondok, a tanácsi appa­rátus túlterheltsége is. Ne­hezíti a munkát, hogy me­gyénkben 114 helyi tanácsot kell irányítani hét városi ta­nács közreműködésével. A vb ezután részleteiben elemezte a személyi feltéte­leket (a tanácsi apparátus egynegyede végez igazgatási feladatot a megyében), a tár­gyi feltételek alakulását (az igazgatási jellegű épületek több mint fele 1945 előtt épült, s mindössze 20 épület készült az utóbbi évtized­ben). A hatósági munkáról elhangzott: ezt összességében a törvényesség és a szaksze­rűség jellemzi. Az utóbbi öt évben megyénk tanácsi szer­veinél az iktatott ügyiratok száma közel 90 ezerrel csök­kent azáltal, hogy szervezet­tebbé vált az adminisztráció. Az I. fokú határozatok ellen irányuló fellebbezések ará­nya is csökkent, s külön fi­gyelemre méltó, hogy az el­sőfokú szervek a fellebbezé­sek felét saját hatáskörben vizsgálták felül és orvosol­ták. Amíg 1983-ban még 60, addig jelenleg már a 30 szá­zalékot sem éri el a fellebbe­zések elbírálásakor megvál­toztatott határozatok aránya. Nagy teher hárul a váro­sokra: a hozzájuk átkerült (Folytatás a 4. oldalon) Alvaro Cunhal Budapesten Nyíregyházán megnyitották Őszi megyei könyvhetek Október 20-tól 31-ig tarta­nak országszerte a szövetke­zeti könyvkereskedelem ál­tal szervezett, hagyományos őszi könyvhetek. Megyénk­ben Október 21-én délután nyitották meg az őszi megyei könyvheteket a KPVDSZ művelődési házban, ahol Csermely Tibor, a népfront megyei titkárhelyettese mon­dott megnyitót. A megnyitó beszédben utalt arra: ismét egy ünnep­re, a könyv ünnepére jöttek el az érdeklődők, könyvtárosok, népművelők, irodalombará­tok, s elsősorban a falusi 'könyvterjesztés szövetkezeti segítői. Napjainkban sem ve­szítettek jelentőségükből a könyvek, kell a jó mese­könyv a gyerekeknek, a hite­les történet az ifjúságnak, a regény, a vers, a tanulmány a különböző érdeklődésű em­bereknek, a modern szemlé­letű szakkönyv a szakembe­reknek és mindenkinek a vi­lágunkat birtokba venni se­gítő irodalom. Utalt a népfront és az Író­szövetség által kezdeménye­zett ..Olvasó népért” mozga­lomra. amelyet mint ismere­tes Darvas József éppen egy nyíregyházi tanácskozáson jelentett be, s a mozgalom eredményeként a megyében is minden évben megszerve­zik a nyári olvasótáborokat. Szociológusok, életmódkuta­tók, népművelők, könyvter­jesztők emlegetik gyakran, hogy csökken az olvasók, könyvvásárlók száma — foly­tatta. Sokan valóban a köny­Az őszi megyei könyvhetek nyíregyházi megnyitója nyebb befogadást választják: az újságok, folyóiratok, a rádió, a tévé, a film, a video nyújtotta ismeretforrásokból merítenek inkább. Az a kér­dés — érvelt a népfront megyei titkárhelyettese — a a munka mellett kinek meny­nyire jut ideje a lélek épü­lését segítő, önmagunk meg­méretésére való olvasmá­nyokra. leemelte megnyitó­jában a szövetkezeti könyv- terjesztés áldozatos munká­ját. a falvak könyvellátásában betöltött fontos szerepét vala­mint az iskolák semmivel sem pótolható munkáját az olvasási kultúra megalapo­zásában, az igények felkelté­sében. Az idei, egyben a 26. őszi megyei könyvhetek je­lentőségét egyben az is nö­veli, hogy ugyanebben az időszakban tartják a műszaki és közgazdasági könyvnapo­kat is. Az ünnepélyes megnyitót követően irodalmi és zenei műsor következett, majd a résztvevők találkoztak a me­gyébe érkezett iróvendégek- kei. Október 31-ig a megyé­ben is könyvterjesztők ver­nek sátrat, keresik fel ottho­nukban az olvasni vágyókat a ..Könyvet minden kézbe — a legkisebb településen is” elv jegyében. A szövetke­zeti könyvesboltok nemcsak bőséges választékkal, hanem irodalmi programokkal is várják az érdeklődőket. Tadeusz Barczak előadásai megyénkben Tadeusz Barczak, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága ideoló­giai osztályának főmunka­társa előadókörúton tartóz­kodik megyénkben. Kedden Nyíregyházán a Bessenyei György Tanárképző Főisko­lán a LEMP X. kongresszu­sának programjáról és idő­szerű belpolitikai kérdések­ről tartott előadást, majd kö­tetlen eszmecserén vett részt a társadalomtudományi tan­székek oktatóival és hallga­tókkal. Ma az Oktatási Igazgató­ságon pártiskolai hallgatók részére tart előadást és kon­zultációt a lengyel társada­lom időszerű ideológiai és belpolitikai kérdéseiről. Kis­várdán üzemi dolgozókkal találkozik és vezető propa­gandistáknak tart előadást, csütörtökön pedig Mátészal­kán találkozik üzemi dolgo­zókkal és tart előadást párt­oktatók részére. Műszer készül Az 1918. évi gyártelepítés óta korszerű ipari üzem fej­lődött ki Nyírbélteken. A Ganz Műszer Művek immár évi 224 millió forint terme­lési értéket állít elő, s 433 dolgozó részére teremt mun­kaalkalmat. Képeinken: a műszerszerelők szalagja — műszerkiegyensúlyozás — a meóban. (Horánszki Mi­hály és Badarász Sándor felvételei) XLIII. évfolyam, 249. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1986. október 22.. szerda Megemlékezés a Nemzetküzi Brigádokról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom