Kelet-Magyarország, 1986. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-10 / 213. szám

1986. szeptember 10. Kelet-Magyarország 7 Kutyaszorítóban A kutyáknak sem fana­tikus híve, sem esküdt el­lensége nem vagyok. Vala­hogy sosem kerültem ve­lük közelebbi kapcsolat­ba. Tehát pártatlanul, s szándékom szerint tárgyi­lagosan adhatom elő a következő történetet, amit különben Sz.-né mesélt el a szerkesztőségben, köteg- nyi, az ügyben született határozattal, fellebbezés­sel támasztva alá monda­nivalóját. A helyszín egy közös udvar Nyíregyházán, s a hozzá tartozó ház, amely­ben három lakás van. Az egyik Sz.-éké, egy nyugdí­jas házaspáré, a másik­ban jelenleg albérlők él­nek, a harmadik pedig K. tulajdona. Ö az, aki két évvel ezelőtt egy nagy ku­tyát hozott a házhoz. Es ezzel elindult a lavina. Ugyanis, ha az állatot be­zárták a lakásba (többnyi­re ez történt), a szobafog­ságot igen rosszul tűrő négylábú naphosszat uga­tott, morgolódott, az ajtó­nál kaparászott, tőle tel­hető módon adva — a szó szoros értelmében — han­got elégedetlenségének, amit a nyugalomra vágyó szomszédok nagyon nehe­zen viseltek. De abban sem volt sok köszönet, ha kiengedték a kutyát, mert takarítani utána bizony nem volt ki­nek. Sz.-ék végül felje­lentették a tulajdonost, akit a helyszíni tájékozó­dás után mind a városi főállatorvos, mind a Kö­jál, mind pedig a tanács termelés-, ellátásfelügye­leti osztálya elmarasztalt, nemcsak a fent említett okok miatt. Kiderült, hogy a kutyát nem jelentették be, adót nem fizettek utá­na, kötelező gyógykezelé­séről sem gondoskodtak. A tulajdonos ellen szabály­sértési eljárást kezdemé­nyeztek, s felszólították a hiányosságok megszünte­tésére. Történt mindez még az elmúlt év elején. Mivel a fejlemények egyik fél megelégedését sem vív­ták ki, a konfliktus való­ságos tengeri kígyóvá kezdte kinőni magát. Aho­gyan ilyenkor lenni szo­kott, már nemcsak a ku­tya miatt pattant a szikra, foglalkoztatva a városi ta­nács termelés-, ellátásfel­ügyeleti osztályán kívül az igazgatási és a műszaki osztályt, továbbá a me­gyei tanács mezőgazdasá­gi, élelmezési, valamint ugyancsak igazgatási osz­tályát. Végül egy felül­vizsgálati kérelem nyomán a megyei tanács vb-tltkára új eljárás lefolytatására utasította az első fokú ha­tóságot. Sz.-ék be is nyúj­tották a birtokvédelem iránti kérelmet. Csakhogy időközben több mint egy év eltelt, ami azt jelenti, hogy a továbbiakban már a bíróság hívatott foglal­kozni az üggyel. Sz.-ék te­hát megvették az ezer- valahány forintos ok­mánybélyeget, ügyvédet fogadtak, és kezdődhet a per... Mindenesetre: kutya egy helyzet, a kutyafáját! Gönczi Mária SNÓBL.I ÉS TÁRSAI Nagy megdöbbenéssel olvastam lapjukban arról a tragédiáról, amelynek a nyíregyházi Estike presszóban folytatott snóblizás, illetve az emiatt kirobbant vere­kedés volt a kiindulópontja. Én sajnos nem most szereztem tudomást róla, mi­féle szerencsejátékot űznek a közismert nevén csak négyes kocsmának emlegetett vendéglátóipari helyen, ugyanis — az éry férjem is odajár snóblizni . .. Így az­tán pontosan tudom, mennyi pénz cserél gazdát itt, nem egyszer a lapban leírt esethez hasonló, ha nem is olyan végzetes kimenetelű nézeteltérések közepette. Épp elég baj. hogy az ital viszi a pénzt, hát még, ha bor- vagy pálinkagőzösen hazárdjátékba is belemen­nek a férfiak, akiket pedig rendszerint család vár ott­hon. Nem lehet ez ellen tenni valamit? (név és cím a szerkesztőségben) (Sajnos, valóban nehéz érdemben intézkedni, hi­szen aki ismeri ezt a játékot, tudja, hogy a snóblit zsebredugott kézzel játsszák. ezért bajos a delikvense­ket rajta csípni. De ha mégis sikerül, akkor szabály­sértési eljárás indul ellene, csakúgy, mint például a nagy pénzekben malmozók vagy kártyázok ellen.) Újraéled A „MÉCSES” A tovatűnő nyár Hajdúszo­boszlón találta a nyíregyhá­zi nyugdíjas pedagógusok Mécses klubjának tagjait. Hiába, az idő kikezdte a hatvan körüli vagy azon tú­li emberek szervezetét, el­kel a gyógyulás, amihez min­den évben hozzásegít a pe­dagógusszakszervezet. A sok problémával indult üdülés végül is jól sikerült, s most újraéledhet a klub­élet, hiszen felfrissülve, meg­fiatalodva indulhatunk mi is az új „tanévnek”. Tóth Lászlóné klubvezető, Nyíregyháza Szerkesztői üzenetek Gyurján János, Nyíregy­háza: A Debreceni Posta­igazgatóság megvizsgálta, miért kapcsolták ki olva­sónk telefonját, s megálla­pította, hogy a szerelők hi­báztak. A tévedésért a pos­ta elnézést kér. Ragó Tibor, M\tgy: A Ht- REX Vállalat tájékoztatá­sa szerint a hozzájuk javí­tásra bevitt készülék hibá­ját szakszerűtlen üzemelte­tés okozta, ezért garanciá­ban nem lehetett elvégezni a javítást, ami az ismeretes alkatrészgondok miatt hú­zódott ilyen sokáig. Medve Ferencné, Jánd: Levélírónk akkor kaphat (fia bevonulását követően) katonai családi segélyt, ha összjövedelme nem éri el a 2 személy esetén előírt 3746 forintot. Ha tehát ennél ke­vesebb a jövedelme, for­duljon az illetékes tanács szakigazgatási szervéhez, amely felvilágosítást ad te­endőiről, lehetőségeiről. Kossuth utcai lakosok, Nyírparasznya: Az utca ki­építését 1989-re tervezi a tanács, mivel az ivóvízhá­lózat építése miatt célsze­rűtlen lenne a munkát azt megelőzően elvégezni. Az árkokat már korábban is meg lehetett volna ásni, az átereszekhez a tanács ren­delkezésre bocsátotta volna a betongyűrűket is, ez azon­ban nem talált egyhangú helyeslésre az utca lakói körében. Ettől függetlenül az elöljáróság bevonásával számba veszik az esetleges lehetőségeket. MIÉRT SZÜNTETTÉK MEG? Éveken át — sokadma- gammal — hordtam az ebé­det a Nyíregyháza központ­jában lévő Tisza étterem­ből. Érthetetlen számom­ra, miért szüntették meg itt az előfizetéses étkeztetést, szinte egyik napról a másik­ra. Nem értek egyet a válla­lat döntésével, miszerint má­sodosztályú étterem lesz a Tiszából a majdani korszerű­sítés után. Véleményem sze­rint — ismerve a turistafor­galmat és a városlakók igé­nyeit — itt elsősorban olcsó, tiszta, kulturált, ugyanakkor gyors étkezést lehetővé tevő étteremre lenne szükség. Már­pedig erre sem ,a Szabolcs vagy az Ezerjó nem alkal­mas, másutt pedig alaposan megnőtt most a zsúfoltság. Nem tudom, ml indokolta a vállalat döntését, én min­denesetre nem hiszem, hogy a belvárosban egy másodosz­tályú étteremre lenne a leg­nagyobb szükség. P.-né K. A. Nyíregyháza, Luther-ház OLVASHATATLAN Igazán szépen rendbetették Nyíregyházán a Kálvin te­ret. Egy szépséghibája azért csak van a dolognak: a hely­keresésével oly sok vitát kavaró pásztorlány szobra mögött a hosszú idő óta itt lévő emlékművön olvasha­tatlanná koptak a betűk, amiket most már igazán ide­je lenne felújítani. Nem nagy munka, pénzbe is alig ke­rül — remélem, nem hiába szóltam. S. F. Nyíregyháza HÁROMSZOR EGY A múltkori Fórumban azt kifogásolta egy olvasó, hogy a megyeszékhelyen látható eligazító táblákon Sóstófür­dő szerepel a szerinte helyes­nek tartott Sóstógyógyfürdő helyett. A levélíró téved, a KSH hivatalosnak tekint­hető helységnévtárában is Sóstófürdő szerepel, érthe­tően, hiszen a „gyógyfürdő” elnevezést mi valójában csak megelőlegeztük Sóstónak, ad­dig is, amíg azzá nyilvánít­ják. Más: a Jósa városban rend­re nem működnek a nagy költséggel felállított és va­lóban a közlekedés biztonsá­gát szolgáló nátrium („sár­ga”) lámpák, ld. például a Krúdy Gyula vagy a Gari­baldi utcát. Holott az Ipari Minisztérium 11/1985-ös ren­deleté szerint — tekintettel a közlekedés biztonságára — ezeket két napon belül meg kellene javítani . . . Végül még egy észrevétel. Abban az épületben, amely­ben lakom (nem tudom, más­hol is előfordul-e) a nyári nagy karbantartás óta reggel és este, azaz a csúcsidősza­kokban nincs meleg víz, bár­mennyire is megnyitjuk a csapot, mint ezt tanácsolták. Kérjük a távhőt, legyen se­gítségünkre az áldatlan ál­lapot megszüntetésében. Tóth Ferenc Nyíregyháza, Ungvár s. 11. GARÄZSLAK0 NYESTEK Három éve nyestcsalád te­lepedett meg a Báthori utca 3. szám alatti garázsok vala­melyikében. Az állatok a sö­tétedés beálltával vadászatra indulnak a környéken (Besse­nyei, Benczúr tér, Báthori ut­ca), és csak a hajnali órák­ban térnek vissza. Kirándu­lásaikat széttépett madarak tollai jelzik. A nyestek a ma­dárfészkek (rigók) tojásait is megdézsmálják. Az idén húsvét táján szóltam a nyes- tekről a vadasparkban, s ígéretet kaptam arra, hogy csapdákat hoznak a nyestek elfogására. Az ígéret ígéret maradt, a madarak pedig mind keve­sebben lesznek. R. Gy. Nyíregyháza, Báthori u. 3. Az illetékes válaszol DEFEKT A Kelet-Magyarország jú­lius 30-i számának Fórum rovatában Bosszús utasok címmel megjelent panaszos levélben foglaltakat kivizs­gáltuk, és az alábbiakat álla­pítottuk meg. 1986. július 19-én 10 óra­kor a Mátészalkáról Csenger- be közlekedő két autóbusz egyike defekt miatt valóban késve állt ki járatba. A de­fektes kerék cseréje a szük­ségesnél több időt vett igény­be, aminek oka a műszaki végrehajtó szolgálat mulasz­tása volt. Az esetből okulva a szükséges intézkedést meg­tettük, a vétkes dolgozót fe­lelősségre vontuk. A kérdéses napon nem két autóbusz, hanem ettől lénye­gesen több volt különjárat­ban, de ezek az autóbuszok nem érintették a menetrend szerinti forgalom lebonyolí­tásához szükséges járműve­ket. A korábbi gyakorlatból ismert szükséges tartalék- autóbusszal a forgalmi szol­gálat ezen a napon is ren­delkezett, de azt (ugyancsak műszaki hiba miatt) koráb­ban már más menetrend sze­rinti járatba vezényelte. A panaszkönyvre vonatko­zóan leírtak — „kértem a panaszkönyvet, és nem kap­tam meg’ — nem azt fedik, ami ténylegesen történt. Az indulási idő eltelte után a levél írója valóban kérte ugyian a paniaszkönyvet, de a forgalmi szolgálattevő és a garázsszolgálat között CB- rádiión lezajlott beszélgetést végighallgatva — ez az autó­busz várható kiállására vo­natkozott — elállt korábbi szándékától. Összegezve: előre nem lá­tott, nem tervezhető esemé­nyek a közlekedésben is elő­fordulnak, s gyakorlati meg­oldásuk itt sem mindig egy­szerű. Olvasójuktól és utas- társaitól a járat késése miatt szíves elnézést kérünk. Erőss Károly igazgató Szabolcs Volán Vállalat NEM A GELKA . . . 1986. szeptember 6-án a Fórumban Számoljunk cím­mel megjelent olvasólevéllel kapcsolatban közöljük, hogy utánanéztünk az ügynek, és megállapítottuk, hogy a kér­déses javítást nem vállala­tunk (mint ahogyan azt az olvasó írta), hanem a Hírex Híradástechnikai Vállalat vé­gezte, amit az ügyfél javítá­si számlája is egyértelműen bizonyít. 1983-tól Szabolcs-Szatmár megyében, így Nyíregyházán is a Gelka Vállalaton kívül a Hírex, a Modul Vállalat és az Elitász Kisszövetkezet is vé­gez szolgáltatást (valamint számos kisiparos), és a la­kosság körében ezen vállala­tok dolgozói is „gelkás”-ként maradtak meg, ez okozhatta a félreértést. Mandula Tamás egységvezető Gelka Szolgáltató és Alkatrószbolit, Nyíregyháza (Magunk is elnézést kérünk a tévedésért, amely szerkesz­tőségünket nagyobb óvatos­ságra, levélíróinkat pedig körültekintőbb fogalmazásra inti.) II füstbe ment terv Ki örökli? G. Sándorné újfehértói olvasónk az iránt érdekdődik, hogy a vízműtársulati hozzájárulás díját telkenként vagy lakásonként kell-e fizetni. Ugyanis ők osztatlan közös tu­lajdont képező telken laknak, s részükre külön-küliön, te­hát lakásonként állapították meg a fizetendő összeget, holott a levélíró tudomása szerint telkenként kell fizetni. A jelenleg hatályos előírás szerint a vízműtársulati hozzájárulást fogyasztónként kell megállapítani, és nem telkedként. Fogyasztónak az ingatlanban lakó családokat tekintik, de a családtagokat alapvetően lakásonként ve­szik figyelembe. A tanács helyesen járt ed, amikor — füg­getlenül attól, ho,gy az ingatlan csak egy teleknek számít — mindkét lakóval megfizettette a hozzájárulást. B. I.-né nyírpazonyi lakos lakóiházat szeretett volna építeni külterületen lévő ingatlanán. Az általuk megbízott tervező — olvasónk leveléből megállapíthatóan — elkészí­tette a ház alaprajzát, kitűzte az alapot, és megígérte, hogy 'beszerzi az építési engedélyt is, ami viszont nem tör­tént meg. Olvasónk kérdése az, hogy miért nem kaphat építési engedélyt, illetve mit tehet a tervezővel szemben? A 'kérdéses ingatlan olyan beépített külterületi részen van, ahol új lakóiház építésére nincs lehetőség, tehát tel­jesen jogosan járt el az építésügyi’hatóság, amikor nem adott engedélyt. Külterületi részen csak meglévő lakóház felújítására és — a család igényének jogossága esetén — 25 négyzetmétert meg nem haladó bővítményre Van le­hetőség, de ebben iaz esetben is feljegyzik a kártalanítási tilálimat és a bontási kényszert az új építményre. Ilyen engedély esetén az OTP építési hitelt is ad. A tervező hibát követett el, amikor lakóházuk terve­zését elvállalta, illetve amikor nem tájékoztatta a csalá­dot arról, hogy lakóház építésére nincs mód. A tervező felelősségét a Nyíregyházi Városi Tanács műszaki osztá­lya állapítja meg — ők látják el a felügyeletet —, míg a kártérítési igénnyel a bírósághoz kell fordulni. Tóth József nyírbátori levélírónk arra kíváncsi, hogy mi a különbség a bérleti és a használati díj között, melyik esetben kell magasabb összegét fizetni. A PTK csak használati jogról és bérleti díjról rendel­kezik. A használati díj tulajdonképpen a bérleti díjjal azonos elbírálás alá esik, abban az esetben, ha valaki va­lamilyen dolgot érvényes szerződés (jogalap) nélkül hasz­nál. Ennék megállapítása bírósági hatáskör. A használati jog a tulajdonosok egyik jogosultsága, amit csak bírósá­gi végzéssel lehet korlátozni. Olvasónk leveléből úgy tű­nik ki, hogy társtulaj dón ősi viszonyukból keletkezett a vita, amelynek eldöntése — amennyiben nem tudnak megegyezni — szintén bírósági hatáskör. A használati díj összegéről annyit, hogy a jogcím- néiküLi lakás- vagy helyiséghasználat esetén, ha jóhisze­mű jogcímnéiküli használatról van szó, akkor a használati díj azonos a bérleti díjjal, míg rosszhiszemű használatkor az első évben a használati díj egyszerese, egy éven túl kétszerese büntetésként fizetendő. K. T.-né tuzséri olvasónk férjével közösen épített la­kást a férj tulajdonában lévő telekre, amelyen a férj szüleinek haszonéi vezeti joga is szerepel. Olvasónk azt szeretné tudni, hogy válás vagy a férj esetleges halála esetén milyen jogok illetik meg őt és gyermekeit. Váláskor a bíróság dönt a lakáshasználat kérdésében, függetlenül alttól, hogy kié az ingatlan. Ez a döntés olva­sónk számára kedvező is lehet (megkapja a teljes lakás- használatot, és pénzben kártalanítja a férjét), de dönthet a bíróság úgy is, hogy meg kell osztani a lakást — ez min­dig az adott ügytől függ. A férj esetleges halála esetén az ingatlant gyermekei örökldk, hasonlóképpen a felépített lakás 1/2 részét. A fe­leségnek a lakás másik felére maradna az özvegyi joga és az 1/2 tulajdoni hányad. A férj szüleinek haszonélvezeti joga életük végéig megmarad, kivéve, ha lemondanak ró­la Dr. Kovács Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom