Kelet-Magyarország, 1986. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-10 / 213. szám

4 Kelet-Magyarország 1986. szeptember 10. Kivégzés Pretoriai^11 M it számít három ha­lott, amikor hetenként tucatjával pusztulnak el az emberek iá dél -aírika'i rendönterror következtében ? A hír, miszerint a pretoriai legfelsőbb bíróság halálra ítélte az apartheid-ellenes fegyveres mozgalom, az Af­rikai Nemzeti Kongresszus (ANC) három tagját, több minit egyszerű törvényszéki bejelentés. A hatóságok a három férfit gyilkossággal vádolták. Egyiiikük — így az állítás — bombamerényletet hajított végre, a másik kettő pedig kivégezte a mozgalom egyik árulóvá lett tagját. Az, hogy Pieter Botha kor­mányzata ilyen módon jár el, bizonyítja: a hivatalos Pretoria nem keresi a meg­egyezést a lakosság többsé­gét képviselő Afrikai Nem­zeti Kongresszussal. Sőt, olyan helyzetet provokál, ami újabb és újabb véres össze­ütközéseket, az erőszak fo­kozódását idézi elő, nyilván ez a mostani lépése is. Ko­rábban a rendőrterror áldo­zatainak temetésén részt ve­vők számát korlátozva akar­tak látszatrendet teremteni. Ez ugyanúgy kudarcot val­lott, mint az az eljárás, ami­vel a televíziót, az újságíró­kat akarják elzárni az ese­ményektől. . Az egyik dél-afrikai, főleg fehéreket tömörítő szervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy az Afrikai Nemzeti Kongresszus fegyveresei há-, borút viselnek — tehát ve­lük hadifogolyként kell el­járni. Ügy tűnik azonban, hogy ezt az érvelésit nem csak Botha utasítja el, ha­nem a hivatalos Washington és London is. Ez a két hata­lom ugyanis vétójogával élve meggátolta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa szót emeljen iá három férfi mel­lett. A Reuter brit hírügy­nökség szerint ugyan az amerikai és angol küldöttek elismerték, hogy „kételyek merültek fel a vádak meg­alapozottságát illetően”, ám ez nem volt elegendő szá­mukra, hogy csatlakozzanak a Pretoria elleni fellépéshez. A múlt heti hararei el nem kötelezett csúcs résztvevői­nek felhívását Dél-Afrika- őczetiközi elszigetelésére Lidónban és Washington­ba szintén nem hajlandók tipmásül venni, P edig a legutóbbi ese­mények is bizonyítot­ták, hogy semmiféle szlid rábeszélés nem hat a di-afrikiai fajüldözőkre. A kyégzés óhatatlanul véres kvetkezményekkel jár majd. Iprerve Reagan és Thatcher Iigikáját, könnyen meglehet, higy ezt már hajlandók lesz­nek terrorcselekményként el­ítélni? Országos értekezletére készül az MSZBT Október 15-ig rendezik meg küldöttválasztó értekez­leteikéit a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei és buc'or>esti kerületi ügyvezető elnökségei.' a tanácskozáso­kon értékelik á barátsági mozgalom elmúlt öt ev’Í>en elért eredményeit, megvá­lasztják a VIII. országos ér­tekezlet küldötteit, valamint az új országos elnökség me­gyei, kerületi tagjait is. A napokban már megtar­tották uiilc!cskozásukat ■ az MSZBT Tolna és Pest jegyei valamint Budapesten a XII. kerületi aktivistái. E fórumo­kon megállapíttották: válto­zatlanul meghatározó jelen­tőségűek a hazánk és a Szov­jetunió sokoldalú gazdasági, tudományos S? kulturális kapcsolatok, a szövetségesi együttműködés. Tovább gyűrűzik a Daniloff-ügy A Fehér Ház kedden dél­előtt nem fűzött magyará­zatot Reagan amerikai el­nöknek ahhoz a kijelentésé­hez, hogy a Moszkvában le­tartóztatott amerikai újság­író, Nicolas Daniloff' ügye „komoly akadállyá válhat” a szovjet—amerikai kapcso­latokban. Reagan Colorádo államban mondott válasz­tási beszédében azt mondot­ta, hogy „nem lehet szó cse­réről” — arról, hogy Daniloff szabadon bocsátása fejében az amerikai hatóságok is sza­badon engednének egy szov­jet ENSZ-alk-almazottat, akit állítólagos kémtevékenység miatt tartóztattak le koráb­ban. A szovjet állampolgár ellen egyébként kedden hi­vatalosan is vádat emeltek. A The Washington Post ugyanakkor kedden úgy ér­telmezte Reagan kijelentése­it, hogy az Egyesült Államok „el akar kerülni egy súlyos konfrontációt” akkor, ami­kor „a szovjet—amerikai le­szerelési tárgyalások ké­nyes szakaszba jutottak”. Bár az amerikai sajtó egyértelmű­en igen kényesnek nevezi az ügy következtében lét­rejött helyzetet, a lapok ér­tesülései szerint egyelőre nincs szó a jövő hét végén esedékes külügyminiszteri találkozó lemondásáról és az egyéb szovjet—amerikai tárgyalások felfüggesztéséről. Csaknem egyhónapos fogvatartás után a pakisztáni hatósá­gok szabadon engedték Benazir Bhuttót. A képen: a nép­szerű ellenzéki politikus hívei körében. (Kelet-Magyaror- szág telefotó) (Folytatás az 1. oldalról) A NYÍREGYHÁZI elek- TERFÉM SZÖVETKEZET­BEN sokat várnak a precízi­ós öntödei termékeiktől. A szövetkezet a krómozott és kárpitozott irodai bútorcsa­ládja és az egyedi darabok, a kerti bútorok és víkend- háznál használatos nyár­sak, bográcsállványok a ha­zai piac felvevőképességével számol. Széles áruskálával jelentkezik a Fehérgyarmati FETEFÉM Kisszövetkezet is. A rozsdamentes étkészletei, különböző formájú evőkész­letek és egyedi darabok, kem­pingcikkek gondos formater­vezés alapján igen modernek és szépek. A NYÍRFA KISSZÖVET­KEZET a tavalyi BNV-n a díjazottak között szerepelt. A kiállításra kerülő ter­mékeikkel az idén is meg­pályázták a vásárdíjat. Igen tetszetősek a különféle fém­vázas üveg-bútoraik. Az asztalcsaládok: tárgyaló-, ebédlő- és dohányzó- egysé­ges árrendszere bizonyára kedvező lesz. (dragos) Lapzárta A GORBACSOV-INTERJÜ VISSZHANGJA Kedden számos amerikai napilap ismertette azt a nyi­latkozatot, amelyet Mihail Gorbacsov adott a Rudé Prá- vo című csehszlovák lapnak. A jelentések elsősorban azt emelik ki az SZKP KB fő­titkárának állásfoglalásából, hogy a leszerelés fő kérdé­semen ^ 5™vjetunió >s Egyesült Államok álláspont­ja egyelőre nem közeledett egymáshoz s ez az amerikai fél merev álláspontjának kö­vetkezménye. Azt is aláhúz­zák a jelentések, hogy Gor­bacsov ennek ellenére bízik a megállanodások lehetősé­gében, s a szovjet fél a kül­ügyminiszterek jövő hét vé­gére esedékes tanácskozása után dönti el, sor kerülhet-e az, idén újabb csúcstalálko­zóra. LIBANON A libanoni minisztertanács kedden a j,párbeszéd bizott­ságaként” újabb tanácsko­zást tartott és megállapodott az illegális kikötők bezárásá­ról, valamint a nyolc napja kihirdetett „átfogó és tartós tűzszünet” megvalósításának meggyorsításáról. A kor­mányülést a Bejrutot keresz­tény és muzulmán városrész­re osztó „zöld vonalon” tar­tották, egy lóversenypálya elhagyott igazgatási épületé­ben, rendkívüli biztonsági intézkedések közepette. Ez volt a tíztagú kormány má­sodik ülése, amelyet a „pár­beszéd bizottságaként” tar­tott. KARACSI VÁDEMELÉS A karacsi rendőrbíróság kedden vádat emelt a Pan American légitársaság utas- szállító óriásgépének elrablói és a fegyveresek feltételezett társai ellen. A négy géprab­lót szemtanúk azonosították. A főbb vádpontok: bűncse­lekményre szőtt összeeskü­vés, légi kalózkodás, több- rendbeli gyilkosság, ember­ölési kísérlet és jogtalan fegy­verviselés. Ziaul Hakk pa­kisztáni elnök egy nyilatko­zatában azt mondta, ha a fegyvereseket bűnösnek ta­lálják géprablás és gyilkos­ság vádjában, kötél általi ha­lál vár rájuk. A géprablók­kal együttműködő személyek felkutatására a hatóságok nyomozást indítottak. JAPÄN csatlakozik AZ SDI-HOZ A japán kormány keddi ülésén véglegesen elkötelezte magát az amerikai űrfegy­verkezési program, az SDI mellett. A kabinet főtitkárá­nak erre vonatkozó nyilatko­zatát Okamoto Jukio, a kül­ügyminisztérium biztonsági osztályának igazgatója is­mertette a sajtóval. KOSSUTH RÁDIÓ 8,20: Ecomix. — 8,50: Kis m-agyar néprajz. — 8,55: Nagy mesterek — világhírű előadó­művészek. — 9,40: Serly Tibor: Zongoramuzsika. — 10,05: Egy- kettő, három. — 11,26: Mi «ez a gyönyörű? — 11,41: Katonada- lok. — 12,45: Törvénykönyv. — 13,00: Bolgár előadóművészek. — 14,10: A magyiar széppróza századai. — 14,25: Operasláge­rek. — 15,00: Népzenei Hangos Újság. — 15,40: Dán fiatalok muzsikálnak. — 16,05: MR 10— 14. Magazin. — 17.00: Iskolapél­dák. — 17,25: Népi dallamok Koreából. — 17,3-1: Sherrill Mei­nes énekel. — 18,02: Kritiku­sok fóruma. — 19,15: Jelentkez­zenek az örökösök. — 20,15: Jandó Jenő zongorázik. — 20,30: Sorshelyzetek. — 21,01: Leopold Stokowski vezényel. — 21.30: Prizma. — 22,20: Tíz . pférc kül­politika. — 22,30: Népzene. — 22,50: Egy magyar szabadalom. — 23,05 : Csem'ba.lóművészek. PETŐFI RADIO 8,05: Idősebbek tiullámhosz­szán..— 8s50: Tíz perc külpoli­tika. — 12,10: Fúvószene az NDK-bó’l. — 12,30: Népzene. — 13,10: A tegnap slágereiből. — 14,00: Mi történt? 15,05: Kiasz- szikus operettekből. — 16,05: SlágerfiLmek — filimslágerek. — 16,48: Ddákfocí. — 17,08: Köny­1986. szeptember 10.. szerda nyűzene. — 16,30: Ritmus. — 19,15: Nótacsokor. — 20.00: Mit olvashatunk a Pártéi et ben ? — 20,05: Rookföidről érkezett. — 21,05: A Vatikán titka. — 21,26: Közkívánatra. — 23,20: A mai dzsessz. — 24,00: Virágénekek. nyíregyházi rádió 17.00: Hírek. — 17,05: Kisle­mez-parádé. — 17.20: Mikroob- jektív. |A tartalomból: Veress József kritikája a Végső meg­oldás cífnü amerikai filmről —- Biogal/86 (Ko.llóth Adrienne) — Minősítések (Bálint István)].' — 18,00—18,30: Észak-tiszántúli krónika. Lapszemle. Műsorelö- zotes. (A nap szerkesztője: An­tal István.) MAGYAR TV 8,25: Tévétorna. — 8,30: A barokk világa. — »,30: Delta. — 9,55: „Szellők szárnyán”. Ruszka-est a TV-es stúdióban. — 18,10: Iskolatévé. Nyelvtaná­rok, figyelem! — 16,45: Omán oázis a .kard alatt. NSZK do­kumentumfilm. — 17,20: Hegyek es piramisok. Mexikó. — 1-8.05: A nyelv világa. — 18,50: A Kö­zönségszolgálat tájékoztatója. — 19,10: Tévétorna. — 19.15: Esti mese. — 19,30: Híradó. — 20.05: Véradók kérték . . . Kívánság- műsor. — 21.40: Az ODESSÁ- művelet. — 22,35: Híradó. 2. MŰSOR 17,45: ötletek. Mentsük, mert érdemes! — 18,05 : A nösülés viszontagságai. Lengyel film­sorozat. — 18,10: Nasa obrazov- ka. Szlovák nyelvű nemzetiségi műsor. — 19,30: Janacéki Szim- fonietta. A Cseh filharmonikus zenekart Váolav Neumann ve­zényli, — 20,00: Edeni kertek. Francia rövid-filmsorozat. — 20.25: A nősülés viszontagságai. Lengyel filmsorozat. — 21.30: Híradó. — 21,50: IAAF Mobil Nagydíj. Nemzetközi atlétikai verseny. Közvetítés Rómából. SZOVJET TV 12,30: Hírek. — 12,50: Doku­meníumfilmek. — 13.45: Mitől és miért? — 14,15: Hírek. — 14,20: Rajzfilm. — 14,30: Zenés film. — 15,00: . . .Tizenhat évig és azon túl. — 15,45: Munkás- gyűlés. — 16,45: Világhíradó. — 17,00: Saikkvilágbajn-aki vissza­vágó. — 17,05: Dok u-m-entu di­fiim. — 17,25: A Szaturnusz vé­ge (film). — 19.00: Híradó. — 19.40: KoncertfiLm. — 20,40: Vi­liághíradó. — 20,55: Saikkvilág- bajnoki visszavágó. — ‘21,10: Tisztek (film). — 22,21: Hírek. — 22,26: Téivéhaingverseny. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: A SAOLIN TEMPLOM SZENT KÖNTÖSE. Kert mozi: NINCS KETTŐ NÉGY NÉLKÜL. Előadás kezd.: 20 óra. Béke mozi: de.: ÖRÜLT RO­MAI VAKÁCIÓ. Du.: ÖRÜLT ROMAI VAKÁCIÓ. Móricz mozi: A SMARAGD ROMÁNCA. Szécsi Katalin: — Azt hi­szem, hogy Pali akkor is ön­gyilkos lett volna, ha aszta­los, ha fodrász, ha sofőr vagy bármi más. Biztos,, hogy a szakmája hozzájárult, segí­tette az útját efelé; végül is nagyon nehéz eldönteni, hogy mi lett volna, ha . . . Amit nagyon kevesen tudnak; a családunk eltér az átlagostól. Anyám apja súlyos idegbe­teg volt, és öngyilkos lett, 1933-ban. Leugrott a New York-palota — a mai Hun­gária kávéház — legfölső emeletéről. Anyám öccse Svájcban él. Ha találkoznál vele, az lenne a véleményed, hogy nem át­lagos ember. Édesanyánk életvitele meg aztán mindennek mondható, csak normálisnak nem. Nyolcszor ment férjhez — de jure —nyolcszor el is vált, pontosabban, egyszer özvegy lett. ö — orvosilag is bizonyított, a József Attila szanatóriumban feküdt 1955 végén vagy ’56 elején — má­niás depressziós. Idegbeteg. — Mindig is az volt? — Amennyire emlékszem — ’54 decemberében talál­koztam vele pici gyerekko­rom óta először, mert Romá­niában éltem 10 évig —, igen. Persze, én gyerekfejjel még nem tudtam ezt, de vissza­emlékezve a dolgaira, igen; •idegbeteg. Édesapám, Szécsi Ferenc, író volt. Zsidó származású. Könyvei jelentek meg: Ide­gen szavak szótára, Ami a történelemből kimaradt... Ez egy gyűjtemény volt..: Két­ezer kérdés — kétezer fele­let... önművelésre alkalmas könyvei voltak. A harmincas évek végén, viszonylag olcsó áron jelentek meg. Okos fér­fi volt, és mivel akkoriban már lehetett sejteni, hogy mi lesz, mind a három gyerme­két római katolikus hitre ke- reszteltette. Valószínűleg — nem tudom pontosan, talán az iratok kö­zött megtalálnám — 1937­ben köthettek házasságot. A nővérem, Mária 1938-ban született. — Pali pedig 1944-ben ... — Március 19-én, illetve 20-án. Vannak iratok, ame­lyekben 20-a szerepel, van­nak, amelyekben 19-e. — Ejfél körül? — Nem! Az anyám nem tudta. Sose tudtuk meg pon­tosan. Anyám nem emléke­zett a gyerekei születési dá­tumaira. Mind a mai napig nem tudja. Talán-talán az évszámot sem. Valószínűleg megmondja, hány éves va­gyok, de vissza kellene szá­molnia, hogy melyik évben születtem, és ez önmagáért beszél. Pali első évéről annyit, hogy bujkálnunk kellett, mert apám zsidó volt. A XII. ke­rületben, a Pagony utcában laktunk, onnan apám barát­jához menekültünk a Dayka Gábor utcába. Apám negy­venéves korában meghalt; 1945. január 6-án agyonlőt­ték. Anyám visszaköltözött nagyanyámhoz, aki szintén Budapesten lakott. Anyám fillérekért vett az Attila ut­cában egy öröklakást — ro­mosán, lakottan. Az képvi­selte a gyerekek örökségét. — Hogy éltetek, amíg együtt volt a család? — Elég jól, középpolgári szinten. Anyám azért beszélt nyelveket, mert nörsze volt, és otthon, a nevelőnőtől ta­nulta az angol, a francia, a német nyelvet. Aztán nagy­anyámhoz költöztünk, aki a Rákóczi tér sarkán lakott. Anyám a nővéremet és en­gem a Vöröskeresztre bízott, úgy hogy Orosházára kerül­tünk libát őrizni. Palit, mi­vel ő pár hónapos volt, ott­hon tartotta. A nagybátyám — apám bátyja, aki Temes­váron élt az apai nagy­anyámmal — Pestre jött, hogy anyámat és a három gyereket átsegítse Romániá­ba. De akkor már olyanok voltak a viszonyok, hogy nemigen tudott volna az egész család átmenni. — Anyám azt mondta, vi­gye a két lányt, ő pedig utá­nunk jön Palival. Közben a nővérem és én Orosházáról Mezőtúrra kerültünk. Nem tudom, miért, apóm ott vett egy kis házat, az Eper utcá­ban. Amikor dolgozni akart, oda vonult könyvet írni. F.-ék a szomszédban laktak. Apám mindig rájuk bízta a házat, amikpr Pesten volt. F.-ék megtudták, hogy Szécsi Feri meghalt, és a gyerekei libát őriznek Orosházán, ma­gukhoz vettek bennünket. A nagybátyám Románia felé jövet megkeresett. De két gyereket nem mert vállalni. És a sors nagyon-nagyon szerencsés véletlene folytán engem választott. — Az én habitusom, élet­vitelem ugyanis azért nor­málisabb vagy más, mint Palié volt, mert elkerültem Romániába, mert más kezek formáltak. Nadrágszíjjal kö­tözve egy tehervagon tetejé­re 1945. május 9-én, — az­nap, amikor véget ért Euró­pában a háború — érkeztem meg Romániába. Tetvesen, mocskosán, de megérkeztem. Én ott maradtam: Pali, anyám, Mari pedig itt. .. Pali és Mari sorsa meglehetősen ködös ezekben az években. Itt maradtak anyámmal és a nagyanyámmal, akit szintén nem érdekelt a gyerekek sor­sa. Amikor anyám éppen férj­hez ment, elküldte őket Me­zőtúrra, F.-ékhez, fizetett ér­tük. Ha véget ért valamelyik házassága, akkor rájött a nagy anyai érzés, és hazapa- terolta a gyerekeket. Pali és Mari ilyen zaklatottan éltek, és ha belegondolsz, valószí­nűleg akkor volt jobb soruk, amikor Mezőtúron nevelked­tek. Otthon ugyanis botrány botrányt követett. A gyere­kek elől mindent elzártak, pedig idegen nem élt a la­kásban, mégis minden kulcs­ra volt zárva — az ennivaló is... (Folytatjuk) ORTOPÉD MÉRETES Cipőkészítő Ipari Szövetkezet . 1139 Buaípwt, xm. RAppMtrf n.48 Szállás biztosításával, budapesti munkahelyre cipész szakmunkások i elentkezését várjuk. Méretielvevő-kaptaf ■ ■ jazitó munkakörbe a begya­korlást biztosítunk. J Áentkezni lehet írásban, az eddigi szakmai gyalu...lat feltüntetésével. Cím: Budapest, Röppentyű ,u. 48. Munkaügy 1139 (3469) PAULINA ÉVA: ZnszliÉ RIPORTREGÉNY SZÉCSI PÁL ÉGETÉRÖE

Next

/
Oldalképek
Tartalom