Kelet-Magyarország, 1986. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-06 / 210. szám
Sportosan Cipzárral csukódó blúzkabátok bevágott zsebekkel, szabott nadrágok. Érdekes és a tervező szerint praktikus a tört szárú és elég hosszú nadrág, mert a folyton izgő-mozgó gyermekeknek megfelelő kényelmet biztosit. (Delfino) Igazán eredeti ötlet a blúzkabát, melyet két anyagból kombináltak és divatos emblémákkal díszítettek. (Jean BOURGET) Kovács Mari Vidám részletek sokasága (emblémák, feliratok, rátétek, betétek, érdekes zsebmegoldások) jellemzik a sportos gyermekdivatot. A márkás sportöltözetek igazán nem mondhatók olcsóknak, de a francia cégek szerint a minőseget és a szép kidolgozást meg kell fizetni. Átalakítási ötletek — a tanév ürügyén Köpeny alá A nyári hónapok alatt rendszerint nagyot nő, erősödik a gyerek. Ez akkor derül ki leginkább, amikor a gondos mama a vakáció vége felé átnézi a csemete ruhatárát, aminek szinte minden darabját kinőtte, kihízta. Varrni-szabni tudó anyukák hasznát vehetik néhány alakítási ötletünknek: 1. A hosszú ujjú pöttyös ruha egyszínű maradékból kapott új felsőrészt rövid ujjakkal, hosz- szú, tűzéssel díszített gomboláspánttal és övszerű betoldással. 2. Rövid lett a szép kis szövetöltöny kabátujja és nadrágszára. A zakó ujját kifejtették, megtol- dották belőle hajtókával a nadrágot, a kabátból pedig sportos rátett, paszpólozott zsebes, bőr- öves mellény készült. 3. A kinőtt piros ruha egy ugyancsak kinőtt sötétkék szoknyával olyan csinos konibináció, hogy még alkalmi ruhának is viselhető. 4. Túl rövid ruhából kialakított kötényszoknya. Alatta jól elhordható az összes kurta blúz és trikó, pulóver. Hatásos díszítés rajta a szív (alma, körte) alakú zseb. 5. A kinőtt zakót majdnem egészen átalakították. Feszes, épp csak derékig érő, rövid ujjas lett belőle kis álló gallérral, elől végig és a rátett zsebeken érdekes megoldású cipzárral. Falit árolák A sokféle apró-cseprő holmi egy lakásban gyakran olyan sok, hogy már nem lehet a szekrénybe zsúfolni. Ilyenkor jó szolgálatot tesz egy-egy jó, erős vászonból készített stabilan felszerelt falitároló. Kisebbeknek az ágy melletti falra tervezhetjük a kívánt méretre: ide rakhatják alvás előtt a könyve*, a kedvenc Játékot stb. Középiskolásoknak, egyetemistáknak már nagyobb méretben sok-solt kényelmes zsebbel, ta- sakkal ellátva készítjük, amelybe a tanszerektől kezdve a hobbifelszerelésen át a tornacipőig, a teniszütőig minden elfér. Erős nyugágy — illetve rolóvászon kell hozzá, és alsó-felső szegélyébe okvetlenül merevítő rúd. Ha elkészül, használatbavételkor csak nagyon fixen, tiplivel erősített szögre akasszuk, nehogy leszakadjon. Pedagógiai tanácsok Első osztályosok Minden egészséges gyermek természetes vágya az általa ismeretlen világ felfedezése. Ezekben a napokban a hatéves gyermekek ezrei várják különleges izgalommal az iskolák rejtelmeinek feltárulását. Ezek az apróságok aligha sejtik, hogy valóságos, vagy irreális elképzeléseik, vonzódásuk, esetleg félelmük nyomán keletkező élményeik milyen jelentősen befolyásolják későbbi életútjukat. Érdemes tehát foglalkoznunk az első osztályba lépő gyerekek helyes felkészítésének néhány elemi kérdésével. Közismert, hogy az iskolaérettség egyik tényezője a gyermek iskola és tanulás iránti erős érdeklődése. Ezért igen helyesen cselekszenek azok a szülők, akik az iskolai élet reális, de izgalmakat keltő bemutatásával állandóan ébren tartják, illetve fokozzák a gyermek tanulás és iskolába járás iránti vágyát. A gyermekkel közösen — tetszése szerint — vásárolt táska rendezgetése, díszítése, a tetszetős tankönyvek lapozgatása, és a tanszerek próbálgatása olyan örömforrások, amelyek igen hasznos segítőnek bizonyulnak az első órák, napok nehézségeinek leküzdésében. A gyermeki életút lényeges minőségi változása feletti családi öröm különböző formájú kifejezése, az első nap ünnepélyessége, a nyiladozó értelmű hatévesekkel megsejteti a mindennapi életükben végbemenő változás jelentőségét. A gyermekekben e megilletődöttségi állapotban helyes magatartásra késztető, „nagy” elhatározások születhetnek. Aligha értékelhető túl az apró feladatok, megbízatások teljesítésével fejlesztett kötelességérzet, a pedagógusok szeretetteljes bemutatásával keltett bizalom és bátorítás. Ezzel ellentétes szülői magatartással is találkozunk. „Jaj, milyen gondot okoz ez a gyerek”, „milyen sokba kerül az az iskola”, „végre rendre tanítanak”, „oda a szabadság”, ,,meg is mondom a tanítónak, csak verjen el, ha nem tanulsz, vagy rossz leszel”, „úgy félek az iskolától, ez a gyerek olyan kis buta” stb. kijelentések igen gyakran veszélyeztetik az eredményes iskolakezdést. Az ilyen és hasonló okokból eredő első kudarcok többször beláthatatlan, a szülő számára is szomorú személyiségtorzulást, károsodást idéznek elő. Üszni csak vízben lehet megtanulni — tartja a közmondás. így az iskolai életre történő felkészítés nehezebb szakasza is az első tanítási napokkal kezdődik. Ezek az első napok, hetek, hónapok a helyes étrend, a tanítási szokás kialakításának szakasza, amely szinte az egész iskolás életet befolyásolja. A gyermek számára ösztönzést, tevékenységre késztető élményt nyújt tanulásának tiszteletben tartása, erőfeszítéseinek, eredményeinek, apró sikereinek elismerése, pozitív magatartásának méltányolása. Szinte kivétel nélkül boldogok, ha különféle elfoglaltsággal — tanulás, játék, munka — változatossá tett, jól megtervezett napirendjüket képesek betartani. Szinte természetes, hogy a szülők óriási többsége értelmesnek, ügyesnek, jó magaviseletűnek kívánja látni gyermekét, ezért apró sikertelenségei, botladozá- sai esetén gyakran türelmetlenek. Hibát követ el, aki gyermekét helytelenül értékelve, képességeit meghaladó követelmények elé állítva állandóan elmarasztalja eredménytelenségéért. A gyermeknek, aki segítséggel is csak több év után, fokozatosan kezdi megismerni önmagát, rendkívül nagy szüksége van a helyes, reális értékelésekre, elismerésekre, jó szándékú helyreigazításokra. Az iskoláskor egész időszakán, de különösen az első osztályban a teljesítmény csak a szándék, képesség, cselekvés egységében értékelhető. A szülők közvetlen hatása mellett nem feledkezhetünk meg az első osztályosokat is oly mélyen befolyásoló családi életvitelről sem. A számtalan tényező közül csupán néhányat emelek ki. Első helyre kívánkozik a szülők tanulási, olvasási ambíciója. Amelyik gyermek gyakran látja szüleit könyveket, vagy újságot olvasni, fontosabbnak tekinti a tanulást, mint az olyan, amelyik nem kap ilyen indítékokat. Ma már a családok életrendjébe szervesen illeszkedik a gyermekek számára is vonzó televíziónézés. Több szülő jó szándékkal, de pedagógiailag hibásan úgy vélte, hogy a televíziónézés megvonása hatékony fegyelmezési eszköz. Ez az eljárás, sajnos, ellenkező eredményhez vezetett, mert a nevelésre szoruló gyermeket e tettükkel megfosztották a nevelés egyik hatásos lehetőségétől. Á jó öreg széntabletta Idősebb korban sok ember kínlódik étkezések után haspuffadások miatt, és a gyakori szel- lentési kényszer megkeseríti saját és környezete életét. A gyógyszergyárak e jelenség gyakoriságát felismerve, számtalan különböző nevű és összetételű gyógyszerkészítményt hoztak a piacra a puffadás és a gyakori szellentés megakadályozására. Mivel e készítményeket idősebb orvosok is szedték abban a reményben, hogy megszabadulnak panaszaiktól, gyakran kiderült, hogy a laikusok számára is reklámozott szerek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Egy New York-i klinika kutatócsoportja éppen ezért összehasonlította a jó öreg házi szerként használt aktív szén hatását egy divatos dineticont tartalmazó tablettával és egy hatóanyagot nem tartalmazó placeboval. A gyakori szellentés kiváltására a kísérleti személyeknek sült babot kellett fogyasztani. Három napon át a bab fogyasztása előtt 30 perccel, majd közvetlenül utána kellett bevenniük a szenet, a dinetikont és a placebot. A gázképződés mértékéül a kilégzett levegő hidrogén-tartalma szolgált, amely szoros párhuzamot mutat a bélbeli gázképződéssel. Kiderült, hogy a dinekticon- nak, vagy a placebonak alig volt hatása, viszont az aktív szén jelentősen csökkentette a kilégzett levegő hidrogén-tartalmát, de a szellentési kényszer is csökkent. Az önként vállalkozó kísérleti személyek közül, akik aktív szenet szedtek, csak egy panaszkodott puffadás miatt, ugyanakkor ez a panasz hét esetben fordult elő a másik két csoportban. Mindebből azt a tanulságot vonják le, hogy nem feltétlenül mindig az a jobb, ami új, gyakran jó a régen bevált háziszer is. Van annak, aki megissza! A múlt héten történt: Nyíregyházán az 5-ös busz örökösföld felé tartott. Délutáni csúcsforgalom lévén, az utasok egymás hegyén-há- tán. Egy fiatalember szemmel láthatólag alkoholos állapotban alig állt a lábán, s egy óvatlan pillanatban utastársai nem kis „örömére” elkezdett hányni. A végállomáshoz érve leszállt a buszról és befordult a Szalag utcába. tanácsi lakásába. * Ti szerencsétlenek. akik úgymond áldatlan körülmények közé születtetek. 15 éves korotokban férjhez mentetek vagy túl korán nősültetek, 4 év alatt szültetek 4 gyermeket és a „sors” elvezetett benneteket az italozásig, ne csüggedjetek! Nincs hol laknotok? Lesz lakásotok is, kaptok. De ha már megkaptátok, az isten szerelmére, . . . Becsüljétek meg! És ne piszkoljátok be a buszt! Mert higgyétek el: vannak mások, akik szintén áldatlan körülmények közé születtek, csak nem volt még Idejük férjhez menni vagy megnősülni (ugyanis iskolába jártak, vagy dolgoztak) és nem mertek 4 gyermeket szülni, esetleg épp anyagiak miatt . . . Alkoholra pedig tudj’ isten miért, nem jutott túl sok pénzük, mert már sok éve gyűjtenek a lakásukra. Ne csodálkozzatok tehát, ha rossz szemmel néznek rátok — ha mernek —, mikor bepiszkítjátok a buszt és mintha mi sem történt volna befordultok a vadonatúj tanácsi lakásotokba, miközben ők, akik ezt nem teszik, az albérletükbe igyekeznek, józanul . . . Vagy azt tanácsoljátok nekik is, hogy igyanak és szüljenek 4 gyermeket. hátha könnyebb lesz? Nos . . . lehet. De kinek jó ez? (Zámbó I.) Szüret után lesz az esküvőnk Sokan ismerik a régi dalt, és ha az esküvőt nem is a szürethez kötik, igen gyakori a kora őszi esküvő. A parlament — várhatóan — őszi ülésszakán fogja tárgyalni a módosított családjogi törvényt. Már az előzetes viták során előtérbe került néhány kérdés. Az egyik: a fiatal pár életkora. Jelenleg a fiúk (férfiak) 18, a lányok 16 éves koruktól köthetnek szülői vagy gyámhatósági engedély nélkül házasságot. Azt tervezik, hogy a lányoknál is felemelik 18 évre a korhatárt, természetesen azzal, hogy ennél fiatalabb korban is (az elképzelés szerint 16 éves kortól) férjhez mehetnek engedéllyel. Erre gyakran bizony szükség is van, mert már ma is az a tapasztalat, hogy a 16—18 év közötti lányok nagy része éppen azért siet a férjhezmenéssel, mert utód érkezését várja. Érett-e egy 16 éves lány a házasságra? Azt hiszem, száz évvel ezelőtt érettebb volt, mint ma. Biológiai értelemben a fordítottja igaz, de amíg évtizedekkel ezelőtt hamarabb befejezte tanulmányait, megtanulta a házi munkákat, bizony könnyebben tudott ellátni egy önálló háztartást, mint manapság. Volt, aki a vita során azt mondta: helyes lenne, ha a férfiak csak katonai szolgálatuk letöltése után nősülnének. Valószínűleg helyes lenne, de ez a javaslat már menet közben „elbukott”. A másik javaslat, amelyen érdemes gondolkodni: mennyi legyen az az idő, ami a házassági szándék bejelentésétől a házasságkötésig terjed. A katolikus egyházban háromszor hirdetik ki a házasulandókat a vasárnapi nagymisén, tehát legalább négy hét telik el, amíg a szándékból valóság válik. A jelenlegi állami törvény is harminc napot ír elő. És mi a tapasztalat? A bejelentkezett pároknak egyharmada ezalatt a harminc nap alatt eláll a házasodás szándékától. Érthető tehát a honatyák fontolgatása: az elhamarkodott házasságkötések érdekében talán egy kissé hosszabbra kellene nyújtani ezt az időt. A törvény még csak érőben, születőben van, de bizonyára egyetlen házasulandó ifjú pár sem vár a szentesítésre, hanem ha komoly a szándéka, akkor a tervezett időben házasodni akar. Mást nem is kívánhatunk nekik, minthogy legyen tartós és boldog a házasságuk. És mást nem is tanácsolhatunk: fontolják meg alaposan, igaz, komoly-e mind a kettőjük szándéka. Könnyű édességek BORKRÉM CUKORBETEGEKNEK. Hozzávalók: 3 dl bor, 2 dl víz, 3 egész tojás, 1 citrom héja, 1 evőkanálnyi zselatin, 2 dl tejszín, szaharin. A bort felhígítjuk a vízzel, beleütünk három egész tojást, a citrom reszelt héját, simára keverve sódét főzünk belőle. Ha kihűlt, hozzáadjuk a langyos vízben feloldott egy evőkanálnyi zselatint és a 2 dl tejszínből készült habot. Szaharinnal édesítjük, formába öntve, hűtőben lehűtjük, majd kiborítva tálaljuk. DIÓSKENYÉR CUKORBETEGEKNEK. Hozzávalók: 5 dkg darált dió, 5 dkg vaj, 5 darab tojás, szaharin. A darált diót elkeverjük a vajjal és 2 egész tojással, és 3 tojássárgával. Majd hozzáadjuk a három tojásfehérjéből készült habot, szaharinnal édesítjük és vajjal kikent sütőlemezen megsütjük. Kihűlve szeleteljük. GYÜMÖLCSHAB. Hozzávalók: 10 dkg porcukor, 15 dkg apró gyümölcs (eper, málna, vagy ribizli) — mirelit vagy befőtt is megfelel — 3 tojásfehérje. Aprósütemény, piskóta. A tojásfehérjéből habot verünk, elkeverjük az áttört gyümölccsel és cukorral. Folyamatos keveréssel, turmixolással addig keverjük, míg felfordítva a tálat, ki nem esik belőle. Poharakba töltjük, hűtőben tartjuk. Aprósüteménnyel, piskótával tálaljuk. Díszítéshez minden pohárba a hab tetejére 3—4 szem ép gyümölcsöt teszünk. Tejszínhabbal is lehet díszíteni. KM HÍTVÉOI MELLÉKLET 1986. szeptember 6. ©