Kelet-Magyarország, 1986. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-13 / 241. szám

4 Kelet-Magyarország 1986. október 13. Negyedik évadját kezdi meg október 16-án a Megyei-és Váro­si Művelődési Központ nosztalgiamozija. A kizárólag régi magyar filmekből álló műsort a rendezők nem titkoltan elsősorban az idősebb korosztálynak szánják, de egyre több tizenéves is láto­gatja a vetítéseket, hiszen a magyar színészet hajdan volt nagy sztárjait láthatják. Az idei program Dajka Margit, Latabár Kál­mán és Szeleczki Zita legérdekesebb filmszerepeiből állt össze. A képen: jelenet a sorozat nyitófilmjéből, az 1933-ban készült. Szé­kely István rendezte Rákóczi-indulóból: Magyari Imre hegedül. Dajka Margit, Halmay Tibor, Huszár (Pufi) Károly hallgatja. Mit tutiunk az miméről4? M nil néta Aipt. Tíz aranyszabály a házi feladat elvégzésére A házi feladat nem tan­anyag, hanem próba, amellyel a tanuló magának és a tanárnak bizonyítja, hogy önállóan tudja alkalmazni azt, amit az iskolá­ban tanult. Mint minden próbá­nál. itt is érvényesek a játék­szabályok, amelyeket Klaus Kästner tanügyi főtanácsos tíz pontban foglal össze és köt a szülők lelkére: 1. A 15 és 17 óra közötti idő a legalkalmasabb idő a tanulásra. Sok tanuló azonban már közvet­lenül ebéd után hozzákezd a feladatok elvégzéséhez, hogy ha­marabb legyen szabad. Ez ellen nem emelhetünk kifogást. 2. Gondoskodjunk zavartalan munkahelyről, egy asztalról, ahol a. gyermek a holmijait kiterít­heti. Folyóiratnak. rádiónak vagy televíziónak itt semmi ke­resnivalója nincs. 3. A feladatokat a gyerek min­dig aznap végezze el, amikor fel­adták. Az anyag még élénken éL az emlékezetében. 4. A könnyű feladattal kell kezdeni, mert ez ösztönöz a ne­hezebb elvégzésére. Ha közösen osztjuk be a feladatok elvégzé­sét. mindjárt áttekintést is ka­punk a feladatokról. 5. Csak szükség esetén üljünk a gyermek mellé. Jobban bele­vésődik az. amit saját erőből si­kerül megoldania. 6. Ne oldjunk meg egy proble­matikus számtanfeladatot, ha­nem magyarázzuk meg a meg­oldás elvét egy másik példán. 7. Fogalmazásoknál előzőleg el­mondhatjuk a történetet a gye­rekkel, és 'közben címszavakat jegyezhetünk fel. A történetet megfogalmaznia a gyereknek magának kell. 8. Ha segítséget kell nyújta­nunk. ne tartsunk kimerítő ma­gyarázatokat. Megzavarja a ta­nulót. ha módszerünk eltér a •tanárétól. 9. Rendszerint csa'k azt ellen­őrizzük. hogy a gyerek vala­mennyi feladatát szépen, rend­ben elkészitette-e. Annak megál­lapítására. hogy a feladat meg­oldása helyes-e. a tanár illeté­kes. 10. Ne fukarkodjunk a dicsé- rette!. Ha elismerjük az elért haladást, ez fontos segítséget nyújt a gyereknek a tanulásban. (A Quick alapján) A gyümölcsök közül a leg­nagyobb múltra valószínűleg az alma tekinthet vissza. Ős­hazája a Fekete-tenger keleti partvidékétől Közép-Azsiáig húzódik. A legrégibb almale­let az i. e. 5000-ből szárma­zó, igen apró paradicsomi al­ma gyümölcse volt. A római­ak körében népszerű volt az alma és kiterjedten termel­ték. A főúri és kolostorker­tekben a római hagyományok alapján folyt az almafajták nemesítése. Magyar földön is kiterjedt al­matermelés folyt. Egyik 1422-ben kelt oklevélben már az ,,arbo- rem pomi Pirosalmafa” megjelö­lés bukkan fel. Lippay János: Posoni kert c. művében (1664) 23 almafajtát sorol fel. A Felső- Tisza vidéken már a máig is is­mert almafajták — Daru, Sóvári stb. — jelentkeznek. A jonatánalmát — amely ma egyik legkeresetebb exportcik­künk — egy Philip Rick nevű farmer kezdte termeszteni az 1820-as években, a New York állambeli Kingstonban. A jó ízű gyümölcsre hamarosan felfi­gyelt egy Jonathan Hasbrouk nevű, szenvedélyesen kertészke­dő jogász, akinek aa új almafaj­tát már sikerült el is szaporíta­nia. Kísérleteit érdeklődéssel fi­gyelte egyik barátja, a sokoldalú J. Buel, aki bíró volt, mezőgaz­dász és lapszerkesztő egy sze­mélyben. ö ismertette újságjá­ban elsőnek az új almafajta ér­tékes tulajdonságait, s mivel az almának addig nem volt neve, barátjáról elnevezte Jonathan- nak. Magyarországon az 1850-es években jelent meg először a jo­natánalma, és rendkívül gyor­san elterjedt. Neve azonban csak 1890 körül vált ismertté. Az alma majd minden nép szerelmi varázslatában, elbeszé­Fotózás „biofilmre“ lésében nagy szerepet játszik. Aphrodité szépségét (a szerelem istennője) az alma fejezi ki: ,, A lány olyan, mint az édes alma” — mondja Sapphó. Az is­tennő kezében sok képzőművé­szeti ábrázoláson alma van. Eurysheus mykénei király Hé- raklésnek 12 feladat végrehajtá­sát parancsolta meg, amiért is halhatatlanságot ígért neki. Egyik 'feladatként a heszperiszek (Zeus lányai) aranyaiméinak megszer­zését jelölte meg. Akontiosz gö­rög ifjú, mikor Küdippét meg­szerette, s mivel a szülők elle­nezték a házasságot, egy almára írta rá: ,»Esküszöm Artemisz templomára, hogy Akontiosz fe­lesége leszek.” Ezután az almát Artemisz templomában Küdippé lába elé dobta. A lány hangosan elolvasta a mondatot, ami való­ságos eskütételnek hangzott a szent helyen. Aszkalaphoszt Dé- méter bagollyá változtatta, mert ő árulta el, hogy Perszephoné (Hádész felesége) megevett egy szem gránátalmát az alvilágban. A féltékenységet szülő Eris almá­ja a rómaiak mítoszában Páris almájaként kerül elő. A germán mítoszban Löki ellopja az iste­nek aranyalmáját, mire azok őszülni, öregedni kezdenek, mert az alma biztosította számukra az örök ifjúságot. Az ógermán me­sékben az alma a táplálékot adó anyai emlő jelképe, aztán a ke­resztény legendáriumba átkerül­ve az aranyalma kereszttel éke­sítve a világhatalom szimbólumá­vá válik. A gyermek Jézust kezé­ben almával ábrázolja a korai festészet. A magyar népdalokban, nép­mesékben, szerelmi varázslások­ban, közmondásokban mindunta­lan felbukkan a ,,kerek”, a ..pi­pi-piros”, a ,,gömbölyű”, a ,,ha­rapnivaló” alma és nyelvünk alapfogalmaként az átöröklött tu­lajdonságokat jelképezi a köz­mondásban, miszerint ” az alma nem esik messze a fájától”. Orosz Szilárd A japán Canon-cég mérnökei olyan ..biofilmet” dolgoztak ki, melyet vízben lehet előhívni. Míg a hagyományos filmen ezüstsók rögzítik a 'különböző fényinten­zitásokat, ezt az új fejlesztésű filmen fényérzékeny enzim végzi. A film két rétegből áll. Az alsóban keményítő van és réz-ftaiocianin, ezen fekszik a keményítő bőm tó enzim, az ami- 'láz. Ha a filmet fény éri. az enzim aktivitása annál jobban csökken, minél fényesebb a tárgy. Előhí­vás céljából egyszerűen vízbe te­szik a fimet. Ettől a még aktív amiláz szőlőcukorrá kezdi át­alakítani a keményítőt. Ez vi­szont a réz-ftalocianinnal rea­gál és közben eltávolítja. Azo­kon a helyeken, ahol az amiláz aktivitása a megvilágítás miatt csökkent. a keményítő nem bomlik le —. a réz ottmarad. Eredményeképpen olyan fekete- fehér filmet kapunk, amely ugyanolyan, mint az előhívott hagyományos ezüstfilmek. Ez ol­csóbbá teheti a fotózást, mivel a keményítő és a réz olcsóbb, mint az ezüst. Fehérgyarmaton mindig esemény, amikor amatőrök vehe­tik birtokba a Szamos étterem konyháját. Az októberi első hét végén a vetélkedőn rajthoz álltak a régi paraszti étkek mesterei és a modern konyha hívei. A sok finomságot kós­tolva, megoszlottak a vélemények. Egy bizonyos: érdemes volt megszervezni a vetélkedőt. Mester Gyuláné málékásás töltöttkáposztájából mindenki szívesen vitt volna még a I családtagoknak is. 1986. október 13., hétfő KOSSUTH RÁDIÓ 8,25: Mit üzen a rádió? — 9,00: Beethoven: Esz-dúr zon­goraszonáta. — 9,30: Vészi End­re versei. — 9,40: Ki kopog? — 10,05: Nyitnikék. — 10,35: Nó­ták. — 11,00: Régi mulatságok. — 11,20: Pödör Béla vezényel. — 11,34: Gösta Berling. — 12,45: Házunk tája. — 13,00: Előadó- művészek albuma. — 14,10: Népdalok. — 14.41: A vén Pan­na tükre. — 14,55: Édes anya­nyelvűnk. — 15,00: Veszély­ben. Ifjúsági érdekvédelmi mű­sor. — 15,30: Kóruspódium. — 16,05: Játék-teremtő. — 16,40: Illik? Nem illik? — 17,00: Eco- mix. — 17,30: Táncház Pesten. — 18,00: Vivaldi: c-moll szo­náta. — 19,15: Rádió.kabaré. — 20,30: Baritonáriák. — 20.54: Visszaadni az emberek hitét . . — 22,10: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Barangolás régi hang­lemezek között. — 22,54: Ze­nekari muzsika. PETŐFI RADIO 8,05: Verbunkosok, népdalok. — 12,10: Operettdalok. — 12,25: Kis magyar néprajz. — 12.30: Népzene. — 13,05: Slágermúze­um. — 14,00: Kettőtől ötig. — 17,08: Népzenei felvételek. — 17,30: ötödik sebesség. —18,30: Zeneközeiben. — 19,30: Sport­világ. — 20,05: Show, ami show. — 23,20: Könnyűzenében. 3. MŰSOR 9,08: Bellini: Az alvajáró. — 11,29: Szimfonikus zene. — 13,05: Aki nem töpreng — múlt­ja megszakad. — 13,40: önarc­képek a zenében. — 14,08: Ma­gyar zeneszerzők. -- 14,46: Rimszkij-Korszakov: Seherezá- dé. — 15,30: Rodgers: A syra- cusai fiúk. — 16,00: Komoly zene. — 16,30: Könnyűzene. — 17,00: Iskolarádió. — 17,30: Bee­thoven: Esz-dúr zongoraszoná­ta. — 18,00: Víz. — 18,18: Ope­raáriák. — 19,05: Űjraolvasva. — 19,35: Kamaramuzsika. — 20,13: Szabó Lőrinc: A huszon­hatodik év. — 21,04: Üj leme­zeinkből. — 22,39: Dzsessz. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 17,00-18,30: Hétnyitó. Hétfői információs magazin. Telefon: H-141. A tartalomból: Hírek. — Programajánlat. — Sportössze- fogíaló. — Minifórum a diabe­tikus élelmiszerek forgalmazá­sáról. — Hallgatóink leveleire dr. Kövér Antal válaszol. — Fészekrakás ’86. Riporter: Vé­csey Agnes. — Hírek, tudósítá­sok Észak-Tjszán'túlról. — Lapszemle. — Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Kaskó Jó­zsef) VÁROSI TV 19,30: MESE. — Horgászok lapja. — Könyv a népi gyógy­módokról. — Az alma nyomá­ban. — Mi az a mórmályva? — TELEKVÍZIÓ. — Kulturális programajánlat. — Színházi be­mutatók után. — Október: mú­zeumi hónap. — Kamerával Bütykén. — ..Ezek a lakóne- gyedi fiatalok — sorozat, l. rész. — Skála-Coop tanácsko­zás Nyíregyházán. — A nyír­egyházi feltaláló és a K-episz- kóp. — SPORT — fogathajtó országos bajnokság. NYVSSC— Baja labdarúgó-mérkőzés. — mozgásbazár a Jósavárosban. SZOVJET TV 12,30: Hírek. — 12,50: Dekli­men tűm fi mók. — 13,50: Tudd és csináld. — 14.20: Hírek. — 14,25: Népdalok. — 14.40: A történe­lem tanulságai. — 15,25: Hang­verseny. — 16,15: Gyorsítás. — 16,45: Világhíradó. — 17.00: Rajzfilm. — 17,10: Dokumen­tumfilm. — 17,20: Hírek. — 17,30: Muszorgszkij: Borisz Go­dunov (opera). Közben. 19,00: Híradó. — 20,45 : Világhíradó. — 21.15: Privalov milliói (film. I. rész). — 22,37: Hírek. — 22.42: Zenés esztrádműsor. ROMAN TV 20,00: Tv-híradó. — 20,20: Tu­dományos horizont. — 20.40: Népművészet. — 21,00: A siker ára. Folytatásos film. — 21.50: Tv-hiradó. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: BREAK II. Béke mozi: de. VESZÉLYES REPÜLÉS. Du. A HÁZIBULI FOLYTATÓDIK. Móricz mozi: EGY ZSARU BŐRÉÉRT. Október 13-án hétfőn, 20.30 órakor a hangversenyteremben Nagy Bandó András műsora. Belépődíj: 70.— Ft. A szocializmus megújulásának útja (7.) A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Hogy 1956, november első napjaira milyen végveszélybe került a népi rendszer, és mennyire közel volt a burzsoá restauráció — amelynek első szakasza, a dolog természe­ténél fogva, a féktelen fehérterror lett volna —, azt Mind- szenty József fellépése mutatta. Az ősreakciós, a kommu­nizmus és minden progresszió ellen inkvizitori gyülölet- ! tel eltelt főpap, miután kiszabadult a háziőrizetből, no­vember 3-i rádióbeszédében meghirdette programját. Eb- I ben az új, immár teljesen jobbra tolódott koalíciós Nagy : Imre-kormánytól is megvonta a bizalmat. Félre kell állí- | tani és felelősségre kell vonni mindenkit, akinék bártni- f lyen része volt a népi demokratikus rendszer létrehozá- ! sában — hirdette —, és bejelentette követeléseit a magán- ) tulajdonon alapuló társadalmi rend visszaállítására, az egyház egykori hatalmi szerepének restaurálására, és \ visszakövetelte a földreform révén kiosztott egyházi bír- ‘ tokokat is. Az ellenforradalmi hatalomátvételt meg kellett hiúsíta­ni. November 4-én létrejött az új foíradalmi központ: j Kádár Jánossal az élen azok az elvtársak, akik az ellen- j forradalom kirobbanása után kinevezett első Nagy Imre- kormány tagjai voltak (Münnich Ferenc, Apró Antal, Kossá István) és november 1-én, illetve 2-án, látva e tes­tület teljes jobbratolódását, minden kapcsolatot megszakí­tottak vele, megalakították a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormányt. A forradalmi központhoz tartoztak a Nagy Imre-csoporttal szakító munkásmozgalmi személyi­ségek, mint Fehér Lajos, Kállai Gyula, Kiss Károly, Ma­rosán György és mások, valamint Dobi István, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke is. Az ő szerepe azért is fontos volt, mert mint a törvényesség és jogfolytonos­ság megszemélyesítőjének módja volt arra, hogy alkotmá­nyos úton hajtsa végre a Nagy Imre-kormány felmentését, illetve a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány beiktatá­sát. Kádár János 1957 májusában az országgyűlésen így jel­lemezte az 1956. novemberi helyzetet, és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakításának szükségessé- .gét: „November elején a magyar kommunisták számára a történelem így tette fel a kérdést: az-e a megoldás a pro­letárdiktatúra gyakorlatában elkövetett hibákra, hogy fel­számoljuk a munkásosztály hatalmát? Az-e a megoldás a gazdaságpolitikában elkövetett hibákra, hogy szétrom­boljuk a szocialista népgazdaságot? Ügy küszöböljük-e ki a kultúrpolitikában elkövetett szektás hibákat, hogy el­vesszük a néptől azt, amit a kultúrforradalom nyújtott ne­ki? Úgy küszöböljük-e ki a szovjet—magyar viszony apró- cseprő, a szocialista lényeget nem érintő, és függetlensé­günket nem csorbító fogyatékosságait, hogy szembefordu­lunk a Szovjetunióval, szakítunk a proletár internaciona­lizmussal, és átvisszük az országot az imperializmus tá­borába? Kommunisták, marxisták csak határozott nem­mel válaszolhattak ezekre a sorsdöntő kérdésekre... A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány tagjai no­vember első napjaiban szakítottak az ellenforradalom báb­jává vált, tehetetlen és széthullóban levő Nagy Imre-kor- mánnyal. Ilyen körülmények között jött létre és alakult meg a mai Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány. Ez a kor­mány úgy döntött, hogy a Szovjetunió fegyveres segítsé­gét kéri az ellenforradalom szétveréséhez, és a rend hely­reállításához. Ehhez a Szovjetunió testvéri segítsége múl­hatatlanul szükséges volt. Mi volt a cél? Szétverni az el­lenforradalmat, rendet teremteni az országban, és újjá­szervezni a szocialista forradalom erőit." A fordulat végrehajtását persze bonyolította, hogy a ne­hezen áttekinthető események miatt, a szocializmushoz hű erők sorában, sőt még a párttagságban is a változás iránt bizalmatlanság és bizonyos passzivitás volt tapasztalható. Az ellenforradalmi erők viszont, érezve a megsemmisülés veszélyét — amikor már katonailag vereséget szenvedtek —, az úgynevezett munkástanácsok demagóg, nemcsak teljesíthetetlen gazdasági követeléseivel, hanem a meg­szűnt Nagy Imre-kormány mintegy helyettesítő politikai programjával (az Országos Munkástanács szinte ellenkor­mány szerepében lépett fel) próbálták megakadályozni a rend helyreállítását. A Forradalmi Munkás-Paraszt Kor­mány nemcsak a fegyveres ellenforradalmárokkal, hanem az ilyen kihívásokkal szemben is kerülte a konfliktusok kiélezését, és végsőkig türelmet tanúsított a megtévesztett j emberek iránt, ám nem kerülhette el, hogy olykor a pro­letárdiktatúrának a diktatúra oldala kerüljön előtérbe. De j az új szellemet, a tömegekkel való kapcsolat nyíltságát \ demonstrálta az az elvinek tekinthető kijelentés, amelyet j Kádár János már egy 1956. november 11-én megtartott ér­tekezleten hangoztatott, amikor leszögezte: „Nem azért va­gyunk felelős poszton ilyen nehéz időkben, hogy szépeket mondjunk, hanem azért, hogy igazat mondjunk, és a nép érdekében cselekedjünk.” A szovjet hadsereg fellépése elejét vette annak, hogy az ország hosszan tartó polgárháború színtere legyen. De a kormány magyar kézbe kívánta adni az ország védel­mét: nyomban megkezdte a forradalmi karhatalom szer­vezését és ez — soraiban nem kevés volt partizán, párt­munkás, régi szervezett dolgozó — áldozatos harcot foly­tatott az ellenforradalmi csoportok teljes felszámolásáért, a közbiztonság és rend helyreállításáért. 1957 februárjá­ban aztán, a munkásőrség megalakulásával, újabb erős, önfeláldozó támasza született a népi hatalomnak. Már a Forradalmi Munkás-Paraszt kormány megalaku­lását bejelentő november 4-i felhívás, majd november— december folyamán sok gazdasági intézkedés jelezte az új ■vezetés elszántságát arra, hogy a korábbi hibákat kiküszö­böli. November 10-i rendelettel 8—15 százalékkal emelték az iparban dolgozók bérét; november 12-én megszüntet­nék a mezőgazdasági termékek beadási kötelezettségét; el­törölték a gyermektelenségi adót; visszaállították a sza­bad munkavállalást; visszaadták a törvénytelenül meg­vont nyugdíjakat; mérsékelték a kisiparosok adóját, és még egy sor, a lakosság legkülönbözőbb rétegeit kedvező­en érintő intézkedést hoztak. A politikai szerkezet nem változott, de a hatalomgya­korlás módja annál inkább. Ebben a rendcsináló perió- busban is megmutatkozott mint szándék a törekvés a de­mokratizmusra, a tömegek bevonására ügyeik intézésébe, í A rendszer konszolidálása tehát kezdettől a szocialista megújulás programja is volt. Nemes János (Következik: A decemberi határozat) V---------------_I_______ _J A szerelem és a hatalom jelképe

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom