Kelet-Magyarország, 1986. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-30 / 230. szám

1986. szeptember 30. Kelet-Magyarország 7-------------------------------------------------------------------------------------------------- > Importcsökkentö hazai fehérjehordozók Új lóbabfajták Magyarország fehérje- mérlegében 17—20 száza­lékkal szerepel az import­ból származó fehérje. Az import csökkentése hazai előállítású fehérjével meg­oldható, és ebből a célból leginkább a hüvelyes sze­mes takarmánynövények jöhetnek számításba. Nagy népgazdasági érdek fűződik tehát a hüvelyes növények nemesítéséhez és termesztéséhez. A kutatási program fő célkitűzései: hazai termesztésű fehérje­hordozó fajokkal csökken­teni a mezőgazdaság fehér­jeimportját, magyar faj­tákkal növelni a fajtavá­lasztékot, megbízható, jól adaptálható termesztéstech­nológiát adni a nagyüze­mek számára. A lóbab több okból fon­tos szerepet kaphat a cél­kitűzések megvalósításában. Termesztéstechnológiájának géprendszere megegyezik a búzáéval, és kedvező ága- zattársítási előnyei követ­keztében a baromfiak, ser­tések takarmány tápjának szójadara-tartalmát 30 szá­zalékkal helyettesítheti, lisztje az élelmiszeriparban használható. Fontos gyógy­szer-alapanyagok nyerhe­tők belőle^ a fejlődő orszá­gokban pedig fontos élelmi­szer, ezért a felesleg jól ex­portálható. Zöldtömege köz­vetlenül vagy silózva állati takarmányként etethető. Az országban egy fajta (a Lippói) volt a közter- rnesztésben, ezért szükség- szerű volt az új fajták elő­állítása. A vetőmag vállalat kutatóközpontjában folyó nemesítő tevékenység ered­ményeként 1984-ben a Faj­taminősítő Tanács két faj­tát állami elismerésben ré­szesített, 1985-ben egy har­madik fajta elismerésére is sor került. A Kisvárdai 22-es köze­pes magnagyságú 570—670 mázsa szermagtömegű, jó állóképességű, kevésbé per­gő, gombabetegségekkel szemben viszonylag ellen­álló fajta. Termőképessége a Lippói fajtáénál 3—5 szá­zalékkal jobb (3,2—4,0 ton­na/hektár). Fehérjetartalma 27—31 százalék. Optimális vetési csíraszáma 400—450 ezer/hektár. Potenciális ter­mőképessége 6—7 tonna' hektár. A Kisvárdai 29-es apróbb magvú, 400—450 mázsa ezermagtömegű, jó kezdeti fejlődésű és jó állóképessé­gű fajta. Potenciális ter­mőképessége 5—6 tonna/ hektár, amely a nagymag- vúaknál kevesebb vetőmag- szükséglet miatt jónak ítél­hető. Üzemi terméseredmé­nyei a Lippói fajtáéval azo­nosak. Vetőmagszükséglete 180—200 kilogramm hektár, amely 450—550 ezer darab csíraszámnak felel meg. Apró magja következtében könnyebben vethető és tö­résmentesen takarítható be. A Kisvárdai 25-ös köze­pes nagyságú, 500—600 má­zsa szermagtömegű, erőtel­jes vegetatív fejlődésű, nagy zöldtömeget adó faj­ta. Terméseredményei ha­sonlóak a Lippóihoz, de fe­hérjetartalma magasabb (26—30 százalék). Tenyész- ideje hosszabb, ezért a be­takarítás széthúzására al­kalmas. A fajtákkal együtt jelent meg a kutatási eredmények és nagyüzemi tapasztalatok alapján készült komplex, fajtaspecifikus termesztés­technológia. Ezzel a tech­nológiával 1986-ban három fajtából már több mint két­ezer hektáron termesztet­ték a lóbabot. A megter­melt vetőmag a következő évben már hétezer hektár szükségletét biztosítja, s egyben a technológia el­terjesztését is szolgálja. A nyomtatásban megjelent termesztéstechnológiai le­írást a termelőüzemek és termeltetők megkapják, helyszíni adaptálását pedig a szaktanácsadók segítik. A „Kisvárdai" lóbabfaj­ták is mészigényesek, ezért meghálálják a technológiai meszezést. Tápanyagigé­nyük 300—350 kilogramm/ hektár NKP összhatóanyag, amelynek aránya az adott talaj tápanyagtartalmától függően változtatandó, őszi mélyszántást, a lehető leg­korábbi vetésidőt és 8—10 centiméter mélységű vetést igényelnek. Termesztésük homok- és szíkestalajokon nem biz­tonságos és nem mindig gazdaságos, ezért termőhe­lyük kijelöléséhez ezt fi­gyelembe kell venni. A ter- mesztésfejlesztésükhöz ja­vasolható legkedvezőbb ökológiai termőtájak az or­szág nyugati és északi ter­mőterületei, valamint a fo­lyóvölgyeket övező terüle­tek. Kisebb területeken azonban a legtöbb mező­gazdasági nagyüzemben termelhető, mert mindenütt van a lóbab talajigényét ki­elégítő tábla. Termése az öntés-, réti-, erdőtalajokon alig keve­sebb, mint a csernozjomon, ezért ebből nem foglal el területet a nagyabb hoza­mot adó búza, kukorica, cukorrépa elől. A fajták köztermesztésbe vonásának és termőterületi növelésének közvetett és közvetlen gazdasági hatásai vannak. Közvetett a talaj termékenységére és az utá­na következő növények ter­mésére gyakorolt kedvező hatás, amely főleg a gabo­naprogram megvalósításá­ban hasznosítható. A köz­vetlen gazdasági jelentősé­ge a vetőmagtermesztésben a fehérjeimport mérséklé­sében, valamint jó gabona- elővetemény értékében mérhető. Szabó Imre brigádvezető vetőmag vállalat kutatóközpontja Pillanat-lázmérö A testhőmérsékletet szám­jegyekkel jelző, teleppel mű­ködő villamos lázmérőt ho­zott forgalomba az NSZK- beli Bosch gyáir. A lázat to­vábbra is a testüregekben (a szájban vagy a végbélben) mérik. Énre kis méretű, ru­galmas műgumiba ágyazott érzékelő szolgáll, amely vé­kony mérőkábellel csatlako­zik a műszerhez. A nagy kórházakban valamennyi be­tegnek külön-külön hőérzé­kélőt bocsátanak rendelkezé­sére, hőméréskor azután csak csatlakoztatni kell a hőérzé­kélőit a műszerhez. A mérés rendkívül gyors: 60 másod­percen belül rendelkezésére áll a pontos eredmény. A mé­rési tartomány 32 foktól 44 fokig terjed. A „folyékony kenyér“ ötezer éve A párizsi Louvre-bar őriznék egy i. e. 9000-ből származó dom­borművet amelyen Ur-Nlna síiméi- király látható családjával együtt, amim éppen sört iszik. A New Yonk-i Pierpoffit-Morgan könyv­tár is őriz egy 1L e. 2900-ból való kódlapot: a , .surnér sörivókat”. Ezek a sör legrégebbi és tudomá­nyosan is elismert „dokumentu­mai”. A sör készítésére azután a su- mérok a babilóniaiakat is megta­nították. Hammurabi király 1. e. 2000 körül kelt, 360 paragrafust tartalmazó törvénykönyve már szabályozza a sör árát és össze­tételéit is, a osaposnömek pedig — akkorában ugyanis nők űzték ezt a foglalkozást — vízbe fojtás terhe mellett tiltja a sör „pan­csolását”. Az utolsó babiloni uralkodó, Nabukodoinozor alatt a sörfőzők már céhekbe tömörült tekt Egyiptomban (atmeüiyet régeb­ben — tévesen — a sör bazájá- nak gomidoatak). e közkedvelt Italnak több fajtáját készítették és külföldire is szállították. Az er­re kij előlit üzletek a 6ört pa­lackokban árusították. Feltalálá­sát Osiris istennőitek tulajdoní­tották, g ezért „az istenek italá­nak:” nevezték. Sok egyiptomi emlék maradt fenn a sörfőzésről. Az egyik legértékesebb, egy gi- zehi sírban talált; i. e. 2500-ból való, sörkészítöt 'ábrázoló szo­bor. A 'Sörfőző ‘ke.niyérpépöt pré- ser át egy szitáin.. Akkoriban ugyanis előbb megsütötték a ke­nyeret, majd vízben áztatták, dé­zsában szétnyomták és megfőz­ték. (Valószínűieg ebből a korból Származik a ..folyékony kenyér” .elnevezési A görögök és a, rómaiak sem vetették meg a sönt, bár az ő fő italaik a bor volt. A germá­nok söréről Tacitus emlékezik; meg, amikor lakomáikról' és vendégszeretetükről ír. Közép- Európában a népvándorlást ói Nagy Károly uráliik odásáig az egyes háztartások maguk gon* doskodtaik sörükről1. Elkészítése — mint máshol is az ó- és a középkorban! — a nők. feladata volt. Na.gy Károly, a frank biro­dalom megalapítója, már nagy figyelmet fordított lerre a tevé­kenységre, és táborában ügyes sörfőző férfiakat foglalkoztatott. A korai középkorba«! a földes­úriak saját sörfőző t tartottak. A 9. században alakultak meg a hí­ressé vált kolostori sörfőzdék. Készítményeik annyira kedveltek voltak, hogy a szükséglietet ki sem tudták elégíteni. A svájci St. GaUüemtoan fennmaradt egy ha­talmas kolostor tervrajza. 830-bók Ennek három saját sörfőzdéje vólit: az egyikben a szerzetesek­nek, a másikban a St. GaMuis sír­ját látogató zarándokoknak, a harmadikban pedig a lakosság­nak főzték a sört. A 12. század- bain már külön korcsmák mérték a. barátok italát. A „folyékony kenyér” 5 évezre­des múltja során: sokféle alap­anyagból! és sokféle módon ké­szült. A Nyugait-Európában haj­dan élt ikielták például különleges módon készült méiisörret oltot­ták a szomju-kat. Képünkön: egy oyan díszes faronzedéiny, amely egy 2509 évvel ezelőtti kelta sír­ból került elő. s eredetileg méh­sörrel volt tele. A szakértők ezt a mintegy 10 centiméter vastag üledék elemzése alapján állapí­tották meg. Computerworld-Számításteclinika A számítástechnikai szak­emberek, az igényes számító­gép-felhasználók, a szoftver­es hardverkérdések iránt ér­deklődő laikusok számára egyáltalán nem idegen az a lapcím. hogy ComputeirworJd, s az sem, hogy Számítástech­nika. Az amerikai hetilap 1967 óita informálja a szak­mát a műszaki, gazdasági, üzleti újdonságokról; a ma­gyar havnilap alig két évvel fiatalabb, s a számítástech­nika hazai alkalmazóinak vált neftkülözhetetlen hírfor­rásává. A két szakfolyóirat kiadója (a magyar SKV és az ame­rikai CWCI), valamint a Lapkiadó Vállaltat 1986 elején vegyesvállalatot alapított, s 1986 szeptemberétől az új kiadónak a Computerworld Informatika Kft-nek a fel­adata, hogy megjelentesse a szakma újságját, immár Computerworld-Számítás- technika néven. Ez a megnevezés italán nem túl szerencsés az újságárus­nál (maradjunk mi is a CW— SZT rövidítésnél), de pon­tos. Kifejezi, hogy a lap kül­földi híranyagának fedezete a Computerworld Communi­cations közel 500 szerkesztő- jónék, riporterének több mint 26 országban kifejtett munkálkodása: ugyanakkor árulkodik arról is, hogy ha­zai dolgainkról a 17 éves Számítástechnika utódjaként kíván tájékoztatni. Az új lap az eddigi oldali- számot megkétszerezte, jövő­re pedig a havi gyakoriság­gal szemben kéthetente jele­nik meg. A CW—SZT első (szeptemberi) száma igyek­szik jól hasznosítani a világ legnagyobb számítástechnikai kiadójához váló tartozás elő­nyeit, ugyanakkor a friss nyugati hírek mellett nem kevés szó esik hazai dolga­inkról. A „kettős hovatarto­zás” egyik-másik területen jó ötvözetté nemesedik: példa­ként említhetjük a szoftver- minősítés kérdésköréről szó­ló házai összeállítást, ame­lyet jól egészít ki a lap kül­földi eredetű szoftverkritiká- jia a lassan-lassan nálunk is b es zer ezhető ad atbá z i s -k ez elő rendszerekről. A szeptember CW—SZT témái közül érdemes kiemel­ni azt az interjút, amely az OMFB főosztályvezetőjével a júliusi vámmérséklés esetle­ges hatásairól szól. Már a cím is kifejezi az alkalma­zók reményét: „Mérsékeltebb vámok — olcsóbb árak?” Egy másik interjúban a lap a Videoton Számítástechni­kai Gyára igazgatójának te­szi fel a kérdést. Igaz-e, hogy abbahagyják a számító- gépgyártást? (A válasz ter­mészetesen nem, de az inter­jú így is elárul egyet s mást a VT stratégiájáról.) A számítógépgyártással foglalkozik a lap terjedelmes elemző cikke is, amelynek címe: 1986. a kiónok éve. Az írásból kiderül, hogy az IBM számítógépekkel azonos tu­lajdonságú másolatokat hív­ják kiónnak, s hazánkban, ahol minden magára valamit is adó kisszövetkezet úgyne­vezett IBM kompatibilis gé­pet gyárt (olvashatunk a CW —SZT-ben külföldi talonokról is) tanulságos megismerni, hogy milyen veszélyeket rejt a „másolat”. Le lehetne viszont másolni a japán elektronikus nyom­dát, s a francia posta bra­vúrját, bár az ilyesmik in­kább csak idegesítik a laikus olvasót. A szakembernek azonban sokat mondhatnak, csakúgy, mint az úgynevezett RISC architektúra, iá program mozási technikáról szóló írá­sok, vagy a hálózatok kavai- kádját bemutató cikkek. Szá­mítástechnikai szolgáltatások áraival foglalkozik két cikk (az egyik szerző az Országos Anyag- és Árhivataltól, a másik a KSH-tól), amelynek megint csak >a főcíme foglal­ja össze a lényegét: „Irányár helyett irány: a piaci ár.” A hazai alkalmazók ta­nulságos publicisztikát ol­vashatnak az új Lap szeptem­beri számában arról, hogy „mit ér a személyi számító­gép, ha a személy jogi sze­mély?” Van-e, s ha igen, mi­képp — létjogosultsága a személyi (házi) számítógé­peknek gazdálkodó szerveze­teknél? Lapszemlénk zárása­ként említsünk meg még egy kérdést, amire talán nem csak a címadó cikk, hanem az egész lap is ad részleges feleletet: „Hol tart ma a gondolkodás tudománya?” Szfnes dia — egy perc alatt A Polaroid vállalat olyan szí­nes diafilim et holott forgalomba, amely minden 24X36 mm-es ka­merában hasizináiható, és egyet­len perc alatt kiadja a. kész diáit. Az új színes diafilmet a szokványos filmhez hasonló ka­zettáiban helyezik be a gépbe, és cserélik vissza felvétel után. Majd egy előhívó csomaggal együtt beleteszik egy kis helyen elférő önműködő feldolgozó ké­szülékbe. s abban áttesévédUc. Eközben megy végbe az előhívás meg a fixálás, és mimitegy egy perc múltán kézbe vehető a kész, száraz színes dia. Az új színes film nem a ha­gyományos módon szubtraktim („kivanós”), hanem additív („hozzáadós”) színkeveréssel mű­ködik:'. A képmezőt 8 mikron szé­lességű piros, zöld éis kék szín- EZŰrőelemekből álló hálózat fe­di le. A film egy centiméter szé­lességén négyszáz ilyen hármas csík raszteröl-em fér ef. Az új Po- laorid „rögtön diiafiälm” érzé­kenysége 40 ASA (17 DINj, S rendes nappali megvilágításban kifogástalan képet ad. Az új filmmel jól hasznosíthatók a nagy íényerejű kisgépek előnye’ is. A Polaroid gyár két mását — fekete-fehér - dLafilimet is. kin ál: egy 400 ASA érzékeny ségű kontrasztos pankTomaiiku®, és egy 125 ASA érzékenységű féütónusú filmet. MEGYEI KORKÉP Differenciálódó cipóipar Szabolcs-Szatmárban több, mint öt és fél millió pár ci­pőt gyártanak, kétmilliárd forint értékben, így az ága­zat súlya mind a megye könnyűiparában, mind az országos cipőgyártásban je­lentős. Az itt foglalkozta- toíbt ötezer ember az ágazat létszámának közel hetedét adja. A cipőipar fejlődését, a gazdálkodó egységek utóbbi másfél évtized alatt végbement differenciáló­dásának okait (tekintette át Marosné Földi Júlia a közgazdasági társaság me- igyei .pályázatának díjnyer­tes tanulmányában. A jelentős múltra vissza­tekintő üzemékben minde­nütt kialakították a kornak megfelelő korszerű íélső- részkészítő és aljaössze- szereüő üzemet. Nagyobb bővítése az utóbbi időben a Szabolcs Cipőgyárnak volt a nyírbogdányi és zá­honyi üzemekkel, a Minő­ségi Cipőgyár nyírbátori leányvállalatának (ahol most kezd termelni a re­konstrukció második üte­me), de korszerű lett a Ra- kamazi Cipőipari Szövetke­zet, a NagykáMói Cipőipari Szövetkezet új csarnoka is. Mindez oda vezetett, hogy a gépi megmunkálás aránya megnőtt, új gyártási módo­kat vezethettek be az üze­mek. Az összehasonlítások alapján kiderül, ihogy a V _____________________ meglévő gépeket, berende­zéseket általában jól hasz­nosítják. az országos átlag­tól 12,8 százalékkal maga­sabb az azonos állóeszköz­re jutó termelési érték, mint az országos átlag. A gépek, berendezések el­használódási értéke pedig alacsonyabb az országos át­lagnál, az 1984-es adat sze­rint 27 százalékos volt. En­nek elten éré az egy foglal­koztatottra jutó termelési érték elmaradt az országos cipőipari átlagtól, bár itt igen nagy szóródások van­nak, hiszen a nagykátlól Kallux kiemelkedő szintet ért el, míg a hátul kullogó nyírbátori Auróra ennek a kétharmadát éri el. Termé­szetesen a termékösiszeté- tel, valamint az exportra gyártott cipők ára nagy­mértékben befolyásolja a termelési értéket — állapít­ja meg a tanulmány. A jövedelmezőségi listáin is a Kallux áll az élen, míg a másik oldalán a gávaven­csellői Viktória Cipőipari Szövetkezet áll (ez a ten­dencia sajnos ma 'is meg­maradt). A Ihavi átlagbé­rekben szintén megtalálha­tó a szóródás, s igen erős az összefüggés az eredmé­nyesség és a bérek között. A tanulmány megállapít­ja, hogy a differenciálódás egyik tényezője a termelési feltételekben keresendő. Ide tartozik többek között a rendjeflkezóre álló eszkö­zök szintje, a megválasztott (technológia, az anyagellá­tás, a létszám összetétele. (S tegyük hozzá, hogy ezek egy része nem külső té­nyező, ihanem belülről is alakítható). Az optimális termékösszetéteilire való tö­rekvés, a menedzser szem­léletű irányítás az érintett üzemekben meghozza ked­vező hatását. A hatékony gazdálkodásnál másik meg­határozó tényező a kerese­tek alakulása, a megfelelő ösztönzési rendszerék mű­ködtetése. L B. ______________________/

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom