Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-15 / 243. szám

1 Kelet-Magyarorsxág 1986. október 15. A szövetkezeti hét mérlege Vásár kedvezménnyel A SZÖVOSZ X. kong­resszusa tiszteletére szövet­kezeti hetet rendezett a fe­hérgyarmati áfész üzletei­ben szeptember 29. és októ­ber 4. között. A szövetkezet ez alkalommal a korábbi árualapból közel 10 millió forinttal nagyobb értéket helyezett el boltjaiban, a korábbiaktól eltérően nem­csak Fehérgyarmaton, de Kölesén, Milotán, Szatmár- csekén és Tiszabecsen is voltak rendezvények. Felso­rolni is nehéz mi minden történt a hat napon. Jól si­került cukrászipari bemuta­tó árengedménnyel, tüzelés- technikai cikkek és mező­gazdasági kisgépek vására. A rendezvény ideje alatt 25 százalékos kedvezménnyel vásárolhatnak az emberek Gyarmaton. Az áruház különböző osz­tályain is 30 százalékkal ol­csóbban adták az egyes cik­keket; és sorsjegyet kaptak azok, akik a ruházati áru­házban 500 forinton felüli értékben vásároltak. Az ér­deklődésre jellemző, hogy több mint 2500 sorsjegy lelt gazdára, közöttük 60 ezer forint értékű jutalmat sor­soltak ki. Képünkön: Nagy sikere volt a cukrászipari bemutatónak. (Molnár Ká­roly felv.) Újabb telkek az építkezőknek Tovább tart az építkezési kedv Fehérgyarmaton, gomba módra szaporodnak a szebbnél szebb házak a városban. Foghíjas utcákat azonban ma már szinte elvétve sem látni a településen, így aztán a szabad telkek kialakításáról a városi tanácsnak kell gondoskodni. Néhány évvel ezelőtt a város nyugati részén sor került már száznegyvenöt építési hely kiosztására, mostanra azonban újabb igények szület­tek. Ennek kielégítésére a ta­nács együttműködési megál­lapodást kötött iaz OTP me­gyei igazgatóságával, mely­nek értelmében az Ady End­re utcai tömbbeilsöb'en nyolc­vankét, az Akácfa utcában pedig további hat családi ház építésére alkalmas telket ala­kítanak ki. A területet meg­szerezték, s a műit esztendő végén elkészült a házhelyek kiosztást terve is. Az idén ke­rül sor a vízvezeték-hálózat, az út és a csapadékelvezető árkok megépítésére, valamint a közvilágítás kivitelezésére. A szóban forgó területet a Széchenyi utcával összekötő út kisajátítása a múlt hónap­ban történt meg, itt a vízve­zeték összekapcsolásán túl a vak A kialakított telkek több mint hat hektárt érintenek, s egyenként 472 négyzetmé­tertől ezer négyzetméterig terjednek. Az előző ütemben kialakí­tott 145 telken épített házak lakói egyébként nemrég azt kérték, hogy a 'területen az illetékesek segítsenek meg­építeni egy játszóteret és egy kisebb ABC-áruházat. Egyik megvalósításának sincs ko­molyabb akadálya, a tanács már ki is jelölte a két léte­sítmény 'helyét, a tervek sze­rint az ABC építésére vállal­kozó helyi fogyasztási szö­vetkezet ingyen kapja majd meg a területet. A társulás | forintjai Jól indult 1979-ben, de rosszul folytatódott később a városi művelődési központ társadalmi vezetőségének munkája — pár évi vita és 'más okok miatt megszűnt a vezetőség. 1982-ben történt ez — és csak három évvel ké­sőbb, tavaly alakult újjá. Ki­dolgozták az új munkatervet is, mely jelentős tennivaló­kat szab meg a tizenöt tagú testületnek. A társadalmi vezetőség ja­vaslatokkal segíti a művelő­dési munkát, véleményt mond a munkatervről, a gazdálkodásról, s egyben el­lenőrzi is az intézmény tevé­kenységét. A már említett gondok némelyike azonban ■mostanában is aktuális — meglehetősen bátortalanul él­nek jogaikkal, s ha javasol­nak is valamit, bizony nem mindig találnak meghallga­tásra ... A fehérgyarmati közműve­lődési társulás két éve jött létre — bár az is igaz, már előzőleg is működött egy eh­hez hasonló: üzemek támo­gatták saját keretükből a kü­lönböző művészeti csoporto­kat. A jelenlegi társulásnak húsz üzem, intézmény a tag­ja — évente összesen 188 ezer forinttal járulnak hozzá a város művelődési életének támogatásához (ötven forin­tot fizetnek egy-egy dolgozó­juk után). A pénzt igen sok helyre fordíthatják a műve­lődésben: üzemi kulturális rendezvényekre, művészeti csoportokra, előadói díjakra, különféle jutalmakra egy­aránt felhasználják. Ez azt is jelenti, hogy nagyon is szük­séges a támogatás, hiszen sok mindenre nem futná e nélkül. Sajnos, a társulás sem mentes a gondoktól. Több üzem kérésre se hajlandó időben fizetni, nem készül­nek el rendben az igények, milyen rendezvényt kérnek az egyes vállalatok dolgozóik számára, és megesett (az idei tavaszon), hogy kötszerre se sikerült összehívni a társulás ülését... Ennek ellenére a művelődési központ vezetése úgy tartja: hasznos dolog a társulás, szervezettebb, a ta­nács által jobban támogatott munkával előrelépés érhető el. Reméljük: a jövőben sem változik ez a vélemény. Fejlesztósi program hosszú távra Uj munkahelyek kellenek Benczúr út végének a Szé­chenyi Utcához csatlakozó út­szakasz burkolásához Ifc» hoz­zájárult az OTP, a biztonsági tartalék teljes felhasználásá­Az oldalt összeállította: BALOGH GÉZA Linda jön Gyarmatra Jöhet az Branyalma Fehérgyarmat korábbi ál­talános rendezési terve 1973- ban készült el, amit öt évvel később korszerűsítettek. A városépítés során történt el­térések a fejlesztési lehetősé­gek megváltozása, és a tele­püléscsoportra is kiterjedő változások viszont indokolttá tették a terv felülvizsgálatát, illetve újrakészítését. Az ed­digiek során elkészült a terv fejlesztési és rendezési prog­ramja, mely hosszú távra fel­vázolja a szatmári térség köz­pontjának, de magának a tájegységnek is a jövőjét. Gyarmat településhálózati szerepköre középfokú társ­központ, Vásárosnaménnyal együtt Mátészalkához, mint középfokú központhoz tarto­zik. Gyarmat részkörzetébe, városkörnyékébe 48 település tartozik, a terület aprófalvas, kedvezőtlen adottságú térség. A részkörzet fejlesztésének fő kérdéseit döntően a de­mográfiai adottságok határoz­zák meg, mint ahogy a me­gye problémái is ezekkel kapcsolatosak. A térség né­pessége hosszú távon várha­tóan 42 ezer fő körül alakul. Ez a terület szempontjából kívánatos feltételezés az el­vándorlások lényeges csök­kentését igényli, melynek alapfeltétele a foglalkoztatási lehetőségek bővítése, az ellá­tási szint és a közlekedési le­hetőségek lényeges javítása. A jelenlegi tendenciákat ala­pul véve, Fehérgyarmat né­pessége 2000-re meghaladhat­ja a 10 ezer főt, 15 évvel ké­sőbb pedig elérheti a 12 ez­res lélekszámot is. A feltéte­lezések szerint viszont a kör­zet népessége minden bizony­nyal csökkenni fog, mintegy 2—3 ezer fővel. A tervek szerint Gyarmat­nak kell biztosítani telepü­léscsoportja és középfokú részkörzete számára az ipari foglalkoztatás döntő részét. A távolsági ingázás erőteljes csökkentésére kell törekedni, s legalább azt el kell érni, hogy az a középfokú körze­ten belül maradjon. A vá­rosban jelenleg mintegy 6500 embernek tudnak munkát biztosítani, 2000-re ennek a számnak el kell érnie a 8800- at. Tehát ekkorra csaknem 2300 új munkahely, ebből is több mint 1500 ipari munka­hely létesítésére lenne szük­ség. A meglévő üzemek ter­vezett létszámfejlesztése vi­szont nem teszi ezt lehetővé, ezért szükséges további új üzemek letelepítése is. A mezőgazdasági ágazat le­maradása az iparhoz viszo­nyítva igen jelentős. Az el­képzelések szerint az itt dol­gozók száma valamelyest csökkent, ám jelentősebbé válik majd a melléküzemági tevékenység, amely ipari szintű munkahelyeket bizto­síthat, de ehhez az ágazat infrastruktúrájának radikáli­sabb fejlesztését is meg kell oldani. Az ezredfordulóig mintegy ezeregyszáz lakás építése szükséges, a rákövetkező ti­zenöt évben pedig további hatszáz-hatszázötven meg­építése lenne majd a kívá­natos. A fejlesztési terv készítői szerint feltétlenül előbbre kell lépni az egészség- és az oktatásügy terén. A közeljö­vőben egyebek mellett szük­ség lesz egy központi körzeti orvosi rendelő létrehozására, és be kell tölteni a szakorvo­si rendelőintézet hiányzó stá­tusait. Az oktatási, művelő­dési intézményhálózat 'nagy­mértékben túlterhelt, a léte­sítmények egy része elavult. Jelenleg a városban har­minckét tanterem áll rendel­kezésre, ám ebből távlatilag csak huszonkettő felel meg az igényeknek, a szorító gon­don tehát sürgősen oldani kell. Fehérgyarmat a keleti or­szágrész egyik leghangulato­sabb kisvárosa, amit elsősor­ban kedvező földrajzi hely­zetének, természeti adottsá­gainak köszönhet. A fejlesz­tési terv szerint Gyarmat és környéke továbbra is meg­tartja majd a természetes növénytakaróját. Aki az elmúlt hetekben vé­gigment Fehérgyarmaton, lát­hatta a változást: benépesült a város, megjöttek a diákfia­talok, pezsgőbb lett az élet. Október 18-án tovább fiata­lodik a város, ekkor rende­zik meg ugyanis Gyarmaton a kiváló ifjúsági klubok me­gyei találkozóját. A szervezők már javában készülnek a több száz fiatalt megmozgató rendezvényre. Egy sereg ér­dekesnek ígérkező program­ról igyekeznek gondoskodni. A klubok mindegyike önálló műsorral mutatkozik majd be, de lesz játékos vetélke­dő, filmvetítés, könnyűzenei program, néptáncegyüttes be­mutatója, táncház, s termé­szetesen az elmaradhatatlan videodiszkó is. A győztes klub megkapja az Aranyalma vándordíját, melyet egy évig őriz. A három első "helyezett klub között 5 ezer forint ér­tékű vásárlási utalványt osz­tanak ki. A művelődési központban egyébként is vége az uborka- szezonnak, 17 szakkör, nyel­vi tanfolyamok, szabadidős programok, különféle klub- foglalkozások várják az ér­deklődőket. A hónap második felében egyebek mellett Gyarmatra várják az Első emelet együttest és Görbe Nórát, a komoly zene kedve­lői pedig október végén egye­bek mellett Varga Magda és Tréfás György operaéneke­sekkel találkozhatnak. „...jól homlokotokra írjátok gyarmatiak!“ Ötszáz éve állnak a falak N éhány' nappal ezelőtt jeles évfordulót ün­nepelhettek Fehér- gyarmaton, 500 évvel ez­előtt épült a református templom. Csáthy Miklós he­lyi pedagógus a templom történetét feldolgozó írásá­ból közlünk az alábbiakban részleteket. A fehérgyarmati templo­mot Báthori István erdélyi vajda építtette a kenyérme­zei csata (1479. október 13.) zsákmányából. Az épület 1486-ban készült el. Két év­vel később egy János nevű barát Budáról utazván megtekintette az ugyanek­kor épülő bátori templo­mokat, majd Gyarmaton át­vette a már elkészült temp­lomot, s innen tovább uta­zott Kolozsvárra az ottani Szent Mihály templom bő­vítési munkálatainak meg­tekintésére. Az építtető Báthori Ist­ván dédunokája — Báthori György fia, Báthori István — egy évszázaddal később 1587-ben egy tizenöt má­zsás harangot öntetett a« gyarmati, akkor már refor­mátus gyülekezetnek. A ha­rangon körirat található: „Hoc opus fieri curavit op- pido Fehérgyarmat illustris ac magnus Dominus Ste­phanus de Bathor anno 1587”. (Készíttette Fehér- gyarmat erődített mezővá­rosnak tekintetes és nagy­ságos Báthori István úr 1587-ben.) A templom eredetileg 15 méter hosszú volt, ma az időközben történt bővítés után 35 méterre nőtt. A bel­ső szélessége csaknem 10 méter, míg a torony magas­sága meghaladja a 37 mé­tert. Az építőanyaga ter­méskő és kézivetésű nagy­méretű tégla, valamint fa, természetesen a szögek is fából készültek. Az épület maga gótikus vonásokat visel. A temp­lom az egyház tagjaival, az itt élő emberekkel az év­századok során súlyos, vi­szontagságos időket élt át. A Dózsa féle parasztfelke­lés után a reformáció vi­szonylag gyorsan elterjedt Szatmár vármegyében a Drágffy és az Ecsedi-Bátho- ri családok pártfogásával; a XVI. század végére már Gyarmaton is alig volt ka­tolikus felekezetű lakos. A fiatal református egyháznak viszont nem volt pénze új témplomok építésére, ha­nem a meglévő, de haszná­laton kívüli katolikus temp­lomokat foglalták el, vet­ték használatba. A XVII. század a törö­kökkel, az idegen császári zsoldosokkal való szinte ál­landó csatározások közepet­te telt el. Különösen nehéz esztendő volt az 1662-es év. A közeli szatmári várba ek­kor német, horvát, spanyol, vallon zsoldos katonaság került, akik szabad rabló­területnek tekintették az egész vármegyét. A szatmá­ri várőrség és Cobb nevű kapitányuk rémtetteiről szörnyű dolgokat beszéltek a környék falvaiban. Csu­pán a Tisza—Szamos közben negyven községet dúltak fel, raboltak ki, köztük Gyarmatot is. A császári katonaság dühe leginkább a protestáns lakosság és fő­leg az új hit papjai, tanítói ellen irányult. Pár évvel később igen sok gongot okozott a gyar­matiaknak és a környék falvainak Báthori Zsófia azon törekvése, hogy a bir­tokain lévő református egy­házakat visszaszorítsa, és a régi hitet visszaállítsa. 1673-ban Munkács- várából Báthori Zsófia dühös leve­let küldött a gyarmatiak­nak: „Az egyházi dolgok­ban mindenben az páter ő kelmétől függjetek, mint igaz lelkipásztortól, s ebben a nemesek se álljanak ke­resztül, mert azok titeket az mi kezünkből ki nem mentenek, ti nektek nem is parancsolnak. Azonban őket is meg tudjuk találni. Ezen levelünk conscienciáját (ér­telmét) jól homlokotokra ír­játok gyarmatiak!” r Í gért fenyegetéseit Báthori Zsófia be is váltotta. Gyarmaton lefoglaltatta az egyház ja­vadalmait, a környéken pa­pokat és tanítókat, fogatott el és vettetett fogságba. A gyarmati templomot is visz- szavették a reformátusok­tól, s noha itt már alig élt katolikus felekezetű lakos, ide mégis erőszakkal plébá­nos helyeztetett, a reformá­tus prédikátort pedig el­űzette. A templom körüli vita közel egy évtizedig tartott, s végül 1680-ban, Báthori Zsófia halálával oldódott meg. A gyarmati reformá­tusok ekkor visszakapták az épületet és ez végleg meg is maradt a kezükön napja­inkig. Ma is ott áll a város szívében, a festői szépségű Kossuth park közepén.------------------------J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom